Az utánpótlás-labdarúgás szakmai alapjai és tehetségkiválasztás
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába.
A kiválasztás folyamata és az egységes alapelvek
A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban.
Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is.
Miért volt Magyarország rövid ideig zseniális a futballban?
Szakmai irányelvek és a játékfelfogás
Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.
A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre.
| Játékelem | Szakmai célkitűzés |
|---|---|
| Labdabirtoklás | Bátor támadójáték, tudatos labdakihozatalok, létszámfölény |
| Labdaszerzés | Szervezett, kezdeményező védekezés a pálya különböző zónáiban |
| Gyors átmenet | Védekezésből támadásba váltás, azonnali mélységi játék |
A felkészülési események típusai
Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is. A fejlődést segítő eseményeket az alábbiak szerint kategorizálhatjuk:
- Magyarországi edzőtáborok: 3-4 napos összetartások, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést.
- Nemzetközi edzőtáborok: Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen.
- Nemzetközi tornák: A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő események.
Másodlagos célként jelentkezik az utánpótlás-csapatok játékának folyamatos fejlődése. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül.
tags: #utanpotlas #foci #football
