Az ENSZ Agenda 2030: A Fenntartható Fejlődés Globális Menetrendje
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, a bolygónk védelme és annak garantálása mellett, hogy minden ember békében és jólétben éljen. Az ENSZ 193 tagállama 2015 szeptemberében fogadta el az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, az Agenda 2030-at (hivatalos nevén: Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development), amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, Földünk környezeti rendszerének megóvásához vázol fel elképzeléseket.
A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend - az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással együtt - arról szól, hogy hogyan tudjuk közös erővel jobbá tenni a világot, és egyben a fenntartható fejlődés és annak gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és irányítási dimenziói terén végzett nemzetközi együttműködés globális kereteként szolgál. Az új keretrendszer egyik fő jellegzetessége, hogy - szemben a korábbi fejlesztési együttműködési tervekkel - átveszi a fenntartható fejlődési programok átfogóbb szemléletét, minden ország és régió számára célokat és feladatokat ír elő. Az Agenda összesen 17 célt, ezeken belül pedig összesen 169 részcélt és több mint 230 indikátort tartalmaz, amelyek a fenntartható fejlődés több aspektusát kívánják felmérni és 2030-ig folyamatosan monitorozni.
A Fenntartható Fejlődés Történeti Gyökerei
Az ENSZ a fenntartható fejlődés alapelveit, a nemzetközi együttműködésének programját, jogi eszközeit első ízben az 1972. évi konferenciáján határozta meg, majd 1992-ben és 2002-ben további együttműködési irányokról, feladatokról rendelkezett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapítása óta egyik legfőbb célja és tevékenységi területe a nemzetközi fejlesztési együttműködés erősítése. Az ENSZ alapokmányában (1945) foglaltak szerint a szervezet fő célja a gazdasági és szociális előrehaladás és fejlődés feltételeinek előmozdítása. Az már az 1940-es és 1950-es években nyilvánvaló volt, hogy a legszegényebb országokban az életszínvonal javításának szükségessége, a nemzetközi biztonság erősítése kulcskérdésnek számít, így már ekkor olyan határozatokat fogadtak el a szervezeten belül, amelyek a fentebb említett országok gazdasági fejlesztésének nemzetközi támogatását célozták meg.
Az 1960-as évektől minden egyes évtizedben ezen országok megsegítésére „ENSZ Fejlesztési Évtized” elnevezéssel - több-kevesebb sikerrel és eredménnyel záruló - nemzetközi fejlesztési programok készültek. A fenntartható célok kidolgozása hosszú múltra tekint vissza: először 1992-ben került napirendre a Rio de Janeiro-ban tartott Föld csúcstalálkozón az ötlet, ezt követte 2000-ben a Millenniumi Fejlesztési Cél, amelynek elsődleges témája a mélyszegénység csökkentése volt. Az ezredfordulón a nemzetközi fejlesztési együttműködés fontos momentuma volt az ún. Millenniumi Fejlesztési Célok (Millennium Development Goals, MDG) 2000 és 2015 közötti időszakra vonatkozó programjának elfogadása, amelynek középpontjában és elsődleges céljai között a szegénységben élő és az éhezéstől szenvedő népesség arányának számottevő csökkentése volt.
2012-ben, az ENSZ Fenntartható Fejlődési (Rio+20) konferencia után nemzetközileg is szükségszerűvé vált a fejlesztésiekhez hasonlóan a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos jövőbeli célok minél pontosabb meghatározása. 2012-ben ugyancsak Rio de Janeiro-ban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferenciáján elfogadták a „The Future We Want” záródokumentumot, ezt követően pedig megalakult egy munkacsoport, ami a 17 célt kezdte el kidolgozni. A magas szintű testület (High-Level Panel of Eminent Persons on the Post-2015 Development Agenda, röviden HLP) létrejötte után 2013 elején kezdte meg munkáját az az ENSZ égisze alá tartozó kormányközi munkacsoport, amelynek fő feladata a civil szféra részvételével a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó javaslat elkészítése volt.
