A Vasas és a BVSC vízilabda történetének mérföldkövei és legendás rivalizálása
A Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC) és a Vasas Sport Club a magyar vízilabda kiemelkedő szereplői, akiknek történetét gazdag sikerek és emlékezetes rivalizálások jellemzik. Az alábbiakban bemutatjuk e két klub vízilabda múltját, a meghatározó időszakokat és a legfontosabb mérkőzéseket.
A BVSC megalakulása és a szakosztályok fejlődése
Több mint 110 éves a zuglói klub. 111 évvel ezelőtt, 1911 tavaszán alakult meg a Budapesti Vasutas Sport Club. Tudjuk a helyszínt, a VIII. ker. Kerepesi út 5. sz. alatt levő ún. nyolcház udvarán hozták létre az egyesületet. Az alapító tagok közül Király Géza és Garamszegi Árpád neve ismert, a tagok többsége más polgári egyesületekben sportoló vasutas volt. A BVSC a fővárosban a harmadik önálló vasutas sportegyesületként alakult. Az alapítók meghatározták az egyesület piros-fehér színét, fehér sportmezük mell részén nagy, piros szárnyaskerékkel, piros mandzsettával és nyaki szegéllyel. Az első években csak labdarúgással foglalkoztak, barátságos mérkőzéseket játszottak. Az I. világháború kitörésekor működésük gyakorlatilag megszűnt és csak 1920 tavaszán kezdtek hozzá az újraszervezéshez, a labdarúgó csapat kialakításához. 1921-ben megtartott első közgyűlésen Csordás Istvánt választották meg az egyesület első elnökének.
1924-ben az egyesület belépett a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségébe, majd a későbbi Magyar Vasutasok Országos Szövetségébe, így előbb KANSZ BVSC, majd MÁVOSZ BVSC néven szerepelt. 1925-ben a labdarúgók mellett megalakult az egyesület birkózó és ökölvívó szakosztálya. 1930-ban a sportlövők hozták létre a BVSC negyedik szakosztályát. 1936-ban, az egyesület fennállásának 25. évfordulóján négy szakosztályban 402 fő sportolt. 1943-as adat szerint összesen 595 tagja volt az egyesületnek.
A vízilabda szakosztály megalakulása és az "aranykor"
A II. világháború az egyesület életében is sok nehézséget okozott, de a háború után a budapesti sportegyesületek közül a vasutasok az elsők között kezdték meg működésüket. A Csepeli Papír SE úszóinak, műugróinak és vízilabdázóinak átigazolásával, majd 1949 végén a vívó szakosztály újjá alakulásával elkezdődött az egyesület aranykorszaka, hiszen a későbbiekben ennek a négy szakosztálynak a versenyzői sorozatban szállították az országos bajnoki címeket, válogatottak lettek, világversenyek dobogóin álltak. Az eredményekben döntő szerepe volt a kiváló edzőknek, elsősorban Sárosi Imrének, Laky Károlynak, Bay Bélának, Duronelly Lászlónak és Nagy Árpádnak.
Az 1956-os forradalom után az egyesület 1956. november 30-án megtartott közgyűlésén az 1955-ben a fúzióval létrehozott Bp. Törekvés megszűnéséről döntöttek és újra felvették a régi, BVSC nevet. A vízilabdázó Konrád János, Horkai György és Katona András olimpiai érmei is hozzájárultak a klub hírnevéhez ebben az időszakban. A BVSC eredményességét a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) is elismerte, és az egyesületet az 1969. évi rangsorolás alapján a tíz vezető, azaz a kiemelt egyesületek közé sorolta be. A hetvenes években számos új létesítmény átadására, régebbiek felújítására, korszerűsítésére került sor, többek között sátortetőt kapott az 50 m-es uszoda, felújították az uszoda világítását. Mindezek az új és felújított létesítmények nagy mértékben hozzájárultak az egyesület sikereihez.
