A vízilabda mérkőzés időtartama és szabályai: Részletes áttekintés
A vízilabda, vagy régebbi elnevezéssel vízipóló, egy labdajáték, melyet két, 7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében. A mérkőzésen részt vevő csapatban összesen 14 játékos van, úgy, hogy egyszerre csak heten tartózkodhatnak a vízben. A többiek csereként bármikor bevethetők. A játék célja gólok elérése. A labdát a test bármelyik részével szabad érinteni.
Általános játékszabályok és a pálya jellemzői
A Magyar Úszószövetség által kiírt bajnoki és díjmérkőzéseket - a serdülőmérkőzések kivételével - a nemzetközi szabályoknak megfelelő, legalább 30 X 20 m méretű, hitelesített vízilabdapályán (úszómedencében) kell lejátszani. A legkisebb vízmélység valamennyi bajnoki és díjmérkőzésen 180 cm. Felnőtt bajnoki és díjmérkőzéseket legalább 17°C, ifjúsági és újoncmérkőzéseket legalább 19°C hőfokú vízben kell lejátszani. Ennél alacsonyabb hőfokú vízben a csapatok játékra nem kötelezhetők. A legmagasabb vízhőfok 26 °C.

A játéktér mindkét oldalán feltűnően meg kell jelölni a kapuvonalat, az ettől mért 2 és 4 méteres vonalat, valamint a pálya felezővonalát. Ezek a jelzések a mérkőzések alatt jól láthatók legyenek. Fából vagy fémből készülnek, színük feltűnő. A kapufák közötti belső távolság 3 méter. A keresztléc alsó vonalának magassága a víz színétől számítva 90 cm, feltéve, hogy a víz mélysége 150 cm, vagy annál több. A labda teljesen felfújt, belső gumija lehetőleg önelzáró szeleppel működjék. Kerülete nem lehet 68 cm-nél kisebb és 71 cm-nél nagyobb. Legyen vízhatlan, sima felületű és zsiradékmentes.
A mérkőzéseken a játékvezető és a góljelzők mellett két időmérő működik. A játékvezető a mérkőzést a kezében lévő - 70 cm hosszú - zászlóval irányítja. A zászló rúdjának egyik végén fehér, a másik végén pedig fekete vászon van. A góljelzők egy-egy fehér és piros zászlót használnak. Az egyik csapatnak kék, a másiknak fehér sapkát kell viselnie, kivéve a kapusokat, akik piros sapkát használnak. A sapkát az áll alatt szalaggal kell megkötni. Ha valamelyik játékos sapkája mérkőzés közben leesik, azt a játék legközelebbi megállításakor fel kell vennie. A sapkát elöl és hátul, vagy a két oldalán számmal kell ellátni. A számok magassága 10 cm. A játék tartama alatt a játékos nem hagyhatja el a játékteret, nem ülhet vagy állhat a lépcsőn vagy a medence oldalán.
A mérkőzés időtartama és az időmérés
A mérkőzés időtartama négy szakaszra oszlik, esetenként 5-5 percnyi tényleges játékidővel. Egy mérkőzés négy negyedre oszlik. Minden egyes játékrész nyolc perc tiszta játékidő, vagyis az óra áll, ha a játék áll. Az 1-2. illetve a 3-4. negyed között 2 perc szünetet, a 2-3. negyed között (félidőben) 5 perc szünetet kell tartani. A negyedek közötti szünet időtartama 2 perc.
A játékidőt a játékvezető kezdést jelző sípszavától kell számítani. A játék minden megállítását jelző sípszóra az órát is meg kell állítani - közben a játékosok szabadon változtathatják a helyüket - mindaddig, míg a játék újból meg nem indul. Kezdésnél és újrakezdésnél akkor kell az órát elindítani, amikor a játékvezető sípja megszólal. Minden negyed kezdetén a pálya közepén, a labdatartóban elhelyezett labdáért a játékvezető sípjelére úsznak ki a csapatok az alapvonaltól.