Az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljainak Magyarázata | Történelem, 17 Cél és Globális Hatás
A 17 Fenntartható Fejlődési Cél Részletesebben
Az Agenda 2030 a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzióit egyaránt felöleli. A célok között megtalálható a szegénység és az éhezés felszámolása (1, 2), a minőségi oktatás biztosítása (4), a tiszta ivóvízhez való hozzáférés (6), valamint olyan gazdasággal összefüggő célkitűzések, mint a tisztességes munkakörülmények és a gazdasági növekedés (8), az ipar, innováció és infrastruktúra fejlesztése globálisan (9), a fenntartható városok és közösségek (11), továbbá környezetvédelmi (7,12,13, 14, 15) és intézményi (16) reformok is.
A tizenhét pontból a 16. így fogalmaz: „A fenntartható fejlődés érdekében békés és befogadó társadalmak előmozdítása, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, valamint hatékony, elszámoltatható és befogadó intézmények kiépítése minden szinten.”
Nyomon követés és Magas Szintű Fórumok
Nagyon fontos, hogy következetesen haladjunk a fenntartható fejlődési célok megvalósítása felé, hogy ennek érdekében az EU összefogjon a partnerországokkal és a civil társadalommal, és képviselje magát a magas szintű nemzetközi fórumokon, többek között az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórumán. Ez a fórum az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó fő platformja. Kulcsszerepet játszik a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlődési célok globális szintű nyomon követésében és felülvizsgálatában. A program elindítását követően éves szinten kiadnak egy összefoglalót arról, hogy a meghatározott célokhoz képest hol tart a munka, valamint előirányozzék azokat a feladatokat, amelyek a következő időszakokban fognak sorra kerülni.
Magas Szintű Politikai Fórum (2021): Az Európa Helyreállításának Iránytűi
A magas szintű politikai fórum 2021-es ülésére a Gazdasági és Szociális Tanács égisze alatt 2021. július 6. és 15. között került sor. A magas szintű politikai fórum keretében az EU 2021. július 14-én kísérőrendezvényt fog szervezni. Az eseményen arra keresik a választ, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai miképpen szabhatnak irányt az európai helyreállításnak, és hogyan lehet javítani a jövőt egy új növekedési modellel. A rendezvény résztvevői áttekintik a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén tett uniós intézkedéseket, hangsúlyozva a kormányzati megközelítést, a fellendülés globális kilátásait és az erős globális partnerség szükségességét, továbbá megvizsgálják a rendelkezésre álló lehetőségeket, és azt, hogyan lehet a leghatékonyabban kezelni a fenntartható fellendüléssel kapcsolatban több szinten jelentkező, egymással összefüggő kihívásokat. Az Európai Bizottság elkötelezett a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok megvalósításáért, és helyreállítási erőfeszítéseinek középpontjába a zöld megállapodást helyezi. Az EU csak így tud elkötelezetten tenni a fenntartható fejlődésért, illetve vezető szerepet játszani a folyamatban, sőt a Covid19 hatásait is csak így lehet világszinten kezelni.
Korábbi Fórumok és Témáik
A magas szintű politikai fórum 2020-as ülésére a Gazdasági és Szociális Tanács égisze alatt 2020. július 7. és 16. között került sor. Ezen belül a háromnapos miniszteri találkozót 2020. július 14. és 16. között rendezték meg. A téma a következő volt: „Aktivizálás és az átalakulást szolgáló útvonalak: az évtized feladatai és a fenntartható fejlődés valóra váltása”. A 2020. évi magas szintű politikai fórumon a résztvevők megvitatták, hogy a Covid19-világjárvány hogyan hat a fenntartható fejlődési célok megvalósítására. Szó volt arról is, hogy a nemzetközi közösség hogyan tud reagálni a világjárványra oly módon, hogy ismét megfogható közelségbe kerüljön a fenntartható fejlődési célok elérése, és miképpen gyorsíthatja fel e célok megvalósítását ebben az évtizedben. Az ENSZ főtitkára javasolta, hogy az érintettek rendszeres találkozókon vitassák meg, hogy ebben az évtizedben milyen fellépésekre lesz szükség a fenntartható fejlődési célok eléréséhez. Az első ilyen találkozóra 2020. szeptember 18-án, online került sor. A magas szintű politikai fórum 2019-es ülésére a Gazdasági és Szociális Tanács égisze alatt 2019. július 9. és 18. között került sor. Ezen belül a háromnapos miniszteri találkozót 2019. július 16. és 18. között rendezték meg.
