A Sportolók Pszichológiai Vizsgálata és Kérdőíves Információgyűjtés

A sportpszichológiában alkalmazott tesztek és műszeres mérések sokrétű célt szolgálnak. Egyrészt preventív jellegűek, azaz a problémák megelőzésére irányulnak, jelentős segítséget nyújtva a tehetséges sportolók kiválasztása során, valamint edzéskorrekció esetén. Másrészt, amennyiben meglévő problémával érkezik a sportoló, a tesztek támpontot adnak a szakembereknek a későbbi munka során alkalmazott módszerek kiválasztásához, azaz feltárják, milyen területeken kell az adott sportolót fejleszteni. Ezen felül a műszeres mérések bizonyos egészségügyi szűrésre is alkalmasak.

Hagyományos Papír-Ceruza Tesztek a Sportpszichológiában

Ebbe a csoportba tartozik minden olyan teszt, melynek felvételéhez nem szükséges bonyolult vizsgálati eszköz, és időtartama néhány perc és kb. egy óra között lehet. Számos ilyen tesztet használnak a sportolók képességeinek és jellemzőinek felmérésére.

Intelligencia Tesztek

• WAIS-IV - Wechsler Felnőtt Intelligencia teszt: A hazánkban MAWI néven ismert mérőeszköz átdolgozott és modernizált változata, melyet 2008-ban fejlesztettek ki, magyarországi adaptációja 2010 óta használatos. A teszt 16 éves kor felett alkalmazható, és az indexekből felállított profil segítségével hasznos támpontot nyerhetünk a vizsgált személyek kognitív képességeiről.
• WISC-IV - gyermek intelligencia teszt: A Wechsler Gyermek Intelligenciateszt a hazánkban MAWGYI és HAWIK néven ismert mérőeszközök átdolgozott és modernizált változata. 2003-ban fejlesztették ki, a magyarországi adaptáció 2008 óta használatos. A WISC-IV indexei és szubtesztjei azonosak a felnőtt változatéval.

Figyelem és Összpontosítás Tesztek

• Test d2-Revision - Figyelem és összpontosítás teszt: A d2 a szelektív figyelem és a monotóniatűrés mérésére kidolgozott papír-ceruza teszt. Olyan figyelemvizsgáló eljárás, mely az információ feldolgozás sebességét, a szabálykövetést és a teljesítmény minőségi aspektusait tárja fel, s ez lehetőséget ad a koncentráció mértékének becslésére. Előnye, hogy tisztán a figyelmi teljesítményt méri, anélkül, hogy azt összemosná más speciális képességekkel. Fiatal sportolóknál is használható, mivel a teszt 9 éves kortól alkalmazható. A figyelmi kontrollfunkciók három összetevőben fejeződnek ki: az adott idő alatt teljesített anyag mennyisége, a munka minősége (hibaszám), és a teljesítmény időbeli mintázata (pl.: a fáradás hatása).
• Korábban Magyarországon a Pieron tesztet alkalmazták elsősorban a sportolók figyelmének vizsgálatára. Ennek súlyos hiányossága volt, hogy viszonylag lassú munkavégzéssel is elérhető volt a 100%-os teljesítmény, és nem rendelkezett normákkal.

Projektív és Személyiségtesztek: A Belső Világ Feltárása

Frank (1939) projektív teszteknek nevezte el azokat a vizsgálati próbákat, amelyek során egy strukturálatlan ingeregyüttesnek kell jelentést adnia a kliensnek. Feltételezése szerint, ha új helyzetekbe kerülünk, magunkkal visszük a személyiségünkhöz tapadó szokásokat, megoldási módokat, s az új szituációban is a régi körülmények vezetik cselekedeteinket. A strukturálatlan helyzetben saját belső mintáinkat vetítjük rá az anyagra, és a projektív tesztek a személyiség egészét veszik célba.

