A válogatott mérkőzés: Történelem, nyelvtan és a magyar futball különleges szakkifejezései

Pénteken megkezdődik a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek idén Németország ad otthont. A magyar válogatott zsinórban harmadik alkalommal, egyeneságon viszont 52 év után először jutott ki a kontinensviadalra, így ezúttal is értük szoríthatunk, ráadásul első ránézésre - az előző EB csoportkvartetthez képest legalábbis - még a továbbjutásra is komoly esélyünk lehet. A futballvilág ezen kiemelkedő eseményei kapcsán érdemes elmélyedni abban, hogy mit is jelent pontosan a "válogatott mérkőzés" kifejezés, és milyen egyéb érdekességeket tartogat a labdarúgás szaknyelve és történelme.

Egy diósgyőrinek mégis üröm az örömben, hogy ezúttal nem kapott helyet a bő keretben diósgyőri játékos, holott Marco Rossi többeket is figyelt az elmúlt szezonban, így nem bővíthették a diósgyőri magyar válogatottak tizennyolc fős névsorát. Bár a fiatalabb generációnak ez már furcsának tűnhet, de egyáltalán nem jelenthető ki, hogy EB-menők lennénk. Az 1960 óta megrendezett 17 Európa-bajnokságból az elmúlt három tornát leszámítva csupán kétszer, 1964-ben és 1972-ben voltunk az elitben, utóbbin értük el a legjobb helyezésünket a Belgiumban megszerzett negyedik helyünkkel.

Érdekesség, hogy ezt a helyezést úgy sikerült kiharcolni, hogy az EB-n minden meccsünket elveszítettük. Hogy hogyan lehetséges ez? Az egészen furcsa lebonyolítású tornán 32 csapat selejtezett, majd a nyolc csoportelső oda-visszavágós rendszerben küzdött meg a négy közé jutásért. A magyar válogatott selejtezős csoportjában Bulgáriát, Norvégiát és Franciaországot utasította maga mögé, hogy aztán a nyolc között szembe kerüljön Romániával. A hazai 1-1 után Bukarestben ismét remiztek a csapatok (2-2), így sor került egy harmadik meccsre is (ekkor még nem játszott az idegenben lőtt gólok szabálya), amit semleges helyszínen, Belgrádban rendeztek meg, ahol drámai körülmények között, 55 ezer néző előtt dőlt el a továbbjutás sorsa.

A "válogatott mérkőzés" nyelvtani és jelentéstani elemzése

Hogyan lehetséges a „válogatott mérkőzés”? Természetesen úgy, hogy a nyelv nem úgy működik, ahogy az iskolában tanítják. Amikor az iskolában nyelvtant tanulunk, megtanuljuk, hogy a szavakat bizonyos rendszer szerint illesztjük egymáshoz. Ezt a rendszert fejtjük vissza, amikor a mondatelemzés során megállapítjuk, hogy mi az állítmány, az alany, ezekhez milyen határozók, jelzők kapcsolódnak stb.

Itt van például egy gyakran hallott kifejezés, a válogatott mérkőzés. Ha ezt kell mondattanilag elemezni, akkor ez általában még a gyengébb nyelvtanosok számára sem okoz gondot: a válogatott a mérkőzés minőségjelzője. Bizonyára azok sincsenek kevesen, akik meg tudják mondani, hogy a válogatott itt a válogat ige befejezett melléknévi igenévi alakja. Valamiben azonban a válogatott mérkőzés különbözik ezektől: a piros alma piros, a téglagyári megálló a téglagyárnál van, a jelzős szerkezetben pedig jelző van - ezzel szemben egy válogatott mérkőzés nem válogatott.

