A TAO-támogatások rendszere és a szabálytalan felhasználás kihívásai a magyar labdarúgásban

A magyar sportélet egyik jelentős finanszírozási pillére a Társasági adó (TAO) támogatási rendszer, amelyet 2011-ben vezettek be. Ez a rendszer lehetővé teszi a nyereséges vállalkozások számára, hogy társasági adójuk egy részével közvetlenül támogassanak sportegyesületeket, különösen a látvány-csapatsportágakat, az államkasszába történő befizetés helyett.

A Magyar Országgyűlés 2011. június 27-én módosította a sporttörvényt, valamint a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt. A változások lehetővé tették a hat látvány-csapatsportág - a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és a röplabda - támogatását a támogató vállalkozások társaságiadó-kötelezettségük terhére. Ez a kedvezmény a látványcsapat-sport egyesületei, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok részére szól.

Az új rendszer egyszerre biztosít előnyöket a sportegyesületeknek és a támogató cégeknek is. Megéri támogatni, hiszen azok a vállalkozások, amelyek élnek a támogatás lehetőségével, társaságiadó-kedvezményt, továbbá adóalap-kedvezményt is kapnak. A támogatás összegét leírhatják adóalapjukból, majd a csökkentett adóalapból még a támogatás mértékével megegyező adókedvezményt is igénybe vehetnek, melynek mértéke akár 110% vagy 119% is lehet. Fontos kiemelni, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás megfizetését követően is megtakarítást realizál a támogató. Az adókedvezmény részleteit a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény tartalmazza. Minden nyereséges, társasági adót fizető magyar vállalkozás adhat támogatást.

A Magyar Labdarúgó Szövetség tervei szerint a támogatások hatására egyre többen kezdtek el futballozni, ami hosszú távon a labdarúgás sikeresebbé válásához vezetett. A Társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere lehetőséget biztosít a korábbiakhoz képest jelentősen magasabb plusz források bevonására a látvány-csapatsportágaknál, köztük a labdarúgásba is.

A TAO-támogatás igénylésének és felhasználásának lépései

A TAO-támogatási rendszer egy jól strukturált folyamaton alapul, amely négy fő lépésből áll:

1. Sportfejlesztési program benyújtása

   A támogatásra jogosult sportszervezet első lépésben ún. sportfejlesztési programot nyújt be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ). Ebben a programban az egyesület bemutatja a következő sportévben végrehajtani kívánt tevékenységeit, a megvalósítani kívánt projektelemek és működési költségek részletes költségvetésével. A pályázatok benyújtására minden év február hónap utolsó napjáig van lehetőség az e célra létrehozott elektronikus felületen. E programot az MLSZ - mint hatóság - elbírálja, és a tartalmi, formai követelmények megléte esetén részben vagy egészben jóváhagyja. A jóváhagyásról a sportszervezet határozatot kap, amely a megszerezhető támogatást is tartalmazza.

2. Támogató keresése

   A következő lépésben a sportszervezetnek támogatót kell keresnie. A támogató olyan köztartozásmentes gazdasági társaság lehet, amely pozitív társasági adóalappal bír. A támogatás összegéről és annak folyósításának feltételeiről a sportszervezet és a támogató szerződést köt, és ez alapján a sportszervezet a korábban említett elektronikus felületen keresztül támogatási igazolási igényt nyújt be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez. Az igazolást az MLSZ 8 napon belül kiállítja, és eljuttatja a sportszervezetnek és a támogatónak is.

3. Támogatás átutalása

   A támogató a Tao törvény 22/C. §-a szerint kiállított támogatási igazolás alapján közvetlenül teljesíti a támogatás utalását a kedvezményezett sportszervezetnek. A 24/A típusú támogatási igazolás esetén az adóhatóság utalja át a támogatási összeget a támogató már befizetett társasági adójából a kedvezményezett sportegyesület részére. A támogatót az így átutalt összegre tekintettel adójóváírás illeti meg, amely jóváírás a támogató társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként.

4. Adókedvezmény

   A támogató a támogatási igazolásban szereplő összegig a támogatás idejének adóéve vagy az azt követő évek adójából (legfeljebb 8 évig) adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezményt egy adóévben a társasági adó 70 százalékos támogatási mértékig lehet igénybe venni, az e feletti rész további három évre továbbvihető. A 2012/13-as támogatási időszaktól a támogatás 1%-át az ellenőrző hatóság (NSI) részére utalja a támogató, 99%-ot pedig az egyesületnek.

