A sportközvetítések szabályozása és a magyar sporttörvények aktuális módosításai
A hírműsorok mellett a sportközvetítések számítanak a legnépszerűbb televíziós műsortípusnak a magyar felnőtt lakosság körében. A sport iránt érdeklődő, internetező magyar felnőttek 97 százaléka találkozik sporttartalmakkal valamilyen médiafelületen, 84 százalék hetente, 46 százalék naponta. A férfiak jóval magasabb arányban (55 százalék) fogyasztanak naponta sporttal kapcsolatos tartalmakat, mint a nők (37 százalék).
A sporteseményeket a médiában követők leginkább a labdarúgás-, az autósport- és a kézilabda-közvetítések iránt érdeklődnek, majd a vizes sportok következnek: az úszás, a vízilabda és a kajak-kenu. A vizsgált sportesemények közül leginkább a nyári olimpiai játékok, a különböző világ- és Európa-bajnokságok eseményeit követték a sportközvetítések nézői. Ezeknek a megtekintéséért volnának a leginkább hajlandók fizetni is (a válaszadók 16-21 százaléka).
A nagy sportesemények közvetítésének hozzáférhetősége
Az EU egyik direktívája tartalmazza, hogy a nagy sporteseményeket olyan televízióknak kell közvetíteniük, amelyeket a lakosok legalább 90 százaléka nézni tud. Ráadásul a médiatörvény szerint, ha valamelyik tévécsatorna jogot szerez egy nemzeti jelentőségű sportesemény közvetítésére, akkor ezt a közvetítést át kell adnia azon adóknak, amelyeket legalább a lakosság meghatározó többsége nézni tud. Ezt nemcsak a médiatörvény, hanem az Európai Unió (akkori nevén Európai Gazdasági Közösség) 1989-ben született televíziós direktívájának ’97-es módosítása is előírja.
A direktíva ugyanis nem csak sportesemények esetében rendelkezik a kötelező közvetítéssel, azonban a valóságban ezek szoktak lenni azok a műsorok, amelyek a polgárok döntő többségét érdeklik. Az EU 15 régi tagországa többségében már bevezette ezt a szabályozást, az új tagállamok azonban nem sietnek a Határok Nélküli Televíziózás nevű direktíva meghonosításával. Ezt a direktívát a magyar szabályozás a médiatörvény 2002-es jogharmonizációs módosításával átvette, a rendelkezések 2003 őszén léptek hatályba. A törvény szerint olyan műsorszolgáltató, amely nem felel meg a feltételeknek - vagyis adását nem tudja a lakosság legalább 90 százaléka szobaantennával fogni -, nem közvetítheti a listán szereplő eseményt. Az elkészült listát az EU hagyja jóvá és hirdeti ki - erre azért van szükség, hogy a külföldi adók ne szerezhessenek kizárólagos jogokat ezekre a műsorokra.
Orbán Viktor bukása az EU győzelme is – őszre itt lehet 4 milliárd euró
Kihívások a gyakorlati megvalósításban
A magyar szurkolóknak sokszor ismerőseikhez kell bekéredzkedni, vagy valamelyik kocsmában kell végignézni a magyar válogatott sportolók teljesítményét, mert otthon nem tudják élvezni a kézilabdavébé meccseit, mert az csak az egyik előfizetéses tévécsatornán látható. A lapunk által megkérdezett médiajogász szerint a törvény eme paragrafusa azért nagyon rossz, mert nem lehet kikényszeríteni a jogszabály betartását. Hazánkban még 2004-ben készült egy kormányrendelet, aminek a tervéről az ORTT és az akkori szaktárca, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közmeghallgatást is tartott, de a rendelet végül csak tervezet maradt.
A rangosabb sportesemények közvetítési jogaiért egyébként a tévétársaságok sokszor többmillió eurót fizetnek a szervezőknek, így nekik nem áll érdekükben, hogy a drágán megszerzett „kizárólagos közvetítési jogot” továbbadják versenytársaiknak. Így például az előfizetéses Sport1 televíziónak le kellene mondania kizárólagos jogairól, és az adást tovább kellene adnia többek között az RTL Klubnak. A sportcsatorna ugyanis nem látható a magyarok meghatározó többségénél.
