Szilassy Zoltán: A Jégkorong Pálya Küzdelmeitől a Gyergyói HK Sikeréig
A magyar jégkorongsport egyik meghatározó alakja, Szilassy Zoltán, pályafutása során számos kihívással szembesült, melyek közül a legsúlyosabb egy edzésen elszenvedett szemsérülés volt. Azonban az egykori játékos, ma már sikeres sportigazgató és vezetőedző, rendíthetetlen elszántsággal néz szembe a nehézségekkel, legyen szó saját gyógyulásáról, vagy a Gyergyói Hoki Klub építéséről.
A Súlyos Szemsérülés és Azonnali Következményei
Hétfőn edzés közben súlyos szemsérülést szenvedett a Dab.Docler csapatkapitánya. Szilassy Zoltánt a budapesti szemklinikára szállították, a műtét utáni hetet ott tölti. Telefonon érték el. Jelezte, éppen csöpögtetik szervezetébe az infúziót, úgyhogy beszélgethetnek, van időnk.
Őszintén és tisztán beszélt múltról, jelenről, jövőről. Mindenre tisztán emlékszik. Edzésen a harmadon belüli védekezést gyakorolták. Galanisz Nikandrosz ellen bekkelt, amikor a fiatal csatár ütője egy lövés után eltalálta a jobb szemét.
"Rettentő véletlen volt. Gala abszolút semmiről nem tehet, vigasztaltam is, nehogy lelkiismeret-furdalása legyen. Nagyon szeretem őt, jó barátok vagyunk, és az eset után sincs semmi gondom vele."
Az ütő szétrepesztette Szilassy szemgolyóját. A hihetetlen jó kedélyállapotban lévő csapatkapitány viccelődve magyarázza az okokat. "Aki ismer, tudja, elég furcsán, magasan tartom a fejemet, a szemem már eddig is érdekesen állt. Nagyon mélyre mentem le, a fejem combmagasságban lehetett. Plexiben edzettem, de nem védett meg."
A 34 éves válogatott játékos életében ez nem az első eset volt, amikor a szeme veszélybe került. "Sok szemsérülés van a hokiban, de azok jellemzően nem így történnek. Általában a korong talál fejbe minket. Nekem sem az első szemsérülésem, két komolyabb is volt. Egy plexi nélkül, tavaly, egy tizenvalahány éve, szintén plexiben, mint most. Eddig leginkább a szemöldököm és a szemem környéke sínylette meg."
A Gyógyulás Folyamata és a Jövőbeli Kilátások
A sérülés súlyossága ellenére Szilassy Zoltán optimista hozzáállását a gyógyulás felé tanúsította. Minden kényes kérdésről nyíltan beszélt a 2006 óta Dunaújvárosban játszó csatár: "Édesapámmal a kórház folyósóján azt nézegettük, ha a jobb szememmel esetleg nem fogok látni, nagyjából a látóterem 15%-át veszítem el. Ez azt jelenti, hogy folytathatom a hokit egy szemmel is, legfeljebb kimegyek a jobb szélre játszani. Végül is nem lesz változás, eddig sem láttam meg a pályán az üres embert. De erről igazából még nem foglalkozom. Ha véget ér a kezelés, majd a pihenő, ráérek a jégkorongra gondolni."
A játékos szerint ha valaki most bemegy hozzá, és látja, legfeljebb azt hiheti, hogy bevertek neki egy nagyot. Monoklija van, bevérzett a szeme. "Az első és legfontosabb, hogy ne alakuljon ki fertőzés a szemgolyóban. Naponta kétszer kapok nagy infúziót, nyomják belém a C vitamint és a szteroidokat. Az első fázis után jövő hétfőn vagy kedden mehetek haza. Ezt követi a második szakasz, az hosszú lesz, két-három hónapig nyugdíjas tempóban élhetek odahaza. Kímélnem kell magamat, öt kilónál többet nem emelhetek jó ideig. Ezt követően döntenek a korrekciós műtét szükségességéről, attól függően, hogy az ideghártya meg a szemfenék milyen állapotban lesz."
