A Föld: Lakható otthonunk a kozmikus térben és annak védelme

Ha a Földünkre gondolunk mint a Naprendszer harmadik bolygójára, ami kb. 150 millió km-re helyezkedik el központi csillagától, a Naptól, általában két, de most már három fénykép jut eszünkbe. Amikor a Voyager-1 már a Neptunusz bolygón is túljutott, és mintegy 6 milliárd km távolságra járt, Carl Sagan javaslatára 1990. február 14-én készített egy utolsó képet a Földről. A kép azóta ikonikussá vált, és az alig 1 pixelnyi kép találó nevet kapott: Halványkék pötty (Pale Blue Dot).

„Nézzenek ismét arra a pontra. Az itt van. Az otthonunk. Azok mi vagyunk. Ott van mindenki, akit szeretnek, mindenki, akit ismernek, mindenki, akiről valaha hallottak, az összes emberi lény, aki létezett. A Föld csak egy nagyon apró színpad a hatalmas kozmikus arénában. Gondoljanak a folyókat megtöltő vérre, melyet a tábornokok és császárok ontottak ki dicsőségben és diadalban, hogy ők lehessenek a pillanatnyi urai eme pont töredékének. Az alakoskodás, az elképzelt önnön fontosságunk, a lázálom, hogy valamiféle kiemelt helyünk van a Világegyetemben, mindez kérdőre vonható ennek a fakó fénynek tükrében. Bolygónk egy magányos pötty a mindent körülölelő kozmikus sötétségben. Jelenleg a Föld az egyetlen, mely képes szállást adni az életnek. Semmi más nincsen, legalábbis a közeljövőben, ahova fajunk áttelepülhet. Látogatni, igen. Letelepedni, még nem.” Sagan szavai megindítóak és gondolkodásra serkentenek. Hogyan látjuk kívülről bolygónkat? Egy űrben tett utazás kiszélesíti látóhatárainkat, teljesen más perspektívát ad, és rádöbbent arra is: mennyire törékeny és sérülékeny bolygónk, mennyire törékeny és sérülékeny rajta az élet, mennyire védtelenek, kiszolgáltatottak vagyunk a kozmoszban.

A Föld sajátosságai és mozgása

Bolygónk egyedi helyet foglal el a világegyetemben, és mozgása számos, az életet befolyásoló jelenséget eredményez.

A Föld pályája és az évszakok kialakulása

Mivel a Föld nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, az év során különböző távolságokban van központi csillagunktól. A napközelben (perihéliumban) bolygónk mintegy 147 millió kilométerre van a Naptól, a keringési pálya legtávolabbi pontján (aféliumban) pedig 152 millió kilométerre. A kettő középértékét, 149 millió kilométert nevezik egy csillagászati egységnek, amelyet távolságmérési egységként használnak a csillagászok. A Föld forgástengelyének bizonyos mértékű ingása, valamint a Naprendszer többi bolygójának zavaró hatása miatt a perihélium lassan eltolódik, ezért a napközel és a naptávol pontos időpontja évről-évre kismértékben változik. Bolygónk idén január 3-án van napközelben, és július 7-én naptávolban. Mivel a két távolság között mintegy ötmillió kilométer különbség van, azt hihetnénk, hogy ennek komoly hatása van a földi évszakok kialakulására. Ennek ellenére bolygónkon az évszakok nem a napközeli vagy távoli helyzet, hanem a Föld forgástengelyének ferdesége miatt váltakoznak. Mivel a forgástengely dőlésszöge a Nap körüli keringés síkjához viszonyítva emberi léptékkel mérve változatlannak tekinthető (kb. 23,26 fok), a keringés során a Föld hol a déli, hol pedig az északi féltekét mutatja a Nap felé. Mint ahogy az ábrán is láthatjuk, ezzel magyarázható az is, hogy miért van nálunk akkor a leghidegebb, amikor valójában a legközelebb vagyunk a Naphoz. Ugyanis amikor nálunk tél van, épp a déli félteke néz a Nap felé, így ez a terület kap több besugárzást, míg a Naptól távolabb eső északi féltekére rövidebb ideig és alacsonyabb szögben érkeznek a napsugarak. Vagyis míg nálunk a téli napfordulókor a legrövidebb a nappal, a déli féltekén ekkor a leghosszabb. Az északi félteke nyarán pedig pont fordított a helyzet.

