Szerhij Petrov: Egy labdarúgó sorsa a krími félszigettől a háborúig
Szerhij Petrov a Krím-félszigeten, Jevpatorijában született. Gyermekkorától kezdve helyi csapatokban futballozott. 2011-ben a volodmiri „VIK-Voliny” sportklub csapata edzőtáborba érkezett a városba. Az ilyen edzőtáborokban más városok csapatai általában barátságos mérkőzéseket játszanak a helyi csapatokkal. Egy ilyen mérkőzés során a „VIK-Voliny” edzője felfigyelt Szerhij potenciáljára, és helyet kínált neki a klubban.
Így, 14 évesen Szerhij egyedül, szülei nélkül, az ország másik végébe utazott, ahol egy futball bentlakásos iskolában élt és edzett. 11. osztályos korában, 2014-ben Petrovot meghívták a lucki „Voliny” klubba, ahol Vitalij Kvarcjani volt az edzője.
Magánélet és család
Amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, Szerhij családja - szülei, testvére, nagyszülei - úgy döntöttek, hogy a félszigeten maradnak. Szerhij időről időre meglátogatta őket. Mivel Ukrajnában élt, ukrán útlevelet kapott, és krími lakhelye miatt orosz útlevelet is, amely nélkül lehetetlen volt a Krímbe jönni. 2014-ben Szerhij megismerkedett leendő feleségével, Tatyana-val, aki Rjazanyból származott. Egy évvel azután, hogy randevúzni kezdtek, Szerhij meghívta őt, hogy menjen vele a Krímbe, hogy bemutassa a családjának. Tatyana szerint Szerhij családja soha nem vitatta, ki melyik oldalon áll - Ukrajnában vagy Oroszországban. 2018-ban Szerhij és Tatyana összeházasodtak Rivnében. Egy évvel később megszületett fiuk, David, 2021-ben pedig lányuk, Daniela.
„Mindig a legjobbakat próbálta megvenni a gyermekeinek. Nagyon szerette, amikor David eljött az edzésére: edzés után fociztak, csak futkostak a pályán, és elmentek a játszótérre” - mondja Tatyana.
Ukrán klubkarrier és sikerek
2014 és 2021 között Szerhij hat ukrán futballklubban játszott. A legnagyobb eredményeket az „Agrobusiness” tagjaként érte el. Olekszandr Csizsevszkij, a klub vezetőedzője szerint Szerhij meghívása bizonyos mértékig kockázatvállalás volt: tehetsége ellenére a labdarúgó hírhedt volt arról, hogy megsértette a rendszabályokat. Az edző szerint Szerhij alkoholproblémáiról is tudott, és azonnal világosan meghúzta a határt. Ha ivott volna, a klub nem tartotta volna meg. A labdarúgó pedig kitartott. Szerhij 2021 nyarán saját akaratából távozott az „Agrobusiness”-től. Olekszandr Csizsevszkij elmondása szerint a labdarúgó úgy döntött, hogy „jobb sorsot keres”. Volt felesége szerint az „Agrobusiness” után Szerhijt több futballklub is fontolóra vette, tárgyalások zajlottak. Vitalij Kvarcjani, a „Voliny” korábbi vezetőedzője 2025-ben azt mondta, hogy felajánlotta Szerhijt a Dinamónak és a Sahtarnak, de nem sikerült megállapodásra jutni.
A teljes körű háború és a sorsfordító döntések
A Petrov család először Szerhijtől tudott meg a teljes körű háborúról. Néhány nappal február 24. előtt Fehéroroszországba utazott, hogy csatlakozzon egy fehérorosz futballklubhoz. Azonban nem tudta átlépni a határt a nagy mennyiségű katonai felszerelés miatt, amely már készen állt a támadásra. Hazatérve Szerhij azt mondta családjának, hogy készüljenek, mert hamarosan elkezdődik a háború.
A család akkoriban Rivnében élt, a repülőtér közelében. Amikor magát a repülőteret rakétatámadás érte február 25-én, a család úgy döntött, hogy Tatyana és gyermekei Németországba, az édesanyjához utaznak. És így is tettek. Egy hónappal később Szerhij írt Tatyanának, hogy meghívták egy futballcsapathoz, és el kell mennie - nem pontosította, hová vagy melyik csapathoz. Később kiderült, hogy valójában a Krímbe ment. Azóta minden futballcsapattársa elvesztette a kapcsolatot Szerhijjel.
„Azt mondta, hazajött, jól van ott, és úgy döntött, hogy saját magáért él. Azt mondta, még nem érte el teljes potenciálját, és azt kérte, adjanak neki szabadságot.” Volt felesége nem tudja, milyen úton távozott Szerhij. Az egyetlen dolog, amit az utazásról mondott neki, az volt, hogy anélkül indult el, hogy biztos lett volna abban, túléli-e. „A Krímben kezdetben az edzettségének visszanyerésén, valamint háztartási munkákon dolgozott, mert édesapja meghalt. Édesanyám súlyosan beteg, és segítségre volt szüksége” - mondja Tatyana. Tatyana hozzáteszi, hogy akkoriban nem tekintette Szerhij távozását annak jelének, hogy átállt volna az orosz oldalra. Azt hitte, egyszerűen csak lehetőséget keresett, hogy folytassa futballkarrierjét.
