Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Közgyűlése: Globális Döntéshozatal és Fenntartható Jövő
A globális környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése 2022 júliusában két, rendkívül nagy jelentőségű határozatot fogadott el. Ugyan a határozatok jogilag nem kötelezőek az államok számára, mégis azt kell mondanunk, hogy jelentőségük minden bizonnyal túlnő az eddigi, hasonló tárgyú dokumentumok eddig tapasztalt hatásain. Először történt meg ugyanis, hogy a globális, 193 államot magában foglaló nemzetközi szervezet plenáris döntéshozó testülete, az ENSZ Közgyűlése állást foglalt a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog mint emberi jog elismerése mellett.
A Tiszta, Egészséges és Fenntartható Környezethez Való Jog Elismertetése
A Közgyűlés 2022. július 21-én szavazás nélkül, közfelkiáltással elfogadott 76/296. számú határozatában az óceánjainkat, jövőnket és felelősségünket általánosságban érintő kérdésekről foglalt állást. Ezt követően, 2022. július 28-án a 76/300. számú határozatában a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog elismeréséről döntött. Utóbbi határozat kivételességét mutatja, hogy ellenszavazat nélkül, óriási támogató számú, 161 igen szavazat (köztük Magyarország is) és 8 tartózkodás (Belarusz, Etiópia, Irán, Kambodzsa, Kínai Népköztársaság, Kirgizisztán, Oroszország, Szíria) mellett került elfogadásra, miközben egyetlen állam sem szavazott nemmel.
Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy jogilag az ENSZ Közgyűlés eme határozatai kizárólag ajánlás jelleggel bírnak, ezek az államokra nézve szigorú jogi kötelezettséget nem írnak elő. Relevanciájuk azonban mégiscsak túlmutat az ajánlás jellegen, egyrészről soft law, azaz puhajogi kötelezettségként érvényesülhetnek. A (z egészséges, tiszta) környezethez való jog már több államban alkotmányos védelmet kapott (így Magyarországon is, ld. az Alaptörvény XXI. cikkét), ugyanakkor nemzetközi szerződésben való elismerése még továbbra is várat magára. A Közgyűlés határozata minden bizonnyal a közeljövőben katalizálja az elismerés felé vezető nemzetközi jogalkotási törekvéseket.
A jogok elismerésével együtt jár viszont az egyén (és természetesen az állam) kötelezettsége és felelőssége más egyének, valamint a közösség irányában, amelynek tartalma még talán a jogok elismeréséhez képest is kevésbé ragadható meg, hiszen a kötelezettségek teljesítése rendszerint sokrétű jogalkotási lépésekkel és pénzügyileg költséges végrehajtással járhat. Ez a megállapítás különösen igaz a főleg az államokra nézve kötelezettséget keletkeztető nemzetközi aktusok vonatkozásában. A 76/300. számú, a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogról szóló közgyűlési határozat rámutat az ENSZ átfogó és általános fenntarthatósági politikai célkitűzéseire, azaz a Fenntartható Fejlődési Célokra, ahogyan a fenntarthatóság hármas, egymástól aligha elválasztható pillérére, azaz a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság dimenzióira is.
Ennek érdekében a határozatban a Közgyűlés i) egyrészt elismeri a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot emberi jogként; ii) másrészről felhívja arra figyelmet, hogy eme jog szorosan kapcsolódik más jogokhoz és meglévő nemzetközi kötelezettségekhez; iii) harmadrészt megerősíti, hogy eme jog előmozdításához a nemzetközi környezetjogi elveken alapuló nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségek maradéktalan végrehajtása szükséges; míg iv) negyedrészt felhívja az államokat, nemzetközi szervezeteket, vállalkozásokat és minden egyéb érintett érdekelt szereplőt a megfelelő politikák elfogadására.
Az Óceánok és Vizek Védelme Mint Globális Felelősség
A jövőnkért fennálló felelősség kérdése a vizekhez kapcsolódóan és a környezethez való jogunk elismerése a jelenlegi környezeti viszonyok (csak a legfontosabbakat kiemelve: éghajlatváltozás, elsivatagosodás, szennyezések, biodiverzitás csökkenése) a jogok és kötelezettségek dichotómiáját tükrözi az egyén és a közösség viszonyában. Az óceánok és általában a vizek vonatkozásában - véges és éltető erőforrások lévén - ezek még hangsúlyosabban jelentkeznek. Ennek ad hangot az ENSZ Közgyűlés 76/296. számú határozata, amely az ENSZ 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Céljai közül a 14. cél kapcsán (Óceánok és tengerek védelme) összehívott ENSZ kormányközi konferencián elfogadott végrehajtást segítő, de alapvetően soft law jellegű dokumentumot tartalmazza.