Jelenleg látása visszanyerését illetően nem túl optimisták az orvosok. A szem hátsó részéről ebben a stádiumban nem lehet diagnózist felállítani, mert rengeteg vér kerül oda egy ilyen sérülés és műtét után. Szilassy Zoltán szemgolyóját három órán át közel harminc öltéssel varrták össze. "Az egyik orvos specialista mesélte nekem, hogy voltak itt már nagy csodák, amikor azt hitték, abból a szemből nem lesz semmi, aztán mégis lett. Ezt a kérdést egyedül az idő fogja eldönteni."
Gyergyói Hoki Klub - Vendég: Szilassy Zoltán & Góga Attila - 2022.10.13 - Rádió GaGa Gyergyószék
"Igazából az a helyzet, hogy a legkevésbé az foglalkoztat most, fogok-e tudni jégkorongozni. Másra nem gondolok, mint a gyógyulásra. Ha egy százalék esélyem van, meglovagolom. Vigyázni fogok magamra, betartom az orvosok utasításait. Nagyon szerencsés ember vagyok. Gyönyörű kisfiam és feleségem van, családi vállakozásom, most kaptam építési engedélyt, sok dolog van az életemben, ami motivációt jelent. Tevékeny ember vagyok, aki ismer, tudja. Bárhogy is alakul a sorsom, nem zárom ki, hogy augusztusban ott leszek a jégen a Dabban, persze teli plexiben. Meglátjuk, mire lesz energiám."
A Jégkorong Közösség Támogatása és a Pályafutás Utáni Tervek
A kórházban rengetegen keresik a sérült játékost. Sok régi csapattársa járt nála, és sokan az ellenfelek közül. Mint meséli, 14-15 éve elszakadt Budapestről, azóta leginkább Fehérváron és Dunaújvárosban játszott, ennek ellenére régi csapattársai is érdeklődnek. Az újságokat olvassa, de számítógépet nem nézhet, kímélnie kell szemét. Ennek ellenére legjobb barátjától értesült, hogy a hokis fórumokon és blogunkon sokan szurkolnak neki.
"Ez nagyon jólesik, köszönöm. Külön örülök, hogy az ellenfelek szurkolói is írtak nekem. Fontos tudni, hogy bár a pályán néha elveszítjük a fejünket, és olyanokat is csinálunk, ami az ellenfél vagy a nézők ellen való, a pályán kívül és a bajban számíthatunk egymásra. Érdekes, hogy sokan hívnak olyanok is, akik nem ismernek. Be vannak tojva, hogy milyen hangulatban vagyok, nem tudják, miként reagálok. Aztán ha megszólalok, és beszéltünk keveset, megkönnyebbülnek."
Bár most csak a gyógyulásra gondol, azért a pályafutása utáni tervek is szóba kerültek. "34 éves vagyok, mire teljesen meggyógyulok, mármint, hogy újra hokizhatnék, 35 is lehetek. Nekem már nem kell belehalnom abba, hogy visszatérjek a pályára. Persze ha menni fog, akkor újra játszom, még akkor is, ha csak egy ép szemem lesz. Több példa van erre. A legismertebb az NHL-es 1/1-es Bryan Berard esete, akinek 2000-ben Marian Hossa ütője vitte ki a szemét egy NHL-meccsen. Azóta is aktív játékos, lehúzott hat szezont az NHL-ben, most a KHL-ben játszik. De a barátaim azóta több példát is gyűjtöttek."
Visszatérve a hoki utáni életére: már ebben a szezonban is beszélgettek arról, hogy előbb-utóbb edzősködne. Nyilvánvaló, hogy nem akar elszakadni a Dabtól, mert nagyon jól érzi ott magát, és mindenkit nagyon megszeretett Dunaújvárosban. De még nem gondolkodik ezen sem.
