A magyar stadion- és pályafejlesztési programok átfogó részletei
Magyarországon a labdarúgás infrastrukturális állapotának fejlesztése több szinten valósul meg, a Nemzeti Stadionfejlesztési Programtól kezdve a tömegsportot kiszolgáló kisebb pályák építéséig. A kormányzati és sportszakmai szereplők, mint például a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a Belügyminisztérium, közös erőfeszítésekkel igyekeznek korszerűsíteni és bővíteni a sportlétesítmények hálózatát, hozzájárulva a lakosság egészséges, sportos életmódjának terjedéséhez és a tömegbázis szélesítéséhez.
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program: Kiemelt Beruházások
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében számos nagy volumenű beruházás valósul meg, melyek célja korszerű, nemzetközi szintű sportlétesítmények létrehozása. Ezek a projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeknek minősülnek, ami gyorsítja és egyszerűsíti a megvalósításukhoz szükséges közigazgatási eljárásokat.
A Diósgyőri Stadion rekonstrukciója
A miskolci Diósgyőri Stadion rekonstrukciója a program egyik zászlóshajója. A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében a Miskolc közigazgatási területén fekvő, az Andrássy utca - Kilencedik utca - Tizenegyedik utca - Pereces patak által körülhatárolt földrészleteken megvalósuló, UEFA IV. kategóriájú labdarúgó stadion és kiszolgáló létesítmények megvalósítására irányuló beruházást.
A projekt része továbbá a létesítmény megközelítését a Lorántffy utca irányába szolgáló déli átkötés megvalósítása. Emellett a Miskolc 5080/3 helyrajzi számú földrészleten található MVSC Sporttelep fejlesztése is szerepel a tervekben, a Diósgyőri Stadion rekonstrukció során kiváltásra kerülő "Napos oldali lelátó", pályavilágítás, illetve egyéb berendezések újrahasznosításával.
Kiemelt jelentőségű közigazgatási ügyek és eljáró hatóságok
A Kormány a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással egyidejűleg kijelölte az eljáró hatóságokat is, hogy a beruházások zökkenőmentesen és gyorsan haladhassanak. Az alábbi táblázat részletezi a Diósgyőri Stadion rekonstrukcióhoz és az MVSC Sporttelep fejlesztéséhez kapcsolódó engedélyezési eljárásokat és az azokhoz hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveket:
| Engedélyezési eljárás megnevezése | Eljáró hatóság |
|---|---|
| Általános építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési eljárások | Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal |
| Környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárások | Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal |
| Útügyi hatósági engedélyezési eljárások | Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal |
| Műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások | Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal |
| Vízjogi hatósági eljárások | Illetékes, vízügyi és vízvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal |
| Hírközlési hatósági eljárások | Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala |
| Földvédelmi, telekalakítási, földmérési, ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárások | Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal |
| Talajvédelmi hatósági eljárások | Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal |
| Beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárásai | Illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal |
| Tűzvédelmi hatósági ügyekben eltérési engedélyezési eljárások | Budapest Főváros Kormányhivatala |
| Jogszabályban rögzített tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárások | Illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal |
Lakóautóból túlélőbázis? Nézzük milyen lett! - Outbound LIVE #1
A Nyíregyháza Labdarúgó Sportlétesítmény Fejlesztése
Nyíregyháza labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése szintén a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében valósul meg, Magyarország Kormánya támogatásával. Az építkezés első fázisa a bontás, melyet az Építő- és épületkarbantartó Zrt. és a NYÍR-WETLAND Generál Zrt. alkotta konzorcium végez. A bontási munkálatok során nagy mennyiségű beton- és téglatörmelék, föld és homok keletkezik, melyek elszállítása folyamatosan történik.
Fontos megjegyezni, hogy a beruházás a legtöbb, stadiont környező sportpálya és a kondipark, strandröplabda-pálya területét, illetve a teke szakosztály épületét, a tenisz klubépületet és a fedett csarnokot nem érinti, így ezek használata továbbra is biztosított lesz a fejlesztés időszakában is. A sportcélú fejlesztés során megvalósuló stadion funkcióját tekintve labdarúgó sportlétesítmény lesz, mely későbbiekben alkalmassá tehető egyéb funkciók kiszolgálására is. A beruházás része egy különálló Szabadidő Centrum épület és egy futókör megvalósítása is, mely helyet ad fitneszteremnek, öltözőknek, zuhanyzóknak, büfének terasszal és szertárnak. Emellett a stadion közvetlen környezete is megújul.