Az óceánok fenntarthatósága iránt érzett felelősség jegyében az államok hitet tettek (ezt pedig az ENSZ Közgyűlése is megerősítette határozatában) egy integrált óceán-használat és tervezés, a halállomány csökkentésének megállítása és visszafordítása, a tengeri szennyezések csökkentése, megelőzése és ellenőrzése, valamint a klímaváltozás tengerre gyakorolt hatásainak csökkentése iránt. Ezek érdekében tudományosan bizonyított és igazolt módon, a fejlődő államok, különös tekintettel a legkevésbé fejlett államok és a kis szigetállamok nehézségeire is tekintettel az államoknak erősíteniük kell a nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi megfigyeléseket, adatgyűjtést és az adatok megosztását.
Eme politikák, eszközök és gyakorlatok megvalósításakor viszont az őslakos, tradicionális és helyi közösségi szokásokra, eme közösségek kivételes tudására figyelemmel kell lenni, és erősíteni kell az együttműködés formáit akár globális, akár regionális szinten partnerségek kialakításával. Mindemellett figyelmet kell fordítani a financiális háttérre, a nők és a fiatalok megkülönböztetett szerepére, a tudomány és a politika párbeszédére, valamint a tengeri közlekedés üvegházhatású gázkibocsátását mindenképpen csökkenteni kell.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP): A Globális Környezetvédelem Motorja
1972-ben alakult meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme, UNEP), az ENSZ a világ környezetvédelmére szakosodott szervezete. Az UNEP a világ vezető szervezete a környezetvédelem terén. Célja, hogy inspirálja, tájékoztassa és támogassa a nemzeteket és közösségeket életminőségük javításában anélkül, hogy veszélyeztetnék a jövő generációkat. A UNEP a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a szennyezés kiváltó okainak kezelésével hajt végre átfogó változásokat.
Fő feladata az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékony gazdaságok elősegítése, a környezetvédelmi jog és kormányzás megerősítése, az ökoszisztémák védelme, valamint a szakpolitikai döntések tudományos adatokkal való alátámasztása. Az UNEP munkája hét átfogó tematikus területre tagolódik: éghajlatváltozás, katasztrófák és konfliktusok, ökoszisztéma-gazdálkodás, környezetvédelmi irányítás, vegyi anyagok és hulladék, erőforrás-hatékonyság és felülvizsgálat alatt álló környezet. A kenyai Nairobiban székhellyel rendelkező ENSZ Környezetvédelmi Programot egy ügyvezető igazgató elnökletével működő felsővezetői csoport vezeti. Az UNEP részlegein, regionális, összekötő és kirendelt irodáin, valamint az együttműködő kiválósági központok növekvő hálózatán keresztül működik. Az UNEP Európai Irodájának fő célja, hogy iránymutatást nyújtson a különböző szintű nemzeti kormányoknak, és részt vegyen a környezetvédelmi kérdésekről a kormányzati hatóságok, a civil társadalom, a magánszektor és más érdekelt felek között folytatott párbeszédben. Ösztönzi a régió főbb szereplői közötti szorosabb együttműködést, projekteket hajt végre, valamint tudományos és jogi szakértelemmel biztosít az európai környezet előtt álló kihívásokkal kapcsolatban.
A Globális Környezeti Kilátások (GEO) Jelentések: Tudományos Alapok a Változáshoz
1995-2025 között a UNEP összesen hét jelentést készített Global Environmental Outlook (GEO; Globális környezeti kilátások) címmel a globális természeti környezetre vonatkozó kilátásokról. A komplex környezeti, társadalmi és gazdasági helyzetértékelés ajánlásokat fogalmaz meg a világ és a kormányzatok számára. Ezek a jelentések világmodellek, mert a természeti környezet és a társadalmak közötti globális kölcsönhatások változó rendszerét az emberi beavatkozások figyelembevételével mutatják be. A jelentés bemutatja, hogyan eredményezhet magasabb GDP-t, kevesebb halálesetet és kisebb szegénységet a stabil éghajlatba és az egészséges természetbe való befektetés. A jelentés elkészítésében az MTA Agrártudományok Osztályának négy tagja is részt vett, köztük Popp József, aki összefoglalót is írt. Balázs Ervin, az MTA rendes tagja a Multidiszciplináris Szakértői Tudományos Tanácsadó Csoport (MESAG) tagjaként igazolta a GEO-7 jelentés hitelességét. Rajkai Kálmán, az MTA rendes tagja vezető bíráló szerkesztőként járult hozzá a szerzők munkájának véglegesítéséhez. Popp József, az MTA rendes tagja és Oláh Judit, az MTA doktora vezető szakértőként vett részt a jelentés elkészítésében.