A TAO-támogatás felhasználásának engedélyezett területei

Fontos kiemelni, hogy a TAO-támogatás nem szponzoráció, azaz nem kapható érte ellenszolgáltatás. A támogatott szervezetek csak meghatározott területek fejlesztésére használhatják fel az összegeket, melyek a következők:

• utánpótlás-nevelési feladatok ellátására;
• versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására;
• személyi jellegű ráfordításokra;
• tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, ide értve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is;
• képzéssel összefüggő feladatokra;
• üzemeltetésre.

A sportszervezeteknek részletes terveket kell benyújtaniuk, például a budaörsi BSC 1924 Futball Kft. is számos TAO határozattal rendelkezik, amelyek ingatlan beruházásokat, stadion- és sportcsarnokfejlesztést, valamint utánpótlás-edzéseket céloztak meg. Céljuk többek között a centerpálya átépítése az MLSZ I. osztályú minősítésnek megfelelően, a központi épület teljes átalakítása, valamint futsal- és sportcsarnok építése a téli felkészülés biztosítására. Az új sportcentrum létrehozásának alapvető célja maga a futball és főként az utánpótlás fejlesztése, az üzemeltetési költségek minimalizálásával és a fenntarthatóság biztosításával, megújuló energiaforrások bevonásával.

Az ellenőrzés hiányosságai és a szabálytalan felhasználás

A TAO-támogatási rendszer bevezetése óta felmerültek problémák a támogatások felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatban. Noha a törvény az első perctől kezdve rendelkezett a támogatások felhasználásának ellenőrzéséről, évekig alig történt valami, holott - a Kúria megállapítása alapján is - közpénzről lévén szó, kiemelt fontosságú lett volna az utánkövetés. Főleg, hogy többször is lehetett visszaélésekről, lenyúlt pénzekről hallani.

Az ellenőrzés 2014-ig a Nemzeti Sport Intézet (NSI) feladata lett volna, ám ennek mégsem igazán tett eleget a szervezet. A szabályok értelmében a 300 millió forintot meghaladó sportfejlesztési programok esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) látja el az ellenőrzési feladatokat. Emellett a sportszövetségek által ellenőrzött és felterjesztett programok esetében a szankciókról is a tárcánál döntenek. A sajtóban korábban megjelent hírek szerint azonban nem fordítottak a tárcánál túl nagy energiát erre a feladatra, elég lassan őröltek a malmok. Az EMMI-nél a beküldött elszámolások ellenőrzését részletesen és teljes körűen végzik el, szükség esetén maximum két alkalommal hiánypótlásra is felszólítják az érintett szervezetet, melyet követően kerülnek lezárásra a sportfejlesztési programok.

Következmények és szankciók

Ha a támogatás felhasználásának kontrollja során a jogszabály szerinti illetékes ellenőrző szerv megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe, az elszámolás elfogadásával egy időben maradvány visszafizetési kötelezettséget ír elő. Amennyiben a támogatott szervezet ezt elmulasztja, az ellenőrző szerv kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását. Amíg a szervezet ennek nem tesz eleget, legfeljebb 3 évre kizárhatják a támogatásból.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden esetben visszaélések miatt kellett szankciókat kiszabni a szövetségeknek. A támogatások igénylésének meglehetősen szigorú és kötött menetrendje van: nemcsak sportszakmai kritériumoknak kell megfelelni, hanem a különböző évadokra meghatározott benchmarkoknak, és az elszámolások összeállításának is megvan a maga jogszabályi előírása. Azonban nemcsak ilyen véletlenszerű, járatlanságból fakadó hibák vezetnek szankciókhoz és visszafizetési kötelezettséghez, netán kizáráshoz.

Előfordultak olyan esetek is, amikor a támogatott szervezetek ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy egyéb hatóság indított vizsgálatot, így ezen támogatott szervezetek felszámolás alá kerültek, illetve adószámukat felfüggesztették vagy törölték. A későbbiekben ezeknek a sportszervezeteknek már nem áll módjukban sportfejlesztési programot benyújtani, így a támogatási rendszerből történő kizárásuk okafogyottá vált.

