A Sávolyi Labdarúgó Szövetség Története – A Magyar Labdarúgás Fejlődésének Mérföldkövei
Noha a sávolyi labdarúgó szövetség történetéről nincsenek közvetlen adatok a rendelkezésre álló anyagban, a magyar labdarúgás története és annak központi szervezete, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) gazdag múltra tekint vissza. A sportág magyarországi meghonosodásától az MLSZ megalakulásán és a nagy sikereken át egészen napjainkig számos jelentős esemény formálta a hazai futballt.
A Labdarúgás Kezdetei Magyarországon és az MLSZ Megalakulása
A XIX. és a XX. század fordulóján éltük az igazi magyarországi sportélet kialakulásának éveit. Sport természetesen már korábban is létezett, sőt a modern értelemben vett sport is. Az 1867-es kiegyezés utáni kedvezőbb politikai klíma jót tett az új és egyre népszerűbb sportágak terjedésének is. Ismert, hogy Angliában 1863-ban alakult meg az FA, a labdarúgó-szövetség, s a szabályok pontosításával, a 14 pontból álló, úgynevezett Cambridge Rules elfogadásával tulajdonképpen akkor különült el a rögbitől.
Eldönthetetlen kérdés, ki hozta az első futball-labdát Magyarországra, de abban nem lehet vita, hogy az első komoly futballmérkőzést 1897. május 9-én a Budapesti Torna Club I. és II. csapata, a piros-fehérek és a kék-fehérek játszották a Millenárison. A mérkőzés után négy év sem telt el, s már megszületett a labdarúgó-szövetség.
Egyre növekedett az igény a szövetség létrehozására. A magyar futballélet vezetői azonban inkább önállóságra vágytak, mintsem hogy a tornászokat vagy atlétákat tömörítő szövetségek égisze alá tartozzanak. 1900-ban még dilemmát jelentett, melyik a sürgetőbb lépés, a bajnokság, esetleg az angliaihoz hasonló kupasorozat kiírása, vagy a szövetség megalakítása, aztán néhány hét alatt megszületett a szövetség és kiírták az első bajnokságot is.
A Magyar Labdarúgó Szövetség százhúsz évvel ezelőtt, 1901. január 19-én Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében alakult meg tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével.
Az alapító egyesületek és a korai működés
Az alapító egyesületek a következők voltak:
- BAK
- BEAC
- BSC
- BTC
- Budai Ganzgyár
- Ganz Vagongyár
- "33" FC
- MAC
- MFC
- MUE
- Műegyetemi FC
- Postás
- FTC
Az elnökség 1901. február 4-én tartotta első ülését, amelyen határozatot hoztak a mérkőzések szabályrendszerének, valamint a bajnokságok összetételének tárgyában. Horváth Ferenc javaslatára, kisebb módosításokkal az angol ligabajnokság szabálykönyvét fogadták el. A bajnoki rendszer tekintetében I. és II. osztályt alakítottak ki, amelynek csapatai évente kétszer, tavasszal és ősszel mérkőztek egymással. A győztes 2, a vesztes 0 pontot kapott, míg döntetlen esetén 1-1 jutott a csapatoknak. Pontegyenlőség esetén a gólarány döntött a helyezés kérdéséről. A szezon végén az I. osztály utolsója és utolsóelőttije osztályozómérkőzést vívott a II. osztály bajnoka és másodikja ellen.
A játékvezetőket és a partjelzőket az MLSZ jelölte ki, akiknek írásban kellett vállalniuk, hogy nem tagjai az adott mérkőzésen érdekelt kluboknak. Érdekesség, hogy a szövetség által bevezetett játékvezetői vizsgákat csak a tavaszi szezon befejezése után tartották meg. A csapatok a meccsek költségeit közösen állták, és a nyereséget egyenlő arányban osztották meg. A tiszta jövedelem 10%-a az MLSZ-t illette. A játékosait minden csapatnak meghatározott időre neveznie kellett a szövetségnél. A futballisták egyszerre természetesen csak egy csapatnak lehettek a tagjai, de az átigazolásra már ekkoriban is volt lehetőség.
