A TAO-támogatások rendszere és hatása a hazai labdarúgásra

A társasági adókedvezmény rendszere, közismert nevén a tao-támogatások bevezetésük óta álltak már éles viták, helyenként akár bírósági ítéletek kereszttüzében.

A most leköszönő kabinet még 2011-ben módosította az egyik 1996-ban született, az adózás rendjéről szóló törvényt. Ennek keretében az adózó a társasági adó keretében dönthetett úgy, hogy azt filmalkotás létrehozására, látványsportág támogatására, illetve előadóművészetre adja oda, majd ezt le is írhatta az adójából. A Magyar Országgyűlés 2011. június 27-én módosította a sporttörvényt, valamint a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt, ami lehetővé tette az öt látványcsapat-sportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) támogatását a társasági adókötelezettség legfeljebb 70%-áig.

A sport-tao esetében kezdetben öt kiemelt látványsportágat neveztek meg, így kaphatott pénzt a labdarúgás, jégkorong, vízilabda, kosárlabda, kézilabda egyaránt. Később, 2017-ben a röplabda is bekerült a TAO-körbe.

A támogatás célja az volt, hogy minél több amatőr futballista, minél jobb körülmények között játszhassa a világ legnépszerűbb játékát. A Magyar Labdarúgó Szövetség tervei szerint a támogatások hatására egyre többen kezdenek el futballozni, ami hosszú távon a labdarúgás sikeresebbé válásához vezethet. A TAO-program piaci források bevonásán keresztül számos egyesület pénzügyi önállóságát is magával hozza majd.

A választások előtt kiemelt kampánytéma volt az, hogy vajon mi lesz a magyar sporttal, közelebbről megmarad-e nagyságrendileg az az összeg, amit 2010 óta a most leköszönő kabinet a látványsportágakra elköltött. Nem véletlen tehát, hogy a tao-rendszer megmaradásának kérdése központi eleme az új kormány sportpolitikájának.

A TAO-rendszer működési mechanizmusa

A tao támogatás gyakrabban használt módja úgy működik, hogy adóbevallásban, adóelőleg bevallásban felajánlanak egy összeget. A pénz az adózótól a NAV-ig megy, és a NAV azt átutalja az adott sportszervezethez.

Megéri támogatni, hiszen azok a vállalkozások, amelyek élnek a támogatás lehetőségével, társaságiadó-kedvezményt továbbá - kisebb mértékű - adóalap kedvezményt is kapnak. A támogatás (juttatás) összege vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költségnek, rendkívüli ráfordításnak minősül, így nem növeli meg a társasági adó alapját. Az adózásban egy kvázi 7,5 százalékos hozam van adójóváírás formájában, ami egy talált pénz.

Az a vállalkozás vagy társaság, amely él a támogatás lehetőségével, leírhatja a támogatás összegét adóalapjából, majd a csökkentett adóalapból még a támogatás mértékével megegyező adókedvezményt is igénybe vehet. Összességében ez egy reálhozammal járó befektetési forma, mögötte határozott társadalmi felelősségvállalással a sport közvetlen és közvetett értékeinek/céljainak elősegítése érdekében.

A támogatás igénylésének folyamata lépésről lépésre:

1. A támogatásra jogosult szervezet első lépésben úgynevezett sportfejlesztési programot nyújt be a szövetséghez (MLSZ), amely a következő sportévben végrehajtani kívánt programot mutatja be, alátámasztva a megvalósításához szükséges támogatási összegekkel. A pályázatok benyújtására minden év március 1. és április 30. között van lehetőség az e célra létrehozott elektronikus felületen. E programot az MLSZ - mint hatóság - elbírálja, és a tartalmi, formai követelmények megléte esetén részben vagy egészben jóváhagyja. A jóváhagyásról a sportszervezet határozatot kap, amely a megszerezhető támogatást is tartalmazza. A támogatási összegekhez minimum 10% önrész szükséges, a kiadás jogcímétől függően.
2. Következő lépésben a sportszervezet támogatót keres. A támogató olyan köztartozásmentes gazdasági társaság lehet, amely pozitív adóalappal bír. A támogatás összegéről, annak folyósításának feltételeiről a sportszervezet és a támogató szerződést köt, és ez alapján a sportszervezet a korábban említett elektronikus felületen keresztül támogatási igazolási igényt nyújt be. Az igazolást az MLSZ 8 napon belül kiállítja, és eljuttatja a sportszervezetnek és a támogatónak is.
3. A támogató a Tao törvény 22/C. §-a szerint kiállított támogatási igazolás alapján közvetlenül teljesíti a támogatás utalását. 2015. január 1-től kezdődően új elem, hogy a támogató az őt terhelő adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felajánlást tehet, amelyet - bizonyos feltételek fennállása esetén - az adóhatóság utal át a kedvezményezett részére. A támogatót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás a támogató társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként.
4. A támogató a támogatás összege után járó társaságiadó-kedvezményt legkorábban a december 20-i kötelező feltöltésből levonhatja, vagy a május 31-i bevallásban visszaigényelheti, feltéve, hogy a támogatást december 31-ig át is utalja. Az adókedvezmény igénybevételére csak az utalás (pénzügyi) évében van lehetőség. Az adókedvezmény csak a támogatás pénzügyi folyósítását követően érvényesíthető: ha az érvényesíthető adókedvezmény mégsem biztosítana kellő fedezetet, az adókedvezményt három évig tovább lehet vinni.

Fontos, hogy a TAO-támogatás nem szponzoráció: nem kapható érte ellenszolgáltatás, például reklám.

A TAO-támogatások pénzügyi mérlege és a labdarúgás részesedése

Tíz év alatt 923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszervezetek a társasági adóból, és a taoprogramnak a Covid-válság sem tett be. 923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszövetségek és -egyesületek a nyereséges cégek társasági adójából tíz év alatt, azaz a taoprogram 2011-es bevezetése óta - derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu körkérdésére. A felhasznált összeg 133 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, de ennek csak a kétharmada friss pénz.

A nyári adatszolgáltatás idején az látszott, hogy a legutóbbi évadban kézilabdára többet áldoztak a vállalkozások, mint a sokáig egyeduralkodó labdarúgásra: a 2020/21-es idényre a kéziszövetség 23,8 milliárd, míg a Magyar Labdarúgó Szövetség 21,5 milliárd forint lehívásáról számolt be. Már a tavalyi összegzésünkkor is hasonló kép bontakozott ki, de mostanra a 2019/2020-as idényre a labdarúgásnál 35,4 milliárd, míg a kézilabdánál 24,1 milliárd forint szerepel. Magyarán a futballklubok és maga az MLSZ lassabban számolják el a társasági adóból származó támogatásokat, ám egyelőre nincs szó arról, hogy a kézilabda felzárkózott volna a futballhoz.

A Futbalsznob adatai szerint 2010 és 2022 között összesen 363 milliárd 430 millió 463 ezer 207 forintnyi tao-támogatást hagytak jóvá a szövetségben, ebből 340 milliárd 461 millió 820 ezer 928 forint meg is érkezett a klubokhoz. Óriási összegről van szó, amely összesen 2 212 sportszervezetnél landolt. Amikor megbecsülték, csak labdarúgásra 1300 milliárd forint mehetett ebből a pénzből a rendszer bevezetése óta 2023 végéig.

A TAO-támogatásból származó pénz zömében csak a tárgyi infrastruktúra javítását szolgálta, és ehhez képest kisebb arányban finanszírozták belőle az utánpótlás-nevelést. Az ismert 522 milliárd forintnak mindössze a 18 százaléka, vagyis a pénz közel ötödén 30 egyesület osztozik az utánpótlás-nevelésre fordított összegek tekintetében.

Kritikák és anomáliák a TAO-rendszerben

Az elmúlt több mint 10 évben a felcsúti foci elképesztő módon húzta magához a tao-pénzeket. Ezek azok az adóforintok, amelyeket a kormány nagyvonalúságának köszönhetően a központi költségvetés helyett sportklubokhoz utalhatnak a cégek.

