Az Utánpótlás-nevelés Jövője: Korszerű Infrastruktúra és Rendszerszintű Fejlesztések a Magyar Labdarúgásban
A magyar labdarúgásban az elmúlt évtizedben jelentős infrastruktúra-fejlesztések zajlottak, amelyek célja a több évtizedes lemaradás felszámolása és a sportág alapjainak megerősítése volt. Ennek köszönhetően számos új létesítmény jött létre, amelyek alapvető fontosságúak az utánpótlás-nevelés szempontjából.
Infrastrukturális Fejlődés és Létesítmények
Az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött az infrastruktúra: a szövetség felszámolta az ezen a területen felhalmozott több évtizedes lemaradást. Pályák, öltözők, sporttelepek, stadionok létesültek és elkészült az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna is. Összesen 1305 pályát adtak át a legkisebb településektől a fővárosig az ország egész területén. Ezek a fejlesztések közvetlenül hozzájárultak ahhoz, hogy szinte minden korosztályban és minden megyében kétszeresére növekedett a játékosok létszáma. A hagyományosan előtérben lévő férfi futball mellett a mellőzöttségből kitörve intenzív felzárkózás indult a női és a futsalszakágban. Ma már 50 ezer nő futballozik valamilyen formában, és 37 ezerre nőtt a futsaljátékosok száma.
A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia Új Központja
Az utánpótlás-nevelés kiemelt területein is történtek jelentős beruházások. A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új utánpótlás-nevelési központjának építésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárás dokumentációját 12 gazdálkodó szervezet kérte ki. Az ajánlatok értékelésének végeredményeként az összességében legkedvezőbb ajánlatot a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. tette.
A beruházás keretében felépülő főépületben öltözők, vizesblokkok, masszőr- és doppingellenőrző-helyiség, szertár, konyha és étkező, gépészeti és üzemeltetési helyiségek, irodák, tárgyaló, sajtószoba, videóelemző- és szerverhelyiség, korszerű konditerem, raktár, a kiemelt utánpótlás csapat helyiségei (öltöző, pihenő, iroda) és gépészeti helyiségek kapnak helyet. A teljes beruházás ütemezett megvalósítása során a hat darab nagyméretű labdarúgópálya, valamint az 1 darab palánkos kisméretű műfüves pálya és az ezek rendeltetésszerű használatához szükséges összes gépészeti, elektromos és egyéb infrastruktúra, a vízelvezetés, a vízellátás kivitelezése 2022. 08. 31-ig megvalósul, míg a teljes beruházás megvalósításának és a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének véghatárideje: 2022. 11. A további szabadtéri fejlesztések részeként aszfaltburkolatú magánút épül térkőburkolatú parkolóhelyekkel, 2 db elektromos autótöltő állomással es kerékpár tárolóval.
Az MLSZ Sportigazgatóságának Stratégiája az Utánpótlás-nevelésben
Az infrastrukturális háttér mellett a szakmai irányítás és stratégia is kulcsfontosságú. Elhangzott, hogy az MLSZ sportigazgatóságának élére Barczi Róbertet jelölte ki az elnökség 2020-ban. Dr. Barczi Róbert több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként, egy évig a Nyíregyháza Spartacus ügyvezető igazgatója volt, öt évig az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatójaként dolgozott, illetve öt és fél évig megyei szövetségi főtitkári posztot töltött be. 2015-től az MLSZ Versenyigazgatójaként dolgozott, eközben megszerezte az UEFA CFM oklevelét, az európai szövetség az utóbbi években mérkőzésellenőrként (UEFA Delegate) számított munkájára.
