A közbeszerzési szerződések módosítása és a Központi Statisztikai Hivatal STADAT megújulása
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződésekkel kapcsolatos fontos tudnivalókat foglalja össze. Az útmutató a szerződés módosításával és teljesítésével kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze a Kbt. vonatkozó előírásai tükrében. A Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit [Kbt. 141. §], illetve a nyertes ajánlattevő személyében bekövetkező változásra irányadó szabályait [Kbt. 139. §] a Kbt. 2015. december 24-től hatályos 197. § (1) bekezdése értelmében a Kbt. hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére is alkalmazni kell. A Kbt.-t módosító többi jogszabály szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit főszabály szerint - ha az adott módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés eltérően nem rendelkezik - csak a hatályba lépésük után megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan kell alkalmazni.
A szerződéses szabadság és a közbeszerzési szerződések
A szerződéses szabadság polgári jogi alapelv. Eszerint a felek szabad akarata érvényesül a szerződés tartalmának meghatározásában és a szerződés megkötésében. A szerződéses szabadság a kötelmi jogviszony fennállása alatt is érvényesülő alapelv, így polgári jogi jogviszonyokban az a szerződés módosítása során is irányadó.
Ennek megfelelően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:191. § (1) bekezdés kimondja, hogy a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A szerződési szabadság ugyanakkor a modern gazdasági viszonyok között számos korlátozással érvényesül.
Figyelemmel arra, hogy a Kbt. 2. § (8) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződésekre is a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel, a közbeszerzési szerződés módosításához is szükséges természetesen a felek egybehangzó akarata, közös megegyezése - egyoldalú módosítása a szerződésnek szintén csak a Ptk.-ban foglalt esetekben lehetséges.
A szerződés módosítására csak a szerződés időbeli hatályának fennállása alatt (pl. határozott időre kötött szerződés esetében a határozott szerződéses időtartam letelte előtt) kerülhet sor, azaz abban az esetben, ha a szerződés teljesítése során állnak be olyan körülmények, amelyek a szerződés módosítását igénylik. A megszűnt vagy hatályát vesztett szerződés utólag már nem módosítható.
Kiemelendő ezzel összefüggésben az az eset, amikor a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésére vonatkozóan előírt teljesítési határidőt nem tartja be. Ez utóbbi esetben a szerződés nem szűnik meg, illetve nem veszti hatályát, hanem a késedelem jogkövetkezményei állnak be (pl. az ajánlatkérő késedelmi kötbért érvényesíthet), ami nem zárja ki a szerződés módosítását.
Polgári eljárásjog
A közbeszerzési szerződések módosításának korlátai és jogszerűsége
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy alapelvi sérelemhez vezet, ha - bizonyos esetekben - az ajánlatkérőként szerződő fél részéről elmarad a szerződésszegésből eredő igények érvényesítése [Kbt. 142. § (2) bekezdés].
Fontos rögzíteni azt is, hogy a szerződés módosításának semmisségét eredményezi a Kbt. 142. § (3) bekezdés alapján, ha a szerződés módosítása arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei - ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását - alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.
A szerződés módosítással kapcsolatban kiemelést érdemel a C-263/19. számú (T-Systems ügy) Európai Bírósági ítélet, amelyben a bíróság kiemelte, hogy a szerződés módosításának jogszerűsége kérdésében az ajánlattevői felelősség is megállapítható - az ajánlatkérői felelősség mellett - az ajánlattevőre is kiszabható bírság. „Nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés módosításakor a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását jogellenesen mellőzték.”
Alapvetően abból az irányból közelíti meg a szabályozás a szerződésmódosítást, hogy milyen esetekben lehet új beszerzésről beszélni, amelynek megvalósítására már közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.
A Kbt. szerinti szerződésmódosítási jogalapok
A Kbt. 141. §-a több jogalapot is meghatároz a szerződés módosításának jogszerűségét illetően, amelyek közül egynek a fennállása is megalapozza a szerződés módosításának lehetőségét új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül. A Kbt. nem állít fel hierarchiát a jogalapok között, így azokat bármilyen sorrendben vizsgálhatja az ajánlatkérő. Előfordulhat, hogy több jogalap is megvalósul, ilyenkor az ajánlatkérő szabadon eldöntheti, hogy mely jogalapra hivatkozik a szerződés módosítása kapcsán.
A Kbt.-ben meghatározott jogalapok fennállta ténykérdés, az nem függ attól, hogy az ajánlatkérő azt helyesen állapítja-e meg. A szerződés módosításának bármelyik esete is áll fenn, a szerződés módosítása nem tekinthető jogszerűtlennek. Az ajánlatkérőnek a szerződés módosítással összefüggésben nem az a feladata, hogy válasszon egy módosítási esetkört, hanem az, hogy a szerződés teljesítése során felmerülő módosítási tényhelyzetet értékelje, s azt vesse össze a jogszabályi jogalapokkal. Ha bármelyik, vagy akár több esetkör alkalmazható az adott esetre, akkor módosíthatja a szerződést. Ha valamely, a szerződés módosítására szolgáló jogalap sérül ugyan, de más jogalap szerinti feltételek fennállnak, akkor a szerződés módosítása jogszerű.
Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem állapítható meg jogsértés olyan Kbt. szerinti szerződésmódosítási jogalap feltételeinek hiánya miatt, amelyre a felek a szerződésmódosításkor maguk sem hivatkoztak. Fentiekkel kapcsolatban kiemelést érdemel továbbá a Kúria Kfv.VI.37.948/2019/5. számú ítélete, ami rámutatott, hogy a szerződésmódosítás jogszerűségének megítélésénél csak azokat az indokokat lehet vizsgálni, amelyeket az ajánlatkérő maga is felhozott a szerződés módosítására. A hirdetményben nem közölt szerződésmódosításra okot adó körülmény akkor sem értékelhető, ha egyébként alátámasztaná egy adott szerződésmódosítási jogalap feltételeinek a fennállását.
A szerződésmódosítás jogalapjai három nagy csoportba sorolhatók:
- ún. „de minimis” szabály (lényegében értékbeni változások vizsgálatát írja elő)
- meghatározott körülmények fennállása (a hangsúly az adott jogalapban meghatározott körülmények vizsgálatán van)
- nem lényeges módosítás [gyakorlatilag a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) szerződésmódosítási szabályainak átemelése kis eltéréssel].
A Kbt. szerződésmódosítási szabályai szélesebb körben jelenthetnek megoldást új megrendelői igény felmerülésekor, illetve átmeneti időszakra vonatkozó beszerzési igények biztosítása tekintetében. Az ajánlatkérő minden esetben mérlegelni, körültekintően eljárni köteles annak vizsgálata során, hogy új beszerzési igényről, új közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességéről van-e szó.
Megjegyzendő, hogy a szerződés módosításának minősül az eredeti szerződéses feltételektől - amelyek közé a műszaki dokumentumok, specifikációk is beletartoznak - történő bármely, az ajánlattevő és az ajánlatkérő közös megegyezésével történő tényleges eltérés, függetlenül attól, hogy azt a felek írásba foglalták volna. A kötelmek és azok módosításának létrejöttéhez polgári jogi értelemben a felek közötti egyetértés szükséges a kötelem alapvető feltételeiben, ez pedig megvalósul akkor, ha a felek a műszaki tartalom megváltoztatásában bármilyen módon ténylegesen megállapodnak. Az Obshtina Razgrad C-441/22 és C-443/22. sz. egyesített ügyekben kimondta az Európai Bíróság, hogy annak érdekében, hogy valamely közbeszerzési szerződés módosítását az e rendelkezés értelmében „lényegesnek” lehessen minősíteni, a szerződő feleknek nem kell az e módosításra irányuló írásbeli megállapodást aláírniuk, mivel a szóban forgó módosításra irányuló közös szándék többek között az e felektől származó egyéb írásbeli információkból is levezethető.
Késedelmes teljesítés és a felelősség kimentése a szerződéseknél
A Ptk. szerint nincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő - feltéve, hogy továbbra is érdekében áll - késedelmes teljesítést is elfogadjon. Azonban az ajánlatkérőnek a Kbt. 142. § (2) bekezdésében írott korlátokra figyelemmel kell lennie, és az olyan szerződésszegésből (értékelés során figyelembe vett kötelezettség elmulasztása, lényeges módosításnak minősülő tartalmi eltérés) eredő igények érvényesítéséről nem mondhat le, amelyek alapelvi sérelmet eredményeznek.
Ha az ajánlattevő a késedelmét a Ptk. 6:142. § alapján ki tudja menteni (pl. az ajánlatkérőnek haladéktalanul bejelentett akadályközlés alapján, amely a Ptk. 6:142. § szerinti körülményre vonatkozik), akkor az ajánlatkérő vele szemben szerződés szerint késedelmi kötbért vagy adott esetben a késedelemmel összefüggő más kárigényt nem érvényesíthet. A kimentést, annak objektív módon alátámasztott indokait, valamint a kimentés ajánlatkérő általi elfogadását megfelelően dokumentálni szükséges, melynek eszköze lehet a felek által e tekintetben felvett jegyzőkönyv, vagy bármely egyéb alátámasztó dokumentum. Lényeges, hogy a kimentés és annak elfogadása nem minősül szerződésmódosításnak.
Ezzel összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy ilyenkor az ajánlatkérőnek nem áll módjában a szerződésszerű teljesítésről teljesítésigazolást, illetve referenciaigazolást kiadni, még akkor sem, ha az ajánlattevő kimentette a késedelmét. Ezzel kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy a Ptk. 6:150. § (2) bekezdése értelmében azonban az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza.