Kele János szakértő szerint nem lehet és nem is szabad a TAO-rendszer pozitív hozadékai mellett elmenni, de ő maga is a transzparencia komoly hiányát emelte ki. Kele János hozzátette, hogy szerinte pozitívuma volt a TAO-nak, hogy az infrastruktúrát fel lehetett belőle újítani, emellett egy csomó helyen gyerekek sportolásához járult hozzá, vagy a sportszervezetek megkapták a kellő felszerelést, megkapták a mezeket, satöbbi.

Az azonban jelentős hátrány volt, hogy a TAO forrásokhoz való hozzáférést semmilyen módon nem tudta közcélok mentén priorizálni az állam. Elég megnézni a TAO-támogatások lehívási arányát: adott egy sportszervezet, megkapja a TAO igényét, a keretösszeget, abból elkezdi megmondani, hogy neki mire van szüksége, feltölti a rendszerbe, és megtudja, hogy abból mennyit tud az év végén lehívni. Budapesten ez ilyen 95-96%-os átlaggal megy, ugyanakkor Csongrád, Baranya megyében ezek az arányok mindössze 60-70%-osak.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója „központosított korrupciónak” nevezi a taót, hiszen az ide befolyt összegek egy jelentős része ellenőrizhetetlen csatornákon elfolyik. Az elmúlt tíz évben kiderült, hogy az „utak többnyire Felcsútra vezetnek”, a tao elosztása körül számos visszaélést tapasztalni. Az, hogy aztán ott az hogyan kerül felhasználásra, hogyan és mire költik el, mennyire átlátható annak a rendszere, mennyire transzparens, az már nem egy adózási kérdés.

Amikor a TAO-t bevezették 2011-ben, akkor az volt az egyik ígéret, hogy így tudják közelebb hozni egymáshoz a sportszervezeteket, a sportot és az üzleti szférát, így alakul ki közöttük egy kapcsolat, és aztán majd ebből saját lábbal meg tudnak állni a piacon. Ebből nem valósult meg lényegében semmi. A klasszikus szponzorációt teljesen kiölte a tao: ma Magyarországon sportszponzoráció nem létezik, a vállalkozások ugyanis azt mondják, hogy odaadják ezt a pénzt a tao formájában, és hagyják őket békén. Probléma az is és egyben a hosszú távú jövőt fenyegeti, hogy a TAO szisztematikusan leépíti a szponzorpiacot. A TAO-ért cserébe ugyanis az adományozó vállalkozás semmit sem kérhet a szabályok szerint - igaz, a gyakorlatban szárnyra keltek piaci pletykák a TAO-ért cserébe megkapott beruházásokról és visszaosztott pénzekről is.

A legnagyobb gond az, hogy a TAO teljesen beépült a sportszervezetek költségvetésébe, sőt a sportegyesületek csak még inkább elkényelmesedhetnek a jövőben annak köszönhetően, hogy az idei évtől stadionok működtetésére is lehet támogatást gyűjteni. Ezzel pedig a kormány lényegében megszabadította a piaci kockázatoktól az egyesületeket, klubokat.

Az Európai Unió testületei előbb vagy utóbb azt is tudomásul vették, hogy becsukták a szemüket, nem akarták észrevenni, hogy a tao pénzek mögött valójában tiltott állami támogatásról van szó. A kormány Brüsszelben annyit elismert, hogy a sport állami támogatásának tekinti ezeket a pénzeket, de idehaza a közvéleményt arról győzködte, hogy szó sincsen közpénzről, a vállalatok magánpénze kerül a tao kasszába.

Elképesztően bürokratikus, nagyon bonyolult és nehezen átlátható, nagyon-nagyon lassú és körülményes rendszert sikerült alkotni a tao-val, amit nagyon kevés ember értett igazán. Egy külön iparág telepedett rá a taóra: az elszámolásokra, az ellenőrzésekre, a támogatási igény összeállításaira, a sportágakra vonatkozó terveknek, programoknak a megírására.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány dominanciája

Továbbra sem fenyegeti viszont semmi a 2006-ban Orbán Viktor által létrehozott Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kitüntetett helyét a hazai tao-tápláléklánc tetején.

