Dr. Takács Mihály: Pályafutás, Akadémiai Munka és a Magyar Labdarúgás

Bevezetés

Miközben a magyar labdarúgó-válogatott sokadik, szokásosan sorsdöntő meccsére készül, a magyar labdarúgásban zajló szakmai viták középpontjában gyakran olyan kulcsfigurák állnak, mint Dr. Takács Mihály. A ZTE igazgatója, Sallói István által bedobott 16 csapatos bajnokság ötlete a közelmúltban komoly reakciókat váltott ki, többek között a felcsúti akadémia főigazgatójától, Takács Mihálytól, aki hosszú írásban reagált a felvetésre.

Takács Mihály politikai kapcsolatai és korai szerepei

Dr. Takács Mihály megyei szintű futballmúltja lényegesen eltörpül későbbi megbízatásai mellett, hiszen Orbán Viktoron kívül adott ő már politikai tanácsokat Rogán Antalnak, és volt a miniszterelnök személyi edzője is. 2010. július 1. és 2012. augusztus 1. között a Miniszterelnökség tanácsadói listáján tűnt fel a neve, de 2010-től a miniszterelnök sportpolitikai tanácsadója is volt. Már a Puskás igazgatójaként dolgozott, amikor 2015-ben kiderült: a miniszterelnöki kabinetirodát vezető Rogán Antalnak is ad tanácsokat.

A Puskás Akadémia és az Országos Programok

Takács Mihály kulcsszerepet játszott a magyar utánpótlás-nevelésben, különösen a Puskás Akadémiánál. Dr. Takács Mihály 21 évet töltött a Puskás Akadémiánál, ahol aktív részese volt az intézmény felépítésének, valamint a korosztályos szakmai képzés kialakításának. Pályafutása során, köszönhetően felcsúti futballista múltja, majd a Puskás Akadémián évekig folytatott edzői munkája után, Takácsot 2014 júniusában nevezték ki a felcsúti intézmény élére. Takács nevéhez fűződik többek között a 2019-ben indult Országos Akadémiai Program szakmai koncepciójának megalkotása, valamint a Kárpát-medencei program levezénylése, amelyek a magyar labdarúgás utánpótlásának egységesítését és fejlesztését célozták.

Hirtelen távozás Felcsútról

Senki nem értette és a mai napig sincs rá magyarázat, hogy 2020 őszén miért kellett egyik pillanatról a másikra távoznia Takács Mihálynak, a Puskás Akadémia igazgatójának. Októberben a Puskás Akadémia főigazgatóját váratlanul felmentették a munkavégzés alól. A távozás körülményei meglehetősen drámaiak voltak: úgy tudjuk, szeptember végén, amikor utoljára munkába érkezett, a szolgálati autójának kulcsát elvették tőle, a számítógépét is lezárták. Ezzel egy időben az eszéki focicsapat felügyelőbizottsági elnöki posztjáról is mennie kellett, pedig nem sokkal korábban nevezték ki. Ami az MLSZ-hez fűződő viszonyát illeti, Dr. Takács Mihály 2020. június 30-ig volt az MLSZ Szakmai Bizottságának a tagja, de a június 30-cal lejárt mandátuma nem lett meghosszabbítva.

Takács Mihály nézetei a magyar labdarúgásról

Takács Mihály nem riadt vissza attól, hogy határozottan fogalmazzon a magyar futball helyzetéről. Határozottan mondta el azt is Takács, hogy a 16 csapatos bajnokság nem jó, nincs eredménynyomás stb. Ugyanakkor számos kritikát is megfogalmaztak az ő álláspontjával szemben:

• Azt persze nem mondta el, hogy a Paks az egyetlen, amely magyar játékosokkal képzeli el a jövőt.
• Arra sem utalt, hogy a milliárdokból gazdálkodó felcsúti élvonalbeli klub 13 idei góljából tízet légiós szerzett.

A kritikus hangok hiányára is rávilágítottak, holott Takács maga is hiányolja a komolyabb kritikát, de az elemzések gyakran kerülik az egyértelmű szakmai állításokat: "simulékonyan, lekerekítetten fogalmazunk, kerüljük az olyan egyértelmű szakmai állításokat, amelyeket az érintett edző vagy játékos személyes kritikának tekinthetne. Nem hallunk olyan elemzői állításokat, miszerint xy játékos vagy edző ezt elhibázta, ez a döntése szakmai tévedés volt, vagy hogy éppen a negyedik csapatnál derül ki róla, hogy nem tudja megugrani az elvárt szakmai színvonalat. Udvariaskodás, közhelyes szófűzés, előre mentegetőzés, kicsinyítő képzők garmadája." Annak külön bája van, hogy a kritikus hangot épp Takács hiányolja, aki az egyik komolyabb kritikust meghívta Felcsútra, nézzen körül, hátha gyorsan megváltozik a véleménye.

