Rózsa György: Az első kihívások a televíziózásban és a Kapcsoltam sikere
Rózsa György neve mindannyiunk számára ismerősen cseng. Lehetünk fiatalabbak, vagy idősebbek, a műsorvezetőről mindannyian őrzünk emlékeket, pillanatokat, műsorokat. Egy ismert televíziós személyiség, egy kedves ember, akit a sors sokáig a tenyerén hordozott. Rózsa Györgyöt szinte mindannyian ismerjük. Egy kedves, szórakoztató műsorvezető, aki humoros műsoraival, vetélkedőivel nézők millióit hódított meg. Mégsem szállt el, nem lett sem celeb, sem sztár, sem a bulvárlapok rendszeres szereplője. Egy ember, aki szívesen mesél magáról, a televíziózásról nekünk civileknek civilként.
A kezdetek: Egy életút a televízió bűvöletében
Gyermekálmoktól az ELTE-ig
1947. október 7-én született a magyar televíziózás egyik meghatározó személyisége, Rózsa György műsorvezető, szerkesztő és producer. Gyermekként azt hittem, színészeket láthatunk a képernyőn. Sokáig törtem a fejem, miként is fogok színészként helyt állni, mert azt már tízévesen elhatároztam, a televíziózás lesz az életem. Aztán középiskolásként rájöttem, nem minden televíziós munkatárs színész. Talán ez adott további löketet számára. Pedagógus szülők gyermekeként az ELTE bölcsész karán folytatta tanulmányait magyar-orosz szakon, ahol 1971-ben diplomázott.
„Másként kerültem kapcsolatba a televízióval, a műsorkészítőkkel, a szereplőkkel, akik a „dobozban" megbújtak, mint a mai gyerekek” - mesélte Rózsa György. „Egy olyan időszakban nőttem fel, amikor mindannyian mindenkit szerettünk, tiszteltünk, aki csak a tévében szerepelt. Nem voltak celebek, megosztó személyiségek, olyan cselekedetek, melyek megbotránkoztatták volna a nézőket.”
Már első éves hallgatóként a televízióban kezdett dolgozni. Ebben az időszakban határozta el, média témájú szakdolgozatot ír, mely az első ilyen jellegű volt az országban. Még nem volt kommunikáció szak az egyetemeken, egy Leningrádban töltött tanév segített abban, hogy jó diplomamunkát készítsen. S ennek köszönhette, hogy a televízióhoz került. „A sors a tenyerén hordott, sikeres és szerencsés voltam” - mesélte Rózsa György. Aki azt is elárulta, bár a sors kegyeltjének érezte magát, egykori csoporttársai cukkolták, mert a tévébeli „bohóckodást" választotta a szép pedagógusi pálya, s a kutatómunka helyett. De Rózsa György úgy fogalmazott, nem érezte, hogy bármiről lemondott volna. Talán épp pedagógiai vénája segítette a sikerhez. Két főiskolán is tanított, nem maradt teljesen távol a pedagógusi pályától, s el kell árulnia, egyetlen tanévet követően az év tanárának választották.
Első feladatok a Magyar Televízióban
1971-ben került a Magyar Televízióhoz, a gyerekosztályra szerkesztőnek. A budapesti születésű műsorvezető 1971-ben lett a Magyar Televízió munkatársa.
„Hatvanhatban, még egyetemistaként kerültem a tévéhez, voltam ott minden, ügyelő, asszisztens, segédszerkesztő, fordító, felvételvezetőként hordtam a riportokat, és elintéztem, hogy honnan süssön a nap” - emlékezett Rózsa György. „Nagyon fontos feladatot bíztak rám, mágneses táblákat kellett forgatnom” - mesélte mosolyogva a televíziós, Rózsa Gyuri.
Első forgatásán az egyik első feladata az volt, hogy Bánhidy Laci bácsit, aki reggelente mindig betért a csepeli leágazón lévő kocsmába, kikönyörögje az ivócimborák közül.
Az áttörés: A Kapcsoltam legendája
Vitray Tamás öröksége és az országos népszerűség
Kilenc év után, 1980-ban áthívták a Szórakoztató Főosztályra, ahol Vitray Tamástól átvette a Kapcsoltam című telefonos vetélkedő vezetését. Ez átütő országos sikert hozott a számára. Rózsa György országos népszerűségét persze nem a forgatásokon való lótás-futás alapozta meg, sokkal inkább a Kapcsoltam, ami minden idők egyik legnézettebb televíziós vetélkedője lett.
„De minden jóra fordul, amint a bemondónő tudatja velünk, hogy a Kapcsoltam című telefonos társasjáték következik. A képernyőt teljes széltében betölti egy szívélyes mosoly.” - írja a forrás. Nevéhez olyan sikersorozatok kötődnek, mint a Kapcsoltam, amit tréfás névadójától vett át, s ami tíz évig futott.
