Zemplényi György és az MTK: Egy szélhámos felemelkedése és bukása a magyar sportban
Zemplényi György, akit sokan a sportvilág valaha volt legnagyobb magyar szélhámosaként tartanak számon, nem csupán a Magyar Úszószövetség elnökeként vált hírhedté, hanem a futball világa, különösen az MTK is megismerte zavaros üzelmeit. Az ezerarcú szélhámos története a tehetséges üzletemberből kifinomult csalóvá válás klasszikus példája, amely luxus, csalás és bujkálás között ingadozott, mély nyomokat hagyva a magyar sportéletben.
Zemplényi György: A Tehetséges Üzletember és a Kifinomult Csaló
Zemplényit az 1990-es évek elején még kivételes tehetségű üzleti mágusnak vélték. Két év alatt teremtett egy kis cégből sikeres vállalkozást. Utazási irodái, iparművészeti boltjai, régiségkereskedése, játékterme, billiárdszalonja volt, sportruhákat forgalmazott, így került az úszók közelébe.
El tudta adni magát, így az 1992-es barcelonai olimpiára már ő vezette a magyar delegációt az úszószövetség elnökeként. Ám onnan már nem jött haza, kiderült: légvár volt minden a gazdagsága körül, egy kifinomult csaló, aki félmilliárd forint adóssággal tűnt el. Fényűző életet élt a kölcsönökből, politikai és alvilági kapcsolatokkal bírt, több nyelven beszélt, mindenhol el tudta magát adni. Sztármenedzsernek adta ki magát, remek kapcsolatokkal rendelkezett, s még remekebbeket hazudott magának, bárkit be tudott csapni.
A visszaemlékezések szerint a csaló a megtévesztés mestere volt, bárkit be tudott csapni, s mire erre rájöttek, már más néven, más szerepben, más álcával egy másik földrészen járt. Zemplényi a Magyar Úszószövetségnek soha egyetlen fillért sem adott, nem utalt át, ugyanakkor tízmilliókat sikkasztott el onnan. A sportolók az ő irányítása alatt fényűző körülmények között készülhettek fel a versenyekre, luxusszállókban lakhattak, külön repülőgéppel közlekedtek, limuzinok szállították őket a versenyekre. Czene Attila, Zemplényi egykori sportolója, olimpiai bajnok, egykori sportért felelős államtitkár úgy emlékezett vissza, fogalmuk sem volt honnan volt pénze Zemplényinek, így a szövetségnek, de volt, számolatlanul.
Az MTK-s Évek: Cukros Bácsi Szerepben
Zemplényi György 1986 és 1992 között az MTK labdarúgócsapatánál volt előbb intéző, aztán az ificsapatok, majd a felnőtt együttes menedzsere. Valuch Ernő, a futballcsapat technikai vezetője így emlékszik a kezdetekre: „Egy meccs után teljesen ismeretlenül tortát küldött a csapatnak.” Akkoriban egyetlen sportegyesületnek sem volt egy vasa sem, ő pedig pénzt vitt az MTK-hoz, méghozzá nem is keveset. A klub idősebb szurkolóit valósággal az ujja köré csavarta, mézes-mázos modorával hamar megkedveltette magát. Persze, a rongyrázás ekkoriban sem állt távol tőle, 1990 októberében például helikopterrel érkezett az MTK meccsére. Sokan már-már a legendás klubalapító, Brüll Alfréd utódjaként tekintettek rá.
Nem tartozott közéjük Nagy László, a kék-fehérek akkori ügyvezető igazgatója, aki Kárpáti Tamás könyvében így fogalmazott: „Alapvető tévedés, hogy Brüll Alfréd habitusa hasonló volt Zemplényi Györgyéhez. Brüll a saját gyárának profitját úgy fordította az MTK-ra, hogy közben ő nem akart keresni a klubon.” Annyi bizonyos, hogy zavaros hitelügyletek, sikkasztás gyanúja, mások becsapása Brüllnél szóba sem jöhetett.
Zemplényi egy gyenge pontja volt: szerette a fiatal fiúkat, emiatt olykor ő került nehéz helyzetbe. Vállaltan homoszexuális volt, és azt is tanúk sokasága erősítette meg, hogy kimondottan vonzódott a fiatal fiúkhoz. Erősen gyanítható, hogy az MTK-hoz is hasonló jellegű késztetései vezették. Elnézést a hasonlatért, de igazi cukros bácsi módjára került a kék-fehérekhez. Hasonló módon már csak az MTK ifista játékosaiért rajongott.
Egy egyetemista fotós így emlékezett: „Egyszer csak Zemplényi fordult hozzám és kért meg arra, hogy készítsek róla pár fotót az általa kiválasztott MTK-s játékosokkal, de ne szóljak senkinek erről, a képek ne kerüljenek nyilvánosságra és kópiát se készítsek.” A zsebébe nyomott három- vagy négyezer forintot, mondani sem kell, mekkora pénz volt az akkoriban egy egyetemistának. Készült pár fotó a pályán különböző beállásokban, de nem keltett bennem gyanút, hogy mindegyiken átölel egy-két játékost a menedzser vagy a vállukra teszi a kezét. Azt már kicsit furcsállottam, hogy olyan képet is kért, hogy hét kiválasztott játékossal az edzői szobában is kapjam le őket. Ő ült egy széken, és köré csoportosultak a fiatalok, némelyek félmeztelenül, volt ott ifista játékos is.
