A tatabányai Grosics Gyula Labdarúgó Stadion felújítása és a Modern Városok Program
A tatabányai Grosics Gyula Labdarúgó Stadion felújítása több szakaszban zajlott és zajlik, melynek során a létesítmény korszerűsítésére és a szurkolói élmény javítására törekedtek. Bár az FC Tatabánya, a csapat egykor büszkesége, 2017-ben csődbe ment és megszűnt, a városvezetés úgy döntött, érdemes további forrásokat fordítani a stadion megújítására.
A stadion korábbi felújításai és a jelenlegi helyzet
A tatabányai Grosics Gyula Labdarúgó Stadionban 2015-ben már történt egy jelentős fejlesztés, melynek keretében a centerpályát és a pályavilágítást újították fel. Az Elios vezette Tatabánya 2014 Konzorcium, melyben a stadionépítésben élen járó Pharos' 95 Kft. is szerepelt, több mint 230 millió forintért végezte el a munkálatokat. Azonban a legutóbbi, lelátó felújítására és a vendégszurkolói funkciók kialakítására kiírt közbeszerzés során kiderült, hogy az eredetileg tervezett összeg nem bizonyult elegendőnek. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztató szerint nem lett elég a több mint 0,4 milliárd forint a teljes felújításra.
A közbeszerzést a Polip 2001 Kft. nyerte meg, akik a november 30-án megkötött szerződésben 197 millió forintért vállalták a lelátó felújítását és a vendégszurkolói kiszolgáló funkciók kialakítását. A projekt kivitelezése azonban csúszik. A Boldogulj Tatabányán blogon megjelent levélben a vállalkozó arra hivatkozott, hogy az „építési munkálatok az időjárásra való tekintettel nem végezhetőek olyan ütemben, amely szerint az eredeti teljesítési határidő betartható lenne”. Ez arra utal, hogy a téli és tavaszi időjárási viszonyokat nem kalkulálták bele kellőképpen a kivitelezés ütemezésébe.
Részben a késlekedésnek köszönhető, hogy most a közbeszerzés árán és határidején is módosítani kellett. Egyrészt kiderült, hogy az elbontott aljzat alatt sem talajnedvesség elleni szigetelés, sem szigetelést tartó aljzatbeton nincs. Másrészt a nyílászárók is tönkrementek a mennyezet javítása során. Továbbá, a "tervezés és a kivitelezés között eltelt idő alatt a meglévő homlokzat vakolat az alapfelülettől elvált, a színezővakolat tartós hordására alkalmatlan, így műszakilag szükségessé vált a vakolat eltávolítása után új vakolat felhordása”.
A Modern Városok Program és a tatabányai sportfejlesztések
Budapest és Szeged mellett Tatabánya is jelentős sportfejlesztési forrásokhoz jutott a Modern Városok Program keretében. A tatabányai sportbarátok, különösen a Kék Tigrisek szurkolói és a vívók, évek óta várják az új, 6 000 főt befogadó sportcsarnok építésének elindulását. A város lakói 2016-ban döntöttek arról, hogy 3 000 helyett 6 000 főt befogadó csarnok épüljön. A városvezetés konzultált a sportszervezetek, kulturális és civil szervezetek, valamint a pártok képviselőivel. Két hét alatt 1500 aláírás gyűlt össze akkor a nagyobb befogadóképességű csarnok mellett.
A TED-en közzétették a tatabányai multifunkciós sportcsarnok közbeszerzésének eredményét. A 6 000 férőhelyes létesítményt a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., valamint az Építő és Épületkarbantartó Zrt. kivitelezi. A Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) kiírása szerint nemzetközi és világversenyek megtartására és azok televíziós közvetítésére alkalmas multifunkcionális sportcsarnok jön létre. A létesítmény ugyanakkor a kézilabda utánpótlás és felnőtt sportolói számára a mindennapi felkészüléshez is otthont teremt.
Összehasonlítás más sportlétesítményekkel
A Modern Városok Program keretében számos városban épülnek vagy újulnak meg sportlétesítmények. Az összehasonlítás kedvéért érdemes megemlíteni néhány példát. A győri Audi Aréna, amely 5500 nézőt tud befogadni, 6,5 milliárd forintba került. A még épülő szombathelyi Haladás-sportkomplexum 15,2 milliárd forintba kerül. A Kaposvár Aréna, amely szintén épül, és várhatóan 2019-re készül el, 4,4 milliárd forintba kerül, és dizájnjában, valamint befogadóképességében (3040 ülőhely) is hasonló a tervezett tatabányaihoz.
Egy szélsőségesebb példa a Tüskecsarnok, amelynek építése évtizedekig tartott, és végül 5,9 milliárd forintba került. Érdekesség, hogy a Fradi stadionja kevesebbe került, mint amiről a tatabányai sportcsarnok szólt, és még a székesfehérvári Alba Arénánál is olcsóbb. Az Alba Aréna, amely 6300 fős lesz és jégcsarnokként is funkcionál majd, látványtervei is említésre méltóak.
A tatabányai stadion múltja és jelene
A labdarúgás Tatabányán hamar gyökeret vert, a ma is működő stadiont 1946-ban adták át. A ’70-es évek elején történt az első jelentősebb felújítás, amikor az úgynevezett korzó részt elbontották, viszont az ülőhelyeket mind befedték. Ez idő alatt, és azóta is, a gyepfelületet már többször felújították. 2001-ben az ülőhelyi részt műanyag székekkel szerelték fel. A munkálatok 2005-2006-ban folytatódtak.
Különleges atmoszférájú hely ez a stadion, hiszen sok mindent megélt és látott már. A ’60-as években például a Rappan-kupában a holland Ajaxot, a svájci Servette-t, vagy a francia Nancy-t legyőző Bányászt. A Közép-Európa Kupában a Bologna-t kiütő kék-fehéreket. Aztán az UEFA-kupában a St. Etienne-t, a VfB Stuttgart-ot, a Real Madridot, a portugál Guimares-t és a KEK-ben a Rapid Wien-t is fogadta.
tags: #tatabanya #stadion #felujitas