A rendszerváltás után a sportfinanszírozás megváltozott, de a BVSC továbbra is jelentős eredményeket ért el a vízilabdában. A férfi vízilabda válogatottnak a világversenyeken (Olimpia, VB, EB) nyert 5 arany- 3 ezüst- és 3 bronzérmének nyolc BVSC-s játékos volt aktív részese. Märcz Tamás 5, Szécsi Zoltán 4 alkalommal állt dobogón. A női vízilabdázók VB-ken és EB-ken nyert 4 arany-, 4 ezüst- és 1 bronzérmében 13 BVSC-s játékos is közreműködött. 2008-ban Zugló önkormányzata jelentős támogatással segítette az egyesületet, ennek következtében 2008 végén az egyesület felvette a BVSC-Zugló nevet.
A Vasas vízilabda tündérmeséje és a sikerek korszaka
A valóságos tündérmese 1947-ben kezdődött, amikor a Vasas mindjárt duplázott: elhódította a bajnoki aranyérmet és a hazai kupát is. Az aranykor ezzel több mint két évtizedre lezárult, bár 1961-ben sikerült elnyerni a kupát a Honvéd elleni minimális diadallal. Az, ami 1975-ben kezdődött, feledhetetlen és alighanem felülmúlhatatlan. Tíz évadon át csak egyszer - 1978-ban - fordult elő, hogy nem a Vasas volt a bajnok, és a kilenc elsőség során mindösszesen tíz vereséget szenvedett a szikkadt labdát kedvelő, a gömböt a levegőben megszárító, Faragó-, Csapó-féle csodacsapat. Az együttes háromszor veretlenül - 1983-ban egyenesen százszázalékos teljesítménnyel -, további három alkalommal egyetlen vereséget számlálva szerezte meg az aranyat.
A nemzetközi színtéren is kiemelkedő sikereket arattak. Az 1979-es négyes döntőben - a belgrádi Partizan (9:7), a házigazda Spandau (4:4), valamint a barcelonai Montjuich (8:6) előtt - elhódították a BEK-et, majd 1984-ben, oda-visszavágós csúcstalálkozón, megismételték európai diadalukat. A CSZK VMF Moszkva elleni második mérkőzésre háromezernél is többen préselődtek be a Komjádi uszodába, és a szurkolók megérezték, mire érdemes kimenni: a Vasas a valaha volt legragyogóbb pólógálák egyikével nyert 10:5-re. Ők ketten - többek között az olimpiai bajnok Kenéz Györggyel, valamint Budavári Imrével, Földi Lászlóval, Méhes Jenővel, Kuncz Lászlóval együtt - 1985-ben elnyerték a KEK-et, majd Mészáros 1994-ben tizennégy másodperccel a befejezés előtt lőtte a győztes gólt az Újpest elleni hazai kupadöntőben (5:6, 10:8).
Kenéz György, a Vasas legendája
Kenéz György olimpiai bajnok vízilabdázó a Központi Sportiskola egyik neveltje, aki később a Vasas kilencszeres bajnokcsapatát erősítette. A BEK-trófeát is kétszer elhódították. A Montrealban győztes válogatott legfiatalabb játékosa volt, alig húsz évesen lett olimpiai bajnok. Munkabírásával, jól időzített átadásaival, irányító készségével és szemfüles gólokkal tűnt ki. Még két világbajnokságon és három Európa-bajnokságon szerepelt a válogatottban. Öt érmet szerzett, de csak egyet ötvöztek arannyal, amit az 1973-as EB-ről Jönköppingből hozott haza. A válogatottban 128 alkalommal szerepelt. Jelenleg a Vasas fiataljainak edzéseit vezeti és a Faragó-Csapó kettős póló sulijában közreműködik.