Támadóidő és kiállítási idő
Egy csapatnak 30 másodperce van arra, hogy támadjon. Ha ez lejár kapura lövés nélkül, automatikusan a másik együttes következik. A támadóidő mérése akkor indulhat újra, ha a támadó csapat ellövi a labdát, az pedig szögletre, vagy az ellenfél kapusának érintése után az oldalkötélen túlra száll, vagy visszapattan a támadó csapathoz. A támadóidő 30 másodpercről 25 másodpercre csökken. A kiállítás 20 másodpercről 15 másodpercre. Támadóidő újraindulásakor (szöglet, blokk után) a támadóhoz visszakerülő labda esetén és kiállítás miatt újra kezdődő (emberelőnyös) támadás esetén az óra nem 30, hanem 20 másodpercről indul, ennyi idő van a támadásra. (Emberelőnynél kivétel, ha a kiállítás pillanatában 20 másodperdnél több ideje volt a támadó csapatnak, ez esetben az eredeti idő marad az órán.)
Játékelemek és szabálytalanságok
A kapus állva is védheti kapuját, tehát a medence fenekén állhat és járhat, onnan felugorhat. A kapus nem úszhat a pálya felezővonalán túl és nem érintheti az azon kívül lévő labdát. Ha a labda teljes terjedelmével áthaladt a két kapufa közötti kapuvonalon és előzőleg szabálysértés nem történt, gólt kell ítélni. Kezdés vagy újrakezdés után a labdát legalább két játékosnak kell érintenie a gól előtt. Ha a kapus megkísérli, hogy védje a kapujába tartó labdát, mielőtt azt két játékos érintette volna, kísérlete nem számít második érintésnek. Ha a labda - a kapufák közötti rész kivételével - teljes terjedelmével túljut a kapuvonalon és azt utoljára a védekező csapat valamelyik játékosa érintette, sarokdobást kell ítélni. Ezt a támadócsapatnak az a játékosa hajtja végre, aki a 2 méteres vonal jelzéséhez a legközelebb van azon az oldalon, amelyen a labda a kapuvonalon áthaladt. A sarokdobást a 2 méteres jelzéstől kell végrehajtani. Eközben - a védőcsapat kapusát kivéve - senki nem tartózkodhat a 2 méteres vonalon belül.

Súlyos hibának számít, ha a játékos megfogja, lenyomja vagy visszahúzza ellenfelét, ha annak nincsen birtokában a labda; a 4 méteres vonalon belül minden olyan hiba, amely biztosnak látszó gólt akadályoz meg; ellenfelét megüti, megrúgja, vagy ilyen szándékú mozdulatot tesz. A súlyos hiba büntetése szabaddobás a szenvedő fél javára és a vétkes játékos kiállítása, kivéve, ha büntetődobást (4 méterest) ítél a játékvezető. A kiállítás ideje újabban 1 perc, de súlyos sportszerűtlenség esetén a játékvezető a vétkest véglegesen is kiállíthatja cserével vagy anélkül. Ha egy játékos a mérkőzés folyamán háromszor kerül a kiállítás sorsára, akkor el kell hagynia a medencét annak a meccsnek az idejére végleg, ám a helyén cserejátékos szerepelhet.
A dobást úgy kell végrehajtani, hogy a többi játékos láthassa, mikor hagyta el a labda a dobójátékos kezét. A szabaddobást végző saját magát is szöktetheti. Mihelyt a labda elhagyta a játékos kezét, játékban lévőnek kell tekinteni. Büntetőből közvetlenül, más játékos érintése nélkül is lehet gólt elérni. A kapust akadályozni, faultolni nem lehet, szintén az ellenfél térfelén való szabálytalankodásért kiállítás jár. Szabaddobást elvégző játékost nem lehet zavarni. Ha a kapus a szabaddobás vagy kidobás végrehajtásakor kiejti kezéből a labdát, és mielőtt más játékos érintette volna, újból megszerzi, majd általa a labda a saját kapujába jut, sarokdobást kell ítélni.
A vízilabda szabályainak legújabb változásai
Tesztelés nélkül kényszerít új szabályokat a nemzetközi szövetség a vízilabdára - írja a total-waterpolo.com vízilabdával foglalkozó nemzetközi szaklap. A változtatásokat már elfogadták, ezért a jövőben az összes olyan eseményen, amin a vizes sportokat tömörítő World Aquatics (korábbi nevén, FINA) a rendező, már az új szabályok szerint bonyolítják le. A módosítások szombaton kerültek fel a WA honlapjára. A Nemzetközi Úszószövetség decemberben fogadta el a kínai Hangcsouban a vízilabdaszabályok módosításait, amelyek a jelenleg zajló zágrábi Európa Kupán már érvényben vannak.
