A Vasas Futball Club Kft. tulajdonosi háttere és az átláthatóság kérdése a magyar labdarúgásban

A Vasas Futball Club (Vasas FC) Budapest XIII. kerületének, Angyalföldnek a profi labdarúgó klubja. A labdarúgócsapat és a futballklub története szorosan összeforrott a magyar labdarúgás történelmével. Azonban az elmúlt években a klub, számos más magyar élvonalbeli csapathoz hasonlóan, a tulajdonosi struktúra átláthatatlanságával és pénzügyi kihívásokkal küzdött, melyek befolyásolták működését és eredményességét. Jelen cikk részletesen bemutatja a Vasas FC történetét, kiemelkedő sikereit, majd rávilágít a tulajdonosi viszonyok bonyolultságára, melyek gyakori problémát jelentenek a hazai labdarúgásban.

A Vasas Futball Club története és sikerei

A Vasas élvonalbeli focicsapata 1911. március 16-án alakult sportclub labdarúgó szakosztályaként. Ezen a napon megalakult a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja, a Vasas. Története során hat alkalommal nyert magyar bajnoki címet, négy alkalommal pedig kupagyőztes volt. A magyar labdarúgó csapatok élvonalbeli mérkőzései alapján számított eredményességi listán az 5. helyet tudhatja magáénak. Támogatottsága, szurkolótábora, szimpatizánsai pedig 2010-es felmérés alapján körülbelül 140-150 000 szurkolóra tehető és ezzel az 3-4. helyre sorolható.

Az első sikerek és a kezdeti évek

A labdarúgók a kezdeti időkben alacsonyabb osztályokban szerepeltek, de öt év alatt három osztályt előre lépve az első vonalban is bemutatkozhattak az 1916-17-es bajnokságban, és azt a 6. helyen zárták. Az első érmekre 1924-ig kellett várni. Ekkor csakúgy, mint egy évvel később bronzérmet szerzett a csapat, és Takács II Gyula szerezte a legtöbb gólt a bajnoki küzdelmek során (26 találat), így ő lett a klub első gólkirálya. A 20-as évek végéig a Vasas stabil középcsapatnak számított, ám 1928-ban a 10. helyet megszerezve (12 csapatos volt a bajnokság) kiesett az NB I-ből. 1930-ban sikerült a visszajutás. A pályaavató mérkőzésen 5-2 arányban a Vasas legyőzte a Ferencvárost. Ez a pálya még a Béke utca-Forgách utca által határolt nem túl nagy területet jelentette. Az újbóli fölkerülés rövid fellángolásnak bizonyult, mert újabb kiesés következett és egy nehéz időszak küszöbére került a csapat. Szereplését tekintve a gárda tartósan az élmezőnyben tartózkodott, második harmadik helyek színesítették a palettát.

Óriási szenzációnak számított, hogy 1947-ben Szovjetunióban szerepelt a Vasas vendégcsapatként, amely legtöbbször a Ruzsa - Lőrincz, Moór, Lóránt - Pósa, Nagy I. - Illovszky, Berzi, Szilágyi I, Szilágyi II, Kántor felállásban szerepelt. A klub első nagy sikerét a Magyar Kupa megnyerése jelentette 1955-ben. A forradalom előtt, alatt és után is piros-kék sikerek voltak a korabeli évek meghatározó eseményei.

Az aranykor: nemzetközi hírnév és bajnoki címek

1956-ban Közép-európai kupát nyert a csapat: a Népstadionban 100 000 néző előtt lejátszott mérkőzésen 9-2-re nyert az osztrák SK Rapid Wien ellen. Az 1957-es évszámot végre a Vasas első bajnoki címe fémjelezte. A forradalom utáni első bajnokság ugyan még „csonka” volt (11 fordulós), de azt csapatunk nyerte: leginkább a Kovalik, Kárpáti, Kontha, Sárosi, Bundzsák, Berendi, Raduly, Szilágyi I, Kaszás, Lelenka, Csordás tizenegynek köszönhetően. Gólkirály, pedig 17 találattal Szilágyi I Gyula volt. Mint bajnokcsapat, jogot szerzett a Bajnokcsapatok Európa-kupájában való indulásra. Első fordulóban a svájci BSC Young Boys volt az ellenfél. Az idegenbeli 1-1 után, a visszavágón 2-1-es Vasas-győzelem született.