„Büszkék lehetünk arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség egyike volt a kontinens és a világ első futballszövetségeinek, ezért megalakulása nemcsak számunkra jelentős sporttörténelmi esemény.” A kontinensen korábban csak a német, a svájci, az olasz, a holland és a máltai és a dán szövetség jött létre, s ide vehetjük még a franciákat is, akik aztán különböző szervezeti viták után 1919-ben újraalakultak.
A Magyar Labdarúgás Aranykora és Sikerei
Az 1901 óta eltelt 120 évbe szerencsére rengeteg jó belefért. Minden évtizedből kiemelhetünk egy-egy nagy sikert, egy korszakos pillanatot.
- Az első évtizedből az első bajnoki mérkőzést.
- Az 1910-es évekből az 1912-es stockholmi olimpia Vigaszdíj-tornájának megnyerését.
- A következő évtizedből a Ferencváros első KK-győzelmét vagy az Uruguayban a kétszeres olimpiai bajnok ellen aratott diadalát.
- Az 1930-as években nyerte meg az Újpest a Bajnokok Tornáját, s diadalmaskodott az első csak magyar KK-döntőben, s még fontosabb, hogy 1938-ban világbajnoki ezüstérmes lett a válogatott.
- Az 1940-es éveket kettétörte a háború, de a második felében Gallowich Tibor lerakta az Aranycsapat alapjait, s a regionális kupasorozatokban szinte legyőzhetetlenné vált a válogatott.
- Az 1960-as években két olimpiai bajnoki címet szerzett a magyar csapat, az A-válogatott negyedik lett az 1964-es kontinensbajnokságon és kétszer is a legjobb nyolc közé jutott a világbajnokságon. A Ferencváros 1965-ben megnyerte a VVK-t.
- A hetvenes években újra vb-résztvevő lett a magyar csapat, a nyolcvanas években a Videoton mindmáig utolsó magyar csapatként nemzetközi kupadöntőt játszott, Mezey György válogatottját pedig a mexikói Mundial előtt, 1985-ös eredményei alapján Európa legjobbjai között jegyezték.
Kiemelkedő klubok és személyiségek a magyar futballban
A magyar labdarúgás fejlődésében számos klub és egyéniség játszott meghatározó szerepet. Két ilyen klub, az MTK és a Vasas története is szorosan összefonódik a magyar futball fejlődésével.
Az MTK története
Kilencven esztendeje már, hogy néhány lelkes budapesti fiatalember megalakította a jelenlegi kék-fehérek jogelődjét, a Magyar Testgyakorlók Körét azzal a szándékkal, hogy legyen egy sportegyesület, amely az akkoriban még uralkodó torna fejlesztése mellett más sportágaknak is tág teret igyekszik teremteni. Az MTK-VM olimpiai bajnokainak nevét örökítették meg egy dicsőségtáblán, mely bizonyítja a klub sporttörténelmi jelentőségét. Halmay Zoltán, a század első évtizedének legjobb magyar gyorsúszója, hét olimpiai arany- és ezüstérmével, szintén MTK-s volt, akárcsak Weisz Richárd, a magyar birkózás első olimpiai bajnoka.
A labdarúgó szakosztály kiemelkedő játékosokkal büszkélkedhetett, mint Schaffer, a Konrád-fivérek, vagy Kertész. A magyar labdarúgás első nagy átigazolási vitáját robbantotta ki a legendás emlékű, karikalábú Schlosser Imrének, az FTC-ből az MTK-ba való átigazolása. Aztán a kék-fehérekhez került a nagy tehetségű Orth Gyuri, aki rövid idő alatt minden idők legjobb magyar futballistájává fejlődött. Játékos pályafutását fénykorában törte derékba egy súlyos sérülés. Amikor a magyar labdarúgásban is bevezették a profizmust, az MTK is megalakította csapatát, amely Hungária néven ért el nagy sikereket. A harmincas évek közepén 10 játékosa volt tagja a magyar válogatottnak.