A Kapcsoltam emlékezetes pillanatai
A szabályok szerint a műsorvezető a beugró kérdésre helyes választ adó telefonálók közül választott ki egyet, akit visszahívva a játékba vont.
„Nálam derült ki, hogy az országban nemcsak orosz katonák, de orosz rakéta silók is vannak” - mesélte a műsorvezető. „Véletlenül elütöttem a számot, és a kiválasztott játékos helyett egy orosz kiskatona vette fel. Orosztanár lévén rögtön szóba elegyedtem vele, s mondtam, ha már így alakult, akkor játsszon ő velünk. Mire ő, hogy mi itt nem játszunk, mert ez egy rakétakilövő-bázis. Gondolom, szegényt másnap már küldték is Szibériába, hozzánk meg kijött a Belügyminisztérium és faggattak, hogy honnan szereztem ezt a titkos telefonszámot?”
Rózsa Gyuri a színfalak mögött
További sikerek és a "LEG" sorozat
A magyar rekordok bemutatása
Rózsa György neve azonban nemcsak a maga korában teljesen újszerű Kapcsoltammal, hanem a 17 évig műsoron lévő LEG… LEG… LEG…-gel is egybeforrt. 1982 végén indult a LEG-LEG-LEG című műsora, amely 17 évet élt meg. A műsor, ahogy a címéből is sejthető, magyar rekordokat és rekordereket mutatott be, tovább fokozva a szerkesztő-műsorvezető népszerűségét. A magyar televíziózás első bulvárjellegű műsora a „LEGfurább, LEGmeglepőbb és LEGlátványosabb” rekordokat kívánta a közönség elé tárni a LEGek emberének vezényletével.
Éveken át vezette-szerkesztette az első memória-játékot (Bűvös Hatos), az egyetemisták vetélkedőjét (KamEra Varieté) és a 31 világsztárt Budapestre hozó Top Show sorozatot. A Zsákbamacska című játékot a 90-es években és csaknem 30 évvel később is sikerre vitte.
| Műsor címe | Kezdőév | Leírás / Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kapcsoltam | 1980 | Vitray Tamástól vette át, 10 évig futott, átütő országos siker. |
| Leg... Leg... Leg... | 1982 | 17 évig futott, az első magyar bulvár tévésorozat. |
| Topshow | - | 31 világsztárt felvonultató sikersorozat. |
Rózsa György ars poeticája
Vitray Tamás mellett, vele is dolgozhatott. Máig tanár úrként emlegeti Vitrayt, aki olyan jellemzést készített a még fiatal Rózsáról, hogy egyszeriben végezhetett szerkesztői és riporteri munkát.
„Hiszem, hogy amíg az ember tud magán nevetni, addig jó, addig nem száll fejébe a dicsőség! Ez fontos, hisz fiatalemberként számtalan szép levelet kaptam, kaptunk, szeretet, rajongás övezett bennünket. Mindig úgy tartottam, szórakoztató iparos vagyok, műsoraimmal megnevettetem a közönséget, ez a munkám! Van, aki cipész, pék, én szórakoztató iparos vagyok. Persze akkoriban minden emberibb volt, a televízió épülete, a kollégák, s meg tudtuk őrizni emberségünket, magánéletünket, civilségünket. Ez egy kis ország, rokonai, barátai vagyunk egymásnak. Nincsenek celebek, mérföldes sztárok.”
Rózsa György elárulta, felesége tragikusan korai elvesztésekor csalogatták a kereskedelmi televízióhoz, de nem ment. Akkoriban kezdett beleásni magát a dokumentumfilmek világába, melyek máig vonzzák, ezekben műsorvezetőként és producerként is igyekszik helyt állni. A Magyar elsők sorozata több mint 100 epizódnál tart, kedvelt, igyekeznek felfedezni mindent, ami első, s rádöbbenteni a nézőt arra, hogy lehet érdekes történet az első magyar autóverseny, az első híd megépítésének története.
„Amikor kollégáim azt javasolták, dolgozzuk fel az első magyar opera történetét, azt hittem, bolondoznak velem. Majd kiderült, két titkosügynök nappal operákat, éjjel feljelentéseket írt. Ráadásul egyben önmaguk ellenségei is voltak, mert meg kellett akadályozniuk egy éven át, hogy magyar opera kerüljön színpadra egy német előtt. Vagyis mindenben lehet izgalom, érdekesség, csak meg kell találni. Mindemellett ez az a műsor, amire sokáig emlékezhetnek, szemben szórakoztató műsorokkal” - mondta.
Hozzátette, lánya tette erőssé a nehéz pillanatokban, ennek a kapcsolatnak, köteléknek köszönheti, hogy megmaradt embernek, civilnek, s ezt kívánja napjaink múlékony celebjeinek is.
tags: #rorosz #magyar #elso #meccs
