A Ferencváros sikerekben gazdag évtizede és Nagy Zsolt Fradi elleni értékelései

A '90-es évek a Ferencváros történetének egyik legmozgalmasabb és legsikeresebb időszakát hozták el, különösen a labdarúgásban és a vízilabdában. Ez az évtized nemcsak hazai címeket és felejthetetlen európai meneteléseket hozott, hanem a klub modern kori identitásának alapjait is lefektette. A korabeli eseményektől elrugaszkodva, napjainkban is kiemelt figyelmet kapnak a Fradi mérkőzései, amelyek kapcsán a rivális csapatok játékosai és edzői is értékelik az eredményeket, mint például Nagy Zsolt és Hornyák Zsolt a Puskás Akadémia részéről.

A Ferencváros labdarúgócsapatának felemelkedése a '90-es évek elején

1990-ben egész tavasszal arról mentek a találgatások, ki lesz ősztől a Ferencváros új edzője. A hírek szerint három opció volt: marad Rákosi Gyula, jönne a „mágussá” lett Verebes József, vagy egy valódi közönségkedvenc, Nyilasi Tibor neve is a kalapba került. 1990. június 7-én kürtölték világgá az újságok, hogy úgy döntöttek, nem hosszabbítják meg Rákosi Gyula lejáró szerződését, helyette a csapat irányítását Nyilasi Tibor veszi át.

Nyilasi Tibor első szavai ezek voltak: „Remek érzés, hogy újra tehetek valamit a Ferencvárosért.” A szurkolók nagy örömmel fogadták a hírt és azonnal reménykedni kezdtek, várták a csodát. A csodát, ami az lett volna, hogy a Fradi újra elkezd címeket nyerni. Nyilasi Tibor bajnoki rajtja álomszerű volt, a Megyeri úton verte meg a csapata 5:0 arányban az Újpesti Dózsát. Újoncot is avatott, a 18 éves Lipcsei Péter került be egyből a Fradiba és vált egyik pillanatról a másikra a közönség kedvencévé, csakúgy, mint az ugyancsak először játszó Szenes Sándor, aki már az első percben bombagóllal köszönt be az újpesti kapusnak.

A bajnokságban az álomkezdést nem mindig követte álomszerű folytatás, becsúsztak váratlan pontvesztések, aminek egyenes következménye lett, hogy a szurkolói remények bajnokságra vonatkozó fele még hiúnak bizonyult, a végén második lett a Fradi. Nem úgy a kupaszereplés. Már az őszi szezonban voltak eufórikus pillanatok, hiszen a csapat zalaegerszegi továbbjutása az UEFA Kupa első köréből a belga Royal Antwerp ellenében. Az UEFA fura urai már akkor is előszeretettel büntették a Fradit a szurkolói miatt, így a mérkőzést az otthonától legalább 200 km-re, Zalaegerszegen kellett megrendezni. A mérkőzés rendes játékideje ugyanúgy 0:0-ra végződött, mint az antwerpeni odavágó, ám a hosszabbítás 30 perce fradista módon kovácsolt össze játékost, vezetőt és szurkolót, a 3:1-es győzelem után valóságos fieszta kezdődött. Sajnos, csak egyszeri volt a fellángolás, a következő körben a dán Bröndby kiejtette a Fradit az UEFA Kupából.

Az 1991-es Magyar Kupa-győzelem

A Magyar Kupa menetelés 1991. március 2-án kezdődött az alsóbb osztályú Baja 2:0 arányú legyőzésével. A legjobb 16 között már két meccsen, kettősgyőzelemmel jutott túl a Fradi a PMSC ellen. A negyeddöntőben a Volán ellen már idegenben eldőlt a továbbjutás (3:0), a visszavágón egy 2:1-es vereség is belefért. Az elődöntőben megint egy másodosztályú csapat, a Paksi Atom jött szembe, ezúttal az Üllői úton volt az első mérkőzés, amit 4:1-re hozott a Fradi, így idegenben megint belefért a 2:1-es vereség. Jöhetett a döntő, amely 1991. június 18-án Diósgyőrben volt a bajnoki negyedik Vác ellenében, a vége 1:0, azaz 13 év után újra kupagyőzelmet ünnepelhetett a csapat.