A Nap égi útja és a Föld forgása

A fentiekkel együtt a Nap égbolton történő látszólagos évi járása is változik. A Nap által egy év alatt leírt „égi út” az ún. analemma-görbe, amely leginkább egy torz nyolcashoz hasonlít. A képen látható nyolcas úgy jött létre, hogy a görög fotográfus, Anthony Ayiomamitis ugyanabból a megfigyelési pontból (az athéni Héphaisztosz templom elől) egy év során mindig azonos középidőben megörökítette a nap állását. Mivel a Föld napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban halad, ami a Földről nézve hasonló jelenséget mutat a Nap látszólagos égi útján, a nyolcas nagyobbik része a Nap őszi félévi útját, a kisebbik hurok pedig a tavaszi félévi útját mutatja. A felső hurok legmagasabb pontja jelöli a Nap legmagasabb évi állását, vagyis a nyári napforduló körüli időszakot, az alsó hurok legalsó pontja pedig a legalacsonyabb évi állást, vagyis a téli napforduló környékét. A nyolcas közepén, a két hurok metszéspontja a két napéjegyenlőség időpontja körüli napállást mutatja, amikor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A Nap az őszi napforduló után a két vonal metszéspontjától az óramutató járásával megegyező irányban halad az alsó hurok felső vonalán egészen a téli napfordulóig (jelenleg itt van), majd onnan újra vissza a tavaszi napéjegyenlőséget (is) jelző metszéspontig. A felső, kis hurokban a Nap az óramutató járásával ellentétes irányban halad. Mivel a Nap látszólagos égi útja, az ún. valódi szoláris idő nem egyenletesen telik, vagyis két látszólagos delelés között eltelt idő (valódi nap) nem egyforma hosszú, szükség volt az ún. középszoláris idő bevezetésére (ez helyi idő, vagyis értéke függ a megfigyelés pontjának földrajzi hosszúságától), amelyben a középnapok hossza egyenlő. A valódi szoláris idő a középszoláris időhöz képest hol siet, hol pedig késik (innen a nyolcas alakzat a Nap járásában). Az év folyamán csak négy alkalommal egyezik meg a két idő.

A Hold hatása bolygónkra

A Hold évente 3,8 centiméterrel távolodik el a Földtől, ami ugyan nem tűnik soknak, de idővel megváltoztathatja a napok hosszát a Földön. A Hold azért kering a Föld körül, mert húzza annak erős gravitációs ereje. Ugyanakkor maga a Hold is húzza a Földet saját gravitációs ereje miatt. Az eltávolodásnak legközvetlenebb hatása az lehet, hogy a nappalok hosszabbak lesznek. A The Conversation jelentése szerint 2,45 milliárd évvel ezelőtt a Földön egy nap hossza mindössze 16,9 óra volt. A legnagyobb hatása azonban az árapályhullámokra lenne. Bár az óceánok mozgása a Nap gravitációs ereje miatt némileg megmarad, ez nagyon gyenge és minimális lesz. A legrosszabb hatással azonban a Föld évszakaira lenne ez a változás. Bolygónk 23,5 fokos szögben áll, ennek köszönhetőek az általában stabil évszakok, valamint a sarki régiók hőmérséklete.

A Föld forgási sebességének változásai

Az elmúlt két évben felgyorsult a Föld forgási sebessége, amit különféle adatok is igazolnak - szemlézte a TimeAndDate.com beszámolóját a HVG. A Time and Date szerint az emberek mindebből semmit nem érzékelnek, de az informatikai rendszerek és atomórák megszenvedhetik, mert azok nem tudják nyomon követni az „elveszett” időt. Bár az alapvetés úgy szól, hogy egy nap 24...

Az emberiség és a Föld erőforrásai

Az emberiség növekedése és fejlődése jelentős hatással van bolygónk erőforrásaira.

