A Manchesteri Terrortámadás és Ariana Grande – Események, Következmények és Tanulságok
2017. május 22-én Salman Abedi egy improvizált robbanószerkezetet robbantott fel a Manchester Arenában, ami 23 halálos áldozatot eredményezett (beleértve a támadót is). Ez volt a legsúlyosabb terrortámadás az Egyesült Királyság területén a 2005-ös londoni robbantások óta, de 2017-ben ez csak egy volt az öt nagy áldozatokat követelő terrorcselekmény közül az Egyesült Királyságban.
Az elmúlt években nőtt a terrorizmussal összefüggő tömeges baleseti események (MCI) száma Európában, és az Egyesült Királyságban a terrorfenyegetettség szintje súlyos, ami azt jelenti, hogy támadás nagyon valószínű. A tömeges baleseti eseményekre való felkészülés kötelező, amely magában foglalja az ügynökségek közötti asztali gyakorlatokat, kórházi szimulációkat, valamint a klinikusok képzését az ilyen események során várható sérülések kezelésében. Még a legjobban felkészült egységek számára is jelentős kihívásokat jelent egy ilyen incidens, az események időzítésének és az áldozatok számának kiszámíthatatlan jellege miatt.
Nagy-Manchesterben egy prófétai gyakorlat, az Operation Socrates, egy öngyilkos robbantásos forgatókönyvet is tartalmazott, jelentős számú felnőtt és gyermek áldozattal. Ez a gyakorlat kimutatta, hogy Nagy-Manchester kapacitása 300 áldozat kezelésére elegendő egyetlen incidens esetén, a betegek specifikus elosztásával.
Néhány fontos tanulság és megállapítás a tömeges baleseti események kezelésével kapcsolatban:
- A civil sebészek számára kötelezővé kell tenni a végleges sebészeti traumaszakértelem megszerzését és fenntartását.
- A betegazonosítás tömeges baleseti eseményt követően nehézkes, a gyermekáldozatok jelentős kihívást jelentenek.
- A tömeges baleseti események jelentős dominóhatással járnak a régió összes akut orvosi és sebészeti szolgáltatására.
- Az eseményt követően jelentős sebészeti munkaterhelés lesz. Az elektív beavatkozásokat törölni kell ennek befogadására.
- A sérült gyermekeket és szüleiket együtt kell kezelni ugyanazon az osztályon.
A Manchesteri Terrortámadás részletei
2017. május 22-én este fél 11 körül, Ariana Grande telt házas manchesteri koncertjének végén egy öngyilkos merénylő robbantott bombát a Manchester Aréna kijáratánál. Ahogy az emberek elhagyták a Manchester Arenát, a merénylő felrobbantott egy improvizált robbanószerkezetet, ami 23 halálos áldozathoz vezetett, beleértve magát a merénylőt is.
A támadásban 22 ember halt meg a merénylőn kívül, és több mint százan megsérültek. A halálos áldozatok közül 20 a helyszínen halt meg, hárman pedig röviddel a kórházba érkezés után. Az áldozatok között sok gyermek és tizenéves fiatal volt, köztük egy nyolcéves kislány is életét vesztette. Grande fellépésének végén, az utolsó szám elhangzása után, amikor a tömeg elkezdett kiáramlani az előcsarnokba, egy hatalmas robbanás történt, majd pánik és káosz tört ki.
Összességében 160 beteget szállítottak kórházba, közülük 40 gyermek volt. Nyolcvanhét beteget, köztük 19 gyermeket vettek fel, 28-at intenzív osztályra (22 felnőtt és hat gyermek). A módszer és a kórházba jutás időzítése változó volt; az első áldozatok egy helyi sürgősségi kórházba (LEH) érkeztek busszal, míg az első beteg, aki az egyik fő traumaközpontba (MTC) került, rendőrautóval érkezett. Ötvenkilenc beteget a mentőszolgálat szállított.
Az elkövető és a nyomozás
A feltételezett elkövető, Salman Abedi líbiai származású. Apja, Ramadán Abedi (született 1965) a hírek szerint a líbiai különleges erőknél szolgált, majd 1991-ben Angliában kapott menedékjogot, 1994-ben pedig Manchesterbe költözött, ahol a helyi muzulmán közösség egyik hitszónoka lett. Az angol hatóságok véleménye szerint Salman nem egyedül követte el a merényletet, hanem segítői voltak. Nagy-Britanniában nyolc személyt vettek őrizetbe a robbantással összefüggésben, köztük Abedi öccsét. Az öccsét és apját a líbiai hatóságok vették őrizetbe Tripoliban.