Futballkarrier a Krímben és Üzbegisztánban
2022 szeptemberében Szerhij krími futballklubokban kezdett játszani, de a legtöbb mérkőzésen a kispadon ült. 2023-ban szerződésajánlatot kapott az üzbég „Masal Mubarek” klubtól, és elfogadta. „Örült a csapatnak, elmondása szerint jól mentek a dolgai ott” - mondja Tatyana. 2024 elején Szerhij egy másik üzbég klubhoz, a Kokand-1912-höz csatlakozott. Tatyana és Szerhij hivatalosan 2023-ban váltak el. Ezekben az években Tatyana tartotta vele a kapcsolatot, felajánlotta, hogy jöjjön el megnézni a gyerekeket, de ő minden alkalommal visszautasította. 2025 elején Szerhij elhagyta Üzbegisztánt, és visszatért a Krímbe.
Az üzbég karrier vége és a visszatérés a Krímbe
Nem tudni pontosan, miért hagyta ott Szerhij üzbég karrierjét. Volt felesége, Tatyana megtagadta az összes részlet felfedését, de pontosította: Szerhij ukránként játszott az üzbég klubban, és 2025 márciusában lejárt az ukrán útlevele. Emiatt a klub nem tudta meghosszabbítani a szerződést, mert Szerhijnek meg kellett volna újítania a dokumentumát ehhez, és nem tudott visszatérni Ukrajnába. A klub nem írt alá szerződést orosz útlevéllel rendelkező játékosokkal. „Felhívott, megkérdezte, lehetséges-e külföldön ukrán útlevelet igényelni. De aztán problémái kezdődtek a dokumentumaival, és egyáltalán nem tudott sehová sem menni” - mondja Tatyana. Nem volt hivatalos búcsú Szerhijtől a klubtól, ahogy a klubtól sem tőle. A Krímbe való visszatérése után Szerhij néhány hónapig a „Tavria-Energo” amatőr csapatában játszott. Megsérült, és műtét nélkül valószínűleg nem tudta volna folytatni futballkarrierjét.
Csatlakozás az orosz hadsereghez és tragikus halála
2025 kora nyarán Szerhij önként csatlakozott az orosz hadsereg rohamalakulatához. Tatyana ismerősöktől értesült erről, akik elküldték neki volt férje fotóját katonai egyenruhában. Aztán ő maga írt neki. „Közvetlenül megkérdeztem, hogyan hozhatott ilyen döntést, hiszen ezen az oldalon vannak gyermekei. Szerhij azt válaszolta, hogy a másik oldalon van az anyja, a nagymamája és a testvére. Ezt a mondatot is leírta: ’Ez van, ez van’” - mondja Tatyana. Azóta csak egyszer beszéltek: Tatyana megkérdezte, jól van-e, és Szerhij azt válaszolta, hogy igen. Közösségi média oldalain többször is posztolt fotókat katonai egyenruhában. 2025. január végén Szerhij Pokrovszk közelében halt meg. Halálát Ukrajnában február 15-én hivatalosan is bejelentették. „Haláláról krími keresztapái értesítettek. Később magam is felvettem a kapcsolatot a családjával. Sajnálom őt mint embert és mint gyermekeim apját. De véleményem szerint ez árulás” - mondja Tatyana. Február 17-én Szerhijt Jevpatorijában temették el.
Eltérő utak és perspektívák
Szerhij futballcsapattársai, akikkel különböző időpontokban, különböző klubokban keresztezték egymás útját, azt mondják, soha nem vettek észre benne oroszpárti nézeteket. Szerintük Szerhij mindig ukránnak tekintette a Krímet. Tatyana hozzáteszi, hogy politikai témák soha nem kerültek szóba a családjukban. A Krím annektálása után Szerhij továbbra is tartotta a kapcsolatot azokkal a barátaival, akik a félszigeten maradtak. Egyikük gyermekkori barátja, Olekszij Szmirnov. Ő valamivel idősebb Szerhijnél, és 2014-ig az ukrán hadseregben szolgált. A megszállás után Olekszij a Krímben maradt, és csatlakozott az orosz hadsereghez. Olekszij még mindig az orosz hadseregben szolgál, de Tatyana szerint nem vesz részt közvetlenül az Ukrajna elleni harcokban. 2022-ben a VKontakte-on támogatta Oroszország akcióit, és Szerhij halála után megemlékező bejegyzést tett közzé, „Oroszország hősének” nevezve őt.
Ugyanakkor sok labdarúgó, akikkel Szerhij Ukrajnában kezdte karrierjét, 2022 után csatlakozott az ukrán hadsereghez. Köztük van Roman Hodovany is, akivel együtt játszott a Volinyban. 2023-ban Roman Zaporizzsjában halt meg. Szerhij volt felesége most Németországban él gyermekeivel. Fiuk, David tavaly ősszel kezdte az első osztályt. Tatyana unokatestvérét, aki Ukrajna oldalán harcolt, megölték az orosz-ukrán háborúban. Tatyana most új kapcsolatban él. Továbbra is tartja a kapcsolatot Szerhij családjával, és azt mondja, készen áll segíteni nekik, ha kérik.
tags: #szergej #petrov #labdarugo