Fentiekkel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy amennyiben valamely szerződésmódosítási jogalap minden feltétele fennáll és a szerződésmódosítás nem ütközik a Kbt. 142. § (3) bekezdésébe, a feleknek jogszerű lehetőségük van a szerződést módosítani, függetlenül attól, hogy a Ptk. szabályai alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítése során akadályközléssel élhet, illetve a késedelmét meghatározott feltételek mellett kimentheti, tekintettel arra, hogy a szerződés eredeti tartalmától eltérő teljesítés polgári jogi kezelésének lehetősége [nyertes ajánlattevőként szerződő fél általi akadályközlés, illetve a késedelem kimentésének lehetősége] önmagában nem zárja ki a szerződésmódosítás lehetőségét, amennyiben annak Kbt.-ben rögzített feltételei fennállnak. Abban az esetben, ha a szerződés jogszerűen módosításra kerül, a teljesítés szerződésszerűségét a módosított tartalom alapján szükséges megítélni.
A „de minimis” jogalap a szerződésmódosításban
A Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján a szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:
- az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;
- szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;
és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, valamint illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
A Kbt. 141. § (3) bekezdése szerint a fenti szabályokat arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek. Nem alkalmazható a Kbt. 141. § (2) bekezdése a szerződésmódosításra akkor, ha a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékét a szerződésmódosítást követő értékét figyelembe véve határozta volna meg.
Példa a Kbt. 141. § (3) bekezdésének alkalmazására
A Kbt. 141. § (3) bekezdésének fent hivatkozott második mondatát 2017. január 1.-től iktatta be a Mód1. tv. Ennek alkalmazását az alábbi példán mutatjuk be:
Amennyiben az ajánlatkérő a 2017. január 1.-től hatályos Kbt. 115. §-a szerinti, építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek az értéke 290 millió forint volt, majd a szerződésben szereplő ellenszolgáltatás összegét a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontja szerint 20 millió forinttal megemelnék, ez a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontjának ugyan megfelelne, mivel az ellenszolgáltatás növekedésének a mértéke nem éri el az eredeti szerződés értékének 15%-át, azonban a Kbt. 2017. január 1.-től hatályos 141. § (3) bekezdés második mondata szerint a Kbt. 141. § (2) bekezdése mégsem alkalmazható, mivel a megnövekedett ellenszolgáltatás következtében - amennyiben az ajánlatkérő eredetileg is a módosított szerződéses értéket vette volna alapul - az eredeti eljárási szabályokat (a Kbt. 115. § szerinti hirdetmény nélkül induló eljárás) nem alkalmazhatta volna.
A Kbt. 141. § (2) bekezdésében szereplő mértékekig tehát egyéb körülmény vizsgálata nélkül módosítható a szerződés, feltéve, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. Több módosítás esetén azok összértékét kell a fenti értékekhez viszonyítani. Uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetén a fenti feltétel kettős, míg nemzeti értékhatárt elérő értékű, de uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetén csak a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pont releváns [a Kbt. 141. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket nem érheti el a módosítás értéke, ha a módosítás a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontnak megfelel].
A módosítás a Kbt. 141. § (2) bekezdése b) pontjának megfelel akkor is, ha a módosítás következtében az ellenszolgáltatás értéke nem növekszik, hanem csökken. A Kbt. 141. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a szerződés több elemének módosítása esetén azon elemek tekintetében is alkalmazásra kerüljenek a Kbt. 141. § (2) bekezdésben foglaltak, amelyek az érték változásával közvetlenül összefüggenek (például mennyiség). E rendelkezés a műszaki tartalom változása miatti szerződésmódosítást is kezeli (amennyiben amiatt szükségszerűen változik az ár).
Polgári eljárásjog
A szerződésekkel kapcsolatos jogi és gyakorlati szempontok mellett fontos a gazdasági folyamatok statisztikai elemzése is. Ennek keretében érdemes megvizsgálni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a közérdekű adatok hozzáférhetőségéhez és feldolgozásához.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) STADAT táblagyűjteményének megújulása
Megújult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló (STADAT) táblagyűjteménye. A mobilra optimalizált, akadálymentesített táblarendszer számos kényelmi szolgáltatással bővült. Így például a nagyméretű táblákat már lapozás nélkül, görgetéssel tanulmányozhatják az érdeklődők, az új formátumban (xlsx, CSV) letölthető állományok pedig jelentősen megkönnyítik számukra az adatok további felhasználását és elemzését.
A korábbi ikonok helyett a felhasználók egy közös menüben találhatják meg a táblához kapcsolódó további információkat, az adatok megértését pedig lábjegyzetek, jelmagyarázatok és módszertani megjegyzések is segítik. Két új témakörrel - időmérleg, sport - bővült a gyűjtemény, és megváltozott a táblák tartalomjegyzék szerinti rendszerezése is: az oldal látogatói négy szinten - témakör, időszak, terület, és táblasorszám alapján - kereshetik az őket érdeklő adatokat.
Annak érdekében, hogy a már megjelent publikációk hivatkozásai elérhetőek maradjanak, a korábbi struktúrájú táblagarnitúrák továbbra is rendelkezésre állnak a KSH honlapján, de az adatok 2021. április 6-tól már csak az új STADAT-ban frissülnek. Megújult a STADAT-táblakészlet, 2021.04.06.; Központi Statisztikai Hivatal; 2021.
tags: #szerzodesek #ksh #stadat