Akadémiák szerepe és a fiatal játékosok

A fiatal játékosok helyzete és az akadémiai rendszer hatékonysága is gyakran felmerülő téma. Takács elismeri, lassabban jönnek a játékosok, mint szeretnék, ami nem csoda, hiszen Orbán már 2007-ben nyolc évet jövendölt, amikor a magyar futball újra szép lesz. A nyolc év már ahhoz képest is letelt, amióta miniszterelnök Orbán, és minden támogatást megad a futballnak. A tízmilliárdos állami támogatással vajon egyenes arányban van-e az, hogy egy játékost tudnak felmutatni?

Sallói István feltette a kérdést: „Hol vannak a fiatalok?” Erre a válasz - ahogy Takács és mások is érvelnek - az, hogy „Hát a válogatottban, illetve annak a háza táján.” Néhány példa az akadémiai háttérrel rendelkező válogatott játékosokra:

• Gulácsi MTK-s akadémista volt.
• Baráth Honvéd-akadémista.
• Nagy Ádám a Fradiból jött fiatal.
• Kleinheisler és Sallai a Puskásból.
• Bese az MTK Akadémiáról.
• Kovács az Illés Akadémiáról.
• Holender szintén a Honvéd-akadémiáról.

„Ne becsüljük le a saját munkánkat. Lassabban, mint szeretnénk, de jönnek a játékosok, és lassan jönnek az eredmények is. Ha minden akadémia, számoljunk most nyolccal, minden 10 évben kinevel két topligás játékost, akkor megvan a mindenkori magyar válogatott. Az MTK ezt már hozta, a Puskás is, lassan a Honvéd is.”

Azonban ez a megállapítás is számos árnyalattal bír. Kleinheisler László például topligában összesen nem játszott ezer percet, két szezon alatt, két csapatnál. Sallai most kispados a szárnyaló Freiburgban, ő remélhetőleg visszaküzdi magát, a magyar futball rövidtávú sikerét az ő játéka fogja meghatározni. Hogy Nagy Ádám neveléséhez mennyit tettek hozzá a magyar edzők, egy komplett tanulmány lehetne, hiszen majdnem eltanácsolták a futballtól.

Aggasztó jelenség az is, hogy a válogatott legértékesebb játékosai nem az akadémiai rendszerből jöttek ki. Willi Orbán, Szoboszlai Dominik, Szalai Ádám egyetlen percet nem játszott a hazai bajnokságban.

Takács azt írja még, jó akadémiák kellenek, azonban a nemzetközi ifjúsági megmérettetések eredményei rávilágítanak a kihívásokra. Nagyobb baj, amióta létezik a 19 éveseknek kiírt ifjúsági BL, a Minszk, a Krasznodar, a PAOK, a Celtic ejtette ki a legjobb magyar műhelyt. A montenegrói és ciprusi riválisokat sikerült búcsúztatni, vagyis 4-2-es a párharcok győzelmi aránya. A Krasznodar vágott egy nyolcast a Honvédnak, mire a tulaj csak annyit mondott, nem volt benne az adatbázisukban az ellenfél.

Újra a futballban: Szeged-Csanád Grosics Akadémia

Három évnek kellett eltelnie, hogy ismét halljunk Takács Mihályról. A klub honlapja, a Személyi változás az utánpótlásban című cikke szerint a Szeged-Csanád Grosics Akadémia utánpótlás sportigazgatója lett. Új sportigazgató érkezett a Szeged-Csanád Grosics Akadémia utánpótlásához. Takács Mihály a kinevezése kapcsán a következőket nyilatkozta: „Büszke vagyok, hogy Szegedre kerültem. Megtiszteltetés, hogy ezért a klubért dolgozhatok. Alkotó légkört szeretnék teremteni. Állandóságágra és kiszámíthatóságra törekszem. Az emberi méltóság tisztelete számomra a legfontosabb érték. A kemény munka híve vagyok. 52 év tapasztalata azt mondatja velem, hogy a befektetett munka mindig megtérül.”

Érdekes háttér, hogy az akadémiát az a Kiss-Rigó László püspök alapította, aki kifejezetten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. A névadó Grosicsnak az égvilágon semmi köze nem volt a szegedi futballhoz, leszámítva, hogy a Honvéd vagy a Tatabánya futballistájaként látogatott a városba. Hogy akkor honnan a Grosics név? Ő volt Kiss-Rigó kedvenc kapusa. Az is érdekes, hogy a hagyományosan kék-fekete színeket viselő Szeged pár éve átadott stadionjának székeinek jelentős része pedig zöld színű. Ugye, kitalálják? Igen, Kiss-Rigó kedvenc csapata a Fradi. A felnőttcsapat nevében a 2011 is benne van, amivel a klub jelzi: nem vállal közösséget a gazdag szegedi futballhagyománnyal. Az első szegedi fociklubot egyébként 1899-ben alapították.

tags: #takacs #mihaly #labdarugas

Népszerű bejegyzések:

• Ajax mérkőzésinformációk
• A teljes FIFA 08 élményért
• A Fradi címer fekete-fehér és zöld oldala
• szurkolói konfliktusok Bukarestben
• Részletes áttekintés a magyar vízilabdacsapatról