Szamos Attila kosárlabda karrierje: A sporttól az NB1-ig
Attilával, a Back Office oszlopos tagjával ülünk le beszélgetni, akit a mindennapokban precíz munkájáról és megbízhatóságáról ismerünk. Ez a beszélgetés megmutatta, hogy minden precízen működő háttérfolyamat mögött ott van egy történet. Attila NB1-es múltja ma a back office-ban a stabilitásban és a csapatmunkában mutatkozik meg.
A kezdetek és a sportágválasztás
Sportolni már kisgyerekként kezdtem, mint akkoriban sokan, természetesen én is fociztam, amely során hamar kiderült, hogy jó a labdaérzékem, egész ügyes voltam benne. Általános iskolás koromban belekóstoltam sok más sportágba is, például a kajakozásba, kicsit később a röplabdázásba, de volt egy rövid időszak atlétika is, itt főleg távolugrásban és sprintfutásban jeleskedtem. Szüleim mindig is sportkedvelők voltak. Édesanyám atletizált és kézilabdázott. Mindig is támogattak abban, hogy sportoljak.
Az általános iskola 5. osztályában az akkori testnevelőtanárom, Brunn Zsuzsanna indított az iskola keretein belül kosárlabda edzéseket. Nagyon kíváncsi voltam, ezért elmentem egy edzésre és azonnal beleszerettem a játékba. Hamar kiderült, hogy van is hozzá érzékem, így elkezdtem rendszeresen edzésekre járni. Ekkor még csak az iskolai kereteken belül „kosarazgattunk”, ismerkedtünk a játékkal.
Az első nagy siker és az Atomerőmű Sport Egyesület
A nagy áttörés 6. osztályos koromban (12 évesen) jött, amikor beneveztek minket a paksi körzeti mini kosárlabda-bajnokságba. Iskolánkon (Tolna 2-es számú Általános iskola) kívül még 9 másik iskola kosarasai neveztek ebbe a bajnokságba. Sosem felejtem el, hogy szinte a semmiből érkezve megnyertük az őszi fordulót, a döntőben a paksi csapatot legyőzve.
Én lettem a legeredményesebb játékos, valamint a győztes kosár szerzője is én voltam. Ez akkor nagyon nagy meglepetésnek számított, hogy a vidéki „kis” csapat legyőzte a körzet központjának számító „nagy” paksi csapatot. Baromi jó érzés volt… Csak, hogy érzékeltessem a különbséget, nekünk akkor még heti 1 edzésünk volt, nekik sokkal több. Nem volt még rendes mezünk sem, a paksi csapatnak már akkor gyönyörű egyen mezük volt, nekünk a jól ismert „torna dorkónk” volt, a paksiaknak menőbbnél-menőbb kosárlabda cipőik. Persze nem ezen múlt…
Ezzel a csapat-győzelemmel és az egyéni jó játékommal felhívtam magamra a figyelmet. Olyannyira, hogy az Atomerőmű Sport Egyesület (ASE) meghívott és leigazolt a csapatába. Ettől kezdve pedig más kapuk is kinyíltak, mert az ASE-val heti rendszerességgel részt vettünk a Budapesti Országos Bajnokságban is.
A csapatszellem és inspiráció
Attila első sorban a közösséget emelte ki. Nagyon jó kis csapatuk volt, imádtak edzésre járni, hétvégén pedig meccsekre. Megtanultak küzdeni egymásért és csapatként működni, de mindeközben egyénileg is sokat fejlődtek. Akkoriban őrületes Chicago Bulls rajongás volt, és ez természetesen Attilát is elérte. A Chicago Bulls sztárja, Michael Jordan sokuk kedvence volt akkor, nem véletlenül.
