A Szent István Csokoládégyár és a Foci Csoki története: Gyűjtői láz a harmincas években
A harmincas évek Magyarországán a reklámipar virágzásának idejét élte, és a kreatív marketingstratégiák jelentős szerepet játszottak a termékek népszerűsítésében. Ebben a korban született meg a gyűjtői láz, amelyet a Szent István Csokoládégyár is kiválóan kihasznált, különösen a film- és focirajongók körében.
A filmsztárok albumától a focisták arcképéig
A megbabonázóan hosszú és összetett nevű Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. cégcsoport Szent István csokoládégyára 1935-ben fotógyűjtő-albummal kedveskedett film- és csokirajongó vásárlóinak. A 18 oldalas, 23x16 cm-es albumba a Szent István csokoládék csomagolásába rejtett 102 darab különböző apró sztárfotót kellett összegyűjteni és beragasztani, melyek a húszas, harmincas évek magyar és külföldi filmcsillagait ábrázolták.
„A legkedveltebb filmszínészek mozi csoki albumának” két különböző sorozata ismert: A és B elnevezéssel. A képek hátoldalán szerepelt, hogy a kettő közül melyik album hányadik helyére kell őket beragasztani.
A gyűjtőkártyák története és a sztárkultusz felemelkedése
A cigarettakártya műfaja az Egyesült Államokban született meg az 1870-es évek második felében, de nagyon hamar Európában is népszerű lett. Kezdetben krikettjátékosok, hadvezérek, államférfiak, különleges állatok, természeti jelenségek, zászlók, hajók, katonai jelvények, vagy indián törzsfőnökök sorozatai voltak a legsikeresebbek, míg 1887-ben két dohánycég is baseballjátékosok sorozatát tette a cigarettásdobozba. Később egyre inkább a sportklubok, sportegyesületek jelvényei lettek népszerűek.
Bár már addig is jócskán szerepeltek színész-sorozatok a kártyákon, azonban mégis a hangosfilm, a közönség- és tömegfilm, Hollywood aranykora és sztárkultusza hozta el a filmcsillagok cigarettakártya-arcképsorozatának virágkorát is. A cigarettakártyák általában színesek, egyre szebben kidolgozott, jó minőségű, szinte miniatűr kis műtárgyak voltak. Összességében sok-sok ezer sorozatról beszélhetünk, melyek általában 50-100 darabból álltak, aminek a (dedikált) színészportrék mellett Amerikában, de főleg Európa-szerte hatalmas rajongótábora és sokezer gyűjtője volt. Európában a németes, akkurátus gyűjtőszenvedélynek is köszönhető, hogy a nagyon míves, és több száz, vagy akár 1000 darabos gyűjtőalbumok sem voltak ritkák.
A „Foci csoki album” megjelenése
Ezt a filmsztár-kultuszt és gyűjtőszenvedélyt lovagolhatta meg a Szent István csokoládégyár remek reklámstratégája a csokiba rejtett sztárfotókkal, melyet futballisták arcképeivel nemsokára követett a „Foci csoki album” is. Ez a lépés egyértelműen a korabeli sport, azon belül is a labdarúgás növekvő népszerűségét aknázta ki, célul tűzve ki a fiatalabb korosztályok, valamint a sportrajongók elérését.
A Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt.
A Szent István csokoládégyár egy sokkal nagyobb és szerteágazóbb vállalatbirodalom része volt. „A Szent István Tápszerművek Rt.-t a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. alapította 1916. január 1-jén a sörüzletben bekövetkezett és még várható veszteségek ellensúlyozására, új üzemek létesítésére, a „több lábon állás” elősegítésére. A vállalat profilja: állati és növényi eredetű tápszerek gyártása és a söripar melléktermékeink feldolgozása vagy egyéb hasznosítása volt.”
A társaság gyárüzemei rendkívül sokszínűek voltak, bemutatva a korabeli iparvállalatok vertikális integrációjára való törekvést:
| Termékcsoport | Termékek / Márkák |
|---|---|
| Sör és kapcsolódó termékek | Sörgyár és malátaüzem |
| Tápszerek | Szitmaltin, Maltosit, Demaltos (gyermektápszerek) |
| Italok | Szikvíz, Szent István malátakávé, Szent István cikória, Családi kávé |
| Szappanok és tisztítószerek | Mosó-, pipere- és borotvaszappanok (pl. Lanolin, Baby, Ó-Levendula, 801-es, Tipo), kenő- és textilszappanok, mosópor, glicerin (az aljlúgból) |
| Növényi zsírok és olajok | SZIT olaj, margarin, ipari növényi olajok és zsírok, kapcsolódó hidrogéngyár |
| Cukorka és csokoládé | Cukorka és csokoládé (azonban állandó nyersanyaghiánnyal küzdött) |
A vállalat cukorka- és csokoládégyárat is felállított, ez azonban állandó nyersanyaghiánnyal küzdött, és a versenytársakkal szemben (Stollwerck, Stühmer, Dreher-Maul, Kugler, Meinl, stb.) nem emelkedett a nagyüzemek sorába. S bár a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművekben, e hatalmas, szerteágazó portfoliójú és sikeres nagyvállalatban, mégis a negyvenes évek közepén nagyszerű reklámfogásként tudta bevetni a gyűjtőalbumokat. Az 1920-as években a Stühmer, a Szent István és a Cadeau Csokoládégyár Rt. is nyitott egy-egy fióküzletet, így közvetlenül is elérhetővé váltak a bonbonok, csokifigurák a vásárlók számára.
Az államosítás hatása a vállalatra
A hatalmas vertikális vállalatot az államosításkor iparágak szerint szétszabdalták. Cukorka- és csokoládékészítő üzemét a Kőbányai Cukorkagyár Nemzeti Vállalat vette át, növényolaj-feldolgozó és szappangyártó üzemeit a Növényolaj- és Szappangyár Nemzeti Vállalat. Különvált a Palik és Társa gyógyszerüzem. A szikvízüzemet átvette a Margitszigeti Ásványvízüzem, később a Fővárosi Ásványvízüzem, a Pátria Bor- és Sörkereskedelmi Rt.-t a Borforgalmi N. V., a cukorkaárusító üzletet az Édességbolt Nemzeti Vállalat.
A sörgyár-tó, a sörmaláta-készítő, a malátakávé- és pótkávékészítő, a tápszerkészítő, a műjéggyártó és a bérhűtőház üzemei pedig beolvadtak a Kőbányai Sörgyárak N. V.-be, amelynek törzsét a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. sörüzemei alkották.
tags: #szent #istvan #csokoladegyar #foci #csoki