Az 1991-es ünnepi csapatkép, előtérben a kupával, háttérben az őrjöngő szurkolókkal:

• Állnak balról: Szeiler József, Dzurják József, Pintér Attila, Szekeres Tamás, Fischer Pál, Kereszturi András, Limperger Zsolt, ifj. Albert Flórián.
• Hátsó sor balról: Golecz Lajos intéző, Kuznyecov Szergej, Szenes Sándor, Balogh Tamás, Horváth Dezső, Szeiler József, Balogh Gábor, Schneider Gábor, Dóra János szertáros.
• Középen balról: Havasi Mihály technikai vezető, Szekeres Tamás, Szűcs Mihály, Patkós Csaba, Telek András, Mucha József pályaedző, Nyilasi Tibor vezetőedző, Szepessy László pályaedző, Vaszil Gyula, Rácz László, Fonnyadt Zsolt, Páling Zsolt, Albert Flórián szakosztály alelnök.
• Elöl balról: Nagy Zsolt, Wukovics László, ifj. Albert Flórián, Lipcsei Péter, dr. Juhász József csapatorvos, Bodnár József gyúró.

Az 1992-es bajnoki cím izgalmai

Egyértelmű, a remény az újabb bajnoki cím volt és a remény beteljesült. De hogy? Igazán izgalmas módon, aminek a vége olyan mámoros ünneplés lett, amely önmagában is bevonult a Fradi történelmébe. A bajnokság eleje nem úgy indult, hogy annak a végén fieszta lesz. Az őszi szezon végén nagyon sokáig vitatott volt, hogy a 6. vagy a 8. helyen állt-e a csapat, ugyanis a kedélyeket egy hosszú ideje húzódó óvási ügy is borzolta. A Veszprém ugyanis megóvta az Üllői úton 1:0-ra elvesztett mérkőzését, mivel a Fradiban öt percen keresztül négy nem magyar állampolgár játszott, a szabályok adta hárommal szemben.

Kuznyecov, Szenes, Patkós és Rácz volt ez a négy játékos, akik közül Szenes és Patkós a mérkőzés napján már csak arra várt, mikor teheti le az állampolgársági esküt. Jogilag még nem voltak állampolgárok, a Veszprém ebbe kapaszkodott bele és első fokon nyert is, az MLSZ fegyelmi bizottsága 0:3-as gólaránnyal a javukra igazolta a meccset. Ekkor lett volna a Fradi 8., ám természetesen ebbe nem ment bele, fellebbezett, ami után az MLSZ Fellebbviteli Bizottsága helybenhagyta a pályán elért eredményt, ami a 6. helyet jelentette volna. Ez ellen a Veszprém megint panasszal élt és az MLSZ elnöksége 1992. február végén a mérkőzés újrajátszását rendelte el, amit még a tavaszi szezon előtt meg kellett ejteni. Ezt a megismételt találkozót a Fradi 2:0-ra nyerte meg, így immár jogerősen a 6. helyről várhatta a tavaszi folytatást. Azt a folytatást, amire Nyilasi Tibor megtalálta a középpályára a még hiányzó láncszemet Fodor Imre személyében, akinek vezérletével a Fradi elementáris erejű tavaszt produkált, 13 győzelem mellett mindössze 2 döntetlen eredmény született. Nagyon izgalmasra sikeredett a hajrá, a Fradi a 21. fordulóban állt az élre, az ekkor második helyezett Vác egyetlen ponttal volt mögötte és innen kezdve mindkét csapat végig csak győzött és győzött, addig példa nélküli versenyt futottak. Ebből adódóan óriási tétje volt az utolsó fordulónak Diósgyőrben, csak a győzelem jelentett bajnoki címet.

A "címgyártás" folytatódik: Kupa- és Szuperkupa-sikerek

A csapat folytatta a „címtermelést”. Az 1992-es bajnokság megnyerése után a következő két idényben megint a Fradi lett a Magyar Kupa győztese. Ezek közül az első győzelem veretlenül született meg. A döntőig Százhalombatta, Ajka, Győri ETO, PMSC, MTK voltak a legyőzöttek hét győzelemmel és mindössze egyetlen döntetlennel. 1993-ban a döntő is oda-visszavágós alapon zajlott, az első mérkőzés Szombathelyen volt a Haladás ellen, az 1:1-es eredmény jó alaphangot adott a visszavágóra, ami a vártnál sokkal nehezebb lett.