A következő körben nem kisebb csapat, mint a holland Ajax várta a Vasast. Az amszterdami 2-2 után a Népstadionbeli hazai mérkőzésen 4-0 arányban győzelmet aratott a magyar csapat. Az elődöntőben a kor legnagyobb csapatával a Real Madriddal került szembe a Vasas. Az első mérkőzésre ezúttal is idegenben került sor. Spanyolországból 4-0-s vereséggel tértek haza. A Real Madridban akkor Kopa, Didi, Santamaria, Di Stefano és nem utolsósorban Puskás Ferenc játszott. A visszavágónak ismét a telt házas Népstadion adott otthont, ahol Bundzsák Dezső és Csordás Lajos góljaival megvertük a spanyolokat. Innentől számítják a Vasas aranykorát, amely a 60-as években teljesedett ki. 1957-ben, 1960-ban, 1961-ben, 1965-ben és 1966-ban a Vasas nyerte a bajnokságot. A csapat edzői Illovszky Rudolf és Baróti Lajos voltak. Szentmihályi, Kárpáti, Mészöly, Sárosi, Bundzsák, Berendi, Mathesz, Kékesi, Machos, Farkas, Ihász, Pál II, Korsós, Fister, Molnár, Varga, Bakos voltak azok a játékosok, kiknek nevéhez fűződött az a bizonyos aranykor. 1966-ban a csapat veretlenül nyerte a bajnokságot, és Farkas János gólkirályi címet szerzett 25 találattal.

Az 1960-as években végül megoldódott a pálya kérdése. A Vasas addig is a XIII. kerületben játszott, csakhogy a Latorca utcában, később, pedig az Építők-pályán. 1961-ben lett az angyalföldiek otthona a Fáy utca, amely a mai napig is ekképpen üzemel. 2004-ben a Fáy utcai stadiont a Vasas legendás és sikeres játékosáról, edzőjéről, Illovszky Rudolfról nevezték el.

Minden körülmények között említést érdemel és az akkori csapat erejét mutatja, hogy 1967-ben fényes sikert aratott a Vasas együttese Santiago de Chileben. A Chile fővárosában rendezett Hexagonal - Kupán öt Dél-Amerikai együttessel megküzdve a Vasas egyedüli európaiként veretlenül nyerte meg a tornát, amelyen összemérte az erejét többek között a Pelével, Carlos Albertoval és Eduval felálló Santossal, valamint a Világ-Kupa akkori védőjével, a Penarol-lal.

A 70-es évektől napjainkig: hullámvölgyek és visszatérések

Az 1970-es években folytatódott a Vasas jó szériája. A csapat korabeli összeállítása: Mészáros, Török, Komjáti, Hegedűs, Kántor, Gass, Zombori, Müller, Várady, Kovács, Izsó volt. A vezetőedző ismételten Illovszky Rudolf volt. A bajnoki címeket ekkortájt az Újpest nyerte, így a többi csapat nem igazán tudott érvényesülni. Innentől kezdve a Vasas igazán kimagaslóan nagy sikert nem könyvelhetett el. Két kupagyőzelem a 80-as évekből (’82 és ’86) jelentette ekkor a sikereket, és a csapat az élmezőnyhöz tartozott - igaz, hangos sikerek nélkül.