Azonban a brüsszeli regula betartása is okozhat súrlódásokat. Amikor Portugáliában be akarták vezetni ezt a rendszert, akkor az ottani legnagyobb távközlési szolgáltató, a PT Multimedia levélben tiltakozott az Európai Bizottságnál. Érvelésük szerint értelmetlen és drága döntés volt a portugál hatóságok azon elképzelése, hogy kötelezően közvetítendőnek határoztak a 2003-as ifjúsági vitorlázó világbajnokságot és a nem túl közismert Gymnestrada nevű tornásztalálkozót. Ezek közvetítése a cég érvelése szerint nagyon drága volt, nézettségük viszont elenyészően alacsony volt. Ausztriában például a bécsi Operabál lett kötelezően sugárzott műsorszám. Másik öt tagállam is - a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséggel karöltve - folyamatosan tiltakozik az elképzelés ellen. Magyarországon egyelőre nem változik a rendszer, így a napjainkban zajló kézilabda világbajnokságot is csak a szerencsés - kábeltévével vagy műholdvevővel - rendelkező nézők láthatják.
A magyar sportfogyasztók érdeklődési köre
Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a sporteseményeket a médiában követők milyen sportágak iránt érdeklődnek a leginkább:
| Sportág | Érdeklődési arány |
|---|---|
| Labdarúgás | 62% |
| Autósport | 40% |
| Kézilabda | 38% |
| Úszás | 32% |
| Vízilabda | 30% |
| Kajak-kenu | 22% |
A sportról szóló törvények módosításai és a tiszta sport elve
Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a tiszta sport biztosítását alapvető célnak tekinti, és elkötelezett a sportszerűség és a sportolók biztonságának megteremtése mellett. Ahhoz, hogy a sport megőrizze a közösségre, valamint az egyénekre gyakorolt pozitív hatásait és egészségmegőrző feladatát, elengedhetetlen a tiltott teljesítményfokozó szerek használatának korlátozása.
International Testing Agency és a sportfióktelep
Az International Testing Agency a Nemzetközi Olimpiai Bizottság égisze alatt működő, svájci székhelyű, nemzetközi nonprofit szervezet, amelynek küldetése a tiszta sportért való küzdelem. Feladata, hogy doppingellenes programokat, ellenőrzéseket folytasson le a nemzetközi sportszövetségek és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megbízása alapján.
Az International Testing Agency Magyarországon kívánja működtetni első, európai központját, amely sportszakmai és sportdiplomáciai sikerként értékelendő. Ahhoz, hogy az európai központ az anyaszervezet saját jogrendszerének, valamint a magyar jogrendszernek is megfelelő működési formában tudja szakmai tevékenységét végezni hazánkban, új jogi entitás, a sportfióktelep bevezetése vált szükségessé.
A sportfióktelep a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nemzetközi sportszervezetként elismert külföldi szervezet jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége. A sportfióktelep elsődleges tevékenységként a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet létesítő okiratában meghatározott tevékenységet, illetve az alapítói tevékenységet támogató háttértevékenységet végez. A sportfióktelep az elsődleges tevékenységével közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet is végezhet, és közvetlenül részesíthető állami támogatásban.
A sportfióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a tevékenységét a cégbejegyzést követően kezdheti meg. Alapítására a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter együttes támogató nyilatkozata alapján kerülhet sor.
Digitalizáció és adatkezelés a sportban
A XXI. század digitális világának kihívásai a sportszférában is megjelennek, a különböző céloknak megfelelő nyilvántartások vezetése egyre inkább teret hódít, azonban minden körülmények között figyelmet kell fordítani a megfelelő adatkezelésre, amelynek jogszerűségét biztosítani kell attól függetlenül, hogy mely szervezet üzemelteti az érintett informatikai rendszereket.
Az állam elő kívánja mozdítani a lakosság minél szélesebb rétegeinek sporttevékenységét, lehetőséget kíván adni arra, hogy a sportolni vágyók azt minél kedvezőbb körülmények között és minél változatosabb formában tehessék meg. A digitalizáció a sportcélú támogatások elosztásához szükséges dokumentációs folyamatban is hasznos, idő- és anyagszükséglet megtakarítását teszi lehetővé, ezért az elektronikus támogatáskezelési rendszer bevezetése fontos sportpolitikai törekvés.
A sportról szóló törvény szerinti sportszervezetek, sportszövetségek, sportköztestületek, egyéb adatszolgáltatók a nemzeti sportinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatás, a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a nemzeti sportinformációs rendszer működtetéséért felelős szerv a nemzeti sportinformációs rendszer működtetése érdekében kezelhetik a TAJ számot. Az állam biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer, valamint az elektronikus támogatáskezelő rendszer működésének feltételeit.
Sportszövetségek és sportolói jogviszony
A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok hozhatnak létre. A sportszervezet tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha az a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek fogadja el, és vállalja, hogy a sportág versenyrendszerében - legalább egy versenyző vagy csapat indításával - részt vesz.
Az országos sportági szakszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján - sporttörvényben meghatározott eltérésekkel - működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet.
