Takács Patrik: Az esport világcsillaga és a magyar utánpótlás-nevelés kihívásai
A 13 éves Takács Patrik neve egyre ismerősebben cseng a nemzetközi esport világában - pedig még hivatalosan el sem érte a világversenyek korhatárát. A fiatal tehetség Érdről indult, és edző-édesapja, Takács János segítségével pár év alatt a világ legjobb Gran Turismo 7 és Forma-1 játékosai közé küzdötte fel magát.
Patrik 11 évesen kezdte el komolyabban űzni az F1-es videojátékot, és már az első évében több magyar amatőr bajnokságban diadalmaskodott. 12 évesen már a félprofi ligákban is megállta a helyét, ahol egyedülálló módon a legjobb nyolc közé került - ilyen fiatalon még senkinek sem sikerült ez előtte.
Ezután a Gran Turismo 7 világában is bizonyított: alig másfél év alatt olyan eredményeket ért el, amelyeket eddig csak jóval idősebb, nemzetközi szinten ismert játékosok tudtak felmutatni. Mindezt külső támogatás és szponzorok nélkül érte el.
Takács Patrik lenyűgöző esport eredményei
- GT7 Nemzetek Kupája - világranglista Top 5
- Gyártók Kupája - világranglista Top 24, Toyota Top 3
- 2025-ös világrekord 175.000 játékos között
- Prima MSL Rising Star - Top 3
- PSGL PS F10 bajnok egyéniben és csapatban
- 22 nemzetközi bajnokságból 9 bajnoki cím, 250+ győzelem
Patrik példája rávilágít a fiatal tehetségek felkutatásának és támogatásának fontosságára, ami nemcsak az esportban, hanem a hagyományos sportágakban, így a labdarúgásban is kiemelt figyelmet kap.
Az MLSZ 4+1-es ajánlása és a fiatal magyar labdarúgók szerepe
Kezdjük a már közismertebb MLSZ-ösztönzővel: a 4+1-es ajánlást (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”) a szövetség májusi közgyűlésén fogadták el. Lényege, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) kell a pályán tartania.
A maradék négy csapat (az FTC, a Nyíregyháza, az Újpest és a ZTE) azonban már biztosan nem lesz jogosult a teljes támogatási összegre a szezon végén. Az Újpest esetében ez nem is meglepő, Ratatics Péter klubelnök már nyáron bejelentette, hogy ebben az idényben nem foglalkoznak a 4+1-es ajánlással. A címvédő Ferencváros tizennyolcból hét fordulóban felelt meg teljes egészében az MLSZ-ajánlásnak, míg a Nyíregyháza az első 13 fordulóban egyszer sem, azóta viszont ötből ötször.
A négy csapat közül a ZTE-é a legérdekesebb helyzet: az egerszegiek az első fordulóban nem teljesítették az előírtakat (a 76. perctől nem volt fiatalszabályos játékos a pályán a DVSC ellen), azóta viszont mind a tizenhétszer megfeleltek a 4+1-es ajánlásnak (igaz, háromszor is előfordult olyan, hogy végül 2005-ös vagy annál fiatalabb játékos nélkül fejezte be a meccset a csapat, mert a ráadásban, a 90. perc után esett ki a fiatal játékos sérülés vagy csere miatt).
A fiatal játékosok produktivitási rendszere
A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak.
Ha a magyarok és légiósok játékperceinek megoszlását nézzük, természetesen a Paksot találjuk az élen, hiszen Bognár György csapatának keretében továbbra sincs külföldi állampolgárságú labdarúgó. Ebből a szempontból az MTK és a DVSC van még ott a dobogón, de több mint 10 ezer magyar játékperce van a Kazincbarcikának, a Nyíregyházának, a ZTE-nek, a DVTK-nak és a PAFC-nak is.
Ha a játékosokat külön is megvizsgáljuk, akkor három kapust találunk az élen: Varga Ádám (DVSC, de most télen visszarendelte az FTC), Popovics Ilija (Kisvárda) és Gundel-Takács Bence (ZTE) egyetlen percet sem mulasztott az első 18 fordulóból. A 2025-2026-os idényben eddig 50 U21-es magyar labdarúgó kapott lehetőséget, ők összesen közel 22 ezer játékpercet tölthettek a pályán.