A Budapesti Pályafejlesztési Program (Budapest-program)
Budapest, erős történelmi hagyományai mellett, jelenleg öt élvonalbeli klubnak ad otthont, és meghatározó szerepet tölt be a magyarországi lakosság egészséges, sportos életmódjának terjedésében. A hazai regisztrált játékosok közel egynegyede budapesti, nagy részük amatőr, vagy gyermekfutballista, és további több tízezren vannak, akik eddig megfelelő focipálya híján nem kerültek be a labdarúgás rendszerébe. Ezért kiemelten fontos a tömegsportot kiszolgáló fővárosi infrastruktúra fejlesztése.
A 2018-ig tartó Budapesti Pályafejlesztési Program két célterületet foglal magában: egyrészt a meglévő régi, elhanyagolt és elhasználódott pályáknak és a nem megfelelő öltözőállománynak a felújítása történik meg, másrészt az indokolt mértékben új, nagyméretű futballpályák létesülnek. Míg korábban az MLSZ Országos Pályaépítési Programja keretében országosan mintegy 400 kisméretű pálya épült, addig a most induló Budapesti Pályafejlesztési Program (Budapest-program) a tervek szerint több mint 30 új, nagyméretű futballpálya létrehozását célozza meg, miközben a használatban lévő százegynéhány pálya korszerűsítésére is sor kerül.
A programot 90%-ban állami forrás, 10%-ban pedig a pályák tulajdonosától (jellemzően önkormányzatok) származó önrész finanszírozza. A sportszakmai szempontok megfelelő érvényesítése alapvető cél a program végrehajtása során, ezért a program irányítását közvetlenül az MLSZ látja el.
Budapest pályahiánya számokban
Az elmúlt évtizedekben Budapest pályáinak majdnem a fele szűnt meg. Míg az ötvenes években 273 futballpályája volt a fővárosnak, addig 2011-re csupán 145 maradt ezek közül. Ebből mintegy 110 pályán sportolhatnak az amatőr és a női csapatok játékosai. A 145 pályán összesen 360 csapat játszik: gyermek, ifjúsági, felnőtt, öregfiúk és old boys csapatok, azaz egy pályára átlagosan 2,5 csapat jut. A főváros egyes kerületeiben ennél is rosszabb az arány, vannak olyan kerületek, ahol 4-6 csapatnak kell osztoznia ugyanazon a pályán. A fővárosi pályahiányt egy másik statisztika is mutatja: az egész országban 2 439 futballpálya található, ennek a budapesti létesítmények csupán az 5,9 százalékát adják, vagyis az egész népesség 17,38 százalékára jut az összes futballpálya 5,9 százaléka.
Az MLSZ Pályaépítési és Felújítási Programjai
A tömegbázis szélesítése - az MLSZ Sportfejlesztési Stratégiája
Az MLSZ elnöksége és küldöttközgyűlése által 2011-ben elfogadott, tíz évre szóló stratégia egyik legfontosabb célkitűzése a tömegbázis szélesítése. A szövetség az elmúlt év elején a tömegesítés érdekében indította el pályaépítési programját, melynek első eredményei mára kézzelfogható valósággá váltak. A program sikerét nemcsak az elkészült pályák növekvő száma mutatja, hanem az is, hogy egyre több település jelzi építési igényét, és kapcsolódik be a projektbe.
Az MLSZ által támogatott pályaépítések folyamata és finanszírozása
A Magyar Labdarúgó Szövetség sportfejlesztési programjában évente 100 pályához igényel TAO-támogatást. Az MLSZ-nél pályázó önkormányzatok és sportszervezetek ötféle pályatípus közül választhatnak: 12x24-es műfüves grundpálya, 20x40-es műfüves kispálya, 40x60-as műfüves félpálya, valamint 111x72-es műfüves és élőfüves nagypálya. A kiválasztott pályák felépítését az MLSZ szervezi és végezteti el, a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint. Az MLSZ által nyújtott TAO támogatás mértéke a teljes beruházási költség 70%-a, az önkormányzatoknak/sportszervezeteknek a fennmaradó 30% önerőt kell biztosítaniuk.