Ezen még nem csodálkozunk, hiszen ilyenekről azért hallottunk, tudjuk például, hogy a maratoni futást csak ritkán rendezik Marat(h)onban, és hogy nem kell francia partner után kajtatnunk, ha francia csókra vágyunk. Ezekben az esetekben azonban tudjuk, hogy az elnevezés eredetileg azt jelentette, amit szó szerint is jelent: a maratoni futásokat egy bizonyos futás emlékére tartják, mely valóban Marathonból indult; a francia csók neve pedig arra utal, hogy az elnevezők számára a franciáknak köszönhetően vált ismertté. A válogatott mérkőzés egyértelműen onnan származik, hogy válogatott csapatok játsszák. A válogatott csapat egyébként teljesen szabályos, hiszen a csapatot tényleg válogatják: a legjobb játékosok kerülnek bele.

Miért érdekes ez? A magyar helyesírás szabályainak 128. pontja szerint a jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont stb.

Az AkH. elmulasztja megmondani, mi az a „birtokos jelzős összetétel”, de a példákból eléggé világos, hogy olyan szerkezeteket sorol ide, amelyek átalakíthatók jelölt birtokos szerkezetté: ablaküveg - egy/az ablak üvege, disznóhús - egy/a disznó húsa, földrengés - a föld rengése, gerelyhajítás - egy/a gerely hajítása, iskolaorvos - egy/az iskola orvosa, bankjegyforgalom - (a) bankjegyek forgalma, helységnévtár - (a) helységnevek tára stb. Akinek van kedve, végigbogarászhatja, mennyire különböző jelentéstani viszonyban vannak a felsorolt összetételek elő- és utótagjai: az egyetlen közös dolog bennük az, hogy ezt a jelentésviszonyt nem csak összetétel, hanem jelölt birtokos szerkezet is kifejezheti.

Nem nehéz észrevenni, hogy a válogatott mérkőzés is átalakítható jelölt birtokos szerkezetté: a válogatott mérkőzése. Csakhogy így nem írja senki. Érdekes módon az általunk elérhető helyesírási szótárak egyike sem tartalmazza ezt a szerkezetet, csak az olyanokat, mint a válogatott csapat, válogatott játékos, válogatott tornász stb. - tehát az olyanokat, amelyek problémátlanok. Feltételezhetően a helyesírás szabályozói nem is igazán lelkesednének azért, hogy a szerkezetet összetett szónak tekintsük, hiszen nem akként hangsúlyozzuk, mindkét tagjára külön hangsúly esik.

Ami a válogatott mérkőzés szokatlan jelentésszerkezetét illeti, annak viszonylag egyszerű a magyarázata: a számos válogatott jelzővel ellátott szerkezetből a nyelvhasználók elvontak egy olyasmi jelentést, hogy ’a nemzeti csapathoz tartozó’, és bizonyos esetekben akkor is ezt használták, ha a jelzett szóhoz semmiféle válogatáshoz nem volt köze. Nem egyedül a válogatott mérkőzés (vagy meccs, sőt edzés, edző) ilyen: ide tartozik például a válogatott mez (melegítő stb.), válogatott foci stb. A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása szerint azonban a helyes alak a válogatottmérkőzés.

Viszont vannak esetek, amikor a helyesírás nem tudása félreértésekhez vezethet. Például, ha valaki "üvegszemmosó pohár"-at ír, az jelentheti azt, hogy 'üvegből készült pohár, amely szemmosásra való', vagy azt, hogy 'üvegszem mosására való pohár'. A másik gyakori példa a "kreatív igazgató". Ez így azt jelenti, hogy 'egy igazgató, aki nagyon kreatív ember'. Pedig természetesen nem erre utal a szóösszetétel, hanem arra, hogy valaminek az alkotási folyamatát vezető személy.

Diósgyőri játékosok a nemzeti tizenegyben: Történelmi áttekintés

Miután láthattuk, hogy bő ötven éve mennyire más volt a futball, talán nem fogunk csodálkozni az alább leírtakon sem, hiszen az első diósgyőri válogatottig több mint nyolcvan évet, egészen pontosan 1941. március 23-ig kell visszamennünk az időben. Az 1940/41-es szezonban a tizennégy csapatos NB1-ben szereplő Diósgyőri M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak futballcsapata, azaz a DiMÁVAG első szezonját töltötte a legjobbak között és egész szépen berúgva az NB1 ajtaját a hatodik helyen végzett, a korabeli sajtó pedig a szezon kapcsán leginkább Berecz István játékát emelte ki, aki jobbösszekötőként játszva 24 mérkőzésen 16 gólig jutott, munkabírásával és elemi erejű lövéseivel pedig kitűnt társai közül. A jó teljesítmény pedig válogatott meghívót ért.

