Puskás Aréna: A magyar sport szentélyének története

A sport mindig is fontos szerepet játszott a magyarok életében, így nem meglepő, hogy a gyönyörű és hatalmas Puskás Ferenc Aréna Magyarország legjelentősebb létesítménye és az egész ország büszkesége lett. Ez a hely Magyarország történelmének szerves részévé vált. A gazdag történelemmel büszkélkedhető Puskás Aréna egy kultikus létesítmény, amely korszerű, multifunkciós rendezvényközpontként működik a magyar sport és kulturális életben, legyen szó labdarúgó-mérkőzésről vagy nagyszabású koncertről.

A stadion eredeti neve Népstadion volt, és a felépítésének ötlete még az első világháború előtt felmerült. A történelmi események azonban úgy alakultak, hogy a Népstadion csak 1949-1953-ban épült fel, és ezen a néven működött 2002-ig. Ekkor a legendás Aranycsapat kapitányának, Puskás Ferencnek a tiszteletére nevezték át. A stadion azonban elavult, és 2016-ban lebontották, hogy helyére épülhessen a 2019-ben átadott Aréna.

Puskás Ferenc: A névadó legenda

Puskás Ferenc, becenevén "Öcsi", a magyar labdarúgás egyik legnagyobb alakja és a nemzetközi foci egyik ikonja volt. A csodacsatár eredeti neve Purczeld Ferenc volt, 1927. április 1-jén született Budapesten. Már gyermekkorában felcsillant kivételes tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB I.-es kispesti csapatban.

Pályafutása során a Budapest Honvéd és a Real Madrid csapataiban játszott. A Kispest AC és a Budapest Honvéd balösszekötője 1945 és 1956 között 85 válogatottmérkőzésen szerepelt, és 84 gólt szerzett. Tagja és csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek, az Aranycsapatnak.

Játékát rendkívüli mozgékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, a helyzetek gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte. Még napjainkban is a világ legjobb támadójátékosai között tartják számon.

Kiemelkedő tények pályafutásából:

• A 20. század legeredményesebb góllövőjeként tartják számon.
• 84 gólt szerzett a magyar válogatottnak, amivel egészen 2019-ig minden idők legeredményesebb európai válogatott játékosa volt, (akkor előzte meg Cristiano Ronaldo).
• Pályafutása során 793 hivatalos mérkőzésen 806 gólt szerzett, ezzel minden idők legjobb góllövője.

1956-ban külföldre távozott. Spanyolországban, a világhírű Real Madrid csapatban egy évtizeden át szerepelt sikeresen. A Népstadion gyepén 1981-ben játszott újra öregfiúk-mérkőzés keretében.

Puskás hatása a magyarokra túlmutat a sporteredményeken. Ő volt az a személy, aki a magyar nép büszkeségének és nemzeti identitásának megerősítésében fontos szerepet játszott az 1950-es években, egy politikailag és gazdaságilag nehéz időszakban. Pályafutása alatt és azon túl is inspirációként szolgált a fiatal sportolóknak és a labdarúgás szerelmeseinek. Emellett az ő nevével fémjelzett sportszellemiség és elszántság a mai napig hat a magyar sportéletre.

Négy évvel később, 2006. november 17-én bekövetkezett halála után a nevét viselő stadionban ravatalozták fel, ahonnét többezres tömeg kísérte végső nyughelyére, a Szent István-bazilika altemplomába.

A Népstadion története: Tervezéstől az avatásig

Magyarország jelentős szerepet játszott az újkori olimpiák történetében. Egy nagy méretű központi sportaréna megépítésének gondolata már a XX. század elejétől foglalkoztatta a magyar építészet mestereit. A Budapesten létesítendő stadion ügyéhez már 1913-ban elnyerte Ferenc József király elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula, de a megvalósítást az első világháború meghiúsította.

A tervezés 1911-ben kezdődött meg a 1920-as nyári olimpiai játékokra való pályázattal, de a világháborúk és gazdasági válságok miatt a projekt késleltetve lett. Az 1920-as években Hajós Alfréd, aki az első magyar olimpiai aranyérmes volt, elkészítette a nemzeti stadion építési terveit. Bár ezek a tervek egy „szellemi olimpiai” ezüstérmet szereztek, a megvalósításukra végül nem került sor, bár 1921-ben törvény is született a nemzeti stadion felépítéséről.