1990-től kezdve viszont már a stabil középcsapat jelzővel lehetett a Vasast illetni. A rendszerváltás után érezhető volt, hogy a Vasas már nem élvezi az addigi támogatottságot. Jelentősebb játékosai az időszaknak Babócsy, Nahóczky, Mészöly G., Tuboly, Zvara, Pecha, Gubucz, Klink, Galaschek, Nagy T, Claude és Szíjjártó volt. 1995-ben már közel került a Vasas a kieséshez. Az őszi szezon végén a kieső, 15. helyen telelt a csapat. Illovszky Rudolf vette át a csapat irányítását, és többek között egy 10 mérkőzéses veretlenségi sorozatot produkálva az idény végén a 10. helyen zárt a csapat. 1998-ban és 2001-ben két bronzérem következett.

A 2001/02-es bajnokságban utolsóként kiesett a csapat az élvonalból. A bajnokság közben négy edző váltotta egymást, de nem tudták megmenteni a csapatot a bukástól. Az NBI/B-ben a működés bizonytalansága a megszűnéshez vezetett. Fél évre eltűnt a Vasas a magyar futball palettájáról. 2003-ban Jámbor János nagyvállalkozói szerepvállalása valamint az újjáalakuló Vasas SC vezetése megteremtették azt a lehetőséget, mellyel a Vasas újra életre kelt és a Kecskeméti TE versenyzési jogán ismét az NBI/B-ben szerepelhetett. 2006-ban a Vasas a bajnokság végén ismét kiesett az NB I-ből. A megfiatalodott együttes élére Mészöly Géza került, de a pénzügyi gondokkal küzdő, emiatt a másodosztályba visszaminősített FTC helyett mégis elindulhatott a 2007-08-as szezonban az első osztályban. A bajnokság végén a csapat a 9. helyen végzett.

2008. december 31-ével véget ért egy öt éves periódus, hiszen Jámbor János eladta üzletrészét, és a Vasas Futball Kft. 100%-os tulajdonosa a Vasas Sport Club lett. Végül a csapat az őszi 3. helyezés után, a bajnokság végén a 10. helyezett lett. 2009. december 21-én a Vasas Futball Kft. 99 százalékos tulajdonrészét egy luxemburgi érdekeltségű cég vásárolta meg, az erre vonatkozó előszerződést november 26-án már aláírták. Az új edző az olasz Giovanni Dellacasa lett, őt a 2010 őszi idény nagyon rossz eredményei után a csapat egykori játékosa, Komjáti András követte. 2011-ben a Híd Akvizíciós Zrt lett a futballklub tulajdonosa, amely eredménytelen időszakot hozott, hiszen a 2011/12-es bajnokságban utolsó előttiként ismét kiesett a csapat az élvonalból.

2012 tavaszán a futballklubot visszavásárolta a Markovits László nevével fémjelzett Vasas SC, amely jelentős erőfeszítéseket tett a csapat megmentésére és licence követelmények teljesítésére, ennek eredményeként a futballcsapat a nehéz helyzet ellenére tisztességgel befejezte a bajnokságot. 2012 nyarán német tulajdonosa lett a klubnak, de ez az időszak sem feltétlenül a sikerekről szólt. 2013 végén aztán Jámbor János újra szerepet vállalt az angyalföldi klubnál, a Vasas FC ismét visszatért a helyes útra, gazdasági és szakmai szempontból is. Ennek eredményeként a csapat megnyerte a 2014/15-ös idényt az NB II-ben, és visszakerült az őt megillető helyre: a magyar élvonalba.

A Vasas Futball Club Kft. tulajdonosi struktúrájának változásai és kihívásai

A Vasas Futball Club Kft. tulajdonosi viszonyai az elmúlt években rendkívül dinamikusan alakultak, melyek rávilágítanak a magyar labdarúgásban uralkodó szélesebb körű átláthatósági problémákra. A Vasas Futball Club Kft.-ben kisebbségi tulajdonos a sportegyesület Vasas SC, a többségi tulajdonrészt 2011 februárja óta a Híd Akvizíciós Zrt. birtokolja.