Transzformációs Forgatókönyvek a Fenntartható Fejlődésért
A GEO-7 jelentés fő üzenete, hogy a jelenlegi fejlődési út (a megszokott ügymenet követése) katasztrofális éghajlatváltozást, a természet és a biológiai sokféleség pusztulását, talajromlást és elsivatagosodást, valamint növekvő szennyezést okoz. A megvalósítható forgatókönyvek viszont hatékony, tudományosan megalapozott ajánlásokat fogalmaznak meg a fenntartható emberi rendszerek kialakítására a legmegfelelőbb politikai, irányítási, technológiai és emberi viselkedési megközelítéseken keresztül. A jelentés a megszokott ügymenet (business as usual) mellett két másik transzformációs forgatókönyvet is elemez. Az egyik a technológiai fejlődésre (technology-focused transformation), ezzel együtt a hatékonyságnövelésre támaszkodik, a másik az emberi viselkedés változásának hatását (behaviour-focused transformation) vizsgálja. A forgatókönyvek realizálása átfogó változásokat igényel a gazdasági és pénzügyi, az anyag- és hulladékgazdálkodási, az energia-, az élelmiszer- és a környezetgazdálkodási rendszerekben.
A GEO-7-ben bemutatott forgatókönyvek az 5 rendszer (gazdasági és pénzügyi; anyag- és hulladékgazdálkodási; energia; élelmiszer; környezetgazdálkodási rendszer) átalakítását mutatják be az egyes régiókra jellemző közös és differenciált, de specifikus prioritások figyelembevételével. A gazdasági és pénzügyi rendszernek a GDP-n túlmutató, átfogó, inkluzív vagyonmutatókra kell áttérnie a társadalmi jólétre és a természeti erőforrásokra összpontosítva. Szükség van a javak megfelelő értékelésére is a pozitív és negatív externáliák árazásával, a makrogazdasági és fiskális politikák átalakításával, a természetre negatív hatást gyakorló támogatások, adók és ösztönzők fokozatos megszüntetésével és átcsoportosításával, valamint a magántőke felszabadításával.
Az anyagfelhasználási és hulladékkezelési rendszer terén a körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaság jelenti a megoldást, beleértve a tisztességes és hatékony piacok létrehozását a körforgásos áruk és szolgáltatások számára. Idetartozik a lineáris gazdasági tevékenységről a körforgásos és regeneratív üzleti modellekre való áttérés a beruházások ösztönzésével. A gondolkodásmód megváltoztatásával változik a fogyasztói viselkedés is a körforgásos gazdaság javára. Ehhez elengedhetetlen a körforgásos áruk átlátható és méltányos globális kereskedelmi rendszerének kialakítása. A globális energiarendszer átalakítása feltételezi az energiatermelési mix diverzifikációját, az energiaellátás dekarbonizációját, a fokozott energiahatékonyságot, az energiához való hozzáférést és az energiaszegénység kezelését. A kritikus ásványok értékláncaiban pedig a társadalmi és környezeti fenntarthatóság biztosítására van szükség.
Az élelmiszerrendszereknek át kell térniük az egészséges és fenntartható étrendekre, ami maga után vonja az élelmiszer-termelés hatékonyságának és ellenálló képességének javulását a körforgásos gazdaságban, valamint az élelmiszer-veszteség és -hulladék csökkenését. Mindez magában foglalja az egészséges és fenntartható új élelmiszerek, például az alternatív fehérjék elterjedését, valamint az élelmiszeripar, a piaci struktúra és a kereskedelem reformját. A fenntartható és ellenálló környezet nélkülözhetetlen a forgatókönyvek megvalósításához. A környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések megkövetelik a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzését és helyreállítását, az ellenálló képesség kiépítését a természeti tőke a véges természeti tőke figyelembevételével a társadalmak éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiák végrehajtását. Az őslakos tudás és a helyi tudás figyelembevétele kulcsfontosságú az igazságos átmenethez, amely mind a környezeti fenntarthatóságot, mind az emberi jólétet szem előtt tartja.