Főbb Projektív Tesztek

• Tematikus Appercepciós Teszt (TAT): A 31 képből álló TAT a képzett értelmező számára feltárja a személyiség uralkodó hajtóerőit, a vizsgált személy érzelmeit, érzéseit, komplexusait és konfliktusait. A Rorschach-próba mellett a másik legnépszerűbb projektív eljárás, mely a tudattalan fantáziák elemzését és látens szükségletek feltárását segíti.
• Szondi-teszt: Szondi Lipót ösztönlélektanának mérőeszköze, melynek alapfeltevése, hogy fontosabb választásainkat lappangó ösztönadottságaink irányítják. Az egyén projekciós hajlamaira alapozva, különböző emberekről készült fényképek rokonszenv és ellenszenv szerinti kiválasztása nyomán következtet az ösztönéletre.
• Rosenzweig-féle Képes Frusztrációs Teszt (PFT): A frusztrációs tolerancia egyedi meghatározásának általánosan használt eszköze. A vizsgált személynek 24 különböző képet mutatnak, melyek frusztráló helyzetet ábrázolnak. A teszt azt vizsgálja, hogy az egyén reakciója kifelé vagy befelé irányul-e.
• Rajztesztek: A projektív rajz elkészítésekor a rajzoló az instrukciót követve alkot, irányítás nélkül. A klinikai munkában gyakran használják az emberalak, a család, az állatok, a fa vagy a ház ábrázolását diagnosztikus eszközként, illetve terápiás segédeszközként. Külön ide sorolhatók az Alakrajz-tesztek (ember, család, elvarázsolt család, ember az esőben), valamint a Farajz-teszt, melyek számos formai-technikai szempont szerint elemezhetők, szimbolikus értelmezésük pedig sajátos térszimbolikai alaptételeken nyugszik.
• Lüscher teszt: A svájci pszichológus által kidolgozott módszer a személyiség pszichofiziológiai állapotának feltérképezését szolgálja, arra a feltevésre épülve, hogy a színek hatást gyakorolnak az emberre. A színpreferenciák és színelutasítások alapján kikövetkeztethetők bizonyos viselkedési irányultságok, például a stresszel szembeni ellenálló képesség, a teljesítmény vagy a kommunikáció.
• Wartegg teszt: Az atematikus és tematikus módszerek között elhelyezkedő szabad rajzolási projektív eljárás, mely a személyiségstruktúra egészének megismerésére irányul. Nyolc rajzkezdeményből indul ki, melyek egy-egy életterületre irányulnak.
• Metamorfózis-teszt: Pozitív és negatív azonosulások révén nyújt információkat a vizsgálati személyek belső világáról, én-képéről.

Személyiség Kérdőívek

• BIG5: A személyiség mérésére kidolgozott átfogó önjellemző kérdőív, mely 132 tételből áll. A személy alapvető érzelmi, interperszonális és motivációs jellegzetességeit méri.
• EPQ (Eysenck Personality Questionnaire): Négy különböző dimenzió szempontjából jellemzi a vizsgálati személyt: pszichoticizmus, extroverzió, neuroticizmus (érzelmi labilitás) és konformizmus.

Specifikus Sportpszichológiai Kérdőívek

A sportolók egyedi igényeihez és a sport sajátosságaihoz igazodva számos speciális kérdőívet fejlesztettek ki.

• STAI Spielberger-féle Állapot - Vonás Szorongás Kérdőív: A szorongás erősségének mérésére kidolgozott 40 tételből álló kérdőív, mely megkülönbözteti a pillanatnyi szorongást (állapotszorongás) a szorongásra való általános hajlamtól (vonásszorongás).
• CSAI-2 (Competitive State Anxiety Inventory - 2): Ez volt az első sport specifikus vizsgálóeljárás, amely 27 állítást tartalmaz. A teszt a sportolók verseny előtti szorongásmintáit, valamint önbizalmuk szintjét vizsgálja.
• ACSI-28: A kérdőív a sportoló személyes tapasztalatait fejezi ki, könnyen és gyorsan felvehető, értékelhető, és pontosabb képet ad a sportoló problémáiról.
• Sport Motivációs Kérdőív (SMS): A sportoló motivációjának típusát, azaz indíttatásainak belső vagy külső hajtóerőit határozza meg.
• Az észlelt motivációs környezet a sportban, a PMCSQ -2: A kérdőív a feladat, illetve énközpontú beállítódást vizsgálja csapatsportolóknál. Segítségével azonosítható a motivációs környezet, és kiegészítő elemévé válhat a kiválasztási és tehetséggondozási rendszernek.