A MAFSZ Elnöksége az új ciklusra átalakított összetételben jelölte ki a bizottság tagjait. A testület munkáját a jövőben dedikált területi felelősök segítik, így minden kulcsfontosságú szegmens önálló koordináció mellett, összehangolt módon fejlődhet tovább. Az új bizottság előtt jelentős szakmai és szervezeti feladatok állnak. A mindennapi működéshez és az utánpótlás válogatotthoz kapcsolódó teendők mellett kiemelt szerepet kapnak a hosszú távú stratégiai kérdések is. A bizottság egyik legfontosabb célkitűzése a hazai utánpótlásbázis további bővítése. Ennek érdekében átfogó toborzási stratégia kidolgozása van folyamatban, emellett hangsúlyos szerepet kap az edzői szakértelem fejlesztése is.
Tehetségkutatás és Játékfilozófia
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése. A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre. Másodlagos célként jelentkezik az utánpótlás-csapatok játékának folyamatos fejlődése.
Közös Szakmai Irányvonal az Utánpótlás-válogatottaknál
AZ MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.
- Labdabirtoklásban: csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
- Labdaszerzésnél és védekezésben: akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.
Kiválasztás és Nyomon Követés
Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is. A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban. Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is. A biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén.
Az Utánpótlás-nevelés Rendszerszintű Felépítése
A tehetséggondozásban egy többlépcsős rendszer működik. Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton. A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére.
Ezt egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni. Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
Emellett bevezetésre került Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparenssé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni. „Kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt.
Esetpélda: Az FC Fehérvár Utánpótlás-nevelési Terve a Sóstói Stadionban
A rövidtávú utánpótlás-nevelésről tartottak megbeszélést a Sóstói Stadionban. Az önkormányzat Sportbizottságának kihelyezett ülésén Mezey György bemutatta az általa kidolgozott tervet, amely arra hivatott, hogy megvalósításával öt éven belül Európában számottevő és Magyarországon egyértelműen tiszta, szakmai alapokra épülő profi csapat épüljön ki. A Sportbizottság a tervet egyöntetűen elfogadta.
A Stadion Sajtószobájában tartott ülést Gál Péter Pál, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd Berzi Sándor köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta: „Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy végre kihelyezett ülést tarthat itt a Sportbizottság. A klubnál új élet indult, a többségi tulajdonos óriási áldozatokat hozott, hogy a klub előbbre jusson. Támogatása példa nélküli.” Ezt követően felvezette azt az utánpótlás-nevelés tervezetet, amelyet Mezei Györggyel együtt dolgoztak ki, hogy a magyar foci magasabb szintre emelkedhessen. Ennek ismertetése előtt még Garancsi István, a klub többségi tulajdonosa is szót kért, aki az elkészült anyag szakmai részét „kiváló”-nak minősítette, s kifejtette, hogy e program mögé bárki büszkén odaállhat, még a szeptemberben belépő szponzorok is, hiszen komoly lehetőségek rejlenek benne. Felszólalását pedig így zárta: „Nem tudjuk garantálni ugyan, hogy három éven belül bajnok csapatot hozunk létre, de azt biztos, hogy rend és tisztesség fog honolni.” Tőle vette át a szót Mezey György, aki visszaemlékezett arra, hogy korábban több olyan utánpótlás-kidolgozásban is részt vett már, amelynek az volt a célja, hogy egy szakmai alapokra épülő, profi csapat jöjjön létre, de a politikai viták mindet elsöpörték. Remélhetőleg a prezentációjában bemutatott tervekkel nem ez fog történni.
Finanszírozás és Tömegbázis
Az FC Fehérvár 2008-2012 közötti utánpótlás-nevelési elképzeléseinek alapfeltétele - Mezey György tájékoztatása szerint - a megfelelő gazdasági-szervezeti háttér, amely már jó úton halad, bár vannak még problémák. A Fehérvár FC Kft. és a Székesfehérvári Önkormányzat már megállapodtak abban, hogy a város idén 15 millió forinttal járul hozzá az utánpótlás neveléshez, Garancsi István pedig 20 milliót invesztál a programba. 2009-2012 között ez az összeg a város részéről évi 110 millió forintra nő, a többségi tulajdonos pedig 20-50 milliót vállal fel.