Az Iszlám Állam vállalta magára az öngyilkos manchesteri merényletet. A belügyminiszter azt mondta, hogy tudomása szerint a merénylő nemrégiben Líbiában járt, és nem sokkal a terrorcselekmény végrehajtása előtt tért vissza Nagy-Britanniába. Kék hátizsákban vitte be a bombát a merénylő a koncertre, a detonátor 12 voltos elemekkel működött - derült ki a rendőrségi fotókból.
Az egészségügyi válasz és a tanulságok
Az incidenst követően azonnali (hot) és késleltetett (cold) debriefingeket tartottak osztály-, kórház- és regionális szinten. 2017 júliusában Nagy-Manchester polgármestere Lord Kerslake vezetésével nem jogszabályban előírt független felülvizsgálatot rendelt el. Ezek a felülvizsgálatok számos fontos tanulságot tártak fel, amelyek a jövőbeni felkészüléshez és reagáláshoz elengedhetetlenek.
Sebészeti munkaterhelés és sérülések
Az ezt követő sebészeti munkaterhelés jelentős volt, az incidenst követő hetekben több mint 400 órányi műtétet végeztek. Egy kórház az első 10 napban 139 órányi műtőidőt használt fel. Ortoplasztikai sérülések tették ki az esetek túlnyomó többségét; a Royal Manchester Children’s Hospitalba felvett 14 gyermek közül minden betegnek volt lágyrészsérülése.
A sérülések típusai a Royal Manchester Children’s Hospitalba felvett gyermekeknél (n=14)
| Sérülés típusa | Előfordulás (betegek száma) |
|---|---|
| Lágyrészsérülés | 14 |
Felkészültség és szakértelem
A stratégiai tervezés mellett a klinikai (beleértve a sebészeti) készségek elsajátítását és fenntartását is kezelni kell. Ellentétben a katonai sebészekkel, akik a harctéri tömeges áldozatok tervezésében és sebészeti kezelésében képzik magukat, a civil gyakorlatban dolgozóknak kevés vagy semmilyen tapasztalatuk nincs ilyen betegek kezelésében. Az Egyesült Királyságban a ballisztikus sérülések az összes regisztrált traumasérülésnek csak 0,53%-át teszik ki, és mint ilyenek, sok brit sebész soha nem fog ilyen sérüléseket kezelni karrierje során.
A fő traumaközpontok (MTC) bevezetésével és a többszörösen sérült betegek ezt követő centralizálásával a helyi sürgősségi kórházakban (LEH) dolgozók számára különösen nagy kihívást jelent a készségek megőrzése. Bár a súlyos traumás betegek kezelése szerepel az Egyesült Királyságban mind az általános, mind a gyermeksebészeti rezidensek tantervében, elismert tény, hogy a haladó traumakészségeket a legtöbb brit sebészeti gyakorlatban nem könnyű elsajátítani, és mint ilyenek, az életpálya során folyamatos fejlesztésre és fenntartásra van szükség ezen készségek terén. A készségek szimulációval fejleszthetők, és számos kurzus foglalkozik ezzel az igénnyel. A Definitive Surgical Trauma Skills (Meghatározó Sebészeti Traumakészségek) kurzust eredeti katonai tervezéséből adaptálták és 2002-ben vezették be a civil sebészek számára, hogy tapasztalatot szerezzenek az újraélesztési és meghatározó sebészeti technikákban.
Betegazonosítás
Felismerik, hogy a betegek helytelen azonosítása komoly kockázatot jelenthet a betegbiztonságra nézve. A súlyos incidens után a sürgősségi osztályra hozott betegek a helyszínről érkeznek azonosító információkkal a nyakukon. Érkezéskor egy súlyos incidens azonosító címkét kapnak, amely előre megírt súlyos incidens áldozat számot tartalmaz.
A betegazonosítás ellenőrzése egy MCI után kihívást jelenthet. Ez különösen észrevehető a gyermekek esetében, akik elszakadhatnak családtagjaiktól, általában nem hordoznak azonosító okmányokat és gyakran ugyanúgy öltözködnek. Javasolt, hogy a betegek megőrizzék a súlyos incidens számukat addig, amíg személyazonosságuk kétségtelenül megerősítést nem nyer.
