Az Úttörő Stadion és Nyilasi Tibor futballpályafutásának kezdetei

A Margitsziget Budapest egyik legkedveltebb szabadidős övezete, amely évtizedek óta ad otthont sporteseményeknek és kikapcsolódási lehetőségeknek. Ezen a történelmi helyszínen épült meg az Úttörő Stadion, amely nem csupán egy sportlétesítmény volt, hanem számos magyar sportoló, köztük a Ferencváros legendás futballistája, Nyilasi Tibor karrierjének is a bölcsője.

Az Úttörő Stadion története és jelentősége a magyar sportban

A létesítmény az 1875-ben megalakult Magyar Atlétikai Club pályáinak helyén épült meg az 1949-es budapesti Világifjúsági Találkozóra. Célja volt, hogy a fiatalokat megmozgató rendezvényeknek, főként sportrendezvényeknek adjon otthont. Itt nívós atlétikai versenyek mellett a múlt század elején még válogatott labdarúgó mérkőzést is rendeztek, mint például az 1903. július 11-i Magyarország - Ausztria találkozót, amely 3-2-es magyar győzelemmel zárult.

Az Úttörő Stadion nemcsak hivatalos versenyeknek, hanem a tömegsportnak is fontos helyszíne volt. Novotny Zoltán legendás rádiós felidézi, hogy még gyerekkorában a Knézits utcai általános iskola csapatával más iskolák csapatai ellen focizott az Úttörő Stadionban. Később, tinédzser korából a SZÚR-ok, a színész-újságíró focimeccsek jutnak eszébe, amelyeket a Margit-szigeten nézőként látott. Felnőttként az újságíró labdarúgó válogatottal is játszott az Úttörő Stadionban, és rádiósként is megfordult ott.

Sokan az Úttörő Stadiont nem csupán a pályákkal, vagy a Margit-hídról és Budáról is jól látható lelátóval, hanem a szigeti létesítmény nevét viselő klubbal azonosítják. Az úttörő szövetség támogatta a csapatot, és a gyerekeknek nagyon sok garnitúra új meze volt, amelyeken a csapat címerében ott virított az úttörők jelszava: „Előre”. Az is hatalmas dolognak számított, hogy 1978-ban egy hétre elmehettek Svájcba barátságos meccseket játszani.

A létesítmény az ezredforduló körüli évek egyik „nagy dobása” az 1999-ben részben az Atlétikai Centrumban megrendezett öttusa-világbajnokság volt, amely Vörös Zsuzsa, Balogh Gábor, Hanzély Ákos és Sárfalvi Péter révén magyar aranyesőt hozott. Mára abszolút a tömegsport kiszolgálása vált a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő létesítmény elsődleges céljává. Évente rendeznek például „Be active!” sportnapot, amely leginkább a Nagy sportágválasztóhoz hasonlít. Olyankor több mint 30 sportot mutatnak be, amelyeket bárki kipróbálhat.

Nyilasi Tibor: A legenda kezdete az Úttörő Stadionban

Nyilasi Tibor, a Ferencváros legendás futballistája, 1955. január 18-án született Várpalotán, de Budán, a Vízivárosban nőtt fel. Már a környékbeli grundokon rúgta a labdát, amikor tízéves korában, 1965-ben édesapja elvitte a margitszigeti Úttörő Stadionba. Itt Sepsi Attila edző tartott labdarúgó szakkört, és innentől kezdve egy páratlan pályafutás vette kezdetét.

1966. február 23-án Nyilasi megkapta élete első játékosigazolását, majd 1967. április 14-én pályára lépett élete első tétmérkőzésén. Az Úttörőstadion csapatában töltött öt esztendő alatt 68 mérkőzésen 124 gólt lőtt és fejelt. Tehetségére sokan felfigyeltek, és már 14 évesen 180 cm magas volt és 46-os cipőt viselt. Az Aranycsapat egykori szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv és Kertész János, a Ferencváros ifjúsági csapatának edzője is felfigyelt a kis „Nyíl” tehetségére. Sebes később azt mondta róla, hogy játéktudása, futball-érettsége és gólszerző tudása alapján bármikor helye lett volna az ő híres, Aranycsapatnak nevezett tizenegyében.

A Fradi ifiből a felnőtt csapatba

1970-ben Kertész Jánosnak könnyű dolga volt, hiszen első szóra sikerült a Fradiba csábítania Nyilasit, aki Fradi-szurkolóként boldogan szerződött az Üllői útra. A ifiben korosztályt ugrott, és 1955-ös születése ellenére az 1953-as korosztálynál vették figyelembe. Ekkor ismerte meg csapattársait, Ebedli Zoltánt, Viczkó Tamást és Vad Istvánt. A Rákosi Gyula edzette utánpótlás csapatban 1971 és 1974 között 65 mérkőzésen 54 gólt szerzett, és utolsó junior évében tizenegy év után megnyerték a bajnokságot. A magyar ifjúsági válogatottban 15 alkalommal lépett pályára és 7 gólt szerzett, emellett Budapest válogatott 16, serdülő válogatott 3 alkalommal volt.