A BVSC és a Vasas rivalizálása: A legendás 1995-96-os döntő
Magyarországon 1987-ben rendezték az utolsó rájátszás nélküli vízilabda bajnokságot, amit a BVSC nyert meg, ezzel fennállása harmadik aranyérmét szerezve. A két klub közötti rivalizálás egyik csúcspontja az 1995-96-os bajnoki szezon volt, amelynek döntőjét a BVSC és a Vasas játszotta. Az 1995-96-os szezonban annyi előnyt azért jelentett, hogy az első Vasas és a második UTE, egyből bent volt a négy között - a következő években már nyolcas rájátszás volt -, míg az elődöntőért az alapszakasz negyedik BVSC, az ötödik Szegeddel, a harmadik Ferencváros, pedig a hatodik Kordax-szal mérkőzött. A vízilabda rájátszás másik, később vitatott pontja az volt, hogy gyakorlatilag a kupapárharcok mintájára, két meccs alapján, összesített gólkülönbség számítással zajlottak a küzdelmek.
A Vasas alapszakasz győztesként, regnáló Magyar Kupa-címvédőként várta a rájátszást, és a Kordax kiverése után a szakemberek szerint toronymagas esélyese volt a finálénak. A BVSC azonban egészen mást főzött ki. Gerendás György 1992-ben vette át a BVSC irányítását, pont Faragó Tamástól. A Szeged elleni elődöntőben a BVSC hihetetlen fordítást mutatott be. A Szeged 11-7-re nyert hazai pályán és a visszavágó utolsó negyedében is őrizte négygólos előnyét, úgy, hogy korábban már összesítésben hat góllal is ment. Harmincnyolc másodperc volt hátra. A Szeged ekkor kapott egy emberelőnyt, amit természetesen esze ágában sem volt kihasználni. Elvesztették a labdát, az előre került Varga Zsolthoz, aki irgalmatlanul beverte a léc alá (10-6). Ezzel dolgozta le négygólos hátrányát a vasutasgárda a Szőnyi úton, pedig már csak két másodperc volt a dudáig. Csakhogy a mezőny leginkább fanatizálható társasága ellen bűn ily masszív passzivitásba burkolózni. És a vérszemet kapott BVSC a hosszabbításban már nem ismert pardont (13-6), be is jutott az elődöntőbe. Az elődöntő párharc legeredményesebbje a BVSC-ből Gyöngyösi András volt 6 góllal.
Kialakult, tehát a legjobb négy csapat mezőnye, az egyik ágon a Vasas a Kordax-szal, mi pedig a korábbi három szezonban a bajnokságban sebezhetetlen, az előző kiírásban, pedig BEK-et majd Európai Szuperkupát nyerő UTE-val találkoztunk. Az elődöntők előtt két kifacsart, finálét vesztett társaság az UTE és a BVSC, egy végveszélyben lévő csapat és a trónra 1989 után ismét felülni készülő együttes került be. Az elődöntőket és a döntőket 10 nap alatt játszották le. A húsvéthétfői visszavágó azután góliszonyt és kőkemény védekezést hozott. Az UTE még döntetlenre mentette a partit, azzal, hogy négy negyed után ledolgozta egygólos hátrányát, de azután a hosszabbításban ezúttal is bebizonyosodott, hogy ebben a szezonban ez, a BVSC műfaja. Szépen felépült aztán a felnőttcsapat, 1996 és 1999 között négy bajnokságot nyertünk egymás után, ennek is már harminc éve.