A Gyergyói HK Élén: Sportigazgatóból Vezetőedzővé
Szilassy Zoltán karrierje nem csak játékosként, hanem vezetőként is sikerekkel teli. A Gyergyói HK élén - előbb sportigazgatóként, majd vezetőedzőként - kimagasló eredményeket ért el.
Egymás után másodszor ülhetett fel az Erste Liga trónjára a Gyergyói HK, az erdélyi házi döntőt öt mérkőzés alatt nyerte meg a Brasov ellen. Amikor a sportigazgató Szilassy Zoltán leült a kispadra, irányításával mindössze két találkozót veszített el a csapat. Öt mérkőzésen dőlt el az Erste Liga idényének fináléja, ám ha egy mérkőzést leveszünk a palettáról, mindegyik találkozó a végletekig kiélezett harcot hozott az alapszakaszt megnyerő Corona Brasov és a címvédő Gyergyói HK között.
Az öt összecsapásból négyen egy gól döntött a két csapat között, egyedül a széria negyedik mérkőzését nyerte meg nagy különbséggel a GYHK, 7-0-ra hazai pályán.
„Ez a két csapat évek óta viaskodik egymással, a 2022-2023-as idény óta aki ebben a párharcban győz a rájátszás bármelyik szakaszában, az nyeri meg az Erste Ligát, igaz, a döntőben most először találkoztunk egymással” - mondta a Nemzeti Sportnak Szilassy Zoltán, a Gyergyói HK vezetőedzője. „A két gárda stílusa eltérő, de tudásban nagyon közel van egymáshoz, ezt jól támasztja alá a finálé is, hiszen ötből négy mérkőzésen egy gól döntött, ezekből három hosszabbításban zárult le. Jó csapat a Brassó, nehéz ellene érvényesíteni az akaratunkat, az a nagy különbségű győzelem a mi oldalunkon kiugróan jó támadó-, az ő részükről rossz védekezőjátékot hozott. A román bajnoki döntőt is mi ketten vívtuk, és akkor is a ráadásban szereztük meg az aranyérmet. Jó volt látni, hogy mindkét helyen szinte telt ház fogadta a két gárdát, ami jó a ligának és persze a kluboknak is.”
Érdekes utat járt be a Gyergyó ebben az idényben. Az első 12 mérkőzésén nem kapott ki, közben szerepelt a Kontinentális Kupában is. Ám az ősz második felétől hullámzóbbá vált a csapat teljesítménye, a Román Kupában nem jutott be a döntőbe, ezért a vezetőedző Markus Juurikkala munkáját február közepén megköszönték. A kispadra a tulajdonosok döntése alapján a sportigazgató, Szilassy Zoltán ült le.
„Hosszabb győzelmi szériával nyitottunk, ami nem feltétlenül adott reális képet. A keretünk nagy része együtt maradt, de a riválisoké nem, erre jó példa a BJA, amely nagyon kicserélődött a nyáron, de így is az egyik legjobb hazai »anyag« nála volt, a szakmai stáb pedig remek nagyszerű végzett. Mi egyben maradtunk, de törvényszerű volt, hogy lesz hullámvölgy. Ez talán a nemzetközi kupában kezdődött, de utána is hullámzó maradt a teljesítményünk. A tulajdonosi kör végül nem tudott elmenni amellett, hogy nem jutottunk be a Román Kupa döntőjébe. Azt már korábban elmondták, ha váltás lesz, szeretnék, ha én ülnék le a padra. Nehéz dolog volt megmondani Markus Juurikkalának a döntést, először csináltam ilyet sportigazgatóként. A feladatot végül a stábbal jól megoldottuk, próbáltunk apróbb módosításokat elvégezni, a játékunk gerincén nem változtattunk, de agresszívabb védekezésre váltottunk.”