A II. világháború során a fővárosi sportlétesítmények jelentős része súlyosan megrongálódott, így szükségessé vált az országos jelentőségű stadion megvalósítása. A második világháború után a hatalom nagyszabású beruházásokkal igyekezett legitimációját erősíteni, így a Népstadion építésére is sor került. 1945-ben az Országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, majd elkészültek az első vázlattervek, amelyek a létesítményt a XIV. kerületi Régi Lóversenytér területére álmodták meg.

Számtalan építész közül az európai modern építészet jó ismerője, a legkorszerűbb architektonikus felfogás képviselője, ifj. Dávid Károly irányíthatta a tervezést. Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. Dávid Károly és Gilyén Jenő irányításával, a Stadionépítő Vállalat kivitelezésében 5 éven át épült fel az új stadion. Az első kapavágást 1948. június 12-én tették meg, a munkálatok öt évig folytak részben a sportolók és a lakosság társadalmi munkájának igénybe vételével.

A stadion építése 1948. július 13-án kezdődött egy korábbi lóversenypálya helyén. Eredetileg 40.000 néző befogadására tervezték, de később 70.000 főre tervezték a bővítést. Az építkezésben ezrek, köztük az Aranycsapat tagjai is részt vettek, Puskás Ferenc, a későbbi stadion névadója élén. Végül a stadion befogadóképessége 78.000 fő lett. A lelátókon 78 ezer néző foglalhatott helyet, a tervek szerint százezerre bővítették volna a befogadóképességet, de erre nem került sor. Az ovális középtengelyben elhelyezett sportteret félkörben átkaroló 400 méter hosszú, 50 méter széles, 30 méter magas, két végén lejtős vasbeton tartószerkezetű lelátóegyüttes 18 ferde pilonokon nyugodott. A létesítmény összterülete 192 916 négyzetméter, a küzdőtér 17 513 négyzetméter.

Az építkezés során a helyszínen készült, előre gyártott elemekkel dolgoztak, 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 45 ezer köbméter betont, két és félezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el és 150 ezer folyóméter vezetéket fektettek le. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki.

Az építési folyamat a Népstadionnál nem ment zökkenőmentesen, mivel a Szabad Európa Rádió felfedezte, hogy az épület tartógerendáinak egy része megrepedt, ami késleltette a tervezett 1953. augusztus 20-i átadást. A határidőre történő befejezéshez a Magyar Néphadsereg ezer katonáját mozgósították. Végül az avatásra - többször módosított befejezési határidők után - 1953. augusztus 20-án került sor.

A Népstadion a megnyitás napján, 1953. augusztus 20-án nyitott meg, még nem készült el ugyan teljesen, de káprázatos pompával adták át az első ötéves terv "nagy vívmányát" a "győzelmes szocializmus" nevében a "dolgozó népnek". A pompás külsőségek voltak hivatottak feledtetni, hogy hátra volt még 24 szektor, azaz mintegy 22 ezer ülőhely kiépítése, s a pályavilágítás sem volt készen. Az eseményen jelen voltak a kommunista diktatúra vezetői és Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is. A városi legenda szerint Avery Brundage számára nem jutott hely a díszpáholyban, melynek nem kis szerepe volt abban, hogy az 1960-as olimpia rendezési jogát nem Budapest, hanem Róma kapta. A megnyitón 12 000 tornász mutatott be programot, és több mint 2000 sportoló vett részt a felvonuláson.

Az első rendezvény a stadionban egy norvég-magyar atlétikai verseny volt. Az ünnepség fénypontja a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva közötti barátságos labdarúgó mérkőzés volt, amelyet a magyar csapat 3-2-es győzelmével zárult, Puskás vezetésével. A stadiont eredetileg 78 ezer férőhellyel adták át 1953-ban, majd 1959-ben ezt 83 ezerre bővítették. A Népstadion játéktere 1959-ben kapott villanyvilágítást.

