Dr. Csányi Sándor: A magyar labdarúgás megújítója és nemzetközi sportdiplomáciai szerepe
Dr. Csányi Sándor 2010-es megválasztása a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöki posztjára jelentős fordulópontot hozott a magyar futball történetében. Elnöki posztjára egyetlen jelölés érkezett, így nyílt szavazással lehetett választani. Beszédében azoknak is köszönetet mondott, akik nem szavaztak rá, hiszen nekik is bizonyíthat. Élete legnagyobb feladatának nevezte az MLSZ-elnökséget, amit szeretne sikeresen megoldani, mindenkire számít, országosan is hatékonyan működő szervezetet építene. Az új elnök a labdarúgás minden területét fejlesztené.
Kezdetben számos kihívással szembesült, amelyek között szerepelt a kevés forrás, a támogatók eltűnése, a nem megfelelő létesítmények és a drága üzemeltetés. Ezeket a problémákat sorolta fel, és a pályákon lévő disszonáns jelenségeket a büntetőjog segítségével, és technikai eszközök telepítésével oldaná meg. Külön megköszönte az amatőröknek, hogy hozzájárultak szavazatukkal az alapszabály megváltoztatásához, így az önállóság megszűntetéséhez.
Az infrastruktúra forradalma: Pályák és stadionok fejlesztése
Az elmúlt másfél évtizedben a magyar futball jelentős infrastrukturális megújuláson ment keresztül Csányi Sándor elnöksége alatt. „A kormány invesztíciója nélkül, amit az elmúlt tizenöt évben megcsináltunk, nem tartanánk itt. Megújult a magyar futball teljes infrastruktúrája, mert nemcsak az NB I-es, NB II-es stadionok lettek megújítva, hanem országszerte sok kis- és nagyméretű pálya épült meg."
2017-ben 42 milliárd forintnyi TAO-támogatás érkezett a magyar futballba, ebből 10 milliárd forintot az MLSZ, a többit a klubok és egyesületek használták fel. A magyar labdarúgás infrastrukturális fejlesztése folytatódott, 15 új stadiont már átadtak, 11 pedig kivitelezés alatt állt 2018-ban. Ekkorra 1107 új és 1649 felújított pályát adtak át, 2017-ben 105 új pálya épült, 135 pedig megújult. „Amint a kivitelezés alatt álló stadionok felépülnek, a magyar labdarúgás felszámolja infrastrukturális hátrányát."
Az amatőrfutballban használt pályák felújításában még volt elmaradás, és az iskolai pályák építését, felújítását is folytatni kívánták. A pályák jelentősége messze túlmutat a labdarúgáson, egészségmegőrzés és közösségépítés szempontjából is nagyon fontos a meglétük. „Lezárult egy fontos korszak, gazdasági szempontból ez az évtized a magyar labdarúgás legeredményesebb szakasza volt. Jelentős források kerültek a magyar futballba, és ezek rendkívül eredményesen kerültek felhasználásra." Az volt a vállalás, hogy felszámolják 50 éves infrastrukturális lemaradásunkat, megújítják a futball infrastruktúráját.
Infrastrukturális fejlesztések és eredmények (2017-2018)
| Dátum | Új pályák száma | Felújított pályák száma | Átadott új stadionok száma | Kivitelezés alatt álló stadionok száma |
|---|---|---|---|---|
| 2017 | 105 | 135 | - | - |
| 2018 (mostanáig) | 1107 | 1649 | 15 | 11 |
Utánpótlás-nevelés és tömegbázis erősítése
Az infrastrukturális fejlődés mind szükséges volt ahhoz, hogy európai színvonalúvá tegyék a grassroots futballt. A gyerekek és az amatőr játékosok számának nagy mértékű emelkedése az egyik legfontosabb sikere a munkának. Az OTP Bank Bozsik-program működtetésével nagy létszámban szerettetik meg a gyerekekkel a futballt. Elmondta, mivel rengeteg gyermek utazik a Bozsik-tornákra, biztosítani kell, hogy mindenki pályára lépjen. Csányi Sándor hozzátette: a női labdarúgók száma mára meghaladja a 30 ezer főt, és a futsal szakág is gyarapodott. Utóbbiban csapatonként legfeljebb 2 játékosnak lehet nagypályás versenyengedélye a 25 évnél idősebbek között. Ennek eredményeként a két szakág elkülönül, segítve a futsalspecifikus fejlődést. Megyei szinten legnagyobb létszámmal az U11-U20-as tornák zajlanak.