A válogatott háza táján is sürgött-forgott, 1982-ben a ligaválogatott ausztráliai túráján tűnt fel váratlanul. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány visszaemlékezése szerint miután kikaptak egy jugoszláv klubcsapattól, Zemplényi felbukkant az öltözőben és hevesen szidta a csapatot. Mészöly ekkor felvetette neki: kritika helyett inkább motiválja valahogy az együttest.
A Bukás és a Bujkálás
Zemplényi György 1992-ben több százmillió forint vissza nem fizetett kölcsönnel a zsebében nem tért haza a barcelonai olimpiáról. A rendőrségi vizsgálat megállapította: 1991 közepétől 1992 nyaráig vette fel a csaknem 500 millió forintnyi kölcsönt - ami hozzávetőleges számításaink szerint mai értéken nagyjából 3,4 milliárd forintnak felel meg -, és azt ígérte, hogy a pénzt az olimpia után visszafizeti. 1992 augusztusában Interpol-körözést adtak ki ellene, és négy évig az Interpol körözése alatt állt.
Zemplényi 1996 nyaráig bujkált Svédországban - a büntetőeljárást ebben az időszakban, 1993-tól hazaérkezéséig felfüggesztették -, ahol szintén kalandos ügyei voltak. Hol érseknek, hol rabbinak adta ki magát, de volt, amikor műértőként vagy ékszerkereskedőként bukkant fel világcsavargásainak ezekben az éveiben. Izraelben rabbinak, műértőnek és ékszerkereskedőnek adta ki magát, és tönkretette Jichak Weisst, akinek az üzletét vezette: felmondott és elhagyta az országot, de előtte a gyémántokat hamisokra cserélte, az igaziakat magával vitte. A svédországi Malmőben 1995-ben katolikus érseket játszott, néhány nap alatt tizenöt igen jómódú embert beszélt rá, hogy fektessék pénzüket műalkotásokba, amelyeket természetesen sohasem láttak - de aztán őt sem többé. A svédek egy 2008-ban bemutatott dokumentumfilmben örökítették meg, címe találóan csak ennyi volt: A csaló.
Az Interpol és az FBI is körözte, de az akkori azonosítási technikákat simán kijátszotta, nem tudták elkapni. 1996 júliusában betegsége miatt önként adta fel a bujkálást: a koppenhágai magyar nagykövetségen jelentkezett és hazatért. A hazaérkezése sem volt egyszerű: anyja leánykori nevére szóló útlevelet kért és kapott a hazautazáshoz. Ezért később Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitánynak hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének vádjával bíróság elé kellett állnia (azonban felmentették).
1997 elejére, mire a magyar vádemelés megtörtént, már megérkezett Budapestre a svéd hatóságok kiadatási kérelme. Ezt azonban a bíróság elutasította, így az 1996 őszén újraindított, és 1997 februárjára lezárt nyomozást követően Magyarországon állították bíróság elé 1997 őszén. Első fokon 1998 májusában négy év fogházbüntetésre ítélték 19 rendbeli csalás és kétrendbeli sikkasztás vétkéért. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság harmincegyrendbeli csalással, továbbá négyrendbeli sikkasztással gyanúsította Zemplényi Györgyöt. A másodfokú tárgyalást már nem élte meg. Zemplényi György 1999-ben halt meg a lakásán szívinfarktusban.
Zemplényi György főbb pénzügyi ügyei és kárösszegei
| Ügy típusa | Összeg (HUF) | Leírás | Mai érték (becsült) |
|---|---|---|---|
| Elmaradt kölcsönök (1992) | ~500 millió | Eltűnésekor fennálló adóssága | ~3,4 milliárd |
| Kár az Úszószövetségnél | 452,784 millió | Bizonyított kár 38 jogi és magánszemélynek | ~3,4 milliárd |
| Cooptourist valutahitel | 40 millió | El nem számolt valutahitel-szerződés | N/A |
| Csalás vádak | N/A | 19 rendbeli csalás (első fokon), 31 rendbeli csalás (nyomozás) | N/A |
| Sikkasztás vádak | N/A | 2 rendbeli sikkasztás (első fokon), 4 rendbeli sikkasztás (nyomozás) | N/A |
Zemplényi Öröksége és a Sport Árnyoldalai
A FourFourTwo magazin sorozatában hónapról hónapra leporol egyet a magyar futball számos abszurd „ügyirata” közül, és rávilágít, hogy a magyar labdarúgás több mint száz éve alatt mennyi bűnözőt és gazembert vonzott. E tekintetben már csak a magyar úszósportban rosszabb a helyzet. Az uszodák gőztől félhomályos, langymeleg világában sok gyomorforgató bűn maradt feltáratlan, a leleplezett esetek is vélhetően csak a jéghegy csúcsát jelentik abban a közegben, amelyben nemi erőszaktevő szövetségi kapitányok, gyerekverő és -simogató edzők, abszolutista módszerekkel dolgozó elnökök húzhatják meg magukat. A közös keresztmetszet: Zemplényi György.
Aki ismerte, vallja: ha a szélhámosság, sikkasztás, az emberek hiszékenységének kihasználása olimpiai sportág lenne, Zemplényi György Michael Phelps-i magasságokba emelkedett volna. A bíróságon 31 rendbeli csalással és négyrendbeli sikkasztással vádolták meg, de sokan feljelentést sem tettek ellene, mert szégyellték önnön balgaságukat.