A Népstadion fénykorától a névváltoztatásig

A Népstadion számtalan jelentős sportesemény helyszíneként került be a történelembe. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, "Bütyök" legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket.

Különösen emlékezetes a magyar Aranycsapatnak az angol válogatott elleni 1954-es győzelmének eseménye. Itt győzött 1954-ben a labdarúgó Aranycsapat 7-1-re az angolok elleni legendás 6-3 visszavágóján. A londoni Wembley-stadion gyepén 1953. november 25-én elért 6:3-as magyar győzelem visszavágóján a Népstadionban, 1954. május 23-án a magyarok 7:1 arányban verték meg az angolokat. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány által irányított csapat ebben a stadionban közel három éven keresztül nem talált legyőzőre.

Rendeztek itt atlétikai Európa-bajnokságot és kosárlabda Európa-bajnokságot, utóbbit 1955-ben a gyepszőnyegre helyezett, vörösfenyőből megépített pályán játszották. Itt játszották a labdarúgó-bajnokság kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével.

Emellett a 2000-es évekig a stadion fontos szerepet töltött be kulturális rendezvények és koncertek terén is, gyakran szolgált tömeges összejövetelek helyszínéül. Fellépett többek között a szovjet Mojszejev-együttes, az amerikai dzsessz-trombitás Louis Armstrong. A Népstadionban az első nagyszabású zenei esemény Louis Armstrong énekes-trombitaművész fellépése volt 1965-ben, amit követett 1986-ban a Queen együttes, majd 1987-ben a Genesis koncertje.

1986. július 27-én a Queen legendás koncertet adott a budapesti Népstadionban. Olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, a hazaiak közül az Omega, az Illés és a Hungária. Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa.

A rendszerváltást követően a stadion részleges felújításon esett át, amely során megerősítették a felső lelátó szerkezetét, biztosítva ezzel a látogatók biztonságát és a létesítmény hosszú távú fenntarthatóságát. Ezek a fejlesztések segítettek abban, hogy a Népstadion a modern kor igényeihez igazodva továbbra is központi szerepet tölthessen be az ország sport- és kulturális életében.

Azonban a Puskás Stadion műszaki állapota folyamatosan romlott, a nyugati lelátók felső részét statikai okok miatt el kellett zárni a nézőktől. A létesítmény, amely 2002. április 2. óta viseli Puskás Ferenc, az Aranycsapat csatárának nevét, hosszú ideje rossz állapotban volt.

A Népstadionból Puskás Ferenc Stadion

2002-ben a Népstadiont átnevezték Puskás Ferenc Stadionná, a híres labdarúgó tiszteletére. Különleges 75. születésnapi ajándékot kapott Puskás: 2002. április 2. óta Puskás Ferenc Stadionnak hívják a korábbi Népstadiont. Mindenki számára evidens volt, hogy amennyiben elkeresztelik a labdarúgó-válogatott otthonát, a leghíresebb magyar ember után kell elnevezni.

A bejelentést jelentős lobbimunka előzte meg. A Sportolók Baráti Társasága nevű, egykori világhírű versenyzőket, olimpiai és világbajnokokat is felvonultató közösség levélben javasolta köztársasági elnöknek, kormányfőnek, házelnöknek, valamint az ifjúsági és sportminiszternek, hogy Öcsi 75. születésnapján nevezzék el a Népstadiont - Puskás Ferencről. A kormány jóváhagyta a kezdeményezést, így az 1953. augusztus 20-án átadott létesítmény a legendás futballista nevét kapta, akivel a csapatban veretlen volt hazai környezetben a válogatott.

A 2002. április 2-án leleplezett Puskás Ferenc Stadion felirat már az új székekkel felszerelt, fedett sajtóterasszal, elegáns VIP-páhollyal korszerűbbé tett lelátórész játékoskijárója fölé került. A születésnapi „keresztelőn” az ünnepelt 75 gyermek sorfala között sétált ki a pályára, és bírói sípszóra, fotóriporterek gyűrűjében végezte el a „kezdőrúgást", amit a baráti összejövetelre Budapestre látogató sztárvendégek, a Real Madrid két hajdani klasszisa, Alfredo di Stéfano és Emilio Butragueno is élőben látott. Hivatalosan a spanyol csapat augusztus 21-i vendégjátéka volt az első nemzetközi válogatott találkozó, amit már a Puskás Ferenc Stadionban rendeztek, s amely barátságos randevúnak maga a névadó volt a sztárvendége.