Globális Kihívások és Az Agenda 2030
A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósítására már csak tíz év áll rendelkezésünkre. A Covid19-világjárvány ráadásul tovább mélyítette a meglévő egyenlőtlenségeket, sőt bizonyos eredményeket le is nullázott. A 2022-es beszámoló kiterjed az elmúlt évek nehezítő körülményeire: elsősorban az új típusú koronavírus-járvány okozta sokkra, valamint arra, hogy a járvány hatására milyen új kihívásokkal kellett szembenéznie mind az ENSZ-nek, mind a részes államok társadalmának. A beszámoló információiból látható, hogy mind a járvány, mind a tavaly tavasszal kirobbant orosz-ukrán háború jelentősen befolyásolta a 17 cél alakulását. Nagyban visszavetette a gazdasági lehetőségeket világszerte, valamint még nagyobb akadályokat gördített a korábban már részben megoldott kérdések mellé. Az éghajlatváltozás, a nemek közötti egyenlőtlenség és a szegénység a legsürgetőbb probléma, amelyek felszámolásához politikai akaratra és elszántságra lesz szükség. A háború miatt menekülők száma, a mélyszegénységben élők, a nélkülözők, valamint a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő témák fokozott cselekvést sürgetnek. Az elmúlt több mint hét év során a számos célkitűzésből nem sikerült még olyan választ adni a felmerülő kérdésekre, amely hatékony és hosszú távon is megfelelő lenne.
Magyarország Szerepe és Nemzeti Stratégiái
A fenntartható fejlődés a nemzetközi együttműködésben való megjelenését követően a nemzetek szintjén is megjelent, így Magyarország is elkötelezte magát a fenntartható fejlődési célok megvalósítása mellett. Magyarország mint ENSZ tagállam részese az Agenda 2030 célkitűzéseinek, mindemellett pedig a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia is elősegíti a hazai fenntartható irányzatok megvalósulását. A 2013-ban elfogadott program célja, hogy négy erőforrásra (emberi, társadalmi, természeti, gazdasági) koncentrálva vizsgálja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését. Az eddig kiadott jelentések szerint a hazai mutatók kedvezően alakulnak, mindazonáltal fenntarthatósági fordulat szükséges Magyarországon: „A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait nem az erőforrások nagyobb mennyiségű felhasználására, hanem a tudás, az innováció, a hatékonyság, a termelékenység növelésére, fejlesztésére kell alapozni”. A Magyarországra vonatkozó releváns indikátorrendszer kialakítása még előttünk álló feladat, amelyet a KSH az állami szakértők és a kutatók bevonásával közösen dolgoz ki a közeljövőben.
A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) saját stratégiai céljaként is megfogalmazta a fenntartható fejlődési célok elérésének objektív értékelését az eredményeket mérő teljesítményellenőrzésekkel. Az Állami Számvevőszék ennek megfelelően tevékeny szerepet vállal a fenntartható fejlődés terén meghatározott nemzeti célkitűzések megvalósításának támogatásában.
Kritikus Perspektívák és Aggodalmak az Agenda 2030 kapcsán
S hogy Rockefelleréktől - és a többi bankárdinasztiától - nem áll távol a világkormányzás és világtársadalom gondolata, azzal kapcsolatban álljon itt David Rockefellernek az ENSZ gazdasági bizottsága előtti megnyilvánulása 1994-ből: „Egy globális átrendeződés küszöbén állunk, már csak a megfelelő, mindent átfogó válságra van szükség, és a nemzetek bele fognak nyugodni az új világrendbe.” Hát ha ezek után az Európa felé meginduló migránsáradatra, majd a Covid-pandémiára, utána pedig a kiprovokált orosz-ukrán háborúra, s most már a fenyegető harmadik világháborúra (atomháborúra?) gondolunk, akkor beleborzadunk abba, hogy mit is mondott Rockefeller 1994-ben.