A világ népessége és dinamikája

A Föld népessége: az Egyesült Nemzetek becslései szerint 2022-ben elérte a 8 milliárdot. az előrejelzések szerint 2037-ben eléri a 9 milliárdot, 2060-ban pedig a 10 milliárdot. Csak a 20. század során a világ népessége 1,65 milliárdról 6 milliárdra nőtt. 40 év alatt, 1959-től (3 milliárd) 1999-ig (6 milliárd) megduplázódott. jelenleg (2025-ben) évi körülbelül 0,85%-os ütemben növekszik, ami évente mintegy 70 millió fővel növeli a teljes létszámot. a növekedési ütem a 60-as évek végén érte el csúcspontját, amikor 2,09% volt. a növekedési ütem jelenleg csökken, és az előrejelzések szerint a következő években is tovább fog csökkenni (2047-re 0,50% alá esik, 2084-ben eléri a 0-t, 2100-ra pedig -0,12%-ra csökken).

A népességnövekedés főbb adatai

Vízgazdálkodás

Az öntözési célú vízkivétel a teljes emberi felhasználásra kivett vízmennyiség közel 70%-át, az ipari 20%-át, a települési felhasználás pedig körülbelül 10%-át teszi ki.

Források és információk:

• Globális vízügyi kilátások 2025-ig - Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) és a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI)
• Víz Világtanács
• Ivóvíz - Egészségügyi Világszervezet (WHO)
• Víz - Egészségügyi Világszervezet (WHO)
• Az ivóvízellátás, a közegészségügy és a higiénia terén elért haladás - Egészségügyi Világszervezet (WHO)
• Vízzel terjedő betegségek: információs adatlapok - Egészségügyi Világszervezet (WHO)

Energiafelhasználás

Az energiaforrások fenntartható felhasználása kulcsfontosságú bolygónk jövője szempontjából.

Források és információk:

• Renewables Global Status Report - REN21
• World Proved Reserves of Oil and Natural Gas, Most Recent Estimates - Energetikai Információs Hivatal (EIA) - Adatok forrása: BP Statistical Review, Oil & Gas Journal, World Oil, BP Statistical Review, CEDIGAZ és Oil & Gas Journal. Boe = hordó olajegyenérték

Gazdasági mutatók és környezeti hatások

Még 1965-ben is a kerékpár- és autógyártás volumene lényegében megegyezett, évente közel 20-20 millió darabbal, de 2003-ra a kerékpárgyártás évi több mint 100 millió darabra nőtt, szemben az abban az évben gyártott mintegy 50 millió autóval.

Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer óta használ ekét. Az egyre intenzívebb földművelésnek köszönhetően 1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált.

A Föld Napja: Egy globális környezetvédelmi mozgalom

Földünk védelme és megóvása idén is téma, ahogyan 1970 óta minden évben. Ez az egyedüli lakóhelyünk, és mivel egyelőre nincs „B tervünk”, ezért elsődleges feladatunk az, hogy minél jobban vigyázzunk rá, hogy még sokáig lakható és élhető legyen.

A Föld Napja története és jelentősége

Honnan máshonnan eredhetne a Föld Napja, mint Amerikából? Az amerikaiak szeretnek kitalálni különböző ünnepeket és fesztiválokat. De ez valami közös, és mindenkit érint. Ez a nap, amikor emlékezünk rá, hogy a földhöz tartozunk, és nem a föld hozzánk. Ezt az ünnepet minden évben Április 22.-én tartjuk. Eredetileg a Tavaszi Equinox ünnepségek alkalmával a Föld Napokat március 21-én ünnepelték, amikor tavaszt ünnepelték. E nap története 1969-ig nyúlik vissza, amikor John McConnell megszerezte, és ennek az erőfeszítésnek a részeként létrehozta a Föld zászlót. A föld első napját 1970. április 22-én ünnepelték San Franciscóban.

Bármilyen meglepő, az egész Föld Napja mozgalom története a Santa Barbaránál bekövetkezett katasztrófával kezdődött 1969. januárjában. A tengerparttól mintegy 10 kilométerre található tengeri olajfúró állomásnál történt a katasztrófa következtében 10 nap alatt 13-16 ezer köbméter olaj ömlött a tengerben. Az egyre nagyobb kiterjedésű szennyeződés rövidesen elérte Dél-Kalifornia partjait, rengeteg élőlény pusztulását okozva. Madarak ezrei, tengeri állatok, köztük emlősök, halak estek áldozatul a környezeti katasztrófának. A víz felszínén lebegő nyersolaj makacs bevonatot képzett mindenen, a szennyezést vízről és szárazföldről hosszú hónapok kitartó munkájával sem sikerült teljesen megszüntetni. A közvélemény hatalmas felháborodással fogadta a történteket. Két hónappal a katasztrófa után az Egyesült Államok akkori elnöke Richard Nixon személyes látogatása során ígéretet tett, a környezet védelme érdekében ezen túl körültekintőbben fognak eljárni. Még ebben az évben aláírta az USA nemzeti környezetvédelmi törvényét.