Az új Puskás Aréna kialakítása és építészeti jellemzői

Az új Puskás Ferenc sportaréna vagy hivatalosan Puskás Aréna, amely a régi Népstadion helyén áll, modern és impozáns létesítmény, amely Budapest sportéletének egyik központi helyszíne. Az aréna több szempontból is tudatosan vállal rokonságot a régi stadionnal. A mérkőzés kezdőrúgásának helyét kijelölő kezdőpont és a körülötte lévő kezdőkör mindkét stadionban pontosan ugyanott került kijelölésre. A Puskás Aréna 2019. november 15-én nyitott meg.

A létesítmény újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány, de a koncepció többször is változott. Eleinte a régi mellé épülő 45 ezres, de 60 ezresre bővíthető aréna volt a terv, később pedig "stadion a stadionban" koncepcióval a Puskás Ferenc Stadionon belül tervezték felépíteni az akkor már 68 ezresre tervezett létesítményt. Végül 2015 márciusában budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet Fürjes Balázs, akinek vezetésével egyszerűsítették és ésszerűsítették a terveket, mivel méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható volt, emellett kockázatosnak tűnt a költségkeret és az átadási határidő betartása.

A Puskás Ferenc stadion a Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész terve alapján készült. Az egykori Népstadion területén 2016 februárjában kezdődtek meg a bontási munkálatok, az új aréna építése pedig 2017 márciusában indult el. A stadiont 2016-ban kezdték el bontani, és a bontási munkálatok során a legtöbb anyagot újrahasznosították. A bontás során különös figyelmet fordítottak a történelmi értékek megőrzésére, és a keletkező törmelék felaprítását úgy végezték, hogy alapanyagként azt a Puskás Aréna építése során fel lehessen használni.

Az új stadion építése 2017-ben kezdődött és 2019-ben fejeződött be. Az építkezés során modern technológiákat és környezetbarát megoldásokat alkalmaztak. Az új Puskás Aréna megépülésének nettó 150 milliárd forintos költsége a 2017 márciusi szerződéskötés óta nem emelkedett, a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbb nyert. A teljes munka nettó értéke 150 milliárd forint volt, amelyből a nettó vállalási ár 142,85 milliárd forintot, míg a tartalékkeret 7,15 milliárd forintot, azaz az összeg 5 százalékát tette ki. A stadionra vonatkozó közbeszerzési pályázat dokumentumai alapján a projektet nyert Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Zrt. különböző alvállalkozókat vont be a projekt megvalósításához. A kormánybiztos fontos szempontként említette, hogy az aréna nemzetközi szinten átlagosnak mondható áron épüljön fel, és ezt sikerült is elérni.

Építészeti megoldások és kapacitás

A Puskás Aréna új elemeinek kialakítása funkcionális szükségleteken és az előző formák továbbgondolásán alapul. Az építkezés során egy rozsdamentes acélháló borítja homogénen az egész épületet, míg a betonszerkezet látható marad egy koronázópárkány által összefogott burkolatlan sávban. A stadion jellegzetessége a kiemelkedő pilonsor, amely az építészeti megjelenés mellett a bejáratokat is jelzi.

Az egykori stadionból egyedül a toronyépület maradt meg, amely felújítva és két emelettel bővítve egyelőre üresen áll. A tervek szerint egyszer a Puskás-múzeum helyszíne lesz. A toronyépület az, amely anyagában megőrzendő épületrészként meghagyva, restaurálva mutatja az 1950-es évek reprezentatív belső kiképzését is. A kívülről jól látható pilonok a Népstadiont idézik, ezzel is tisztelegve a korábbi aréna előtt.