Attila úgy fogalmazott: Mindenki álmodozik, hogy egyszer elér egy magasabb szintre. Természetesen én is így voltam ezzel. Ahhoz, hogy az ember megvalósítsa ezen álmait, sok energiát kellett belefektetni és sok lemondással is járt. A sok-sok edzés, a rengeteg meccs és a fejlődni akarás meghozta gyümölcsét.
Az NB1-be vezető út: Nagy Gábor hatása
Ahogy azt Attila korábbi válaszában is elmondta, 1991 és 1998 között sok minden történt, ami az NB1-be kerülésig vezetett. Nehéz lenne mindent felsorolni, de megpróbálta elmondani, milyen út vezetett odáig, hogy a 1998-1999-es bajnoki szezonra szerződést kötöttek vele az ASE-nál. Az általános iskolai sikerek után jöttek a gimnáziumi évei, aminek egyik meghatározó momentuma volt, hogy az edzője lett Nagy Gábor, akinek sokat köszönhet.
Nagy Gábor Budapestről költözött Paksra, és az utánpótlás nevelés egyik legismertebb arca volt, csapataival többször nyert országos bajnokságot, és 1991-ben megválasztották az év utánpótlás edzőjének is. Kis érdekesség, amit sokan nem is tudnak róla: Ő fedezte fel és hívta meg a válogatottba Dávid Kornélt, aki később a legismertebb magyar kosárlabdázó lett és az NBA-ben is szerepelt. Szóval Gábor érkezésével az egyik legjobb edzőtől tanulhatott.
Fejlődés és kihívások
Ezen időszak rengeteg edzéssel telt, és Gábor módszereinek köszönhetően fejlődése ugrásszerű volt, olyannyira, hogy 1993 októberében még a korosztályos válogatott edzőtáborába is meghívást kapott. A sok speciális edzésnek köszönhetően jelentősen javult a védekezése, a tempó dobása és a 3 pontos dobásai is, valamint a súlypontemelkedése, aminek köszönhetően alacsony termete ellenére (kosárlabdában nem számított magasnak) igen jól ment a zsákolás is. Korosztályában az országos bajnokságban az egyik legponterősebb játékos lett. Sok kosárlabda tornán szerepeltek, amelyeken sokszor megválasztották a legértékesebb játékosnak. Ezen időszak fejlődéséről számos újságcikk, oklevél, elismerés tanúskodik, amire Attila nagyon büszke.
A saját korosztályában elért sikerei miatt az edzője bedobta a mély vízbe, és az eggyel nagyobb korosztályban az NB1-es Ifi bajnokságban játszatta (ez volt anno a felnőtt férfi NB1 kapuja). Így már nemcsak a saját korosztályával edzett, hanem a nála idősebb, erősebb, gyorsabb és rutinosabb ifikkel is. Az edzője szerint ez kellett a további fejlődéséhez. Ezt az időszakot kicsit kudarcként élte meg az elején, mert türelmetlen volt magával szemben. Míg a korosztályában vezér egyéniség volt, az ifik között csak csere.
Aztán az edzőjének igaza lett, hamar felzárkózott, és lassan-lassan az NB1 ifi csapatában is meghatározó játékos lett, és így lehetőséget kapott arra, hogy újból egy szinttel feljebb, azaz az NB1-es felnőtt csapattal edzhessen. Kezdetekben csak együtt edzett a felnőttekkel, ami mondanom sem kell, hatalmas élmény és fejlődési lehetőség volt, ugyanis ekkor a csapatban játszott jó pár nagy név. A töretlen fejlődése, kitartó munkája meghozta gyümölcsét, ugyanis 1998-1999-es szezonra szerződést kínáltak, amit természetesen boldogan elfogadott.
A vereségekből való tanulás és az álmok ereje
Konkrétan egyet nehéz lenne kiemelni, Attila inkább azt mondaná, hogy minden vereségből sokat lehet tanulni. Üzenete minden sportoló számára: Merjenek nagyot álmodni és azt megvalósítani is.
tags: #szamos #attila #kosarlabda