1993 nyarán a Fradi, mint kupagyőztes a magyar Szuperkupa döntőjében legyőzte a Kispestet, így először lett ennek a kupának is a győztese. Aztán a Magyar Kupa döntőjébe az előző évhez hasonlóan ezúttal is veretlenül masírozott az együttes hét győzelemmel és két döntetlennel. A döntő megint kétmeccses volt a Kispest ellenében, az első találkozó az Üllői úton 3:0-s Fradi győzelmet hozott, a visszavágóra rengeteg ferencvárosi szurkoló ment Kispestre a leendő ünneplés reményében. Ez a kupavisszavágó is örökre emlékezetes maradt, igaz az nem éppen az ünneplés, sokkal inkább az ünneplés brutális szétverése miatt. A Fradi 2:1-re győzött, kettős győzelemmel, minden kétséget kizáróan lett kupagyőztes, ám a mérkőzést biztosító rendőri erők nem nézték jó szemmel a ferencvárosiak ünnepét, szabályosan szétverték azt, ütöttek szurkolót, játékost, vezetőt, mindenkit, ahol értek. Ez volt a Fradi történetének 17. kupagyőzelme.

Az 1995-ös bajnoki cím és a BL-menetelés

Nyilasi Tibor után a karmesteri pálca ismét Novák Dezső kezébe került, aki kopírozta a 14 évvel korábbi edzői debütálását a Fradi kispadon, jött, látott és győzött, azaz hazai szinten megnyert mindent a csapatával. Kezdte a Szuperkupával, magabiztosan folytatta a bajnokság ismételt elhódításával, végül az idényt a Magyar Kupa zsinórban harmadszori megvédésével koronázta meg. A két említett kupát a Váccal foglaltuk keretbe, hiszen, mint regnáló bajnokot őket kellett legyőzni a Szuperkupában, a végén pedig a Magyar Kupa döntőjét is velük vívta a csapat. Közben azért essék néhány szó a bajnokságról, ahol a Fradi ellentmondást nem tűrően játszott, hét pont előnnyel végzett az élen az UTE előtt és nyerte meg a klub jubileumi, 25. magyar bajnokságát. És akkor a kupadöntő, amelynek első találkozóját az Üllői úton 2:0-ra megnyerte a Ferencváros. Aztán Vácott a visszavágó 38. percében 3:0-ra vezetett a Vác, azaz megfordította a párharcot.

Az 1995/96-os szezonban az UEFA már negyedik alkalommal írta ki az egykori BEK helyébe lépő Bajnokok Ligája sorozatot. Ekkoriban még tényleg csak az európai országok bajnokcsapatai, illetve a címvédő indulhattak. Az első állomás a csoportkör, ahol a csapatok négy négyes csoportban körmérkőzéssel döntötték el a továbbjutás kérdését, azaz ide bejutás eleve hat mérkőzést garantált. Az addigi magyar bajnokok sorra elbuktak a csoportkörbe jutás selejtezőjében, ahol a magyar labdarúgásnál magasabban jegyzett országok bajnokaival kellett mérkőzniük. Így volt ez 1995-ben is, az FTC ellenfele a belga bajnok Anderlecht lett. A visszavágó előtt Budapesten kitört a jegyláz, mindenki élőben akart részese lenni az akkor már várható csodának, ami be is következett, az 1:1-es döntetlen a csoportkörbe jutást jelentette. Abba a csoportkörbe, ahol az Üllői útra hozta a Fradi a BL akkori címvédőjét az Ajaxot, a BEK rekordgyőztesét a Real Madridot és a svájci bajnok Grasshoppers együttesét. Igen, az a fantasztikus Fradi-szív, ezúttal egész Európa megismerhette. Hajdú Attila kivédett 11-ese, Lisztes Krisztián első BL-gólja, majd Vincze Ottó hihetetlen duplázása eufóriába kergette túlzás nélkül az egész országot. Madridban sem volt kérdés az eredmény, a bátran játszó Fradi egy nagy verésbe szaladt bele, 1:6 lett a vége. A sorozatot a Grasshoppers ellen egy hazai 3:3 majd Amsterdamban egy vereség zárta, 0:4, azonban ez a menetelés így is a Fradi történetének a nagy lapjai közé való.