Kelet-Európa és a Fenntartható Fejlődés Kihívásai
A GEO-7 jelentés öt nagy régióra - Afrika, Ázsia és csendes-óceáni térség, kelet-európai térség, Latin-Amerika és Karib-térség, Nyugat-Európa és egyéb országok - bontva vizsgálja a trendeket. Popp József és Oláh Judit a kelet-európai régió kilátásainak elemzésében vett részt három társszerzővel együtt. Kelet-Európa a világ egyik leggyorsabban melegedő területe. Az éghajlati kockázatok veszélyeztetik az energia- és élelmezésbiztonságot, az ökoszisztémát, az infrastruktúrát, a vízkészleteket, a pénzügyi stabilitást és az emberi egészséget. A régió fő prioritásai a klímaváltozás és a talajromlás mellett a biológiai sokféleség és a kulcsfontosságú élőhelyek elvesztése. A fosszilis tüzelőanyagok jelentős felhasználása és a tisztességtelen árképzés magas szintű energiaszegénységet okoz. A régió országainak többsége az Európai Unió (EU) tagállama, tagjelölt országa vagy partnerségi ország, amelyek eltérő intenzitással ültetik át nemzeti jogrendjükbe az EU jogszabályait és politikáit. Ezekben az országokban az uniós irányelvekkel és a zöld átállási politikával összhangban lévő reformok gyors vagy kevésbé gyors átalakulást eredményezhetnek. A nem EU-s országok (Oroszország, Fehéroroszország) viszont a saját nemzeti politikai és szabályozási keretrendszereiket követik. Az ukrajnai háború jelentősen befolyásolja a régió ökoszisztémáinak és környezetének jövőjét.
Európai zöld megállapodás - Célkitűzéseink megvalósítása | Fő tudnivalók
A politikai innovációnak integrálnia kell a víztakarékos stratégiákat - mint például a háztartási fogyasztásmérés, az árjelzések és az aszályálló infrastruktúra - a vízigény minimalizálása érdekében, különösen a mezőgazdaságban és a város környéki területeken. A zöld infrastrukturális beruházások, beleértve a vizes élőhelyeket, parkokat és csapadékvíz-elvezető rendszereket összekötő kék-zöld folyosókat, hosszú távú tőkebefektetést és kockázatmegosztási kereteket igényelnek. A gyorsabb elterjedés érdekében a pénzügyi eszközöket, mint például a zöld önkormányzati kötvényeket, a kedvezményes hiteleket és az EU-hoz igazodó fenntarthatósági taxonómiákat a helyi kontextusokhoz kell igazítani. Ugyanilyen fontos szempont a viselkedésalapú kommunikációs stratégia, amely megváltoztatja a nyilvános normákat és az üzleti gyakorlatot. A közösségi szerepvállalás és az átlátható irányítás kritikus tényezők a természetbarát infrastruktúra kiépítésében és a körforgásos, alacsony kibocsátású gazdaságra való regionális átállásban. Ez a fejezet a forgatókönyvek alapján ajánlásokat fogalmaz meg a régió politikai döntéshozói számára a környezeti szempontból fenntartható, társadalmilag és gazdaságilag megalapozott és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó jövő elérése érdekében. A javasolt megoldások végrehajtása szinergiák és kompromisszumok optimalizálását teszi lehetővé.
Az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése (UNEA): A Legmagasabb Szintű Környezetvédelmi Fórum
The United Nations Environment Assembly (UNEA) is the world’s highest-level decision-making body for matters related to the environment, with a universal membership of all 193 Member States. It sets the global environmental agenda, provides overarching policy guidance, and defines policy responses to address emerging environmental challenges. It undertakes policy review, dialogue and the exchange of experiences, sets the strategic guidance on the future direction of the UN Environment Programme (UNEP), and fosters partnerships for achieving environmental goals and resource mobilization.
A hatodik ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlés (UNEA-6) 15 határozatot fogadott el a bolygó védelmére, többek között a szennyezés csökkentésére, az elsivatagosodás elleni küzdelemre, az óceánok és édesvízkészletek védelmére, valamint a fenntartható bányászatra. Az UNEA, amely az ENSZ 193 tagállamát foglalja magában, a legfőbb döntéshozó testület a környezetvédelem terén. Idén először külön napot szentelt a multilaterális környezetvédelmi egyezmények hatékonyságának növelésére. A hetedik ülésszak (UNEA-7) 2025. december 8-12. között zajlik az UNEP nairobi központjában, míg a nyolcadik ülésszak (UNEA-8) 2027. december 6-10. között lesz ugyanott.