A játék felgyorsítását célzó módosítások
A legfontosabb változások, amelyek a játék felgyorsítását és közérthetőségét célozzák:
- 30 méter helyett 25 méteres lesz a medence.
- A támadóidő 30 másodpercről 25 másodpercre csökken, a kiállítás 20 másodpercről 15 másodpercre.
- Az edzők kérhetik egy-egy döntés felülvizsgálatát (challenge), de ha nem adnak neki igazat, ez a lehetőség elveszik.
- Nem kötelező kapussal játszani, de a mezőnyjátékos nem védhet két kézzel, ahogy a kapusok. Előfordulhat egy támadásnál, hogy egy plusz mezőnyjátékossal létszámfölényes helyzet alakulhat ki.
- Tizenkét mezőnyjátékosnak mindenképpen lennie kell a csapatban.
- A támadóidő újraindulásakor (szöglet, blokk után) a támadóhoz visszakerülő labda esetén és kiállítás miatt újra kezdődő (emberelőnyös) támadás esetén az óra nem 30, hanem 20 másodpercről indul.
- A kaputól két méteren belüli körzetben elkövetett szabálytalanság esetén a szabaddobást nem feltétlenül a szabálytalanság konkrét helyétől, de a kétméteres vonalról kell elvégezni.
- A sarokdobást elvégző játékos nemcsak játékostársának passzolhat, hanem közvetlenül kapura lőheti a labdát, sőt, úszva elindulhat a labdával és ezt követően is kapura lőhet.
- Játék közbeni cserénél a bejövő játékos az alapvonal és a félpálya között bárhol bejöhet a játéktérre.
- Az időkérést jelző gombot a csapat stábja kezeli a kispadnál.
- Félidőben a szünet az eddigi öt perc helyett három perc.
- Hat méteren kívüli szabálytalanság esetén a labda nemcsak közvetlenül rálőhető, hanem a játékos lövés nélkül is játékba hozhatja, úszhat vele és ezt követően is rálőheti (ez utóbbi esetben a védő támadhatja őt).
- A kapus a félpályán áthaladva is játékba avatkozhat, elvégezhet ötméterest - meccs közben és az esetleges szétlövésnél is.
- Az eddigi negyedenkénti egy időkérés helyett a mérkőzés időtartama alatt összesen kétszer kérhet időt egy csapat, ezt viszont bármikor, amikor birtokolja a labdát.
- Ha a kapu felé úszó támadó játékost a kaputól hat méteren belüli körzetben hátulról szabálytalanul (tehát nem csak a labdát érintve) akadályozzák a lövésben, a játékvezetőnek büntetőt kell ítélnie.
- A hat méteres vonal körüli, tisztázatlan helyzetben a játékvezető rámutat a hat méteres vonalra. Ez esetben a szabaddobás közvetlenül kapura lőhető, ha ez a kézjelzés elmarad, nem lehet azonnal rálőni a labdát.
- A játékvezetők meccs közben rádiókapcsolatban vannak és kommunikálnak egymással, párbeszédüket a delegátus is hallja.
- A meccs videófelvétele alapján utólag szankcionálhatnak olyan szabálytalanságot (brutalitást), amit a játékvezetők a találkozó közben nem vettek észre. Elmarasztalás esetén a vétkes legalább egy mérkőzésre szóló eltiltást kap.
Így készülnek a címvédésre a legkeményebb vízilabdás hölgyek - Kulisszatitkok - M4 Sport
Szakértői vélemények és az új szabályok hatásai
Ezek a változtatások forradalmiak, lényegesen megváltoztathatják a sportág arculatát, különösen a játéktér méretének csökkentése - noha ez már felmerült korábban is jó néhányszor. A vízilabda régóta küzd a közérthetőséggel (gyakran nem látszik, mi történik a vízben), a látványossággal. A korábbi háromszoros olimpiai bajnok kapitány, Kemény Dénes a kommentárját úgy kezdte, hogy 1995-ben a junior világbajnokság már olyan torna volt, amin 25 méteres volt a medence. A 2015-ös Világliga sorozatban szintén ilyen méretű pályán játszották le az összes meccset, vagyis a kísérletezés visszatérő.