Műszeres és Számítógépes Vizsgálati Eljárások

A kondicionális állapot felmérésére, valamint az érzékelés és észlelés vizsgálatára is számos műszeres vizsgálat áll rendelkezésre a sportolók körében.

• Munkapróbák, munkamód vizsgáló eszközök: Ebbe a csoportba a munkavégzés időtartamára, kézügyesség vizsgálatára, kudarctűrő készségre és a koordinációs készségre kiterjedő vizsgálatok tartoznak.
• Komplex szenzomotoros vizsgáló és konfliktométer: A műszer a szenzomotoros funkciók vizsgálatára, különböző reakcióidő típusok mérésére alkalmas (egyszerű, választásos és szelektív, vagy összetett).
• Kombinált disztributív figyelemvizsgáló: Ezzel a készülékkel a megosztott figyelem, a kétkezes koordináció, valamint a monoton feladathelyzet okozta terhelés hatása vizsgálható.

A Vienna Test System (VTS): Modern Diagnosztikai Eszköz a Sportban

A Vienna Test System (VTS) az osztrák Schuchfried GmbH által kifejlesztett számítógépes pszichológiai mérési tesztrendszer, mellyel a sportolók kognitív képességeit és személyiségjegyeit egyaránt mérni lehet. A számítógépes módszerek egyedülálló előnyöket nyújtanak, mint például a milliszekundumos mérési lehetőség. A standardizált tesztfelvétel teljes mértékben kizárja a vizsgálatvezetőtől függő szubjektív tényezőket, ami további előny a papír-ceruza tesztekhez képest.

A teszteredmények azonnal, pontosan és könnyen áttekinthetők, továbbíthatók különböző statisztikai feldolgozásokra. A sportolók teszteredményeit az adatbázis tárolja, így azok később újabb vizsgálatok eredményeivel is azonnal összehasonlíthatók. A Vienna innovativitása és rugalmassága világszerte megfelel a szigorú minőségi elvárásoknak. A tesztrendszer könnyen használható, a vizsgálati személyre szabható, azaz sportág-specifikus, mely rendkívül hasznos az adott sportoló, edző vagy akár csapat számára.

A VTS Által Mérhető Kompetenciák és Tényezők

A VTS számos kompetenciát célzottan tud mérni:

• Kognitív tényezők: Például problémamegoldás, döntési képesség, döntéshozatali stílus.
• Személyiségjegyek: Ezek a tulajdonságok meghatározzák a sportoló viselkedését kiélezett szituációkban, vagy a helyét a csapatban. Mérhető az adott személy impulzivitása, motivációja, érdekérvényesítési készsége, asszertivitási szintje, eredményorientációja és célkitűzése (pl. teljesítménymotiváció, önbizalom).
• Együttműködési készségek: Konfliktuskezelés, csapatmunka, empátia, problémafókuszáltság.
• Fiziológiai tényezők: Pulzus, légzésszám, bőrellenállás stb.

Esettanulmány: Szoboszlai Dominik Teljesítményének Mérése és Háttérinformációk

Szoboszlai Dominik menedzsere, Esterházy Mátyás elmondta, hogy bár korábban úgy gondolta, 2024-ben jön el a nagy lépcsőfok a játékos számára, az előző szezonban már érezte, hogy idén eljött ennek az ideje. Számára nem meglepő, hogy Szoboszlai Dominik már az egyik első liverpooli edzésén remekül szerepelt a felmérő teszten, hiszen a motivációt tekintve nincs párja.

A magyar rekordnak számító átigazolása előtt semmi sem volt titok a Liverpool előtt Szoboszlai Dominikkal kapcsolatban, hiszen gyerekkora óta mindent követtek, amit csinált, pontosan képben voltak azzal, mire képes, és hogy a fejlődése eljutott arra a pontra, ahol ezt a lépést meg tudja tenni. A magyar sztár már az egyik első liverpooli edzésén kitűnt a társak közül, övé lett a második legjobb laktát-teszt az egész csapatból, csak Mo Szalah előzte meg. Ez a teszt a játékosok terhelhetőségét méri, és ez alapján Szoboszlai a második legjobban terhelhető játékos az egész keretből.