A Híd Zrt. honlapján az áll, hogy "hosszú évek során szerzett szakmai tapasztalat" áll a vállalat mögött, de a cégnyilvántartás szerint csak tavaly júniusban alakult - 2010-es mérlegadatai pedig nem szerepelnek a nyilvántartásban. A szekszárdi székhelyű vállalkozás jegyzett tőkéje kétmilliárd forint, alkalmazottainak száma egy fő. 2010 októberében a Tolna Megyei Cégbíróság az APEH jelzése nyomán határozatban hívta fel a tulajdonosokat a törvényes működés helyreállítására, mivel a cég a bejelentett székhelyén nem volt megtalálható. Egy hónappal később, mivel a vezérigazgatót sikerült megtalálni, a megszüntetésre vonatkozó eljárást megszüntették, egyúttal törvényességi felügyeletet kezdeményeztek a cég ellen.

A Híd Zrt.-nek két tulajdonosa van: a két magánszemély által birtokolt, budapesti Premium Bau Kft., valamint a 2010 februárjában egymilliárd forint jegyzett tőkével alapított Executor Capital Zrt. Ez utóbbi vállalat tulajdonosa egy, a New York-i Koreatown egyik irodaházába bejegyzett vállalat, az Executor Capital Llc. A Híd Zrt. önkormányzatoknak, hitelintézeteknek és más vállalatoknak kínál szolgáltatásokat, "legyen szó kintlévőség kezelésről, hatékony költségcsökkentésről, a gazdálkodás racionalizálásától egészen a csőd közeli helyzet menedzselésig". A társaság ellen az APEH Tolna Megyei Adóigazgatóságának Hátralékkezelési Osztálya 2011. június 21-én végrehajtást rendelt el. Markovits László, a Vasas SC elnöke kérdésünkre közölte, erről a tényről az egyesületet még senki sem tájékoztatta. A Vasashoz eljuttattuk az amerikai cég tulajdonosainak kilétét firtató kérdésünket, kerestük a Híd Zrt. vezérigazgatóját, választ egyelőre nem kaptunk.

A Vasas SC ügyvezetése az elmúlt hónapokban háromszor is kísérletet tett arra, hogy jóhiszemű partnerként, valamennyi fél megelégedésére rendezze a labdarúgó kft. helyzetét. Előbb maga tett ajánlatot a többségi tulajdonos részének kivásárlására, majd ezután próbált élni vételi jogával. A cégbírósági döntés után a helyzet minél előbbi rendezése érdekében lemondott elővásárlási jogáról a jelentkező német befektető javára, illetve elfogadta a Hungast tulajdonszerzését a szükséges garanciák mellett. A fent említett időszak rengeteg fordulatot, ellentmondásos híreket hozott. Sokáig lehetne elemezni a helyzetet, rengeteg közlemény, interjú látott napvilágot.

A Vasas Sport Club elnöke Markovits László, a Híd Zrt. képviseletében Faragó Attila, és a Vasas Futball Club Kft. képviselői egyeztettek a klub jövőjéről. Faragó Attila a megállapodáshoz a következőket fűzte: „Nagyon örülök, hogy a mai napon sikerült megállapodnunk, és nagyon sok sikert kívánok a Vasasnak.” A Vasas SC tisztában van azzal, hogy egy nagyon nehéz időszak következik mind a pályán, mind a pályán kívül. Nem tudjuk garantálni, hogy a csapat bent marad az NB1-ben. Ezt csak a játékosok tudják kiharcolni a pályán. Mi annyit tudunk tenni, hogy a mai naptól gondoskodunk a nyugodt munka feltételeiről. Ha bent marad a csapat, ha a másodosztályban fogja folytatni, a Vasas SC garantálja a nemzeti bajnokságban való indulás feltételeit. Ennél is fontosabb azonban a hosszú évtizedek munkájával elért jó hírünk megőrzése és tovább vitele. A Vasas neve 101 éve egybeforrt a sportszerűséggel, a megbízhatósággal, szavahihetőséggel és a tisztességgel.