„A felnőtt férfi labdarúgással csak részben lehetünk elégedettek, mert még mindig kevés a magyar fiatal a pályán. A pályára lépő játékosok hatvan százaléka ugyan magyar, de ez azoknak a kluboknak köszönhető, ahol szinte csak magyarok játszanak. Itt mindenképpen tervezünk változást."
Az utánpótlásképzésben a Double Pass révén komoly szakmai segítséget nyújtottak az akadémiáknak működésük fejlesztésére, független és objektív képet kaptunk az utánpótlás helyzetéről. Az előrelépés egyik kulcsterülete a szakemberképzés, melyre komoly erőforrásokat fordítottak eddig is, de azt látják, hogy sokszor nem felkészült emberek dolgoznak a gyerekekkel. Ezen a területen a színvonal javítására van szükség, ezért az edzőképzésben jelentős váltásra készülnek. A kluboknál olyan sportigazgatóknak kell dolgozniuk, akik a szakmát képviselik, és felkészültek a célok elérésére. Sok esetben kapkodást látnak, több klubnál 40-50 játékos alkotja a keretet.
A magyar klubfutball és az NB I fejlődése
„A nagy nemzetközi bajnokságokhoz képest még el vagyunk maradva, de nem lehet elvitatni, hogy emelkedett az NB I színvonala. A 12 csapatos NB I beváltotta a hozzá fűzött reményeket, izgalmasabb lett a bajnokság, a következő feladat több nézőt kicsábítani a bajnoki mérkőzésekre."
A szövetség az elmúlt években minden területen a minőségi munkára helyezte a hangsúlyt, és a hazai futball szereplőitől is elvárás, hogy tegyenek így. Az MLSZ ellátja vállalt feladatát mint szabályalkotó szervezet, biztosítja a bajnokságok működtetésének keretrendszerét. „Sok kritika fogalmazódik meg a magyar labdarúgás egészéről, függetlenül a szereplők felelősségétől. Az MLSZ vállalja a felelősséget azokon a területeken, ahol teljesítménye elmarad az elvárttól, és akadálya a magyar futball fejlődésének. Ugyanerre a felfogásra van szükség a klubok részéről, nekik is vállalni kell a felelősséget, ha elmaradnak saját feladataikkal - fogalmazott Csányi Sándor. - Aki a magyar futballt értékeli, válassza külön a két területet, mi az MLSZ kötelezettsége és mi a klubok kötelezettsége."
„Azonban a források, amit a profi futballra fordítottunk, nem jól hasznosultak, a klubok eredménytelenül használják fel a pénzeket. Kevés jó játékos került ki a klubok utánpótlásképzési rendszeréből, aki igen, az sem kerül pályára eleget, emiatt nincs tere a válogatott jó szereplésének. Ugyanakkor az idősebb játékosokat vagy külföldieket foglalkoztató klubok sem teljesítenek jól a kupákban. Nem tudom, miért adjuk fel a fiatal játékosok szerepeltetését."
„A versenyrendszer és az infrastruktúra rendelkezésre áll, a televíziós pénzekből, szerencsejáték-pénzekből befolyó forrás felhasználásával, a pénzügyi támogatási rendszer kiépítésével az élvonalbeli klubok mellett az NB II-es és az NB III-as csapatok is központi anyagi forrásokhoz jutnak." A hazai szakemberekből a mai napig nem lehet kiirtani az eredményorientáltságot, hiába van korszerű képzésünk, az utánpótlásedzők minősége nem maradéktalanul megfelelő. „Azt szeretnénk, hogy a labdarúgás szereplői ugyanolyan hatékonyan használják fel a forrásokat, mint a szövetség. Hiányoznak az eredmények, és nem a tömegesítésben, infrastruktúrában, hanem a klubfutballban, és ezért hiányoznak a válogatottban is."
Egy korábbi interjúban Dr. Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója elmondta, jelenleg nem tervezik emelni az NB I létszámát. „Azon még gondolkodunk, hogy az NB I tizenegyedik helyezettje és az NB II második helyezettje osztályozót játsszon. Sokan panaszkodnak, hogy túl sok a két kieső az NB I létszámához képest, és ezért a csapatok nagyon óvatosak."