Berecz István: Az első diósgyőri válogatott

A Csicsó becenévre hallgató Berecz a klub történetének első válogatott játékosaként csupán egyszer lépett pályára: Jugoszlávia ellen, Belgrádban, a Duna Kupán, ahol 1-1-re végeztek egymással a csapatok. A korabeli sajtó nem volt elragadtatva a meccstől, ám Berecz játékára egyetlen médium sem tért ki, így nem tudhatjuk, hogy milyen teljesítményt nyújtott, csupán az lehet beszédes, hogy többet nem számítottak rá a szövetségi kapitányok. Mai divatos kifejezéssel élve Berecz igazi vándormadár volt: a Somogyból származó labdarúgó pályafutása során megfordult Szegeden, Kaposvárott, a debreceni Bocskaiban és a DVSC-ben, valamint Franciaországban több csapatban is, miután későbbi feleségét is ott ismerte meg.

Füzér János: A gólvágó, aki bemutatkozott

Az 1940/41-es szezon másik nagy spílere Füzér János volt, aki Bereczet is túlszárnyalva 17 góllal zárta a Diósgyőr első élvonalbeli szezonját. Többek között az ő góljával vertük idegenben a későbbi bajnok Ferencvárost, visszavágva ezzel a hazai pályán elszenvedett 3-6-ért, ahol szintén betalált Füzér és Berecz is, így túlzás nélkül állítható, hogy a Diósgyőr csatárának is érett a meghívó. Erre 1942 júniusáig kellett várni, amikor az Üllői úton Horvátország ellen csapott össze a nemzeti tizenegy. Füzér olyan korszakos legendákkal lépett pályára, mint Zsengellér Gyula, Sárosi Béla vagy éppen Szusza Ferenc, aki Füzérrel együtt ezen a meccsen debütált a nemzeti tizenegyben, góllal megspékelve a bemutatkozást. A diósgyőri támadó nem nyújtott kiemelkedőt a mérkőzésen, így nem is kapott többet válogatott meghívót. A temesvári születésű játékos végül hét évet töltött Diósgyőrben, ezalatt 92 bajnokin 45 gólt szerzett, ami ma egészen kiváló mutató lenne.

Károlyi József és a győztes debütálás

A következő válogatott játékosunkra öt évet kellett várni, ekkor a Diósgyőr hálóőre, Károlyi József kapott meghívást a nemzeti tizenegybe. Június 23-án, a Jugoszlávia elleni idegenbeli derbin ő védte a válogatott kapuját. A meccset végül megnyertük 3-2-re, így győzzelemmel debütált a diósgyőri kapus.

Dudás Zoltán és Szigeti Oszkár: Az Aranycsapat és a Werner-Paulás-Szigeti hátvédtrió

Egy kicsit megint ugorjunk az időben, egészen 1955. október 2-ig. Ne feledjük, hogy az elég stabil alapcsapattal felálló Aranycsapat korszakában járunk, ennek ellenére elég tartalékos kerettel ment ki a válogatott a Csehszlovákia elleni Európa Kupa mérkőzésre. Így kapott helyet a csapatban a diósgyőri hátvéd, Dudás Zoltán is. Dudás az első olyan diósgyőri játékos, akit Diósgyőrből hívtak be először, de válogatottságainak számát már más csapat mezében gyarapította.