A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos, vegyes (nyílt) és amatőr versenyrendszerben. Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve ha a sportszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik - sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig - amennyiben az ilyen alapítvány nem minősül egyúttal az e törvényben meghatározott sportiskolának is - sportszerződés alapján sportolhat. Köznevelési típusú sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.
A játékosügynöki tevékenység a hivatásos sportoló vagy a sportszervezet megbízása alapján és képviseletében végzett közreműködői tevékenység a hivatásos sportoló játékjoga használatának sportszervezet általi megszerzése, illetve a hivatásos sportoló és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzésére irányuló szerződés megkötése érdekében. Ez a tevékenység kiterjedhet a sportszakember és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzésére irányuló szerződés megkötésére is.
Orbán Viktor bukása az EU győzelme is – őszre itt lehet 4 milliárd euró
Pénzügyi és adminisztratív módosítások
A sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításairól szóló jogszabályok fenti célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotta meg. Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A sportról szóló 2004. évi I. törvényt is módosítja az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény is módosult a sporttörvény kapcsán. A módosítások bevezették a sportfióktelep fogalmát a helyi adókról, a társasági adóról és az osztalékadóról, valamint a számvitelről szóló törvényekbe, ezzel meghatározva annak adózási és számviteli státuszát.
A sportpolitikáért felelős miniszter kialakítja a sporthoz kapcsolódó egyes kedvezmények rendszerét és meghatározza igénybevételük feltételeit. A sporthoz kapcsolódó kedvezményrendszerbe regisztrált személy regisztrációjának megszüntetését követően a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet az érintett személy születési évére és lakóhelye szerinti településre vonatkozó adatát - egyedi azonosításra nem alkalmas módon - statisztikai célból kezeli és az adatkezelés szükségességét négyévente felülvizsgálja. A sportpolitikáért felelős miniszter által adományozható kitüntetésekre jelölt személy természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát, az adományozásra vonatkozó döntés megalapozásához szükséges, az indítványban szereplő adatait - különösen titulusát (végzettségét, munkahelyét és beosztását), állampolgárságát és elérhetőségeit, korábbi állami és egyéb kitüntetéseit, valamint az életútjára és a kitüntetésre alapot adó érdemeire közvetlenül vonatkozó, az adományozáshoz figyelembe vett adatokat - a sportpolitikáért felelős miniszter a kitüntetésre érdemesség megállapítása és a többszöri kitüntetés megelőzése céljából kezeli. Az adatkezelés szükségességét a sportpolitikáért felelős miniszter négyévente felülvizsgálja.
A Kormány egyedi határozatán alapuló, vissza nem térítendő költségvetési támogatás kivételével a támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel nyújtott állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, a támogatási szerződés vagy támogatói okirat aláírása, a támogatások felhasználásának elszámolása és ellenőrzése során a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet ezen ügyek intézésével kapcsolatban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett szervezetnek minősül, és az eljárást az erre a célra létrehozott felületen (az elektronikus támogatáskezelő rendszer), elektronikus ügyintézés keretében valósítja meg.
A helyi önkormányzati többségi tulajdonában álló ingatlanon külön-külön vagy összesen legalább 50%-ban központi költségvetési támogatásból vagy a Tao. szerinti látvány-csapatsport támogatásból megvalósuló beruházás esetén a helyi önkormányzat köteles biztosítani az ingatlan sportcélú fenntartását, üzemeltetését a tárgyi eszköz üzembe helyezését követő 15 évig, amennyiben a támogatás összege együttesen legalább 50 millió forint, de nem éri el a 100 millió forintot, és 30 évig, amennyiben az összeg eléri vagy meghaladja a 100 millió forintot. A sportpolitikáért felelős miniszter a sportcélú fenntartás, üzemeltetés időtartamát az előzőekben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg a helyi önkormányzat által írásban benyújtott, indoklással ellátott kérelem alapján.
Jogviták rendezése a sportban
A módosítás egyik újítása szerint a jogvitákban eljárhat a Sport Állandó Választottbíróság, amelynek eljárása az alapszabályban - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül - is kiköthető. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításai is érintik a sport területét.
Az egyesület az (1) bekezdés szerinti hirdetési, reklám-, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a döntéshozó szerv külön felhatalmazása alapján köthet. Az országos sportági szakszövetség esetében ezt a jogkört a szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve jogosult gyakorolni. Az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a döntéshozó szerv - országos sportági szakszövetség esetén a szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve - újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az (1) bekezdés szerinti tárgyban kötött szerződésben szerepeltetni kell.
tags: #sportkozvetites #valogatott #torveny