A menedzser leszögezte, innen már nincs további lépés, mert egy olyan szobába szeretett volna eljutni, a „világ tetejére”, most pedig bizonyítania kell, hogy hosszútávon oda való. Az edző személye mindig is fontos volt, de nem személyes szempontból, hanem sokkal inkább a filozófia szempontjából, amit képvisel, amit vall a futballról, ahogyan összeállítja a csapatát, amilyen futballt szeretne játszatni, amilyen stílusú játékosok alapemberek nála.

Az Edzői Viselkedés és a Játékosok Visszajelzései Kérdőíves Kutatás Eredményei

Számos feladatot kell ellátnia egy edzőnek a megfelelő vezetési stílus megválasztásával, hiszen a kiváló szakmai felkészültsége nem elegendő, ha a sportolóival rossz a kapcsolata. A nem megfelelő edzői viselkedés és edző-játékos kapcsolat a versenyeredmény rovására mehet. A konfliktusok megelőzése érdekében az edzőknek olyan kommunikációs és viselkedési formákat kell alkalmazniuk, amelyek a sportolók sportteljesítményét és viselkedését is pozitívan befolyásolják.

Egy kutatás célkitűzése volt megvizsgálni az edzői viselkedést a magyar bajnokságban, különböző osztályokban szereplő férfi-kézilabdacsapatok esetén a játékosok szemszögéből. A kutatás mintájába a Magyar Nemzeti Bajnokságban (NB) szereplő első-, másod- és harmadosztályú férfi-kézilabdacsapatok játékosai és edzői kerültek. Az adatfelvétel során a CBQ-H validált kérdőívet alkalmazták az edzői viselkedés megismerése érdekében.

Az eredmények alapján kiderült, hogy az edzői támogatás nem arányos a sportolás minőségével:

• Elsőosztályú csapatok: A játékosok kevésbé pozitív véleménnyel voltak az edzőjük támogatásával kapcsolatban. Negatív reakciót vizsgálva megállapítható, hogy minél magasabb osztályban szerepel a csapat, annál kevésbé hat a játékosokra negatívan az edző reakciója, viselkedése.
• Másodosztályú csapatok: A játékosok pozitívabb véleménnyel voltak az edzőjük támogatásával kapcsolatban, mint az elsőosztályú játékosok. Negatív reakciók esetében viszont negatívabb képet festettek le az edzőjükről az elsőosztályú csapathoz képest.
• Harmadosztályú csapatok: A legalacsonyabb értékeléseket kaptuk az edzői támogatást tekintve, és a tagok esetében kaptuk a legkedvezőtlenebb eredményeket a negatív edzői reakciók tekintetében.

Kérdőívek a Sportesemények Szervezéséhez és Visszajelzések Gyűjtéséhez

A visszajelzések gyűjtése kulcsfontosságú a sportesemények és programok sikeréhez, legyen szó szurkolói elköteleződésről, rendezvényi logisztikáról vagy márkaészlelésről. A testreszabott felmérések segítségével értékes információkhoz juthatunk a szurkolóktól, sportolóktól, edzőktől, a közösségtől és a részes felektől. Ilyen felmérések készítésére alkalmas eszköz például a LimeSurvey sportfelmérő készítője, amely sablonokkal segíti az igényeknek és aggályoknak megfelelő kérdőívek összeállítását.

A sportkérdőívek számos témát érinthetnek, például:

• Egy megmérettetés/verseny/torna esetén fontos szempontok értékelése.
• Az ellenfelek megítélése.
• Az edzés fontossága és az edzési szokások.
• Az egyén versenyző típusa.
• Általános életbeli prioritások.
• Alkalmazkodó képesség.
• Extrovertáltság (kifelé fordulás).
• Általános hozzáállás a dolgokhoz.
• Önállóság.
• A kudarc kezelése.
• Mások véleményének fontossága.
• Magabiztosság.
• Kitartás.
• Temperamentum, könnyű felidegesíthetőség.
• Maximalizmusra való hajlam.
• A Covid19 előtti időszakhoz képest bekövetkezett változások az edzési nézetekben.

tags: #sport #jatekosok #kerdoiv

Népszerű bejegyzések:

• Mennyit keres egy biztonsági őr?
• Északi összecsapások a magyar válogatottal
• Veszprém Kézilabda Himnusz
• Piros lapok és félbeszakadt meccs a megyei bajnokságban
• Tudjon meg többet a Gyermek Ligáról