A gazdasági háttér biztosítása kulcsfontosságú az utánpótlás-nevelésben. Az alábbi táblázat az FC Fehérvár utánpótlás-programjának finanszírozását mutatja be:
| Év | Székesfehérvári Önkormányzat hozzájárulása (millió Ft) | Garancsi István hozzájárulása (millió Ft) |
|---|---|---|
| Idén (kezdő év) | 15 | 20 |
| 2009-2012 (évente) | 110 | 20-50 |
Mezey György azt is kifejtette, hogy a profi futball tömegbázisát kell kialakítaniuk. A nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy úgy lehet egy profi csapatot gazdaságosan működtetni, ha az adott helyen a lakosság 5-10 százaléka aktívan be van fogva a fociba. (Gondoljunk itt az igazolt futballistákra, a kispályásokra, az öregfiúkra…) Ennek viszont jelenleg a 0,1 százaléka sincs meg! Ha a tömegbázist nem tudják kiépíteni, nem tudják a saját nevelésű bázist sem biztosítani, amely évente 3-5 labdarúgó biztosítását jelentené a profi csapat számára. A profi csapat feltétele tehát, hogy legyen komoly utánpótlás-bázis.
„Vidi kiválasztó tömegprogram”
A „Vidi kiválasztó tömegprogram” hátteréül a város, a megye, a város földrajzi környezete és az NB. I.-es csapatok által le nem fedett területek szolgálnak, hogy a már említett 5-10 százalékot elérjék. A stratégiai célkitűzés az, hogy a város / megye valamennyi oktatási intézményét és amatőr egyesületét bevonják a programba (határidő: 2010). Valamint: biztosítani kívánják a körzetek általános iskoláiból kilépő, az FC Fehérvárhoz igazolt játékosok továbbtanulási és legmagasabb szintű szakmai munka feltételeit. (Mint elhangzott: ha egy 8-10 éves gyermeknek nincsen meg a lehetősége a napi 4 órás edzésre, esélye sincs arra, hogy profi focistává váljon.)
Az FC Fehérvár szakmai kollektívája által vezetett és lebonyolított programoknak megfelelően az európai képzési gyakorlat szerint az U7, U9 és U11 korosztályokban kispályákon, egységes szabályokkal, tornarendszerben és egyéni díjazásban részesítik majd a gyerekeket. A nagy bajnokságok ugyanis, ahol a klubok rangsora a mérvadó, árt a fiataloknak! U13-tól felfele teljes méretű pályán, a magyar bajnoki versenyrendszerben folyik majd a foglalkoztatás. 2008-2009-ben bevezetik az akadémiai képzési rendszert, hogy a gyerekeknek lehetőségük legyen a napi 3-4 órás edzésre, tehát az iskolai elfoglaltság igazodik majd a szakmaisághoz.
A „Vidi kiválasztó tömegprogram” városi és megyei körzetei: Székesfehérvár, Mór, Bicske, Sárbogárd, Vajta és Polgárdi. A terv elkészítői itt arra figyeltek, hogy a 20 km-es körzetet ne lépjék túl. Ha pedig néhány év múlva úgy látszik, hogy ezek a kis központok nem tudják betölteni a szervezői feladatokat, változtatásokat eszközölnek.
Kihívások és Hosszú Távú Célok
A tízéves, 2020-ig tartó stratégiai terv célja elsősorban a tömegbázis növelése, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klubok anyagi stabilizálása volt. Ám ahogy arra a 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés is rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése. Azt szeretnénk, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket” - mondta a beszélgetés során. Mit jelent a versenyképesség? A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában, és ebben a nyári Európa-bajnokság sem tudott változást hozni. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni. Részsikerek helyett garantálható fejlődés, nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és piaci alapú gondolkodás a hosszú távú cél.
tags: #utanpotlas #neveles #uj #stadionokban