Az MLSZ a pályaépítések helyszíneit pályáztatás útján választja ki. A kivitelezés során használandó anyagok (műfű, gumi granulátum, homok, palánk háttérháló, kapuk, felszerelési tárgyak, mobil lelátó, stb.) szállítóit az MLSZ kétévente megversenyezteti, termékenként legalább három ajánlatot kér az adott területen működő cégektől. A kivitelezések ütemesen kezdődnek. Valamennyi helyszínre meghívásos kivitelezői tendert ír ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek. A kivitelezővel vállalkozási szerződést kötnek, miután az önkormányzat/sportszervezet aláírta az együttműködési megállapodást az MLSZ-el és átutalta a 30% önerőt.
A kivitelezés időtartama kispálya esetén kb. 30 nap, félpálya esetén 45 nap, nagypálya esetén 60 nap. Az önkormányzat/sportszervezet birtokba veszi a pályát azzal, hogy azt 15 éven keresztül az MLSZ-szel közösen használja és hasznosítja a TAO-törvényben meghatározott célok megvalósulása érdekében. Az MLSZ a pályák karbantartását évente kétszer ellenőrzi, a tapasztalatokról, az esetleg szükséges teendőkről értesíti az üzemeltetőt. A pályák üzemeltetőjének adatszolgáltatási kötelezettsége is van, melynek teljesítését az MLSZ szintén ellenőrzi.
Az Országos Pályaépítési Program felújítási szakasza
Az Országos Pályaépítési Program keretében elkészült pályák egy része mostanra megérett a felújításra. Az MLSZ a pályák felújítása kapcsán igyekszik segíteni a pályákat üzemeltető önkormányzatoknak és sportegyesületnek. A pályák karbantartásának ellenőrzését végző cégek évenként felmérik azokat a helyszíneket, amelyek már elmúltak 7-8 évesek és javaslatot tesznek a felújításra vonatkozóan. Az önkormányzatoknak és sportegyesületeknek a teljes felújítási költség 10%-át kell vállalniuk, 90%-ot az MLSZ TAO-forrásból tesz hozzá. A pályafelújításokat az MLSZ megbízásából a Nemzeti Sportügynökség Zrt. bonyolítja.
Közös Pályaépítési Program a Belügyminisztériummal
A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Belügyminisztérium közös Pályaépítési Programja 2019-ben indult, és az első ütemben felépült 50 különböző típusú pálya kapcsán számtalan pozitív visszajelzést kaptak az érintett településektől. A program keretében évente 30 db rekortán kispálya építésére kerül sor a leghátrányosabb helyzetű településeken.
A rekortán pályák multifunkcionálisak, a labdarúgáson kívül kézilabdázásra és kosárlabdázásra is használhatók. A program célja a hátrányos helyzetű térségek, települések felzárkóztatása, a lakosság (elsősorban fiatalok) bevonása a sport- és szabadidős tevékenységbe, sportolási lehetőség biztosítása minden korosztály számára. Az érintett önkormányzatok önrész biztosítása nélkül juthatnak hozzá a pályákhoz oly módon, hogy a Belügyminisztérium biztosítja a teljes beruházási költség 20%-át, 80%-át pedig az MLSZ TAO-forrásból teszi hozzá. A pályaépítéseket az MLSZ megbízásából a Nemzeti Sportügynökség Zrt. végzi.
Jövőbeli Tervek és Fejlesztések
A pályafelújításokon és pályaépítéseken kívül az MLSZ további infrastruktúra-fejlesztésekkel igyekszik segíteni a sportegyesületeket és önkormányzatokat. 2024-ben ismét lesz Sporttelep Felújítási Program a megyei igazgatóságok bevonásával, valamint tervek szerint négy futsalcsarnok építésére is sor kerül.
tags: #stadion #es #palyafejlesztesi #program