Az egyik jelentés szerint Puskás 1960-ban egy Belgium elleni, vesztes válogatott meccs után Brüsszelben felkereste a magyar csapatot, üdvözölte a régi ismerőseit, bemutatkozott az újaknak, és jól leteremtette őket a lelketlen játék miatt. Azt is mondta, hogy lehet rossz formában játszani, de küzdeni akkor is kell. Talán ismerősebben csenghet Szigeti Oszkár neve. Igen, ő is tagja volt annak a legendás Werner-Paulás-Szigeti hátvédtriónak, akiket az idősebb szurkolók nagy része a mai napig minden idők legjobb hátvédsorának tart. Közülük Szigeti Oszi 1958-ban debült a magyar válogatottban egy Jugoszlávia elleni 2-0-ra megnyert mérkőzésen, amit nem kevesebb mint 100 ezer néző tekintett meg a Népstadionban.

A diósgyőriek erős fizikumú, kitűnő labdarúgója rendszerint a védelem tengelyében szerepelt. A válogatottban a balhátvéd helyén játszott. Pompásan rúgott és fejelt, kitűnően helyezkedett, jól szerelt. Épp ezért mind a Diósgyőr-szurkolók, mind a magyar futballszerető közvélemény értetlenül állt az előtt, hogy ezt követően nem jutott szóhoz a válogatottban. Megjegyzés: cikkünkben csak a „nagyválogatottig” eljutó és ott pályára lépő játékosokat vettük figyelembe, az ekkor még létező B-, valamint olimpiai válogatottak nem kerültek bemutatásra.

Az alábbi táblázat összefoglalja a Diósgyőr első válogatott játékosait:

A labdarúgás szaknyelve: Fontos szakkifejezések szótára

Ebben a rovatban érdekes és/vagy fontos szakkifejezéseket igyekszünk röviden megmagyarázni. A szócikkeket folyamatosan bővítjük. Ahány nézőpont, annyi definíció lehet helyes.