Traumamegbeszélések és koordináció
A bombabalesetek utáni sérülési minták miatt több csapat is részt vesz az egyes betegek ellátásában. Az ellátás koordinációja létfontosságú, és ezt a legjobban a rendszeres traumamegbeszélések biztosítják, amelyeken minden érintettnek részt kell vennie. A Royal Manchester Children’s Hospitalban naponta kétszer tartottak multidiszciplináris csapatmegbeszéléseket, amelyekben minden sebészeti szakág, aneszteziológia, intenzív osztály, fájdalomcsillapítás, mikrobiológia, audiológia, gyermek- és serdülőpszichiátria, rehabilitációs csapat és a kórház felső vezetése is részt vett. A kórház más súlyos traumás betegei, akik nem vettek részt az MCI-ben, szintén bekapcsolódtak ebbe a megbeszélésbe. Ezen megbeszélések gyakoriságát nem szabad túl korán csökkenteni.
Fő trauma konzulens és orvosi támogatás
Minden fő traumaközpont (MTC) igénybe vette a súlyos trauma konzulens szerepét az MCI-t követő napokban és hetekben. A konzulensek bármely releváns akut szakágról érkezhetnek, de tapasztalattal kell rendelkezniük a súlyos traumás betegek holisztikus és folyamatos kezelésében. Ők vezetik és koordinálják az ellátást a kórházi elbocsátástól a közösségi ellátásig és a rehabilitációig.
Az orvosi kollégák segítsége elengedhetetlen volt, és nem szabad alábecsülni. Az Aréna-támadást követő első órákban az orvosi csapatok azonosították az elbocsátásra alkalmas betegeket, ezzel felszabadítva kórházi ágyakat. Ők folyamatos támogatást nyújtottak minden betegnek, lehetővé téve a sebészeti csapatok számára, hogy a műtétre koncentráljanak. Nagy-Manchester gyermek trauma szolgálatában a súlyos trauma rehabilitációs vezető egy gyermekgyógyász konzulens, és a harmadlagos felméréseket is ez a konzulens végezte.
Katonai sebészek bevonása
A katonai sebészek ballisztikus sérülések kezelésében szerzett tapasztalata páratlan a civil gyakorlatban dolgozó sebészek körében. Az Aréna robbantás után tanácsot kértek katonai sebészektől a Royal Centre for Defence Medicine, Queen Elizabeth Hospital Birminghamnél. Multidiszciplináris katonai csapat végzett helyszíni látogatásokat, akik tanácsot, támogatást és biztosítékot nyújtottak. A debriefing üléseken a katonai kollégák bevonása rendkívül pozitív visszajelzéseket kapott. Javasolt, hogy a jövőbeni incidensek esetén a katonai csapatok bevonása szabványos működési eljárássá váljon, amelyet az NHS England koordinál a helyi látogatás szervezésével.
A sebész parancsnok szerepe
A sebész parancsnok egy olyan klinikus által betöltött szerep, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik a trauma sebészeti kezelésében. Ez az egyén nem műt, de támogatja a csapatokat az egyes műtőkben, hogy megfelelő döntéseket hozzanak a sebészeti prioritásokról és a sérüléskontroll műtét alkalmazásáról. Ez a szerep a katonai gyakorlatban gyökerezik, de a civil környezetben sokkal kevésbé megalapozott. Ez a szerep létfontosságúnak bizonyult a közelmúltbeli Egyesült Királyságban és Európában történt tömeges baleseti események (MCI) debriefingjei után.
Az MCI hatása a helyi sürgősségi kórházakra (LEH)
Fel kell ismerni, hogy a súlyos incidensek jelentős dominóhatással járnak a régió összes kórházára nézve. A rutin sebészeti és orvosi sürgősségi esetek az MCI ellenére is folytatódnak. Ráadásul a fő traumaközpontok (MTC) átirányíthatják a betegeket az LEH-ekbe, ami növeli az összes akut szakág látogatottságát, az ágyak iránti keresletet és a sürgősségi műtők kihasználtságát.
Sok harmadik szintű akut orvosi és sebészeti szolgáltatás, mint például az akut stroke, szívellátás és érsebészet, az MTC-ként kijelölt kórházakban található. Nagyarányú MCI esetén a harmadik szintű ellátásba történő áthelyezés nem feltétlenül lehetséges a mentőautók hiánya és a harmadik szintű központ terheltsége miatt, ami optimális alatti ellátáshoz vezethet. A régió rutin sürgősségi ellátásának kezelését az LEH-ekben figyelembe kell venni az MCI tervezésekor.