A kulcs a „minden szinten” kifejezésben rejlik a 16. cél esetében: a fenntarthatósági és befogadási blabla mellett ez azt jelenti, hogy globális, nemzetek feletti intézményeket kell létrehozni. De ennél még fontosabb a 16. pont kilencedik alpontja, amely szerint 2030-ra biztosítani kell, hogy minden embernek legyen jogi személyazonossága, különösen a születések nyilvántartása révén. Jól látjuk, hogy a terv, a Nagy Testvér figyel téged-program már gőzerővel zajlik többek között az ID 2020 programmal, amibe az Európai Unió természetesen bekapcsolódott, az unió is transznacionális digitális azonosítót tervez az állami rendszerek kiegészítésére. És ez az egész nem fantázia vagy vitatéma, ezek az ENSZ által eldöntött célok, amelyeken dolgoznak, és milliárdokat költenek a megvalósításukra.
A szép új világ megvalósításához az ENSZ számításai szerint évi öt-hét milliárd dollárra van szükség, ehhez pedig a köz- és a magánszféra - a multicégek - partnerségére van szükség, amit nevezhetünk PPP-nek, azaz Public-Private Partnershipnek (köz- és magánszféra partnersége). És talán éppen ebben rejlik az új világrend legfontosabb jellemzője: a vállalatok, multicégek, bankok, vagyonkezelők stb., tehát a magáncégek technokratái és persze tulajdonosai teljes hatalmának megteremtése a nemzetállamok felett! Ebben az új világban tehát már nem az állam, azaz a közjóért felelő központi nemzeti intézmény, hanem a vállalat az, amely szabályozza az életünket. Vagyis: nem a közérdek és a közjó lesz immáron a középpontban, hanem a privát érdek, a profit és a magánhaszon növelése, ahol határ a csillagos ég. Ez egyszerre jelenti a nemzetállamok eljelentéktelenítését és végül megszüntetését, másfelől pedig a demokráciák végét is, hiszen az utóbbiak a nemzetállami keretek között képesek csak működni a maguk teljességében, nemzetközi viszonyok között nem.
Másképpen, az Agenda 2030 alapján a XXI. században átalakul a világ struktúrája, s már nem azok fognak felettünk dönteni, akiket mi választunk ki, hanem azok, akiket senki sem választott meg erre, viszont rengeteg pénzük és befolyásuk van a választott döntéshozókra. Ennek következtében pedig a világ felfordul: a senki által meg nem választott emberek uralma valósul meg, tehát a totális zsarnokság vagy totális világdiktatúra - de nevezhetjük világkommunizmusnak is vagy totális liberalizmusnak, kinek melyik a szimpatikusabb (már ha itt a „szimpatikusabb” szó egyáltalán értelmezhető). A globális elit uralma az oligarchiák által - ez tehát a nagy terv, a nagyfiúk terve. Jó tudni, hogy Németország, mint egy oktondi, stréber éltanuló, a magát mindig önostorozó, s a globális fősodornak mindig jó pontokat szerezni akaró valahai középhatalom itt is megpróbál az élen járni. 2017-ben a német belügyminisztérium Smart City dialog című anyagában szerepel a Post-Voting Society nevű vízió - nevezzük inkább őrületnek -, amelyben a következő fogalmazódik meg: „Mivel pontosan tudjuk, hogy az emberek mit akarnak és mit tesznek, kevesebb szükség van választásokra, többségi szabályra vagy szavazásokra. A viselkedési adatok helyettesíthetik a demokráciát, mint társadalmi visszacsatolási rendszert”. Hát ennyit az új világról, az Agenda 2030-ról, és testvéréről, a Great Resetről.
tags: #united #nations #agenda #2030 #egyesult #nemzetek