A Ferencváros felnőtt csapatában 18 évesen, 1973. május 19-én, a Népstadionban, a Komló ellen 1-0-ra megnyert mérkőzésen mutatkozott be, csereként állt be az 53. percben. Rögtön 1975-ben Dalnoki Jenő vezetésével a „csikócsapat” bejutott a KEK-döntőbe, ahol a szovjet Dinamo Kijev ellen sima vereséget szenvedtek, majd ezután az 1975/76-os bajnokságot megnyerték. A zöld-fehérekkel három alkalommal volt kupagyőztes (1974, 1976, 1978). Innentől már nem kis Nyíl, hanem Nyíl lett.

Nehézségek és nemzetközi elismerés

Pályafutásának egyik legnehezebb időszaka 1976 őszén kezdődött, amikor egy ütközés során életveszélyes koponyasérülést szenvedett. Egy hónapig volt az idegsebészeten, majd újabb két hónap rehabilitáció után kapott csak zöld jelzést és szerencsére újra játszhatott. Az 1980/81-es bajnokságot ismét megnyerte a Ferencváros, a keretben olyan játékosokkal, mint Zsiborás Gábor, Mucha József, Ebedli Zoltán, Takács László, a szakvezető pedig Novák Dezső volt. Nyilasi 30 góljával gólkirály lett, és megkapta az európai Ezüstcipőt is, emellett tagja lett az Európa-válogatottnak és az év labdarúgója is Magyarországon. Összesen 243 magyar bajnoki mérkőzésen 130 gólt szerzett.

A támadó középpályás 1975 és 1985 között hetvenszer szerepelt a válogatottban, s 32 gól fűződik a nevéhez. Szerepelt az 1978-as argentínai és az 1982-es spanyolországi világbajnokságon is, ahol öt mérkőzésen két gólt szerzett. Az 1982-es vb-n a magyarok 10-1-re gázolták le Salvadort, és Nyilasi két gólt vágott.

Külföldi sikerek és visszatérés edzőként

1983 nyarán a bécsi lilák, az Austria Wien leigazolta Nyilasi Tibort, így ő az egyik első magyar focistaként igazolhatott külföldre. Öt éven át szerepelt Bécsben, ez idő alatt csapatával sorozatban három bajnoki címet szerzett (1983-1984, 1984-1985, 1985-1986), és kétszer lett ezüstérmes. Egy alkalommal hódította el az osztrák kupát (1986). Az 1983/84-es szezonban 26 találattal ő lett az osztrák bajnokság gólkirálya. Öt éven át, 120 alkalommal szerepelt a bécsi lila-fehéreknél, és 81 gólt rúgott.

Az aktív játékot 1988-ban hagyta abba, s 1990-ben elkezdődött edzői karrierje. A rendszerváltás küszöbén Nyilasi Tibor visszatért Magyarországra. Négy évig vezetőedzőként irányította a zöld-fehéreket 1990 és 1994 között. Az első fordulóban rögtön az ősi rangadóval kezdődött az Újpest-Fradi mérkőzéssel. Az első szezon végén Diósgyőrben megnyerték a Magyar Kupát a Csank János vezette Vác ellen. A következő esztendőben, több mint 11 év után újra bajnok lett a Ferencváros (1992). A sorozat folytatódott, hiszen az 1992/93-as és az 1993/94-es szezonban is megnyerték a Magyar Kupát. 1993-ban Magyar Szuperkupa győztes lett a csapattal. A Ferencvárost másodszor 1997-1998-ban edzette, ahol a csapat második lett a bajnokságban. Összesen 253 (170+73) mérkőzésen ült a kispadon, ebből 171 bajnoki volt. 1998. november 28-án ült utoljára a kispadon, és azóta, hiába csábítják őt vissza, vagy legyen a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya, nem fogadta el a felkéréseket.

Pályafutás a futball irányításában és a médiában

Bozóky Imre ideje alatt Nyilasi Tibor vezette az MLSZ-en belül az utánpótlást, mint szakmai igazgató 2002 és 2007 között. Ebben az időszakban indult be a Bozsik-program, amelynek gyümölcse ma is érezhető, és olyan nevek kerültek be a programba, mint Koman Vladimir, Németh Krisztián, Debreczeni András vagy Dudás Ádám. 2010 és 2014 között az MLSZ sportigazgatója volt, 2013-ban pedig tagja lett az UEFA szakmai bizottságának. Jelenleg Nyilasi Tibor hatalmas tapasztalatával és szaktudásával a SportTV kedvelt szakkommentátoraként dolgozik, és bármilyen változás van a Fradinál, rendre elsőként az ő nevét dobják be.

Nyilasi Tibor sikerei és díjai

Nyilasi Tibor rendkívül gazdag és sikeres pályafutása során számos elismerést gyűjtött be játékosként és edzőként egyaránt.

tags: #uttoro #stadion #foci

Népszerű bejegyzések:

• A Chelsea FC ikonikus otthona
• A sokoldalú labdarúgó, Lenkei Sándor karrierje
• Válogatott Információk Szegeden
• Részletes elemzés az FTC átigazolásairól
• hatékony kézilabda dobástechnika fejlesztése