Sportigazgatói Filozófia és Klubépítés a GYHK-nál
Szilassy Zoltán sportigazgatói tevékenysége messze túlmutat a felnőtt csapat irányításán, hiszen komplex, jövőbe mutató stratégiát képvisel. Csapatépítés, identitáserősítés, utánpótlás- és tudásfejlesztés, és sok más feladat jelenti a sportigazgató szerteágazó tevékenységi körét a Gyergyói Hoki Klubnál.
Vezetőedzőként mindig azt mondta, csak a következő meccsre koncentrál. Most viszont - úgy gondolom - nemcsak a következő pillanatnyi kihívásra kell figyelnie, hanem stratégiában kell gondolkodnia. „Igazából a legtöbb feladat most is azonnali, még akkor is, ha egy folyamat része, ami több évre szól. Ha konkrétan a felnőtt csapatról beszélünk, akkor nyilván a következő célunk, hogy megnyerjük az Erste Ligát, de addig még sokat kell dolgoznunk, először túl kell jutni a DVTK-n. És a romániai bajnokság final fourja is előttünk van, ahol természetesen szintén nyerni szeretnénk.”
Gyergyói Hoki Klub - Vendég: Szilassy Zoltán & Góga Attila - 2022.10.13 - Rádió GaGa Gyergyószék
Jövő Szezon és Keretépítés
A legközelebbi célokon túl a sportigazgatónak már a jövő szezon csapatán is dolgoznia kell. „Van egy elképzelt irányvonal, amit évek óta követünk, amely meghatároz minket. Ehhez kell igazítanunk a csapatot, játékoskeretet. Négy éve meg kellett tennünk egy óriási átalakítást, amikor a keret nagy részét kicseréltük. Úgy gondolom, többé nem lesz ilyen, nagyobb vágások nélkül is tudunk generációt váltani. A mostani csapat futott együtt négy évet, és persze évről-évre kell néhány változtatás. Most az a lényeg, hogy a szerződéshosszabbításokon, és aztán a jövő évi igazolásokon dolgozzunk. Figyeljük, ki hogyan teljesít, és pontos szerepkörre, posztra igazolunk. Várjuk a rájátszást is, hogy ha vannak kérdőjelek, akkor láthassuk, ki milyen karaktert mutat a play-offban. Azért sem lesz szükség a négy évvel korábbi nagy ráncfarváshoz hasonlóra, mert egyrészt bízunk a jelenlegi értékeinkben, másrészt vannak tehetséges fiataljaink, akikben látjuk a potenciált, hogy az Erste Ligában, vagy akár magasabb szinteken is megállják a helyüket. Számukra külön egyéni játékosfejlesztést, képzést indítottunk el minden oldalról mentorálva. Évente, ha egyet-kettőt változtatunk, beépítünk, az három év alatt hat, majdnem egyharmada a csapatnak. Egyszerre túl sokat nem lehet, mert az az eredményesség rovására menne. Egyébként ha két évente egy saját nevelésű fiatalt be tud építeni egy erős klub a csapatába az nemzetközi szinten is nagyon jó arány.”
Azokat pedig, akikben a legnagyobb a potenciál, minden eszközzel segíteni kell külföldre jutni, a legjobb junior ligákba. Fejlődjön, csináljon karriert a legjobbak között, vigye a jó hírünket. „Itt van Szoboszlai példája: miatta minden gyerek focizni akar. Ha meglenne a hokink Szoboszlai-ja, több gyerek akarna hokizni. Hiányolom, hogy amikor Sebők, Hári, Galló kint játszottak, játszanak a finn, svéd ligában, ezt nem lovagoltuk meg. Erőltetni kellett volna, hogy mindenhol beléjük ütközzenek jégpályákon, posztereken, reklámokon. Most a mi gyergyói Horváth Bencénk kopogtat a finn elit ajtaján. Nekünk használnunk kell az ilyen játékosokat, hogy népszerűsítsük a hokinkat, mert ők a jó példa.”