Átláthatatlanság a Magyar Labdarúgásban: Általános problémák

Az átláthatatlan tulajdonosi struktúrák nemcsak a Vasas Futball Club Kft. esetében jelentenek kihívást, hanem sajnos általános problémát jelentenek a magyar labdarúgás élvonalában. Ciprus, Hollandia, Jersey, Liechtenstein, Seychelles-szigetek, Svájc, USA: közvetlenül vagy áttételeken keresztül ezekben az országokban bejegyzett, offshore vagy offshore-jellegű cégek szerepelnek több magyar első osztályú labdarúgóklubot működtető cég tulajdonosai között. Több klub mögött részben vagy egészben offshore-hátteret találni, melynek a kedvező adózáson túl az is jellemzője, hogy a gazdálkodás és a tulajdonosi összetétel ily módon a magyar cégnyilvántartásból nem ismerhető meg.

Példák más élvonalbeli klubokból

Átláthatatlan tulajdonosi szerkezetével az Újpest sincs egyedül a magyar labdarúgás élvonalában. A Honvédot, a Vasast, a Győrt és a Diósgyőrt működtető vállalatok közvetlen vagy közvetett tulajdonosai között egyaránt felbukkannak ilyen cégek.

Múlt kedden csalás gyanújával őrizetbe vették az Újpest FC tulajdonosaként ismert Tolnai Sándor vállalkozót és két társát. A klub szóvivője a hír megjelenése után azt mondta az [origo]-nak, hogy az Újpest FC Kft. többségi tulajdonosa a City Budapest Zrt., Tolnainak közvetlen tulajdonrésze nincs a futballcsapatot működtető Újpest FC Kft.-ben, ezért az ügyben "nem tudunk és nem is kívánunk állást foglalni". Bár a sportsajtóban rendszeresen tulajdonosként szerepelt, a Magyarországon nyilvánosan elérhető cégadatok alapján nem igazolható, hogy Tolnainak részesedése lenne az Újpest FC Kft.-ben. Annak tulajdonosai ugyanis végső soron kizárólag offshore-jellegű cégek, konkrétan két ciprusi és egy seychelle-i bejegyzésű vállalat. A főtulajdonos City Budapest Zrt. egy magyar társaság (a Taverna Holding) és három kft. tulajdona. A svájci lakcímmel rendelkező Tolnai Sándor a Taverna Holding három cégjegyzésre jogosult tisztségviselőjének egyike. Megkérdeztük az Újpest szóvivőjét, hogy kik állnak e cégek mögött, Nemes Károly azonban közölte, erről a City Budapest Zrt. vezetőit kell megkérdezni. A saját honlappal nem rendelkező társaság képviselőit a Taverna Holdingon keresztül próbáltuk elérni, cikkünk megjelenéséig sikertelenül.

Az MLSZ és az átláthatóság kérdése

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) célul tűzte ki az átláthatóság növelését, azonban a gyakorlatban számos korlátba ütközik. Az MLSZ klublicenc-szabályzatában az áll, hogy a "kérelmező sportszervezet elkészíti és átadja a cégstruktúra leírását", mely "tartalmazza a licenckérelmező leányvállalatait, kapcsolt vállalkozásait és az irányítását végző társaságokat egészen a legvégső irányító személyig". A szabályzatnak a deklarált célja "a sportszervezetek gazdasági és pénzügyi lehetőségeinek javítása, átláthatóságuk és hitelességük növelése".

