A vízilabda története, szabályai és felszerelése
A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló olyan labdajáték, melyet két, 7-7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében. A vízilabda a viszonylag fiatal sportágak közé tartozik a vízi sportok tekintetében. A vízilabdát kitaláló angolok a Football in the water, azaz „labdarúgás a vízben” nevet adták neki.
A sportág kialakulása és története
A vízi pólójáték idősebb, mint az olimpiai játékok felújításának eszméje, de népszerűségét az olimpiai programba való felvétele teremtette meg. Angliában ezelőtt több mint hetven évvel kezdtek rendszert vinni a vízi labdázásba. Az első, kezdetleges formáit tekintve többféle, egymástól eltérő változatot ismerünk. 1874-ben rendezték az első vízipóló mérkőzést a Crystal Palaceban. Az első olyan vízilabda-mérkőzést, amely már némiképp hasonlított a mai játékra, 1876-ban játszották Bornemouthban.
Az 1904. évi st.-louisi olimpiászon szerepelt először vízipóló a programon. A játék népszerűségét igazolta, hogy a futballal párban első csapatsportként kapott helyet az 1900-as olimpia műsorán. Hazánkban Dr. Füzesséry Árpád lelkes munkájának köszönhetően, az első mérkőzést Siófokon, 1899. július 30-án játszották, az első hazai bajnokságot pedig 1904-ben írták ki.
Számottevő fejlődést Komjádi Béla korszakalkotó munkája hozott a ’20-as években. Komjádi valósággal forradalmasította a vízilabdázást. A víz feletti pontos labdajáratás, a változatos, sokmozgásos játékmód hamar a világ legjobb csapatává emelte a magyar válogatottat. A vízilabda sportág a kilenc olimpiai aranyérem mellett számos világbajnoki, Európa-bajnoki és világkupa-győzelemmel büszkélkedhet.
A vízilabda szabályai
A mérkőzésen részt vevő csapatban a FINA által hozott szabály szerint, összesen 13 játékos lehet, a medencében egyszerre azonban hét játékos lehet. A játékidő 4 × 8 perc (a középső szünet 5 perces, a többi 2-2), az óra minden játékmegszakításnál megáll (azaz ún. tiszta játékidőt mérnek), a támadóidő 30 másodperc: ha egy csapat ennyi idő elteltével nem lő kapura, elveszti a labdát.
A játék közben elkövetett szabálytalanságért a játékvezetők szabaddobást ítélnek, de súlyosabb esetekben 20 másodpercre kiállíthatják a játékost. Ha egy játékos a mérkőzés folyamán háromszor kerül a kiállítás sorsára, akkor el kell hagynia a medencét annak a meccsnek az idejére végleg, ám a helyén cserejátékos szerepelhet.
Játékos pozíciók a medencében
A vízilabda-mérkőzésen résztvevők hét poszton játszhatnak: kapus, center, bekk, kapás szélső, kapás hátsó, rosszkéz szélső, rosszkéz hátsó. Az általános forma, amelybe a játékosok felállnak, a patkó alakzat.
| Pozíció | Feladatkör |
|---|---|
| Kapus | A kapu védelme, indítások |
| Center | Támadásbefejezés, pozícióharc |
| Bekk | Védekezés, center semlegesítése |
Felszerelés és eszközök
A vízilabda minden eszköze mögött pontosan meghatározott szabványok és sportteljesítményi szempontok állnak. A vízilabda legfontosabb eszköze maga a labda, amelynek méretét és anyagát a versenyrendszer szabályai pontosan meghatározzák. A férfi mérkőzéseken 68-71 cm kerületű labdát, a női mérkőzéseken 65-67 cm kerületű, kisebb példányt használnak.
A vízilabdában az úszósapka nem pusztán divataccesszória - alapvető funkcionális eszköz. A sapka elsősorban azonosítási célt szolgál: a csapatok különböző színű sapkát viselnek (fehér és kék az alap), a kapusok piros sapkát kapnak. A sapka mindkét oldalán füllel ellátott: ezek a fülek nemcsak a stabil tartást biztosítják, hanem a labdával való ütközésekkor is védelmet nyújtanak.
A vízilabda összetett sportág, főleg a futball, az úszás, a kosárlabda, a röplabda, a jéglabda és a jégkorong elemeiből épül fel, ezek ötvözete. Egy jó vízilabda-játékos erős, mint egy hokijátékos, pontosan dob vagy továbbít, mint egy kosaras vagy röplabdás, kiváló az állóképessége, akár egy hosszútávúszónak, és remek a taktikai érzéke, akár egy sakkozónak.
tags: #vizilabda #water #polo #julius #29