• 14-es zóna (lyuk): A pályát felosztjuk függőlegesen hat, vízszintesen három egyenlő területre. Így kapunk egy - nagyjából az ötös szélességével megegyező oldalú - négyzetet a tizenhatos előterében. Ezt nevezzük a 14-es zónának, másképpen „lyuknak”. Ez a terület kulcsfontosságú a gólszerzés szempontjából.
• Átmeneti fázis: A támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázis. A kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát. Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit - ha elég tudatos - az ellenfél kihasználhat.
• Asszimetrikus formáció: A formációk nem minden esetben szimmetrikus struktúrák. Az edző direkt asszimetrikus formációra is ösztönözheti csapatát.
• Biztosítás: Ami a védekező mozgásokat illeti: ha egy védekező játékos eredeti pozícióját üresen hagyva előretör annak érdekében, hogy a labdás ellenfelet támadja, maga mögött területet nyit. Ezért ilyenkor szükség van egy társra, aki az előrenyomuló területét fedezi, biztosítja.
• Box-to-box középpályás: Az a kimeríthetetlen fizikai tartalékokkal bíró, tripla tüdőkapacitással megáldott örökmozgó középpályás, aki végtelen akkumulátorral robotol saját és az ellenfél tizenhatosa (box) között.
• Cadrage: Az a helyzet, ahol a labdás játékosnak nem marad passzlehetősége és előrébb sem tud lépni. A „cadrage” nem jelent letámadást, hanem egy pozíció-felvételt: gátolást abban, hogy a labdás játékos megtalálja az ellenfelét, mert előtte áll mindig egy játékos, a megfelelő szögben.
• Catenaccio: Az Olaszországban meghonosodott defenzív mentalitást jelenti, amely nem annyira a rúgott gólok számával próbálja felülmúlni az ellenfelet, hanem a kapott gólok elkerülésével, még pontosabban, az ellenfél gólszerzési lehetőségeinek a minimálisra csökkentésével.
• Clubfilozófia: Ebben az esetben egy bizonyos koncepció áll az átigazolási politika és a csapat fejlesztése mögött. Egy hosszútávú működési struktúra felépítése a cél, ami eleinte az eredmények rovására is mehet.
• Control the space: Egy viszonylag új metódus, amely a támadó csapat megfékezésére, lendületének megtörésére irányul. A védekező csapat szándéka, hogy a szembetűnő, megindulásra alkalmas folyosókat és passzsávokat úgy határolják és fedjék le, hogy a támadócsapat ne legyen képes első szándékból megindulni, így a build-up play statikus maradjon.
• Expected assists (xA): Az egyes játékosok passzai által kialakított helyzetek veszélyességének mérésére hivatott mutató. Az xA ugyanakkor megmutatja azt, hogy egy lövést megelőző passzt kiosztó játékos mekkora xG-értékkel bíró helyzetbe hozta a lövést leadó csapattársát.
• Expected goals (xG): Egy olyan mérkőzés statisztikai mutató, amely a kapu előtti helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezi előtérbe, ennek szemléltetésére törekszik. A modell lényegében azt mutatja meg, egy átlagos csapat hány gólt szerzett volna az adott mennyiségű és minőségű helyzetből.
• Expected goals 2 (xG2): Az xG a lövés leadását közvetlen megelőző pillanatban adja meg a helyzet veszélyességét, míg az xG2 a lövést közvetlen követő pillanatban.
• Expected goals chain (xGChain): Az xG-modellből levezetett érték, amely azt mutatja meg, hogy egy-egy játékos mennyire veszi ki a részét a támadásépítésből (build-up-play).
• Fedezőárnyék: A védekező játékos - tudatos helyezkedéssel - saját testét használva úgynevezett fedezőárnyékot hozhat létre.
• Fej: Az edző a „fejek” révén könnyebben tud kommunikálni a mérkőzést játszó csapatával, akik lényegében a „jobb kezei” a pályán. Segítségükkel a jelek egységesítése, a játékosok közös fejjel való gondolkodása „olajozottabbá” válhat.
• Felszabadít: A védekező játékos a saját tizenhatosa környékéről kizárólag tisztázási céllal lábbal vagy fejjel „eltakarítja” a labdát.
• First touch: A szemnek szinte láthatatlan, mert nem csak a labda átvételét írja le, hanem a testhelyzetet és a labda irányának váltását is. Ha a fogadás megfelelő, a játék folytonossága nem sérül, a támadás csobogó patakként folyhat tovább.
• Fixálja az ellenfelét: Akkor használják, amikor egy (jellemzően labdaügyes) játékos rávezeti a labdát az ellenfélre, aki kénytelen kilépni rá, sőt, hozzátolódik a teljes csapatblokk. A labdás ezzel „rögzíti az ellenfelét”, de ezzel teret szabadít fel a társainak (saját csapat).
• Futballfilozófia: A filozófia képi megjelenítődési formája a labdarúgó pályán. A klubfilozófia kijelöli azt az utat, amelyet a stratégiai célokat figyelembe véve megvalósít, követ egy futballklub.
• Gegenpressing: A labdát megszerző csapat támadásba való átálláskor még relatíve rendezetlen, így egy esetleges labdavesztéskor sebezhető állapotban találja magát. Ezt a sebezhető állapotot célozza a labdavesztés utáni visszatámadás.
• Half space: Virtuális, ténylegesen nem megjelölt terület. Amennyiben a pályát hosszanti irányban öt egyenlő részre szeleteljük, a két szárny és a középső rész közti sávot fedik le a half space-ek.
• Hamis kilences: A támadó labda nélküli mozgása, amellyel becsapja őrzőjét, így üres területbe érkezhet. Büszkék lehetünk, hogy a futballtörténelem egyik legismertebb hamis kilencese az Aranycsapat hátravont középcsatára, Hidekuti Nándor volt.
• Interception: A labda megszerzése, „lefülelése” a mezőnyben az ellenfél passza vagy fejese után. Az interception aktív, tudatos egyéni akció, amely megakasztja az ellenfél támadását.
• Inverted fullback (fordított szélső hátvéd): Legegyszerűbb talán úgy meghatározni az inverted fullback fogalmát, ha egy középpályáshoz és egy szélső védőhöz hasonlítjuk. Ha a csapat támad, akkor feltolódik a középhátvédek előtti területre, ezzel biztosítva a középső zónát.
• Jel: A mérkőzésen a játékosok közt, illetve a játékosok és az edző közt folyamatos információáramlás folyik. Ez akkor hatásos és gördülékeny, ha előre megbeszélt és begyakorolt jelek, vezérlő jelek is segítik a folyamatot.
• Külsővel megtolja: A belső védő a forgatás előtt külsővel tolja meg a labdát.
• Minőségi átadás: A hagyományos statisztika olykor képtelen visszaadni a hatalmas minőségi különbséget átadás és átadás közt. Egy-egy akció minősége és hatékonysága attól függ, egy átadással hány ember lett átjátszva.