Borbély Zoltán, az MLSZ jogi és sajtóirodájának vezetője azonban közölte, az európai szövetség (UEFA) kifejezetten tiltja, hogy a szövetségek ilyen jellegű adatot bárkivel megosszanak. Az UEFA klublicenc-szabályzatának 11. cikkelye kimondja, hogy a licencadónak - vagyis a nemzeti szövetségnek - bizalmasan kell kezelnie az eljárás során tudomására jutott adatokat.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) sportért felelős államtitkársága szerint a témában nem a Nefmi kompetens, "ezen kérdéskört az MLSZ-nek kell kivizsgálnia". Borbély Zoltán elmondása szerint "A Magyar Labdarúgó Szövetségtől nem várható, hogy felszámolja a zavaros tulajdoni viszonyokat, mert rendkívül behatároltak a jogi eszközei. Korlátozottan tudjuk ellenőrizni a klubok tulajdonosi hátterét." Hozzátette: "Nincs más választásunk, mint hogy bízunk a klubokban, nem tudjuk, és nem akarjuk átvenni a hatóságok szerepét. A licenceket viszont fokozottabban fogjuk ellenőrizni, ez szeptember 1-jétől a szövetség gazdasági igazgatóságának felügyelete alá tartozik majd."

Az MLSZ-nek feltették azt a kérdést is, nem lenne-e jó megoldás annak előírása, hogy a bajnokság résztvevői nem állhatnak sem közvetlenül, sem közvetetten offshore-jellegű cégek tulajdonában. "A tulajdonosi viszonyokba a szövetségnek nincs beleszólása, egyébként piacgazdasági környezetben egy ilyen kikötésnek nincs létjogosultsága. Ráadásul az UEFA sem engedélyezné a klubok működésébe való ilyen mélységű beavatkozást" - válaszolta Borbély Zoltán.

Az MLSZ idén februárban nyilvánosságra hozott, a célokat 2020-ig kijelölő stratégiájában külön fejezet foglalkozik az "átlátható, fenntartható, hatékony" gazdálkodással. A kiemelt célok között említi a futball transzparens működését, kitérve arra is, hogy ez minden szereplőre, így a klubokra is vonatkozik. "A szövetség, a profi és az amatőr klubok, a sportpályák, szponzorok és a labdarúgásban közreműködő valamennyi személy és szervezet sporttal kapcsolatos pénzügyi, nyilvántartási és adózási fegyelmét szigorítani kell" - egyebek mellett ez áll a szövegben. Másutt az olvasható, hogy "meg kell szüntetni a keresztfinanszírozás, a pénzek összekeverésének a gyakorlatát, az összemosás és pénzmosás jelenségét" - vagyis az MLSZ úgy tudja, hogy pénzmosás is folyik a magyar labdarúgásban. A stratégia arra is emlékeztet, hogy a kormány "szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását".

Csányi Sándor, az MLSZ tavaly megválasztott elnöke az idei tusnádfürdői szabadegyetemen tartott előadásában a Hvg.hu tudósítása szerint azt mondta, teljesen átláthatóvá kell tenni a gazdálkodást, mert a nemzetközi cégek enélkül nem hajlandók pénzt fektetni a magyar futballba, félnek ugyanis a visszaélésektől. Kijelentette, a fejlesztések mellett az átlátható gazdálkodás megteremtése garantálhatja a magyar foci jövőjét. Felvetésünkre, hogy ha az MLSZ lényegében eszköztelen ebben a kérdésben, milyen módon látja megvalósíthatónak a sokszor emlegetett átláthatóságot, Borbély Zoltán a következőt válaszolta: "A transzparens, átlátható működés, mint követelmény elsősorban ránk, azaz az MLSZ-re vonatkozik és ez törvényi kötelezettség is, mivel kiemelten közhasznú szervezet vagyunk. A licenceljáráson keresztül vannak eszközeink, de ezek nem hatósági jogosítványok, hiszen az MLSZ nem adó- vagy nyomozóhatóság, hanem az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, kiemelten közhasznú szervezet, melyet az ügyészség felügyel".