V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár képviselte hazánkat az ENSZ második Környezetvédelmi Közgyűlésének (UNEA2) magas szintű szakaszán Nairobiban, 2016. május 26-27. Az ENSZ-ben betöltött szerepe miatt az UNEA2 mérföldkőnek tekinthető az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) tekintetében, illetve a 2015-ben elfogadott Agenda 2030 fenntartható fejlődés keretrendszer, és annak fenntarthatósági céljai (SDG) teljesülése folyamatában. A Közgyűlésen az ENSZ tagállamainak környezetvédelemért felelős miniszterei és vezetői, az érintettek széles körét képviselő csoportok, az ENSZ és egyéb releváns szervezetek főtisztviselői és szakértői, a fejlesztéspolitikával foglalkozó intézmények, a tudományos és üzleti élet, valamint a civil szféra képviselői vettek részt.
A Közgyűlés magas szintű szakaszának két kiemelt témaköre az Agenda 2030 környezeti dimenziójának megvalósítása, valamint a környezet és egészség összefüggésrendszere volt, melynek mottója: „Egészséges környezet, egészséges emberek”. Közgyűlés több mint húsz határozatot hozott. Egyebek mellett a vadon élő növény- és állatfajok illegális kereskedelme, a fenntartható termelés és fogyasztás, az élelmiszerpazarlás, a környezeti oktatás és szemléletformálás, a klímaváltozás, a vegyianyagok és hulladékok, a tengerek és a biológiai sokféleség védelme témaköreiben. V. Németh Zsolt a közgyűlés környezet és egészség témájú szakaszában elmondott felszólalásában méltatta a témában bemutatott globális jelentést. Felhívta a figyelmet az ENSZ EGB Víz és Egészség Jegyzőkönyve alkalmazhatóságára, a 2016 novemberében sorra kerülő második Budapesti Víz Világtalálkozóra és kiemelte a levegőminőség egészségre gyakorolt hatásának jelentőségét. Jelezte elkötelezettségünket a hazai levegőminőség javítása iránt, úgy a szálló por (PM10 részecskék) csökkentésére kidolgozott országos program, mint a társadalom tudatosságának növelésére megvalósított intézkedések, köztük a „Fűst okosan” kampány által. Kitért a légszennyezés határon átterjedő hatásaira, a kapcsolódó nemzetközi együttműködés fontosságára és hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek teljesítése iránt. A kenyai környezetvédelmi miniszter asszonnyal folytatott megbeszélése során elismerését fejezte ki Kenya következetes kiállásáért és fellépéséért a vadon élő állatok kereskedelme ellen, utalva Kenya ez év április végi látványos akciójára is, amikor 105 tonna elkobzott elefántagyarat és 1,35 tonna orrszarvú szarvat égettek el.
UNEP Tevékenységek és Eredmények: Konkrét Lépések a Fenntartható Jövőért
Klímaakció és Kibocsátáscsökkentés
A 2024-es Kibocsátási Hiányossági Jelentés (Emission Gap Report) szerint a világ éves üvegházhatású gázkibocsátását 42%-kal kell csökkenteni 2030-ig, különben a 1,5°C-os cél nem tartható. A UNEP 64 országot támogatott klímajelentéseik elkészítésében és több, mint 30 országot segített az NDC-k (nemzeti hozzájárulások) végrehajtásában. A UNEP 60 országot segített az elektromos mobilitás fejlesztésében, elősegítve az elektromos buszok, töltőinfrastruktúra és szabályozások elterjedését. A Globális Metánvállalás keretében több, mint 30 ország kapott támogatást a metánkibocsátás csökkentésére. A UNEP 50 országban támogatta a közösségeket az aszályhoz, tengerszint-emelkedéshez és egyéb klímahatásokhoz való alkalmazkodásban, 3,5 millió ember számára nyújtva segítséget és 241.000 hektár föld helyreállítását segítve. Jordániában egy 60 millió dolláros projekt javítja 750.000 ember vízellátását. Costa Rica, Nepál és Zimbabwe nemzeti alkalmazkodási terveiket is véglegesítették, Nepál célja 47 milliárd dollár befektetés bevonzása 2050-ig.