A Szőnyi úti uszoda, Laky Károly emlékezete és a jelen
A BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) gazdag történelemmel rendelkezik a magyar sportban, különösen az úszás és a vízilabda terén. Az egyesület nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jelentős eredményeket ért el, nevelve kiemelkedő sportolókat és meghatározó szerepet játszva a sportágak fejlődésében. A klub 115. évfordulója alkalmából kétnapos programsorozatot tartott az egyesület - ennek első napján felavatták Laky Károly szobrát a Szőnyi úti uszoda előtt, majd rendhagyó vízilabda-gálamérkőzést rendeztek a BVSC és a Vasas között. Az 1995-1996-os idényben ez a két együttes játszotta a bajnoki döntőt. A 2000-ben, 88 évesen elhunyt Laky játékosként, edzőként, majd elnökként is meghatározó alakja volt a BVSC-nek, és jelentős szerepet vállalt a Szőnyi úti uszoda megépítésében is, amelyet 2012-ben, születése századik évfordulóján neveztek el róla. Szatmáry Kristóf, a BVSC-Zugló elnöke a szoboravatáson úgy fogalmazott: „Klubunk két legsikeresebb szakosztálya a vívás és a vízilabda, e sportágakban szereztük meg a legtöbb érmet világversenyeken, olimpiai játékokon. Fenyvesi Csaba szobra már jó ideje díszíti az uszoda bejáratát, most pedig leleplezünk egy másikat az uszodánk névadójáról. Laky Károly éppen száz évvel ezelőtt, 1926-ban kezdett vízilabdázni, 1966-ban, hatvan évvel ezelőtt az ő edzősége alatt szerezte meg férficsapatunk első országos bajnoki címét, tevékeny részt vállalt a szakosztály sikereinek megalapozásában, valamint szövetségi kapitányként ő vezette a magyar férfiválogatottat az 1964-es olimpián bajnoki címig. Méltó emléket szeretnénk állítani neki a szoborral, immár két legendánkkal találkozhatnak fiataljaink edzésre érkezéskor.”
A háromszoros olimpiai bajnok Szécsi Zoltán a BVSC-ben nevelkedett - felidézte, 1988 januárjában lépett be először a zuglói uszodába, innentől pedig „nagyon szép és hosszú időszak következett” a karrierjében. „Nagyon szép tizenhat évet töltöttem a BVSC-ben, amelynek a végén kicsit mostohává váltak a körülmények, az utóbbi években viszont, amikor erre járok, irigykedve nézem, milyen sokat épült-szépült itt minden, milyen nagyszerű lett az uszoda. Azért is fontos ez a nap, mert azt bizonyítja: nincs ház, amely valaha is teljesen elkészül.”
A felújított Laky Károly Uszoda és a Volvo-kupa
A BVSC-Zugló elnöke a sajtótájékoztatón érthetően büszkén beszélt az uszoda felújításáról, továbbá nem felejtette el megemlíteni, hogy a 2013-as világbajnok magyar válogatott tagjai közük heten is az egyesület növendékei! Miként Szatmáry Kristóf fogalmazott: „Roppant büszkék vagyunk arra, hogy a Laky Károly Uszodában láthatjuk vendégül a IX. Volvo-kupa résztvevőit, köztük a méltán ünnepelt magyar férfi vízilabda-válogatott tagjait. Büszkék vagyunk, mert a nemzetközi torna a hazai sportélet egyik meghatározó eseménye, és büszkék vagyunk azért is, mert rendezőként ország-világ előtt megmutathatjuk, büszkélkedhetünk a 2014-es esztendőben felújított létesítményünkkel. Állami segítséggel több, mint 860 millió forint értékű beruházás ment végbe az uszodában, a modernizáció a nyílászárókon át a vízgépészetig bezárólag mindent érintett, ráadásul 569 millió forintos beruházásként a nagy uszoda tőszomszédságában új tanuszoda is épült.”
Péntektől vasárnapig a Szőnyi úti Laky Károly Uszodában rendezik meg a IX. Volvo-kupát! A Magyar Vízilabda Szövetség és a Volvo Autó Hungária ezúttal a fővárosban, a Szőnyi úti Laky Károly Uszodában rendezte meg a torna eseményeit. Kemény Dénes, az MVLSZ elnöke így fogalmazott: „A BVSC akár az utánpótlás mennyiségét, akár a minőségét tekintve a magyar vízilabda kiemelkedő klubja, a felújított uszoda kiváló helyszíne lesz a tornának.”