Kommunikáció
A kommunikáció a súlyos incidensek során kulcsfontosságú. Ilyen események során a kórházi telefonközpontok túlterheltté válhatnak mind belső, mind külső hívásokkal, és sok modern kórház építési módja miatt a mobiltelefon-jel gyenge vagy egyáltalán nem létezhet.
Családok együtt tartása
A gyermekek kórházi felvétele mind a gyermek, mind a szülő szorongásával jár, még a tervezett ellátás esetén is. Ez felnagyítódik egy MCI-ben, ahol zavar, dezorientáció és a családtagok esetleges szétválása is fennáll. A gyermek (Royal Manchester Children’s Hospital) és a felnőtt (MRI) szolgáltatások közös elhelyezkedése a Központi Manchesteri kórház telephelyén lehetővé tette a sérült szülők és gyermekek egyazon osztályon való kezelését a gyermekkórházban. Javasoljuk, hogy a jövőbeni MCI-k esetén a családokat ugyanazon az osztályon kezeljék. Bár ez kihívást jelenthet az önálló gyermekkórházak számára, ezt meg kell oldani a későbbi tömeges baleseti gyakorlatok során. Azt is megjegyezték, hogy a szülők nem akartak rekonstrukciós műtétet ugyanazon a napon, mint gyermekeik, és ezt figyelembe kell venni a sebészeti beavatkozás tervezésekor.
Radiológia
A robbanásos sérülések összetett, és néha életveszélyes mintázata gondos, de gyors radiológiai értékelést igényel a különböző mechanizmusokról, beleértve a repeszsérüléseket is. A leghatékonyabb radiológiai modalitás és a vele járó sugárterhelés közötti egyensúlyt nem mindig könnyű elérni egy MCI-ben. Az Aréna robbanás utáni debriefing üléseken a radiológusok megjegyezték, hogy a nagyszámú súlyosan sérült beteg vizsgálatainak jelentését akadályozták a túl sok klinikai csapat megszakításai, akik információkat kerestek a sebészeti beavatkozás tervezéséhez.
Swan gyászmodell
A bombázás következtében elhunytak családjainak támogatására bevezették a Swan gyászmodellt. Az összes elhunytat egyetlen halottasházba szállították, és hozzátartozóikat a gyászcsapat közvetlenül támogatta az első 72 órában. Ezt követően egy kijelölt gyászkonzulens nővért kaptak, és hozzáfértek egy 24/7-es dedikált segélyvonalhoz.
Ariana Grande személyes érintettsége és pszichológiai hatások
Ariana Grande állítása szerint poszttraumás stresszbetegségben szenvedett a terrortámadás óta. A betegség lényege, hogy az illető képtelen feldolgozni egy komolyabb traumát, és az esetek többségében egyfajta szorongás és félelem állandósulhat, és a betegek sokszor újra és újra átélik a borzasztó emléket. Az csak nehezíti a kigyógyulást, hogy a depresszió nagyon sokszor velejárója a szindrómának.
Ariana Grande egy interjúban elmondta: „azért is nagyon nehéz róla beszélni, mert nagyon sok embert ért ott borzalmas veszteség. De attól még persze ott van. Ismerem azokat a családokat, a rajongóimat, mindenkit, aki átélte azt az óriási borzalmat. Az idő tud a legjobban segíteni. [...] Szerintem nem is lenne szabad beszélnem arról, hogy én egyedül mit érzek. Nem is kéne semmit mondanom. De azt sem tudom, hogy valaha fogok-e tudni róla sírás nélkül beszélni.” Egy ilyen szörnyűséget bármilyen életkorban borzasztó nehéz feldolgozni, az énekesnő fiatal kora csak nehezítette a lelki helyreállást.
A manchesteri terrortámadás túlélése: Történetünk
Összefoglalás
Sajnos elkerülhetetlen, hogy további terrorizmussal kapcsolatos tömeges baleseti események (MCI) forduljanak elő az Egyesült Királyságban. A meghatározó sebészeti készségek elsajátítása és fenntartása mellett fontos, hogy a klinikusok és az egészségügyi szolgáltatók figyelembe vegyék azokat a folyamatokat, amelyekkel az MCI-ket kezelik, annak érdekében, hogy felkészüljenek egy ilyen eseményre. Végül elengedhetetlen, hogy tanuljunk más incidensek felülvizsgálatából, és azoknak, akik részt vettek ilyen incidensekben, kötelességük tájékoztatni másokat a tanulságokról.
tags: #ariana #grande #manchester #terrortamadas