A válogatott teljesítménye és a sportdiplomáciai sikerek
„A férfi A-válogatott teljesítménye visszaesett 2017-ben, kiábrándító volt az év - fogalmazott Csányi Sándor - Az új szövetségi kapitánytól, Georges Leekenstől nem várhatunk azonnal csodát, de bízom benne, hogy őszre versenyképes válogatottunk lehet."
Csányi Sándor elnöksége alatt a magyar labdarúgás nemzetközi szinten is komoly sportdiplomáciai sikereket ért el. 2018 februárjában Pozsonyban tartották meg az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 42. kongresszusát, ahol a közgyűlés egyhangúlag választotta dr. Csányi Sándort a FIFA alelnökévé. A spanyol Angel Maria Villar 2017-es távozása után üresedett meg az a FIFA-alelnöki tisztség, amelynek betöltésére az UEFA tagsága tehet javaslatot. Az 55 tagállam egyhangúlag a Magyar Labdarúgó Szövetség 2010-ben megválasztott elnökét javasolta.
Megválasztása előtt Csányi Sándor az mlsz.hu-nak így nyilatkozott: „Fontos, hogy a tendencia - mely szerint a nagyok még nagyobbá válhatnak, a kisebbek pedig aránytalanul lemaradnak klub- és válogatott szinten is -, megforduljon. Azért is dolgozni fogok, hogy a jó szabályozás eredményeként a fiatal játékosok több lehetőséghez jussanak, és hogy a szabadidős és a női futball erősödjön a világ minden táján."
Azzal, hogy az MLSZ első embere az UEFA és a FIFA vezető testületének is tagja, példátlan sportdiplomáciai eredményt ért el. 2025 áprilisától dr. Csányi Sándor látja el az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kincstárnoki pozícióját, ezzel az egyik alelnöke lesz a testületnek. A nemzetközi szervezet alapszabálya értelmében a végrehajtó bizottság kincstárnokot (treasurer) kér fel a testület átfogó gazdasági tevékenységének irányítására. „Ahogy eddig is, új pozíciómban is arra törekszem a munka során, hogy a pénzügyi háttér minden esetben a szakmai fejlődést szolgálja. A nemzetközi labdarúgásban egyre nagyobb jelentősége van a pénzügyi folyamatoknak."
Jozef Kliment, aki méltatta Csányi Sándort, elmondta: „Az Önök szövetsége Dr. Csányi Sándor elnöksége alatt jelentős sikereket ért el a magyar labdarúgás színvonalának emelésében, a futball minden területén." Csányi Sándor végezetül kitért arra, hogy sportdiplomácia területén egyértelműen sikereket ért el a szövetség. Lényegében minden évben kiemelkedő esemény kerül hazánkba.
Küzdelem a rasszizmus és antiszemitizmus ellen
Csányi Sándor a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón kijelentette, továbbra is felveszik a harcot a rasszizmus és antiszemitizmus ellen. Miközben a stadionokban a hangulat folyamatosan javul, ezeknek a visszataszító jelenségeknek a jövőben sincs semmi helye a futballban. „Vannak tabuk az UEFA-nál és a FIFA-nál, ilyen a rasszizmus és a pirotechnika. Ha megfigyeljük azokat, akik a rendbontásokat okozzák, töredéke az összes szurkolónak, maximum néhány emberről van szó."
Újabb mandátumok és jövőbeli kihívások
Áprilisban járt le Csányi mandátuma az MLSZ elnökeként, a közgyűlés ezt követően elfogadta a szövetség szakmai és egyszerűsített pénzügyi beszámolóját, valamint az MLSZ szakmai és pénzügyi tervét, majd egyhangúlag újabb öt évre megválasztotta Csányi Sándort az MLSZ elnökévé. Az elnökség tagjaira történt szavazást követően megalakult a szövetség új elnöksége. A magyar labdarúgással kapcsolatos további teendőkkel kapcsolatban elárulta, több a munka az NB I-ben, mint a válogatottal. Mivel megépült az infrastruktúra, jelentős beruházásokra már nincs szükség, de fenn kell tartani az elkészült pályákat, valamint tovább kell növelni a tömegbázist, „mert még van benne tartalék”."