Az Aranycsapatnak tagja volt azon a mérkőzésen, amikor a magyar válogatott 6:3 arányban győzedelmeskedett az angol csapat fölött, Hidegkuti Nándor, aki az első gólt lőtte. Az Aranycsapat tagjai közül Zakariás, a szívós fedezet, és Lantos, a kitűnő balhátvéd is az MTK színeiben rúgták itthon a labdát. Az MTK-ban aratta nagy sikereit a közönség egyik kedvence, a gyors, ördöngösen cselező és nehéz szögből is gyakran a hálóba
A Magyar Labdarúgó Szövetség története
A Magyar Labdarúgó Szövetség százhúsz évvel ezelőtt, 1901. január 19-én Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében alakult meg tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével. Az alapító egyesületek a következők voltak: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, "33" FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC.
„Büszkék lehetünk arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség egyike volt a kontinens és a világ első futballszövetségeinek, ezért megalakulása nemcsak számunkra jelentős sporttörténelmi esemény.” - fogalmazott dr. Dénes Tamás sporttörténész. A szövetség a megalakulás után azonnal, és azóta minden évben - egyes világháborús évek kivételével, amikor hadibajnokságot rendeztek - kiírta az élvonalbeli bajnokságot.
Az elnökség 1901. február 4-én tartotta első ülését, amelyen határozatot hoztak a mérkőzések szabályrendszerének, valamint a bajnokságok összetételének tárgyában. Horváth Ferenc javaslatára, kisebb módosításokkal az angol ligabajnokság szabálykönyvét fogadták el, míg a bajnoki rendszer tekintetében I. és II. osztályt alakítottak ki, amelynek csapatai évente kétszer, tavasszal és ősszel mérkőztek egymással.
A magyar labdarúgás dicsőséges évtizedei
Az 1901 óta eltelt 120 évbe szerencsére rengeteg jó belefért. Minden évtizedből kiemelhetünk egy-egy nagy sikert, egy korszakos pillanatot:
- 1910-es évek: 1912-es stockholmi olimpia Vigaszdíj-tornájának megnyerése.
- 1930-as évek: 1938-ban világbajnoki ezüstérmes lett a válogatott.
- 1960-as évek: Két olimpiai bajnoki cím, a Ferencváros 1965-ös VVK-győzelme.
- 1980-as évek: A Videoton nemzetközi kupadöntőt játszott, Mezey György válogatottja Európa legjobbjai között.
A 120. jubileumi év egybeesik több fontos, sőt történelmi jelentőségű eseménnyel is a szövetség életében: Magyarország története során első alkalommal lesz idén felnőtt Európa-bajnokság társ-házigazdája, az idei Eb négy mérkőzését rendezik a tavalyelőtt átadott, 67 ezres Puskás Arénában.
Szervezeti fejlődés és nemzetközi háttér
Megítélésem szerint óriási jelentősége volt annak, hogy az MLSZ nagyon gyorsan megteremtette a labdarúgás hazai fejlődésének szervezeti kereteit, döntés született a bajnokság megszervezéséről, a játékvezetők képzéséről, s aztán nem sokkal később a két csapatban való szereplés tilalmáról. A kontinensen korábban csak a német, a svájci, az olasz, a holland és a máltai és a dán szövetség jött létre.
| Időszak | Jelentős esemény |
|---|---|
| 1901 | Az MLSZ megalakulása |
| 1938 | Világbajnoki ezüstérem |
| 1964 | Kontinensbajnoki 4. helyezés |
| 2021 | Európa-bajnoki társrendezés |
A labdarúgó-sport rohamos terjedése, népszerűsége és fejlődése felkeltette a két nagy sportszövetség érdeklődését és úgy a MOTESz, mint a MASz a saját fennhatósága alá akarta vonni a labdarúgó-sportot. A magyar futballélet vezetői azonban inkább önállóságra vágytak. Az már apró érdekesség csak, hogy végül az első elnöknek Jász Gézát, az ismert filozófust, írót, a Magyar Football Club tagját emelték, aki egyébként a Magyarországi Torna Szövetség titkára is volt egyben.
tags: #savoly #labdarugo #szovetseg