A dél-kaliforniai események hatására döntött úgy Wisconsin állam kormányzója Gaylord Nelson, hogy létrehozza a ma már Föld Napjaként ismert eseményt. Denis Hayes hathatós közreműködésével és a republikánus Pete McCloskey támogatásával sikerült 20 millió embert mozgósítani, elérni. Az első ilyen eseményt megelőző évtizedekben az amerikaiak hatalmas mennyiségű ólmozott benzint fogyasztottak a nagyméretű autókban. Rengeteg füstöt és szennyező anyagokat kibocsátva, nem törődve a következményekkel. A légszennyezést általánosan a jólét illatának tekintették. Hosszú ideig az amerikai közvélemény nagyrészt nem törődött a környezetvédelmi kérdésekkel, sem azzal, hogy a szennyezett környezet hogyan veszélyezteti az emberi egészséget. Ennek megváltoztatását Rachel Carson 1962-ben megjelent Silent Spring című könyve idézte elő, amely felhívta a közvélemény figyelmét az élő szervezetekre, a környezetre, valamint a szennyezés és a közegészség közötti elválaszthatatlan összefüggésekre. Az április 22-i Föld napját Gaylord Nelson amerikai szenátor kezdeményezte, miután szemtanúja volt a kaliforniai Santa Barbarában 1969-ben történt hatalmas olajszennyezés pusztító következményeinek. Az első, 1970-es Föld Napja az Amerikai Egyesült Államokra összpontosított, és ritka politikai összefogást eredményezett: támogatták a politikusok, a városi és vidéki lakosok, üzleti vezetők és a munkások egyaránt.

Az tömegeket megmozgató esemény nem maradt az Egyesült Államok határain belül, mára globális mozgalommá vált. Nyomában szigorúbb, a környezet, a levegő és a vizek védelmét biztosító jogszabályok születtek. 1990-ben Denis Hayes környezetvédő, az első Föld napjának koordinátora nemzetközi szintre emelte az eseményt, és 141 országban szervezett rendezvényeket. Magyarország 1990-ben csatlakozott a Föld Napjához, a jeles nap eseményeinek koordinálására környezetvédők ebben az évben alapították meg a Föld Napja Alapítványt. Az ENSZ 2009-ben hivatalosan is elismerte április 22-ét mint a Föld Nemzetközi Napját. A Föld Napját mára ünneplik az emberek a világ minden tájáról, függetlenül háttérüktől, hiedelmüktől vagy állampolgárságuktól.

Napjainkban a Föld Napja jelentősége talán nagyobb, mint valaha. A klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az óceánok szennyezése és az erdőirtások mind olyan globális kihívások, amelyek azonnali cselekvést igényelnek. A Föld Napja lehetőséget teremt arra, hogy ezekre a problémákra felhívjuk a figyelmet, és konkrét lépéseket tegyünk a megoldásuk érdekében. Az esemény célja, hogy növelje a környezettudatosságot, ösztönözze az embereket a fenntartható életmódra, és támogassa azokat a politikai döntéseket és gazdasági modelleket, amelyek összhangban vannak a természet védelmével. Idén a Föld napja szlogenje továbbra is „A mi erőnk, a mi bolygónk” (Our Power. A 2026-os Föld napja felhívja a világszerte élő közösségeket, hogy tegyenek lépéseket a tiszta levegő, a tiszta víz, a tiszta energia, a természeti erőforrások és az éghajlati stabilitás támogatása érdekében. Ezek a tényezők közvetlenül kapcsolódnak az emberi egészséghez, a gazdasági kiszámíthatósághoz, az élelmezésbiztonsághoz és az infrastruktúra működéséhez. Továbbá felhívja az egyéneket, közösségeket, iskolákat, szervezeteket, hogy hozzanak létre Föld napja rendezvényeket, akciókat, hogy minél több emberben tudatosuljon bolygónk védelmének szükségessége. Nemcsak ezen a napon, hanem az év minden napján, ezáltal egy természetbarátabb és élhetőbb környezetet kialakítva.