Novák Dezső ezekkel a szavakkal értékelt a szurkolókhoz szólva: „Éreztük az Önök szeretetét és az, hogy egy szívdobbanással a csapat mellett álltak. Varázslatos hangulatú mérkőzések voltak, amelyek bebizonyították a ferencvárosi tábor egységét és klubszeretetét. Büszke vagyok a csapatomra, de legalább ilyen büszke vagyok a ferencvárosi szurkolótáborra, amely megható módon az Ajax elleni vereség után is tombolva ünnepelte fiait.

A '90-es évek fordulópontjai és az évtized mérlege

Az 1995-ös ősz, a BL-menetelés sokat kivett a csapatból, az őszi szezon végén, igaz egy mérkőzéssel kevesebbet játszva, a bajnokságban nyolc pont hátránnyal állt a BVSC mögött. Amennyire a kilencvenes évek elindultak, sőt folytatódtak az évtized közepén, annyira volt váratlan és hirtelen a törés, ami végül bekövetkezett. A csapat nem jutott be az 1996/97 évi BL sorozatba, ezzel pedig elmaradt az a tőkeinjekció, ami egy évvel korábban anyagilag is oly sokat segített. A klub gazdálkodása pedig messze nem állt azon a szinten, amely hosszú távon is képes lett volna fenntartani egy magas színvonalon működő futballcsapatot. Az eredmények elmaradtak, edzők (köztük Varga Zoltán, aztán újból Nyilasi Tibor) jöttek és mentek. Az 1990-es években egyetlen olyan válogatott szintű sorozat volt, amely lázba hozta a hazai szurkolókat, ez pedig az 1996-os olimpiai selejtező volt, amelynek végén az olimpiai válogatott 24 év után kijutott Atlantába az olimpiára.

A '90-es évek összefoglaló statisztikája a labdarúgásban

Az 1990 és 1999 között megrendezett tíz magyar bajnokságban újra a régi hírnevéhez méltóan szerepelt az FTC:

A Ferencváros vízilabda- és jégkorong-szakosztálya a '90-es években

Vízilabda: Duplázás és nemzetközi sikerek

Vízilabdában káprázatosan indultak a kilencvenes évek, hiszen az 1989/90-es szezonban hosszú idő, egészen pontosan 25 év után tudott duplázni a Ferencváros, azaz a bajnoki cím mellé a kupát is megnyerte. A bajnokságban ismét az élen végeztek az alapszakaszban, majd az elődöntőben a Tungsramot, a döntőben a Vasast győzték le oda-vissza. Még egy érdekesség, ez volt az első alkalom, hogy az FTC csapata a nevében is viselte a szponzora nevét. Az első ilyen „megtiszteltetés” a Törley pezsgőgyárnak jutott, a jegyzőkönyvekben mindenütt az FTC-Törley név szerepel. Egy biztos, a sikerek évében volt mivel koccintani idehaza.

Az 1991-es évnek régi-új edzővel vágott neki a csapat. Dr. Szívós István az év elején a Ferencvárosi Torna Club ügyvezető elnöke lett, így lemondott a pólócsapat irányításáról, utódja egyik elődje Dr. Mayer Mihály lett. Sajnos, ez az edzői periódusa nem járt olyan sikerekkel, mint az első, a bajnokságban egy negyedik helyezést, „kupaspecialistaként” a Magyar Kupában pedig egy elvesztett kupadöntőt tudott felmutatni. A következő szezonban a bajnokságban eljutott ugyancsak a negyedik helyig, a kupában azonban korábban elvérzett. Két ilyen szezon után át is adta a helyét Kásás Zoltánnak. Ő sem tudott csodát tenni, a lejtmenet folytatódott, 1992/93-ban egy hatodik, egy év múlva egy negyedik bajnoki helyezéssel, miközben a kupában nem jutott el a csapat a végküzdelmekig. Érdemes a szponzorneveken is elidőzni. A Törley 1993-ig tartott ki, ekkor egy évig nem volt névszponzor, majd 1994/95-ben a Vitasport próbálta vitalizálni a szakosztályt, FTC-Vitasport néven. Az eredmények azonban nem úgy jöttek, ahogy a múlt alapján a fradisták elvárták, 1994/95-ben például újra egy ötödik hely sikerült.

