Tarsoly Csaba és a Quaestor-botrány: a győri ETO-tól a fegyházig
Tarsoly Csaba neve egybeforrt a magyar gazdaságtörténet egyik legsúlyosabb pénzügyi botrányával. A Quaestor-csoport egykori vezetője, aki korábban a Győri ETO futballcsapatának elnökeként és stadionépítőként is ismertté vált, hosszú éveken át állt a figyelem középpontjában. A 2015-ben kirobbant ügy során kiderült, hogy a cégcsoport mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsátott ki, a teljes csalássorozat elkövetési értéke pedig elérte a 77 milliárd forintot.
A győri sportbirodalom építése
Tarsoly Csaba a Quaestor vezetőjeként 15 éve vágott bele a győri sport- és ingatlanfejlesztésekbe. Már az első Orbán-kormány idején ráérzett arra, hogy a miniszterelnök kifejezetten kedveli és támogatja a futballberuházásokat. Orbán Viktor gyakran látogatta személyesen a győri ETO Parkot, hiszen egy ideig fia is ott focizott. Tarsoly Orbán Viktor szemében fontos tapasztalatokkal bíró üzletember lett, hiszen neki volt egyedül az országban nemzetközi szinten is jegyezett stadionja. Ez a tudás nyitotta meg számára az kapukat, ő adhatta a receptet a további fejlesztésekhez, és beszállhatott a Csányi Sándor vezette MLSZ-be is.
Az ETO Park és a Quaestor összefonódása
A Quaestor csoport 2001-ben vásárolta fel a Győri ETO FC Kft.-t és a sportklub stadionját, 2005-ben pedig nagyszabású, összesen mintegy 30 milliárdos projektbe kezdtek. Az ETO Park az MFB 17 milliárd forintos támogatásával 2009-ben készült el. A hotel az Új Magyarország Fejlesztési Terv 250 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásával nyílt meg 2012-ben. A sportlétesítmények fejlesztése mellett élményközpont és hotel, azaz egy „multifunkciós központ” létesítését tervezte Tarsoly Csaba.
ETO Park | ETO FC Győr | Google Earth | 2014
| Projekt | Támogatás/Érték |
|---|---|
| ETO Park építése | 17 milliárd Ft (MFB) |
| Hotel beruházás | 1,36 milliárd Ft |
| Állami támogatás (Új Széchenyi Terv) | 250 millió Ft |
A 77 milliárdos csalássorozat
A brókerbotrány 2015-ben robbant ki. A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolta. A vádirat szerint az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forintot tett ki, a károsultak száma pedig elérte a 32 ezret. A Quaestor Értékpapír Zrt. által forgalmazott mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt.
Bírósági ítélet és az életút vége
A 2016-ban indult maratoni hosszúságú per során 347 tárgyalási napot tartottak a Fővárosi Törvényszéken. Végül dr. Steiner Gábor bíró Tarsoly Csabát bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, valamint csalás bűntettében bűnösnek találta, amiért 13 év fegyházbüntetésre ítélte. A bíróság elrendelte a volt Quaestor-vezér őrizetbe vételét. Tarsoly Csaba a tárgyalások során mindvégig koncepciós perről beszélt, ugyanakkor a bíróság indoklásában kitért arra, hogy az ügyészség világszínvonalú nyomozást folytatott le.
A büntetőeljárás mellett Tarsoly Csaba vagyoni helyzete és a lefoglalt ingatlanok sorsa is hosszú jogi vitákat generált. A budai Üdülő utcai luxusvillájának ügyében például a bíróság kimondta: a családnak ki kell költöznie, mivel a csődeljárás során a hitelezők érdekeinek védelme felülírja a korábbi szívességi használati megállapodásokat.
tags: #tarsoly #csaba #gyori #eto