Kemény Dénes szerint a két tesztesemény után azért nem vezették be a rövidebb pályát, mert feltehetően nem szereztek pozitív tapasztalatokat a sportág vezérkarában. A WA szakmai bizottságának a megbeszélésén az edzők most is inkább ellenezték, a megengedőbbek az újbóli tesztet javasolták. Ezek után a WA vezetésének döntése meglepő volt, egész más lett volna ezt a döntést egy sikeres teszt után meghozni. Egyelőre megjósolhatatlan, igazi rulett, hogy milyen folyamatokat indítanak be az új szabályok, jól, de rosszul is elsülhet a módosítások azonnali bevezetése.

A WA legfontosabb szervében, a Büróban elvétve vannak vízilabdások, a felháborodást épp az okozta, hogy a sportágat nem ismerők hoztak olyan horderejű döntést, amivel egy több mint százéves tradíciót változtattak meg, ha csak a pálya 30 méteres hosszára gondolunk. Kemény úgy látja, hogy az nyerhet és dominálhat, aki az emberelőnyöket magasabb hatásfokkal, gyorsabban, sematikusan képes kihasználni, a játék virtuózai ezzel együtt háttérbe szorulhatnak, egy-egy szép és váratlan megoldásra kevesebb lesz az alkalom. A fizikailag jól felkészített csapatok az új szabályokból profitálhatnak. A magyar is, de az amerikaiaknak és az ausztráloknak, mindenképp kedvező lesz, mert ők hagyományosan jól úsznak, nagydarabok, jól fordulnak.
Szabó Zoltán, a Szegedi Vízipóló Suli szakmai igazgatója összességében elégedett az eredménnyel, pláne, hogy azok több szempontból is előnyére válhatnak a magyar vízilabdának. A kiindulási pont a játék gyorsítása, és hogy egyértelműbb, érthetőbb legyen, amit a medencében látunk. Molnár Tamás, a LEN és a FINA technikai bizottságának tagja is elmondta a kongresszus döntése után, hogy kifogásolja az időkérések számának csökkentését, és a félidei szünet rövidítését is. Nagy Viktor, a válogatott világbajnok kapusa szerint a cserén kívül ő nem nagyon érzett semmi újat, csak azt, hogy a játékvezetők is teljesen megbolondultak és össze-vissza fújtak ide is, oda is.
A szabályváltozások statisztikai hatásai (példa: Eb vs. Világkupa)
Szabó Zoltán konkrét számokat is fel tudott sorolni, amelyek jól megmutatják a nyári Eb és a szeptemberi, magyar aranyéremmel végződő Világkupa adatainak különbségét, ahol Berlinben már az új rendelkezések voltak érvényben:
| Statisztikai adat | Korábbi állapot (Eb) | Új szabályok (Világkupa) | Változás |
|---|---|---|---|
| Gólok száma meccsenként | 14,6 | 21,6 | +47,9% |
| Lövések száma átlagban | 47 | 60 | +27,7% |
| Kiállítások száma | Nem változott | Nem változott | 0% |
| Sima szabálytalanságok száma | 66 | 44 | -33,3% |
| Bírói sípszók száma | 87 | 66 | -24,2% |
| Eredményes lefordulások száma | X | 2X | +100% |
| Kontrafaultok száma | Y | 0,9Y | -10% |
A játékosok fejlesztése és a sportág népszerűsítése
A vízilabdázás a legnehezebb labdajátékok egyike. A jó játékosnak valamennyi úszásnemben otthonosan kell mozognia. Az úszást már előtte elkezdjük és természetesen játékos labdázások vannak a fiatalabbak részére is. Nagyon népszerűek a “kisvízes” oktatásaink az 5-6 éves kortól, tanmedencében oktatjuk őket, és az úszás mellett sok-sok játékkal. Az úszásnál fontos a speciális vízilabdás úszás elsajátítása! A vízilabdások híresek arról, hogy nagyon figyelnek a tanulmányi előmenetelükre. A sok edzés megtanítja őket a rendszerességre, az alaposságra, az igényességre.
A világon az első vízilabdameccset angol evezősök játszották, 1884-ben. Itthon 1889-ben, Siófokon rendezték az első vízilabda-mérkőzést, 1904 óta létezik országos bajnokság. Az 1907-ben alakult Magyar Úszó Szövetséghez tartozott a vízilabda is, egészen 1990-ig, amikor megalapították az önálló Magyar Vízilabda Szövetséget.
tags: #vizilabda #meccs #idotartam