A válogatott és a szurkolói kultúra

A Borsodi Sörgyár hároméves megállapodást kötött a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ), melynek értelmében a Borsodi lesz a magyar férfilabdarúgó-válogatott hivatalos söre. A szerződés aláírásával a Borsodi lett a futball-válogatott hivatalos söre. A vállalat elkötelezettségének, a futball szeretetének, a válogatott és a szurkolók iránti elhivatottságának jeleként az együttműködés a Borsodi márka 2024-es vizuális megjelenéseiben is vissza fog köszönni.

„A Borsodi sör és a futball kapcsolatának évtizedes hagyományai vannak, ezért is szolgál örömünkre, hogy 15 év után ismét együtt tudunk működni a Magyar Labdarúgó Szövetséggel és közösen szurkolhatunk a válogatott sikeres szerepléséért az idei Európa Bajnokságon” - fogalmazott Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár ügyvezetője és kereskedelmi igazgatója. A Borsodi Sörgyár elkötelezetten támogatja a hazai labdarúgást, legyen szó a válogatottról, profi klubokról vagy amatőr csapatokról. „A foci évtizedek óta benne van a Borsodi Sörgyár és Borsodi márka DNS-ében. Így számunkra természetes volt ez a partnerség” - mondta Spiegel György, a Borsodi Sörgyár marketingigazgatója. Az együttműködés időtartamára a Borsodi termékcsalád is új köntösbe bújik.

Szurkolói dalok és rigmusok

Pedig voltak, akik próbálkoztak külön erre a célra írt dalokkal is, itt van például a Jolly által jegyzett A győzelem lesz a miénk című szám, ami már csak azért is stílszerű lenne, mert tavaly ősszel körbejárta a médiát, hogy a válogatott a Jolly és Kis Grófo-féle No roxa ájjal ünnepelte az öltözőben Feröer elleni győzelmét. Ezenkívül született egy durván patetikus, Hajrá Magyarország! A következő alkalomra így kiegyeztek a Soho Partyval. Hogy miért pont ez a szám lett a szurkolók kedvence, arra eddig senki nem talált igazán meggyőző magyarázatot, állítólag „a szöveg illik a válogatott történetéhez”.

A legfülbemászóbb szurkolói szám idén az északírek csapatdala, ami Gala 1997-es Freed From Desire című számból lett jócskán átdolgozva, a refrén helyett azt üvölti mindenki, hogy „Will Grigg's on fire, your defence is terrified”. A jó futballrigmushoz tulajdonképpen csak egy dallam kell, ami könnyen énekelhető, így a szurkolói kreativitásnak bőséges terepe van. A legnagyobb hagyományokkal talán Nagy-Britanniában rendelkezik a műfaj, ahol nemhogy a nemzeti válogatottaknak, de az összes klubcsapatnak is tucatjával akadnak popszámokból átírt rigmusai. A magyarok egyelőre Az éjjel soha nem érhet végettel szálltak be az erős nemzetközi mezőnybe.

tags: #valogatott #meccsen #van #sor

Népszerű bejegyzések:

• Sportklub játékos igazolás Magyarországon
• A madridi mentalitás Dunakeszin
• a válogatott labdarúgó, Stofian Janos
• Mikor jár tizenegyes?
• A Lóczy közösség és a sport Balatonfüreden