Pénzügyi manőverek és adózási kiskapuk a magyar labdarúgásban

Détári Lajos volt válogatott futballista - jelenleg a másodosztályú Vecsés vezetőedzője - a magyar profi labdarúgásban uralkodó állapotokról korábban többször kemény szavakkal nyilatkozott. Érdeklődésünkre azt mondta, a zavaros viszonyok érezhetően rossz hatással vannak a klubok működésére. "Nem akarok senkit gyanúsítani, de a magyar mezőnyből kiemelkedni nem tudó külföldi játékosok elképesztően magas száma például felveti, hogy esetleg valamiféle, az átigazolásukhoz kapcsolódó pénzügyi manőverrel magyarázható a jelenlétük" - mondta Détári.

Az egykori világválogatott játékos azt is elmondta, hogy több klubnál a mai napig úgy alkalmazzák a labdarúgókat, hogy munkabérként csak a minimálbérhez közeli összeget fizetik ki nekik, a maradékot egy cég utalja, "arculatátviteli és reklámtevékenységre" kötött vállalkozási szerződés alapján. Így mindkét félnek sokkal kevesebbet kell adózni, ráadásul a licenckérelem egyes előírásait is ki lehet játszani. A játékosok ugyanakkor kiszolgáltatottak, mert ha valami miatt nem kapják meg a kialkudott pénzüket, nincs kihez fordulniuk (ilyen esetre több példa is volt már az első osztályban). A klubok annak ellenére ragaszkodnak a módszerhez, hogy a sporttörvény tavalyi módosítása óta már az ugyancsak kedvezményes adózást biztosító ekhózást is választhatnák.

Négy évvel ezelőtt az [origo] is foglalkozott a jelenséggel, mint akkor megírtuk, az adókerülést lehetővé tevő modellt a Sport & Média Rent Kft. dolgozta ki, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) ajánlásával, az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkárságának támogatásával. A kluboknak e modell szerinti szolgáltatást akkoriban, többek között a Sportlife Média Kft. és a V&A Invest Kft. A Sportlife Média tavaly a Magyar Nemzet írása szerint a BKV-botrányban is felbukkant egy gyanús tanácsadói szerződéssel. A céget idén a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban törölte a cégnyilvántartásból, miután a székhelyén nem működött.

Nemzetközi kitekintés: Az átláthatóság problémája külföldön

Átláthatatlan tulajdonosi struktúrák nem csak a magyar futballban fordulnak elő. A brit parlament alsóházának sportügyekkel foglalkozó bizottsága néhány napja tette közzé jelentését a labdarúgás irányításáról, nagy figyelmet szentelve benne a klubtulajdonlásnak. A bizottság ezen a területen "sürgős reformra" szólítja fel az angol szövetséget (FA), mondván, a szervezet az átláthatóság "elfogadhatatlanul alacsony szintjét" tűri el, ami a dokumentum készítői szerint hozzájárult a klubok eladósodottságának növekedéséhez. Hugh Robertson sportminiszter külön figyelmeztette az FA-t, hogy a status quo fenntartása nem elfogadható.

A bizottság jellemző példaként hivatkozik a Leeds United esetére: évekig nem lehetett tudni, kik állnak a nagy múltú, jelenleg másodosztályú klub tulajdoni hányadának nagy részét felvásárló alap mögött. Egy Magyarországon nem létező szervezeti formáról, úgynevezett discretionary trustról van szó, mely megkönnyíti a tulajdonosok elrejtőzését.

tags: #vasas #futball #club #kft #nemzeticegtar

Népszerű bejegyzések:

• Eredmények és elemzés: Manchester City – Wolverhampton
• a két futballklub közös emlékei és kapcsolatai
• Mohácsi női kézilabda sikerek
• Élő kézilabda eredmények és sportvilág áttekintés
• Részletes mérkőzésinformációk a Ceglédi VSE-ről