Globális és helyi kezdeményezések a Föld Napja alkalmából

A Föld Napján számos globális akció és kezdeményezés indul útjára. Néhány példa:

• Faültetési kampányok: Világszerte milliókat mozgósítanak faültetési akciókra, hogy segítsék az erdők helyreállítását és a szén-dioxid megkötését.
• Hulladékgyűjtési programok: Önkéntesek milliói tisztítják meg a parkokat, strandokat és közterületeket a szeméttől.
• Oktatási programok: Iskolák és egyetemek speciális környezetvédelmi programokat szerveznek, hogy növeljék a diákok környezettudatosságát.
• Fenntartható energia kampányok: Számos szervezet és vállalat használja ezt a napot, hogy népszerűsítse a megújuló energiaforrásokat és az energiahatékony megoldásokat.
• Műanyagmentes kihívások: Sokan vállalják, hogy csökkentik vagy teljesen mellőzik az egyszer használatos műanyagok használatát.

A globális események mellett a Föld Napja számos helyi és közösségi akciót is inspirál:

• Közösségi kertek létrehozása
• Helyi piacok és termelői vásárok szervezése
• Biciklis felvonulások a környezetbarát közlekedés népszerűsítésére
• Környezetvédelmi filmfesztiválok és művészeti kiállítások
• Helyi természetvédelmi területek megtisztítása és helyreállítása.

Ezek a helyi kezdeményezések nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem erősítik a közösségi összefogást is, és lehetőséget teremtenek arra, hogy az emberek közvetlenül tapasztalják meg cselekedeteik pozitív hatását. A Budai-hegység varázslatos hangulatú egykori kőfejtőjében sok-sok éve a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a II. kerületi Önkormányzat szervezett ezen a napon eseményt, Magyarország legtöbb településéhez hasonlóan.

A Föld Napja Alapítvány azt javasolja, legyen ez egy cselekvő ünnep. Honlapjukon - ami valódi tudástár - rengeteg hasznos ötletet találunk: a húsmentes hétfőtől a keletkező szemét mennyiségének csökkentéséig. Vásárláskor nem kell venni felesleges műanyag zacskót. Ne fűtse fel a lakást feleslegesen.

Vállalati felelősségvállalás

A Föld Napja egyre nagyobb szerepet játszik a vállalati szférában is. Számos cég használja ezt az alkalmat arra, hogy bemutassa környezetvédelmi kezdeményezéseit, fenntarthatósági céljait és társadalmi felelősségvállalási programjait. Sokan ezen a napon jelentik be új, környezetbarát termékeiket vagy szolgáltatásaikat, illetve indítanak el olyan kampányokat, amelyek a fogyasztók környezettudatos viselkedését ösztönzik. A vállalatok részvétele a Föld Napja eseményeiben nemcsak a cégimázs építését szolgálja, hanem valódi változásokat is eredményezhet az üzleti gyakorlatokban és a fogyasztói szokásokban.

Filmajánló a környezettudatosság jegyében

Természettudományos tárgyak tanítása során a Föld Napja gondolataihoz számos, vagy inkább számtalan módon lehet és kell kapcsolódni. A fogékony gyerekeket érdemes megismertetni a megvalósítandó célokkal és a védendő természeti értékekkel. Készítettem egy rövid válogatást azokból a filmekből, amelyek szerintem jól használhatók a Föld Napja kapcsán. A jelenlegi helyzetben egy kicsit nagyobb szerepet kaphat az önállóság, a gyerekek érdeklődő természete. A helyi és a digitális tanrendhez igazodva számtalan módon fel lehet dolgozni az ajánlott filmeket. Lehet a filmhez kapcsolódó kérdéssor előre elküldeni a gyerekeknek és prezentáció- vagy játékkészítés is lehet a feladat.

• A Filmdzsungel Stúdió filmje: "kevesebb, mint egy óra alatt érteti meg a nézővel, hogy a fákra szükség van. A főszereplő “Öreg Tölgy” nem csupán egy fa, hanem egy élőlény, ami sok másiknak otthont ad."