A pilonok egyébként nem a régiek helyére kerültek vissza. Az UEFA-előírások szerint az atlétikai pálya kikerült a stadionból, hogy a lelátókat közelebb lehessen húzni a pályához. A tervezők a közlekedési magok egységes elrendezését és az egyszerű, ismétlődő navigációt alkalmaztak, amelyet egyértelmű infografika egészít ki. A stadionban a nagy területek és a közlekedési útvonalak átgondolt kialakítása teszi zökkenőmentessé a mozgást. A lelátókra való belépés lenyűgöző térhatást kelt, ahol a lelátók nagyvonalú kialakítása és az aréna katlanszerű megjelenése egyedülálló élményt nyújt. A meredeken felfelé ívelő lelátók teljes egészében fedettek, így igazi "katlan hangulat" tud kialakulni.

A stadion tetejének egy részén átlátszó polikarbonát fedés található, amely funkcionális okokból, például a televíziós közvetítések számára biztosít optikai átmenetet. A tervezés során hangsúlyos volt a funkcionalitás, a nagy terű összeköttetések megteremtése és a rendszerszerű összekapcsolások. Az anyaghasználatot a látszóbeton és rozsdamentes vagy horganyzott acél dominálja, a küzdőtér felé eső válaszfalakban a wc-bejáratok pirosan emelkednek ki. A gyep különleges gondoskodást igényel, beleértve az alagcsövezést, beépített öntözést és fűtést. A gyepszőnyeg hibrid lesz, azaz műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb mint a hagyományos gyep. Ilyet használnak a Barcelona, a Juventus és a Manchester United stadionjában is.

A stadion a szurkolók összességét szolgálja, ahol a szurkolás közben a közösségi élmény kerül előtérbe. A Puskás Ferenc stadion férőhely szempontból az új Puskás Aréna nagyobb lett, és 67 155 néző befogadására alkalmas, amely jelentős növekedést jelent a régi stadion kapacitásához képest. A Puskás Aréna teljes befogadóképessége 67 215 fő, ez a maximális székszámot jelenti, amikor mindenhol, a kamerák és az újságírók helyén is nézők ülnek. A nyitómeccs iránt óriási volt a médiaérdeklődés, így múlt pénteken a nézőszám 65 114 főt tett ki. A Puskás Stadion 67.155 ülőhelyével Európa 19. befogadóképességű stadionja, amelyben futballmeccseket is rendeznek. Az aréna alkalmas Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is.

Fontos események és a Puskás Aréna jelene

A Puskás Aréna, mely 2019 novemberében nyitott meg, tovább viszi a Népstadion hagyományait. A Puskás Aréna avatóján játszott Magyarország-Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzés 2019. november 15-én, dél-amerikai ország 2:1 arányú győzelmével végződött. A hazaiak szépítőtalálatát Szalai Ádám szerezte. A mérkőzés kezdőrúgását a Szpartak Moszkva egykori játékosa, Nyikita Szimonjan végezte el. Az idén kilencvenhárom esztendős egykori focista játszott és gólt is lőtt a Népstadion 1953-as avatómérkőzésén.

A magyar labdarúgó-válogatott számos fontos mérkőzést játszott itt, köztük a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőit és a 2021-es UEFA Nemzetek Ligája találkozókat. Az Európa-bajnokságon, amelyet rendhagyó módon 12 ország egy-egy városában rendeztek, a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adott otthont.

A Puskás Aréna otthont adott olyan kiemelkedő sporteseményeknek is, mint például a 2022-es UEFA Nemzetek Ligája mérkőzés, ahol a magyar válogatott Anglia ellen aratott történelmi, 4:0-ás győzelmet. Ez a találkozó különleges volt, mivel az UEFA szabályai szerint 14 év alatti gyermekek belépést nyerhettek a találkozóra egy korábbi szankció miatt. Elképesztően hangos volt a közönség, iskolások ezrei fütyültek, és izzott a levegő, parázs volt a hangulat. A labdarúgás mellett az aréna adott otthont más sportágak eseményeinek is, beleértve a nemzetközi bajnokságokat és barátságos mérkőzéseket. Ezen kívül a Puskás Aréna a nagyszabású koncertek és kulturális események színtere is. Rammstein, Depeche Mode, Guns N’ Roses és mások is léptek fel itt.