Benedek Tibor, a magyar válogatott szövetségi kapitánya kiemelte: „Örülünk, hogy ilyen lehetőségünk van, hogy öt napot együtt tudjunk készülni. Az uszoda valóban különleges, már csak azért is, mert én is itt játszottam életem első mérkőzését.” Madaras Norbert, aki Varga Dániel távollétében a csapatkapitányi tisztséget is ellátta, kifejezetten örült, hogy erős ellenfelek érkeznek: „A klubszezonban ez a leghosszabb idő, amit együtt tudunk tölteni, ez Tibinek és nekünk is sokat segít a közös munkában. A kisebb pálya miatt különösen, de amúgy is nagyon jó az ellenfélválasztás. Most lesznek szoros meccsek, ennek pedig kifejezetten örülök, hiszen ezeken derül ki igazán, hol is tartunk.”
A Volvo-kupa magyar kerete Kapusok: Decker Attila, Nagy Viktor (Szolnoki Dózsa-Közgép). Mezőnyjátékosok: Bátori Bence, Decker Ádám, Gór-Nagy Miklós, Salamon Ferenc (A-Híd-OSC-Újbuda), Angyal Dániel, Bedő Krisztián, Erdélyi Balázs, Szivós Márton (ZF-Eger), Madaras Norbert, Mezei Tamás, Vámos Márton, Varga Dénes (Szolnoki Dózsa-Közgép), Német Toni (VasasPlaket), Manhercz Krisztián (Tiszavirág-Szeged-Diapolo). A program: 2015. február 13., péntek Horvátország-Kanada 16.30 Magyarország-Egyesült Államok 18.30. 2015. február 14., szombat Egyesült Államok-Kanada 17.15 Magyarország-Horvátország 19.00.
A BVSC jelenlegi csapata és a legfrissebb Vasas elleni összecsapás
Kemény Kristóf együttese az első ötbe várható a bajnokságban, a játékosok nyilván a négybe kerülnének. Az import oldalon Csacsovszky Erik és Bundschuh Erik (mindketten az OSC-től érkeztek) és a Kaposvárról szerződtetett Horváth Ákos neve szerepel. A hétvégén az Eurokupa egyik selejtezőcsoportjának adott otthont a klub, még Konarik Ákos, a Vasas kétszeres Eurokupa-győztes pólósa is kiemelte, milyen profi rendezőnek bizonyult a BVSC. A vízben is kiválóan teljesítettek a Szőnyi útiak, csoportmásodikként jutottak tovább a Vasas mögött, amellyel vasárnap pazar meccset játszottak (15-16).
A parti után két hazai játékossal, az angyalföldieknek hét gólt hintő Tátrai Dávidot, és az ötször betaláló Csacsovszky Erikkel beszélgettünk röviden. A 20 éves Tátrairól azt írtuk az idény előtt, hogy "a bukaresti vébén parádézó játékostól sokat várhatnak a Szőnyi úton". A Nemzeti Sport szakírója, Lakner Gábor pedig úgy fogalmazott szezonelőzetesében, hogy "klubcsapatában a nyári változások után egyértelműen meghatározó szerepet kell betöltenie". A Vasas ellen is megmutatta, milyen sok van benne. Rosszkéz oldalon, kapáson és bekkben is feltűnt, plusz dobott hét gólt. Tátrai Dávid így nyilatkozott a Vasas elleni mérkőzésről: „Jól játszottunk a Vasas ellen, bár nem a védekezés dominált a meccsen. Biztató eredményt értünk el, a Vasas csak az utolsó másodpercekben szerezte meg a győztes gólt. Pozitív élményekkel szaladhatunk neki az előttünk álló időszaknak. Nagyon örülünk annak, hogy sikerült továbbjutnunk a következő körbe.” Pécs után a BVSC-ben is együtt szerepelhetnek a Csacsovszky testvérek, a center Alex és Erik. Csacsovszky Erik a testvérével való közös játék előnyeiről beszélt: „A bátyámmal egy csapatban játszani kuriózum. Fél tekintetekből, összenézésekből megértjük egymást, ez adhat előnyt más csapatokkal szemben. Akinek van testvére, az pontosan tudja, hogy ez milyen. Abszolút jól érzem magam a BVSC-ben, profi a környezet, nagyon jó a csapat, jó társaság és közösség.”