A legtöbb fiatal az első helyen telelő ETO-nál kapott lehetőséget (szám szerint heten is), míg a győrieket a Puskás Akadémia és a Kazincbarcika követi hat-hat 2005-ös vagy annál fiatalabb magyar játékossal. Ennél azért többet árulnak el a játékpercek: ezt a listát a PAFC vezeti, mögötte az MTK és az ETO áll. Az átmeneti szabály teljesítéséhez a ZTE-nek már most megvannak a fiatalpercei, de az FTC és még a Nyíregyháza is jól áll időarányosan. A Kisvárdánál ugyan a bevált módszert követik, Popovicson kívül ezúttal csak egyetlen másik fiatal kapus (Juhász Bence, Kazincbarcika) kapott eddig lehetőséget - emiatt eltér a fiatalok posztonkénti megoszlása a korábbi szezonokban látottaktól. Az életkor szerinti megoszlásban nincs meglepetés, a 2005-ösök kapták a legtöbb játékpercet (az összes fiatalperc 86 százalékát).
A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) és a kiemelt akadémiák
Az NSMI, azaz a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet produktivitási rendszerét korábban részletesebben is bemutattuk, de röviden most is összefoglaljuk a lényegét. Schmidt Ádám sportállamtitkár korábban elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk.
Az NSMI részéről elárulták, nincs egységes határ, minden klubbal külön megállapodást kötöttek, de eddig erről csak a DVTK árult el részleteket: Kovács Zoltán sportigazgató még a nyáron mondta el, hogy 7000 fiatalperc teljesítését vállalták. Feltűnő, hogy a Ferencváros hátrányban van a kiemelt akadémiák versenyében, de az NSMI részéről Schmidt Ádám és Szalai Ádám korábban elárulta, hogy lehetőség van a produktivitás „kipörgetésére” akkor is, ha például egy klub télen a top nyolc bajnokságba értékesíti egy fiatal játékjogát, és ez a fiatal abban a bajnokságban pályára is lép - az ottani perceit ugyanis magasabb szorzóval beszámíthatja a hazai klubja a produktivitási rendszerbe.
Játékosmozgás az NB II-ben és Csákvár futballtörténete
Vasárnap megkezdődik az NB II-es idény. A hivatásos labdarúgók nyári átigazolási időszaka július 1-től szeptember 22-ig tartott. Az NB I mellett az NB II-ben is sok távozót és új játékost jelentettek be a klubok a bajnoki rajt előtti utolsó héten.
A DVSC megszerezte a korábbi válogatott középpályást, Varga Józsefet, majd elköszönt Csősz Richárdtól és Bereczki Dánieltől (utóbbi a KBSC labdarúgója lett). A Szeged-Csanád megszerezte többek között Dobos Áront a holland élvonalbeli Fortuna Sittardtól, illetve Takács Tamást - kölcsönbe - a Mezőkövesdtől. Visszatért Siófokra a rutinos védő, Polényi Gábor Békéscsabáról. Slakta Balázs és Nagy Krisztián elhagyta a Kaposvárt, míg Erdei Carlo érkezett a somogyiakhoz. Az újonc szentlőrinciek kölcsönvették a korábban Olaszországban légióskodó Forgács Dávidot a Pakstól. Berki István elhagyta a Kazincbarcikát, Petneházi Márk Budaörsre igazolt, Herjeczki Kristóf végleg a Gyirmót játékosa lett.
Az első ellenfél az Aqvital FC Csákvár csapata lesz - idegenben. A Fejér megyei klub 1947-ben alakult Csákvári Torna Klub néven. A futballcsapat 2011-ben történelmet írt: Fejér megye 1951 óta íródó labdarúgó krónikájában egyedülálló módon, pontveszteség nélkül nyerte meg a megyei I. osztályú bajnokságot. Ezt követően aranyérmet szerzett az NB III-ban is, majd a 2012-2013-as, két csoportos másodosztályú bajnokságban a tizenhat klub között a 9. helyen végzett. Ez a létszámcsökkentés miatt azonban akkor a búcsút jelentette.
A jelenlegi pályát és a hozzá tartozó épületeket 1979-ben kezdték el építeni. A pályaavató 1983-ban volt. A 2.500 néző befogadására alkalmas létesítményben az 1997. augusztus 17-én lejátszott Csákvári TK - Magyar válogatott mérkőzés (1-6) tartja a nézőcsúcsot, zsúfolt ház előtt rendezték a hírverő találkozót.
tags: #takacs #patrik #jatekos #nb