A Futbalsznob szedte össze, hogy 2010 és 2022 között hogyan oszlottak el a közös büdzséből átterelt adóforintok a fociklubok között. Összesen 2 212 sportszervezetnél landolt focis tao-pénz. Ha ez pusztán matek lenne, akkor egy klubra átlagosan 154 millió forintnyi tao-pénz jutna. De Magyarországon vagyunk. A Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítványhoz nem 154 millió forint, hanem 38 milliárd forint folyt be. Vagyis 2 212 klubból van egy, éppen a felcsúti, amelyik lecsap 340 milliárdból 38 milliárdra. Ez az összes focis taós támogatás 11 százaléka.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a sporttámogatások egyik legszembetűnőbb anomáliájaként összegezte: „A tao nagy nyertese egyértelműen a felcsúti Puskás Akadémia. Ha elosztjuk az elmúlt tíz évben a számlájukra érkezett 34 milliárd forint támogatást, akkor minden nap mintegy 21 millió forint folyt be a számlájukra”. A miniszterelnök falujába tíz év alatt 36,3 milliárd forint futballtámogatás érkezett összegzésünk szerint.

Felcsúton meg is volt a pénz helye, építettek oda mindent, mi a sportrajongó szem-szájának ingere: stadiont, sportcsarnokot, konferenciaközpontot, kazánházat, 150 millióért teakonyhát és készül az ifjúsági sportszálló is. A felcsúti példa igazolja, hogy azok az egyesületek, amelyek jobban kötődnek a kormánypárti politikusokhoz - bizonyos állami megrendelések reményében - bőkezű támogatásra számíthatnak a vállalkozásoktól.

A labdarúgás területén a TAO-támogatások eloszlása rendkívül egyenlőtlen képet mutat. Míg az átlagos támogatás 154 millió forintra tehető klubonként, valójában egyetlen kiemelt szervezet vonzotta magához a források jelentős részét. Az alábbi táblázat a labdarúgás legjelentősebb TAO-támogatásban részesülő klubjait mutatja be 2011 óta:

A második legnagyobb összegnek futballberkekben az Illés Sport Alapítványnál örülhettek, ahova 3,7 milliárd forint áramlott 2011 óta. A pénz döntő részben ugyanis az utánpótlás-nevelés feladataira ment el. A dobogó harmadik fokára ismét egy, a háttere miatt előnyös helyzetben lévő klub, a Mezőkövesd Zsóry FC került kicsivel több mint 3 milliárd forinttal. A stratégia a felcsútihoz hasonló: rengeteg pénz ment el a létesítmények fejlesztésére, épült stadion és sportszálló is. A negyedik legtöbb pénz a Diósgyőr FC-hez került, 2,7 milliárd.

Érdekes összehasonlításként, az FTC mögött álló zrt. mindössze 83,1 millió forintot kapott, ami arra enged következtetni, hogy ahol a szponzoráció kecsegtet némi haszonnal, ott a cégek örömmel adják nevüket egy klub sikereihez. A Ferencváros támogatói között találjuk az állami MVM és Szerencsejáték Zrt. mellett a Magyar Telekomot, a Nike-t, a Pennyt és a Lidlt, a Groupama Biztosítót és a Volkswagent is.

Más látványsportágak TAO-támogatásai

Amíg a futballba áramló pénz ezernél jóval több klub között oszlik meg, addig a kézilabdás mezőny sokkal szűkebb, és összegzésünk szerint négy tucat olyan klub van, amely legalább százmillió forint támogatást zsebelt be. És nem beszélhetünk a felcsúti hegemóniához hasonló jelenségről sem: a legsikeresebb hazai férfi kézicsapat mögött álló Veszprém Handball Team Zrt. esetében a helyzet sokkal kiegyenlítettebb.

A legtöbb támogatást bezsebelő 5 kézilabdaklub összesen 20,4 milliárd forintot szerzett meg, esetükben azonban sokkal kiegyenlítettebb a helyzet, hiszen 3,4 és 4,9 milliárd között szóródnak az értékek. Az élen a Siófok Kézilabda Club Kft. áll. A dobogó második helyén 4,4 milliárddal az FTC Kézilabdasport Kft. áll, ők most a legutóbbi szezonban hasítottak nagyot, hiszen 1,2 milliárdos programot nyújtottak be. A támogatás döntő részéből Turán építenek kézilabdacsarnokot. 4,1 milliárdnyi TAO-val dobogós lett a Veszprém Handball Team Zrt. Negyedik helyre az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Futball Club került 3,5 milliárddal, melyből 3,2-t a jelenlegi szezonban akarnak összegyűjteni csarnoképítés céljából.