• ELTE kutatóinak közreműködésével készült alkotás: "egy igazán rendhagyó természetfilm. Nem csak a dunavirágok életét mutatja be, hanem dokumentálja a dunai kérészek megmentésére tett erőfeszítéseket is."

• Török Zoltán filmje: "a katasztrófa utáni egy év krónikája", amely a "20 évvel ezelőtt történt a tiszai ciánszennyezés" eseményeit dolgozza fel.

• Our Planet (A mi bolygónk) sorozat: "A WWF, a Silverback Films és a Netflix együttműködésében készült kétszeres Emmy díjas 8 részből álló dokumentumfilm sorozat szinte kihagyhatatlan. A nagyszabású vállakozás bemutatja a Föld élővilágát, temérdek és pótolhatatlan értékét, kiváló képekkel, tudományos alapossággal."

Bolygónk védelme a kozmikus fenyegetésekkel szemben

A Föld napja alkalmával gyakran a környezetszennyezést és a klímaváltozást emlegetjük, azonban ritkábban gondolunk bele abba, hogy bolygónkat nemcsak saját tevékenységünk fenyegeti, hanem kozmikus veszélyek is.

A bolygóvédelem szempontjából a műholdak és űrteleszkópok segítenek azonosítani és nyomon követni a Földre potenciálisan veszélyes kisbolygókat. Ennek egyik fontos példája a 2022-es DART (Double Asteroid Redirection Test) kísérlet, amelynek során egy űreszközt szándékosan beleirányítottak egy kisbolygóba, hogy megváltoztassák annak pályáját. Ez az első gyakorlati tesztje volt annak, hogy az emberiség képes lehet-e eltéríteni egy a Földünkre veszélyes égitestet. Hasonlóan fontos figyelmet kap a 99942 Apophis nevű aszteroida is, amely korábban potenciális veszélyforrásként szerepelt.

Műholdas technológia a környezetvédelem szolgálatában

A mai világban a műholdas technológia egyre jelentősebb értékű eszközzé válik a Föld külső és belső (természeti erőforrásainak) védelméért és megőrzéséért folytatott küzdelemben. Annak ellenére, hogy számos hátrányt jelentenek a Föld körül keringő műholdak (amelyről a Dark Sky cikkben is olvashatunk), pozitívumokat is fel tudunk mutatni: olyan ismeretekkel tudnak szolgálni, amelyek a Föld felszínéről nehezen vagy egyáltalán nem lennének elérhetők. A természetvédelem területén a műholdas megfigyelések lehetővé teszik az erdők állapotának folyamatos nyomon követését, az illegális fakitermelés felderítését, valamint a klímaváltozás hatásainak vizsgálatát (pl. jégtakarók olvadása, sivatagosodás terjedése).

Érdekességek a Földről

Bolygónk számos meglepő titkot rejt, amelyek felfedezése folyamatosan inspirálja az emberiséget.

Az antipódusok világa

Gondolkodtál már azon, hogy ott, ahol Te vagy, mi van a Föld másik oldalán? Hogy mit találnál, ha fognád magad és neki állnál ásni egészen addig, míg ki nem lyukadsz a földgömb másik felén? Az oldal ugyan angol nyelvű, de nyugodtan írjuk be a keresőbe magyarul, amit keresni szeretnénk, megtalálja. A bal oldali kép mutatja azt, amire keresünk, tehát jelen esetben Budapestet ( kép fent ), a jobb oldali képen pedig az antipódust láthatjuk. Azért természetesen vannak olyan helyek is, amelyek túloldali pontja a földgömbön szárazföldre esik. Az oldalon lejjebb, az ‘Antipodes Cities’ pont alatt láthatunk is néhányat felsorolva.

Tegyük meg tehát, amit tudunk, egyénileg és közösségileg, hogy gyerekeinknek, unokáinknak és ükunokáinknak is élhető bolygót tudjunk hátrahagyni.

tags: #united #a #fold #napos #oldalan

Népszerű bejegyzések:

• A stadionavató ünnepség részletei
• átfogó tájékoztató az MLSZ rendszereiről
• Spanyol labdarúgás története
• A magyar női jégkorong sztárja
• Tudjon meg többet az ASICS teremcipőkről