Hogy mégis tovább foglalkozunk ezzel az évvel, ezzel a csapattal, annak egyetlen oka van, mint már annyiszor, a nemzetközi szereplés. Az FTC-Vitasport az 1994/95-ös idényben a három évvel korábban indított új európai kupaküzdelemben, a LEN-Kupában indult és a végén bejutott a döntőbe, amit azonban elvesztett, a második helyen végzett. Egy esztendő múltán, 1995/96-ban valami megint elindult, amit egy bajnoki bronzérem jelzett, immáron Wiesner Tamás irányításával. Egy év múlva 1996/97-ben a bajnokságban megint új edzővel, Godova Gáborral ismételt a csapat, újra harmadik lett, ekkor azonban sikerült a kupában nyerni, ami mutatta, ez a csapat is képes az élre kerülni. Az újabb hazai kupagyőzelem 1997/98-ban újra a már háromszor megnyert KEK-ben való indulás jogát jelentette, amely „szokás szerint” fényesen sikerült, hiszen a sorozat végén a csapatkapitány Péter Imre emelhette magasra a KEK serleget, immáron negyedszer a Fradi történelmében. A 90-es évek második felétől a magyar válogatott újra elkezdte a fényesebbnél fényesebb eredményeket szállítani, amelynek - mondhatjuk, természetesen - fradista pólósok is részesei voltak.

Jégkorong: Átstrukturálódás és kihívások

A kilencvenes években kezdődött el a hazai jégkorongélet átrendeződése. Sorban épültek vidéken is a jégpályák, alakultak a csapatok. Ráadásul a piacgazdaság a hokiba is behozta a légiósvilágot. Ebben a helyzetben a Fradi nem sok jóra számíthatott, hiszen neki akkor sem volt saját pályája, akkor sem voltak kiemelkedő anyagi lehetőségei. A szív, a legendás Fradi-szív, illetve a korábbi évek kimagasló utánpótlás-nevelése tartotta életben a szakosztályt.

Nagy Zsolt értékelése a legutóbbi Fradi-mérkőzésről

A Ferencváros 2-1-es felcsúti győzelme után Hornyák Zsolt arról beszélt, hogy az első félidőben még a kezükben volt a játék ritmusa és a helyzetek, de a kihagyott lehetőségek sokat vettek ki belőlük. Úgy érezte, az addig felépített teljesítményt a második félidő elején elkövetett hibák teljesen lenullázták, és onnantól már csak futottak az eredmény után. Hornyák először gratulált a Fradinak, majd jelezte, mennyire nehéz pozitívan értékelni egy 2-1-es vereséget. Szerinte az első félidőben jól játszottak, kézben tartották a tempót, és csak a helyzetkihasználáson múlt, hogy nem kerültek előnybe. Kiemelte Colley első perces és a 10. perces helyzetét. „Főleg az a hat perc alatt a Fradi eldöntötte a mérkőzést” - fogalmazott. „2-0-ról már nehéz volt visszahozni ezt a mérkőzést. A csapatom tisztességgel és alázattal próbálta végig megváltoztatni az állást, így sikerült is szépíteni, Dárdai Palkó szép gólt rúgott, de 2-0-ról nagyon nehéz visszajönni úgy, hogy megnyerjük, vagy akár döntetlenre hozzuk. A második félidőben többet vártam főleg a középpályán, ott elkövetett hibáink az eredményünkbe kerültek. Az első félidő alapján jobb eredményt vártam, de a foci apró dolgokról szól. A két gyors gól okozta rövidzárlatról úgy fogalmazott: „Ezt a passzivitást, amit elkövettünk a pálya közepén, az eredményünkbe került. Olyan előnyt adtunk a Fradinak, hogy már nem tudtunk visszajönni sem eredményben, sem játékban. „Nem vagyok megelégedve az eredménnyel, bár az első félidőben rendben voltunk. Nem lehet öt-hat perc alatt két hibát elkövetni egy ilyen erős csapat ellen. Az év hátralévő részére vonatkozó kérdésre ezt mondta: „Mindig értékes, ha jól tudsz játszani. A csapatot nem kell motiválni egy Ferencváros ellen, most is jó mérkőzés volt mindkét oldalon. A hibákat viszont nem lehet ilyen ellenfél ellen elkövetni, mert az eredményünkbe kerül. Ma ez történt, de átlagban jó játék volt.