Korábbi összesítésünkhöz mérten a vízilabda az idei szezonban lecsúszott a harmadik helyre, hiszen a legtöbb támogatást igénylő 5 klubnál 15,3 milliárdnyi TAO halmozódhat fel. Viszont itt egy fokkal talán még kiegyenlítettebbek a viszonyok, hiszen az összesített támogatások 2,6 és 3,5 milliárd forint között szóródnak.

A kosaras klubok meglehetősen szerényen csippentenek le magukból a TAO-tortájából, hiszen 1,4 és 1,7 milliárd között szóródnak a 2011 óta összesített top támogatások. Az élen az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. áll, ők azonban nagyon belehúztak, hiszen az idei szezonban 1,4 milliárdot igényeltek az összesen kért 1,7 milliárból. Mindössze 3 millióval kevesebb TAO halmozódott fel a ceglédi Gerje Sport Kft.-nél. A dobogó harmadik fokára a Rátgéber Kosárlabda Alapítvány került 1,6 milliárd forinttal, ők azonban a számok alapján úgy tűnik, nem álmodtak nagyot, hiszen minden évadban 100-200 milliós összegekre tartottak igényt.

A röplabda csak 2017-ben került be a TAO-körbe, viszont hazánkban a többi látvány-csapatsportághoz képest kisebb hagyományokkal is rendelkezik. Két szezon alatt a legtöbb támogatást a pécsi Beach Sport Kft. szerette volna magának egy röplabda-csarnok megépítésre érdekében. Az 1,1 milliárd forintnyi TAO a fideszes Bánki Erikhez kötődő személy ölében landolt. Néhány millió forint az eltérés az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány és a Vegyész Röplabda Club Kazincbarcika között, mindkét szervezet 980-980 millió forintnyi TAO-t igényelt két év leforgása alatt.

A TAO-rendszer jövője és a tervezett változások

A kormányváltással kapcsolatban mindenki folyamatosan találgat arról, hogy mi fog máshogyan működni ahhoz képest, amit az elmúlt tizenhat évben megszokhattunk. Mindezek után elsőre furcsának hathat, hogy a most felálló új kormány már a programjában leszögezte: szándékában sincs megszüntetni a tao-rendszert, viszont egészen máshogy fog működni, mint eddig.

A változás abban lesz, hogy ezek a pénzek először bekerülnek a költségvetésbe, és egy adott - a programban részletesen nem megnevezett - feltételrendszer alapján központilag döntenek majd az elosztásáról. A Tisza programja leszögezi: szakítani kívánnak azzal a gyakorlattal, hogy túlárazott sportinfrastruktúra-fejlesztések garmadája valósul meg az országban, ezek ugyanis sok esetben nem fenntarthatóak. E helyett sokkal alacsonyabb szinten foglalkoznának ezzel a kérdéssel. A programban emellett szerepel, hogy a szabadidős sportra is nagyobb hangsúlyt fektessenek.

A kormányalakításra felkért Magyar Péter hétfőn, amikor bejelentette leendő kormányának első hét miniszterét, elmondta azt is: összesen 16 minisztérium lesz, amelynek az egyik eleme a művelődéssel, sporttal foglalkozó tárca lesz. A keringő hírek és az a tény, hogy a Tisza sporttal kapcsolatos vállalásairól is ő nyilatkozott, arra enged következtetni, hogy a feladatot Kulcsár Krisztián kapja majd. Kulcsár maga is élsportoló volt: 1992-ben, illetve 2004-ben is olimpiai ezüstérmet szerzett a párbajtőrcsapat tagjaként, valamint háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok párbajtőrben.

tags: #tao #penzek #elosztasa #a #hazai #fociban

Népszerű bejegyzések:

• A Cseresznyések története
• Norvégia világbajnoki címe kézilabdában
• Dalnoki László edzőként
• szavazás menete Magyarországon
• Az Ekstraklasa jelentősége