A légiósok szerződtetésével kapcsolatban sokáig vita volt, hogy milyen lesz a jövő évi Erste Liga szabályzat, ezért ki kellett várnunk, hogy mihez kell alkalmazkodnunk, mielőtt érdemben tárgyalhattam volna velük. Most már tudjuk, hogy nem lesz pontrendszer, és hogy 8 légiós szerepelhet a csapatokban. „Szerintem ez jó. Ha jó légiósokat hozol, a 14 hazainak lesz helye, akik számára sokkal keményebb, magasabb szintű versenyhelyzetet tudsz produkálni, ezzel serkentve a fejlődésüket.”
Klubidentitás és Infrastrukturális Fejlesztések
A keret építésen túl még mik a fontosabb sportigazgatói feladatok? „Egy másik nagy kihívás például az új pályánkra költözés lemenedzselése is. Az építkezés hamarosan befejeződik, a szakemberek fantasztikus munkát végeznek. Nekünk az öltöző kialakításán, konditerem felszerelésén kell dolgoznunk, vagyis ami a saját eszköztárunkat, azok felhasználását fogja jelenteni. Mit hogy készíttetünk, milyen eszközöket szerzünk be, hogy helyezzük el, hogy ez a legjobb legyen a játékosoknak. Ezek is komoly szakmai igényességű beszélgetéseket, ügyintézést jelentenek. Dolgozunk már a szezon előtti edzőmeccsek leszervezésén is, de a Gyergyói Hoki Klub identitás felépítésének szempontjából is sok a munka.”
Mit jelent az, hogy „a Gyergyói Hoki Klub identitás felépítésének szempontjából”? „A Gyergyói Hoki Klubnak már most is van egy bizonyos hoki identitása, amely megkülönbözteti minden más klubtól, de ennek erősítésén sokat kell dolgoznunk, és ebbe beleértendő a felnőtt csapatnál és az utánpótlásban folyó munka is, hiszen ez szervesen kapcsolódik egymáshoz. Szeretnénk, hogy például öt év múlva, amikor a GYHK-ról beszélnek, akkor ne csak a piros-fehér szín és a medve jusson eszükbe az embereknek, hanem, hogy »igen, ők azok, akik ebben a stílusban játszanak, ők ebben nagyon jók«. Lesz természetesen olyan is, amiben nem mi leszünk a legjobbak, de legyen egy jellegzetessége a mi hoki kultúránknak. Hogy arra gondoljanak, hogy »hú, de jó lenne ott lenni, ott játszani«. Az új pálya, és az egész atmoszféra olyan legyen, hogy szeressenek hozzánk jönni az emberek, mert profi körülmények vannak, ugyanakkor az ellenfeleknek rossz legyen ellenünk hokizni. Egy 21. századi színvonalú »medvebarlangot« akarunk. Szellemi identitásunkat is fel kell építenünk. A szlogen, amit az edzőknek bele kell nevelnie a gyerekekbe: Mi vagyunk a Gyergyó! Mi akarunk lenni nem csak Székelyföldön, hanem az egész magyar jégkorongban a legjobb, legmodernebb klub. Ezt mindenki kell érezze, és ez nem csak a teljesítményünkből kell látsszon, hanem ahogy kinézünk, ahogy viselkedünk, ahogy gondját viseljük a környezetünknek, ahogyan a gyergyói közösséget reprezentáljuk. Szellemi missziónk, szakmai identitásunk is kell legyen, ez kéz a kézben megy. Ennek kell keretet szabni, minél több információt szerezni a világból, tanulni és modern jégkorongot játszatni a csapatainkkal. Nyilván megfelelően lebontva a játékosok életkorára.”