Biológiai Sokféleség Védelme és Ökoszisztéma-helyreállítás
A COP16 a Biológiai Sokféleség Egyezményének (CBD) 16. Részes Felek Konferenciáját jelenti. Ez egy nemzetközi csúcstalálkozó, ahol a világ országai tárgyalnak a biológiai sokféleség védelméről, és nyomon követik a globális biodiverzitási célok megvalósítását. A COP16-ot 2024-ben Caliban, Kolumbiában rendezték meg, és a központi téma a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keret (GBF) végrehajtásának felgyorsítása volt. A UNEP 70 országot segít a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keret végrehajtásában. A 230 millió dolláros Kunming Biodiverzitási Alap már 15 országban támogat projekteket. A nemzetközi közösség előrelépést tett a biodiverzitási keret azon célkitűzésében, hogy 2030-ig a Föld 30 százalékát védetté nyilvánítsa, de a haladást fel kell gyorsítani - állapította meg a Védett Bolygó jelentés (Protected Planet Report 2024). A UNEP 108 országot támogat az ökoszisztémák védelmében, több mint 1,6 millió hektár föld és tengeri terület kezelésének javításában. 80 millió dollárt mozgósítottak Afrika Nagy Zöld Fal kezdeményezésére, amely 6,9 millió hektárt állít helyre és 5 millió embernek segít. A Környezetvédelmi Világnap a talajromlás elleni megoldásokra fókuszált, 4.000 esemény zajlott világszerte.
Vizek és Óceánok Védelme
A UNEP a világ tavai, folyói és víztározói védelmén dolgozik. Az ENSZ Vízügyi Stratégiájának részeként jelentést készített a fenntartható vízgazdálkodásról, amely szerint a folyók fele romlik, és 402 vízgyűjtő területen csökken a vízhozam. A UNEP Brazíliában és Indiában vízgyűjtőket, a Kongó-medencében tőzeglápokat véd.
Körforgásos Gazdaság és Hulladékgazdálkodás
A UNEP 30 országot segít a műanyagszennyezés visszaszorításában. Busanban közeledtek az álláspontok a műanyagszennyezés felszámolásáról, de végső megállapodás nem született. 12 országban elindult a gyártói felelősségvállalási rendszer, amely javítja az újrahasznosítást. Indiában 45.000 vállalat csatlakozott a műanyag-hulladék kezeléséhez. Az afrikai régióban a UNEP támogatásával 25.000 tonna hulladékot irányítottak el a lerakóktól és 20.000 munkahelyet teremtettek. Mauritius és további hat afrikai ország körforgásos gazdasági stratégiát vezetett be.
Levegőminőség és Vegyi Anyagok Kezelése
A UNEP légszennyezés-érzékelőket telepített Kenyában és Timor-Lestében, segítve a szennyezőanyagok nyomon követését. Kamerunban azonosították a fő szennyező forrásokat. A Stockholmi Egyezmény két új vegyi anyagot vett fel a tartós szennyező anyagok listájára. A Bázeli Egyezmény 40 országot támogatott az e-hulladék exportjának szabályozásában.
Pénzügyi és Társadalmi Támogatás a Fenntarthatóságért
A UNEP Finanszírozási Kezdeményezése több mint 140 bankot támogat nettó zéró kibocsátási céljaik elérésében, beleértve a szén-, olaj- és gázpolitikák szigorítását. A UN-REDD 11 országot segített az erdőalapú szén-dioxid-kereskedelemben való részvételben. A UNEP mesterséges intelligenciát és műholdas adatokat is használ a környezeti válság kezelésére. A Nemzetközi Metánkibocsátás-megfigyelő Rendszer 2024 első kilenc hónapjában 1.066 metánszivárgást azonosított, segítve a jelentős szivárgások megszüntetését Algériában és Nigériában. A UNEP biztosítja, hogy az új technológiák ne ártsanak a környezetnek. A UNEP támogatja a nők bevonását a fenntartható fejlődésbe. Az ázsiai zöld startupok 2021 óta 350 millió dollárt gyűjtöttek UNEP támogatással. Latin-Amerikában bevezették az első ökocímkézési programot, amely 450 millió fogyasztót segít fenntartható választásokban. Gázában a UNEP környezeti értékelése példátlan szennyezést tárt fel, és segít az 50 millió tonnára becsült törmelék kezelésében. Irakban újrahasznosított törmelékből építettek utakat. A UNEP folyamatosan monitorozza teljesítményét, és kiterjesztette tehetségkutató programját. Több mint 16.500 potenciális pályázót ért el, és növelte a földrajzilag alulreprezentált régiókból érkező szakemberek arányát.
tags: #united #nations #environment #assembly #egyrp