A bajnoki versenyfutás aktuális állása

Az őszi bajnok Puskás Akadémia szombaton kétgólos vereséget szenvedett az ETO FC Győr otthonában, néhány órával később a Ferencváros nyert Zalaegerszegen, így a címvédő több mint két hónap után letaszította az OTP Bank Liga tabellájának éléről a felcsúti csapatot. Az FTC legutóbb pont a februári, zalai vendégjátékát követően - akkor az 5. fordulóban - foglalta el a tabella első helyét.

„Év elején nem számított erre senki, ha elénk tettek volna egy papírt, hogy a szezon végén dobogón leszünk, szerintem mindenki aláírta volna. Nagy is egyetért azzal, amit a tabella mutat: háromesélyes a bajnoki versenyfutás. „Harmadik már rossz szájízzel lennék, második még azt mondom, hogy oké, de azt érzem, bennünk van, hogy megfogjuk a Fradit a végén, úgyhogy kiélezett lesz a vége. Mondhatjuk, hogy a Fradinak hosszabb a padja, nálunk több sérült is van, ez befolyásolja a kezdőnket és a játékunkat, mert kulcsemberek sérültek a csapatból, ezért többet kell forgatnunk.

Nagy Zsolt személyes reflexiói és jövőbeli tervei

„Nagyon jó őszön vagyok túl, minden mérkőzésen játszottam, csak egyen nem, mert Nyíregyházán sárgalapos eltiltásomat töltöttem. „Próbálom magam fejleszteni minden tekintetben - akár a futballon kívül is. „Persze, elképzelhető, de nem szeretném még akkor sem abbahagyni, jól érzem magam fizikálisan, jó eredményeim vannak, már ami a futóteljesítményt illeti, ennél még többet is érzek magamban. Remélem, a klub is így áll ehhez, de ez látható is, mert elég hosszútávú szerződést tudtam aláírni, úgyhogy számítanak rám, ezt pedig próbálom meghálálni a pályán mutatott teljesítményemmel. Elképzelhető, hogy maradok, de nem tudjuk, mit hoz a jövő. Nagy Zsolt „pizzája” az NB I 2024/25-ös idényében.

Válogatott szereplés és emlékezetes mérkőzések

„A válogatottnál szárnyvédőt kell játszani, az sokkal másabb: hátul is kell lenni, fel is kell érni. A Puskásnál négyvédőzünk, egy sorral feljebb vagyok, de ugyanúgy vissza kell jönnöm védekezni, ezért megvan ugyanaz a futóteljesítmény, mint a válogatottban. „Azt mondják, ha pályán vagy, akkor mindegy, csak játssz valahol. „A mérkőzést is jól kezdtük, voltak helyzeteim, a csapatnak is, csak a helyzetkihasználáson kellett volna javítanunk. Úgy érzem, jól működött, a visszajelzések alapján is, és videóelemzőktől is ezt kaptam. Nagy Zsolt sárgalapos eltiltása miatt nem játszhatott a törökök elleni, budapesti visszavágón.

„Bosszantó volt, mert elég régóta ott voltunk, de egy jó csapattól kaptunk ki. A B-divízió sem lesz rossz, de kicsit csalódott vagyok, mert a kezünkben volt a sorsunk, és mindig jó olyan csapatok ellen játszani, mint Anglia, vagy Németország. „Az volt az egyik legnagyobb futballélményem, de mindenképp benne van a legjobb háromban. Nagy Zsolt David de Gea kapuját is bevette - nem sokon múlt, hogy ősszel a Konferencia-liga főtábláján szerepeljen a Puskás Akadémia. „Megízleltük, mit is tudunk elérni egy ilyen csapat ellen. Nagyon kicsin múlt, még így is, hogy talán az egyik legnehezebb ellenfelet kaptuk a sorsolásnál. „Kulcsmeccs lesz a végét tekintve. Nem csak ezen múlik, hogy odaérhetünk a legelejére vagy sem, de mindenképp nagy skalp lenne elhozni onnan a három pontot. „Az lesz a döntő, hogy egyénileg miként állnak hozzá a játékosok, a szombati találkozó is ezen fog múlni.

tags: #taskai #zsolt #fradi

Népszerű bejegyzések:

• Az NBA logójának evolúciója
• Mire jó az NBA +/- statisztika?
• Montenegrói válogatott információk
• Tudjon meg többet a HAGS kosárlabda palánkról
• Professzionális és közösségi kosárlabda Londonban