A Puskás Arénában pár nappal később, 2019. november 18-án a 21 év alatti válogatott is pályára lépett. A létesítményt Európa legjobbjai között tartják számon, így reméljük, hogy eljön majd az az idő, amikor a magyar labdarúgás is a kontinens élvonalába tartozik újra.

Közelgő események 2024-ben

A 2024. év szintén nem lesz unalmas a Puskás Arénában. A Puskás Ferenc Stadion programok széles skáláját kínálja:

A jegyvásárlás a Puskás Ferenc Stadion honlapján végezhető. Az aktuális eseményeket mindig megtekinthetjük az aréna hivatalos weblapján, ahol linkeket találunk a hivatalos jegyértékesítési honlapokra. A jegyek ára változik az eseménytől függően.

Infrastruktúra és megközelíthetőség

A Puskás Aréna modern infrastruktúrával rendelkezik, amely magában foglalja a legújabb technológiákat a nézői élmény, biztonság és multifunkcionalitás területén, beleértve korszerű világítási és hangrendszerét, valamint kényelmes, jól megközelíthető közlekedési lehetőségeket és szolgáltatásokat. Az aréna tervezése során kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra és a környezetbarát megoldásokra is.

A Puskás Aréna Budapest központjában található, így kiválóan megközelíthető tömegközlekedéssel és személygépkocsival egyaránt. A közlekedési csomópontok közelében fekszik, ami lehetővé teszi a látogatók számára, hogy könnyedén elérjék a helyszínt metróval, busszal, villamossal, trolival, vonattal, autóval és kerékpárral. A részletesebb információkért látogassa meg a stadion hivatalos honlapját.

A Puskás Arénához tartozik parkoló is, bár a kapacitása korlátozott lehet nagyobb események esetén. Érdemes előre tájékozódni a Puskás Ferenc Stadion parkolási lehetőségekről, különösen nagyszabású rendezvények, mint például nemzetközi labdarúgó-mérkőzések vagy népszerű koncertek idején. Alternatívaként sok látogató választja a közeli utcákban vagy parkolóházakban történő parkolást, illetve a közlekedést tömegközlekedési eszközökkel. Olyannyira nem sikerült a területet összefogottan megfogalmazni, hogy a metró és az 1-es villamos felől csak szűkös járdákon érhetjük el a stadiont, sőt az Ifjúság útja és a Dózsa György út Kerepesi úti torkolatán szabályosan átkelni elvileg talán lehetséges, de gyakorlatilag szinte megugorhatatlan kihívás. Bár a nagyobb rendezvényekkor a Stefánia és a Dózsa György utat lezárják, de nem minden esetben, és a kisebb eseményekre is több száz, esetleg több ezer ember botorkál a szűk és töredezett járdákon. Éppen azért, mert a Puskás Aréna egy, a városszövetbe ékelt stadion, fontos lett volna méltó módon be is ágyazni ebbe a struktúrába.

A Puskás Ferenc Stadium területén találhatók büfék, wc-k, elsősegélynyújtó helyek, babaszobák és boltok. A Puskás Aréna közelében rengeteg szállási hely található azok számára, akik más városból, illetve országból érkeznek ide. Például 0,5 km távolságra az Arénától található a négy csillagos Danubius Hotel Aréna, ahol már 20.000 HUF-tól foglalhat szobát. A Lion’s Garden Hotel még egy négy csillagos szálloda Puskás Aréna közelében. A booking-on pedig rengeteg hostel és apartman ajánlatot lehet találni gyakori kedvezményes ajánlatokkal. A Puskás Aréna elhelyezkedésének köszönhetően, körülötte számos étterem, kávézó és bolt található.

A Puskás Ferenc stadion címe: 1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5.

Hivatalos weboldal: www.puskasarena.com

tags: #viragarus #puskas #stadion

Népszerű bejegyzések:

• Magyar ifjúsági sportsikerek és tehetségek
• Sportközvetítések a BKV Előre, FTC és Máv Előre csapatairól
• A DAC és a Sepsi OSK mérkőzésének előzetese
• Mindent az EHF Bajnokok Ligájáról és a Final4-ről
• Érzelmekkel teli Duett finálé