Gyakori szabálytalan felhasználási esetek

A kosárlabda szövetség tájékoztatása szerint a legjellemzőbb eset az, hogy a támogatott szervezet nem csatolja az Elszámolási útmutatóban meghatározott dokumentumokat (pl. egy személyszállítási tételnél nincs szerződés/megrendelő, versenybírói elszámolásnál nincs mérkőzés jegyzőkönyv stb.). Nem ritkák az előzetes jóváhagyás nélkül elszámolni kívánt tételek, de az sem, hogy olyan aljogcímen kíván elszámolni költséget, amelyen a sportfejlesztési programjában nem került jóváhagyásra támogatás. Ilyen eset lehet, amikor a foglalkoztatott sportszakemberek költségeire nem kért a támogatott szervezet támogatást, de ezen költségeit mégis megpróbálja elszámolni.

A tapasztalatok szerint ennél sokkal súlyosabb problémákkal is találkoztak az ellenőrzések során. Volt, amikor nem nyújtanak be elszámolást a támogatás felhasználásáról, vagy a jóváhagyott beszerzést csak részben vagy egyáltalán nem valósítják meg, ugyanakkor a támogatást sem tudják visszafizetni.

A labdarúgásban tapasztalható szabálytalanságok és kihívások

A TAO-támogatások legnagyobb nyertese a labdarúgás, ami nem is meglepő, hiszen 2011 és 2017 között a megítélt támogatásnak több mint 40 százaléka ment el a foci finanszírozására. A támogatási forma 2011-es bevezetése óta 509 milliárd forint TAO-támogatás folyt a magyar futballba. Ebből az összegből 186 milliárd forint a tehetségek kinevelésére irányult, a teljes összeg 57 százaléka pedig a szakemberek személyi jellegű kiadásaira. Magától értetődő és logikus felvetés lenne, hogy ahova a legtöbb támogatás áramlik, ott merülhet fel a legtöbb probléma a felhasználást illetően.

A szabálytalan felhasználás arányai a sportágak között

A szabálytalanul felhasznált támogatások azonban nem teljesen tükrözik vissza a sportágak fenti sorrendjét a teljes támogatási összeg tekintetében. Bár igaz, hogy a legtöbb problémára a legtöbb TAO-t bezsebelő fociegyesületeknél bukkantak az ellenőrzések során, ezt követően a vízilabda az, ahol a legtöbb pénzről derült ki a szabálytalan felhasználás, majd a kosárlabda, kézilabda és a jégkorong következik.

A TAO-támogatások eloszlása és a szabálytalan felhasználás mértéke rávilágít a rendszer komplexitására és a fokozott ellenőrzés szükségességére. Az alábbi táblázat összefoglalja a labdarúgásra jutó TAO-összegeket és a szabálytalan felhasználás sorrendjét a látványsportágakban:

A Magyar Labdarúgó Szövetségnél azonban egyre hosszabb a kizárással érintett szervezetek listája. Míg egy évvel ezelőtt még alig néhány sportegyesület volt ilyen szankcióval érintett, mára a lista 50-nél is több érintettet sorol. Például, az Egri Futball Kft.-nek 127 milliós sportfejlesztési programot hagyott jóvá az évadok során a szövetség. Rajtuk kívül még négy olyan szervezet van, melynél a jóváhagyott támogatások értéke meghaladja az 50 millió forintot, a maradék 48 szervezet esetében pedig csupán néhány millió forintról beszélhetünk. Ez azt jelzi, hogy az ellenőrzések során az igazán nagy volumenű programokat végrehajtó szervezetek még nem akadtak fenn a rostán.

Legutóbb egyébként 2018. szeptember 3-án a Vámosszabadi SE-t zárta ki az MLSZ a TAO-támogatásokból egy éves időtartamra, előtte 2018. július 28-án a szegedi Junior Sport Kft.-t.

Utánpótlás-nevelés és akadémiák hatékonysága

Bár jelentős összegek áramlanak az utánpótlás-képzésbe, az MLSZ taográfja szerint "az utánpótlás-képzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket, nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól." A kiadvány kritikusan jegyzi meg, hogy "az akadémiák száma indokolatlanul magas, miközben szakmai munkájukra az MLSZ-nek csak közvetett ráhatása van, finanszírozásuk a szövetség hatókörén kívül történik." Ez a következtetés nemrég Orbán Viktor miniszterelnök részéről is megerősítést nyert.

tags: #szabalytalan #tao #felhasznalas #labdarugas

Népszerű bejegyzések:

• a Ferencváros korábbi sikeredzője
• Egyháztörténeti és irodalmi gyűjtemény Pázmánytól
• matematika játékosan
• Téli Bajnokság Információk
• Kézilabda szabályok és tippek