Egységes Játékfilozófia és Utánpótlás-nevelés
A hoki identitásra, játékstílusra gondolva, ez úgy értendő, hogy ugyanazt a játékfilozófiát követi a felnőtt GYHK és az összes utánpótláscsapat? „A gyergyói játékstílus már kialakult az elmúlt négy év alatt, a Markus Juurikkala-Szaller Márk edzőpáros is ehhez a kész csapathoz, filozófiához, játékrendszerhez, identitáshoz érkezett, és nagyon jól kezelik ezt, erősítve a maguk meglátásaival, munkájával. Nagyon sok meccset megnézek (a szezon végére 90-100 lesz), a felnőttektől kezdve az U20-asokat és fiatalabbakat is. Ez alapvető, látnom kell mindent ahhoz, hogy mindenről pontos képem legyen. A szezon kezdetétől hat meccsenként átbeszéljük a történteket az edzőkkel, akik napi szinten kezelik a helyzetet, irányítják a csapatokat. A fiataloknál is a felnőtteknél működő filozófiát követjük. Nagyon sok meetinget tartottam az edzőknek, alaposan megbeszélve velük, hogy az adott játékelem - például letámadás - milyen legyen. A gerinc ugyanaz mindenhol. Ha egy gyerek fellép Elekes-Darabont Hunortól Zsók Leventéhez, azaz U16-ból U18-ba, akkor egyből tudja, hogy mi a dolga, mit kell csinálnia, hol a helye. Van egy saját szakmai szótárunk is: egy bizonyos játékelemet, (amit egyébként többféleképpen is lehet nevezni), nálunk ugyanúgy hív mindenki. A gyerekek is azonnal tudják így, hogy mire gondol az edzőjük. Ha valaki hoz egy új ötletet, új figurát, adunk annak egy nevet, és ugyanúgy használja mindenki.”
A kisebbekkel kapcsolatban azt vallom, hogy U15 alatt nem nagyon kell struktúráról beszélni. Ott az alapképességeket kell fejleszteni, korcsolyázást, passzolást, lövést, illetve a fizikai képességeket. A magyar válogatott edzőjeként már második A csoportos vébére készülhet, és a világ elitjét figyelve azt látja, hogy nagyon el vagyunk maradva fizikálisan a világ legjobbjaitól. Igazi jó atlétákat kell nevelnünk. Ha ezek megvannak, akkor építhetjük a taktikai képességeket, csapattaktikai dolgokat. A másik szempont, hogy azt a kultúrát kell behoznunk, hogy a kisebb korosztályokban nem számít a bajnokság eredménye. Minden gyereket meg kell becsüljünk és egyformán kell fejlesztenünk. Szilassy Zoltán: „Szellemi missziónk, szakmai identitásunk is kell legyen.”
Az U21-es csapat a korosztályos magyar bajnokság mellett számos meccset játszik a romániai felnőtt bajnokságban is. Mik a következtetései ennek kapcsán így a szezon végéhez közeledve? „Mindig kérdés, hogy hol fejlesszük, versenyeztessük a fiatalokat, hiszen óriási a távolság a junior és a felnőtt hoki között. Ezért szerepeltetjük őket a romániai felnőttben is. Ez jó lehetőség számukra. Azonban a romániai bajnokságnak sokat árt, hogy csak három légiós játszhat. Nagyon gyenge hokimeccsek vannak, és sajnos, emiatt a nézők is elfordultak a romániai mérkőzésektől. A három Erste Ligásnak kimondva, kimondatlanul nagyobb kihívás az Erste (még akkor is, ha nyilván mindent meg akar nyerni mindenki), és ha a néző hozzászokik egy színvonalhoz, vagyis az Erste Ligához, akkor már nehezebben eladható az a termék, amit a román bajnokság jelent. Egyébként nagyon jó hangulatú volt a kupában a final four, örömteli volt azon részt venni, és remélem ugyanez lesz a bajnokságban is.”
tags: #szilasi #zoltan #ujpest #jegkorong
