A Váci Labdarúgás Története: A Felemelkedéstől az Aranykorig és a Bajnoki Címig
A Váci Sport Egyesület (VSE) gazdag és fordulatos múlttal rendelkezik, amely 1899. júniusban vette kezdetét, bár hivatalosan csak november 28-án került bejegyzésre. Ugyan az akkori fiatalság többféle sportot űzött, de a futballcsapat megalakulásával egy időben a pályaépítését is megkezdték.
A Duna túloldalán, a Pokol csárda mögötti erdőben készült el a pálya 1904. májusában. Ehhez 17 sornyi fát kellett feláldozni. A pályaavatóra május 24-én került sor és a Műegyetem FC (jelenleg BLSZ II. osztály) volt az ellenfél.
A kezdetek és az első évtizedek kihívásai
Szervezett bajnokságban csak 1912-től szerepelt a csapat, és évtizedekig a másodosztályban vettek részt. Azonban 1940 nyarán már a negyedik vonal jelentette számukra a kihívást. 1945-ben visszatértek a másodosztályba, de 1948-ban a pálya- és anyagi gondok miatt három egyesület, a VSE, a Váci Reménység és a Váci AC egyesült, hogy Váci Dolgozók TK néven folytathassák a szereplésüket. Az ötvenes években többször is nevet változtattak - főleg a politikai rendszer elvárásainak megfelelően.
Az 1960-as és 1970-es évek: hullámzó teljesítmény
Az 1960/61-es szezonban az NB II Nyugati csoportjában az utolsó helyen végeztek, majd két évet a harmadosztályban töltöttek, hogy egy osztállyal lejjebb lépjenek vissza, noha a 16 csapatos harmadik vonalban előbb a tizenegyedik, majd a hetedik helyet csípték el. Ezt követően a negyedosztályban se ment valami fényesen, ahol szintén két évet töltöttek csak, majd kiestek.
Innen kerültek fel a negyedik vonalat jelentő NB III Északközép, majd Dunamenti-csoportba, ahonnan 1971-ben feljutottak és 1977-ben már a harmadosztálytól is feljebb léptek, hogy a másodosztály Közép csoportjában öt évet húzzanak le.
Az 1980-as évek felemelkedése az élvonalba
A klub az 1980-as években kezdte meg igazi felemelkedését. Két évig, az 1982/83-as és az 1983/84-es szezonban ugyan a harmadik vonalban kellett szerepelniük, de ezt követően visszajutottak a második vonalba, ahol a húszcsapatos NB II-ben először a harmadik, majd a tizedik, végül pedig a második helyen végeztek.
A második helyhez a jelenleg 78 éves, Haász Sándor kinevezése is kellett, aki a Salgótarjáni BTC-től érkezett, ahol szintén a másodosztályban szerepelt velük. Előtte főleg pályaedzőként tevékenykedett, köztük a Honvédnál is, akikkel 1984-ben bajnok lett. A mester a Váccal a 16 csapatos élvonalba a 10. helyen végzett, de a szezon végén távozott a Győrhöz.
Őt követte a Budapesti Építők SC-től érkező Palicskó Tibor (1928-2001), akivel a nyolcadik hely lett meg, de a szezon végén egykori klubjához, a DVTK-hoz távozott. Az Ózdi Kohász, a Debreceni USE és az Egri Dózsa egykori kapusa a visszavonulását követően az egri csapatnál lett utánpótlás, majd kapusedző, de 1983-tól már ő navigálhatta a felnőtt csapatot, amelyet felvitt az élvonalba, de egyből kiestek, viszont a másodosztályban a második helyen végezve visszajuttatta a gárdát. Viszont a csapattal nem tartott az élvonalba, mert 1986-ban Békéscsabára került az Előréhez, amellyel 1988-ban megnyerte a Magyar Kupát.
A Csank János-korszak és az európai bemutatkozás
A Vác történetének egyik legfényesebb korszaka 1989-ben kezdődött, amikor Csank János újra klubot váltott és ekkor írt alá a Váchoz. Érkezésekor egy új csapatot kellett építenie, hiszen az előző évek kezdőjátékosai közül többen is, mint Balog „Róka”, Balogh, Kósa, Hermann, Brockhauser, Horváth Csaba és Zsivóczky Gyula, távoztak. Persze akkor már itt játszott Nagy Tibor, aki visszavonulása után többször is leült a váci kispadra.
Csank János a Magyarország-Jugoszlávia (1-7) vb-pótselejtező félidejében (0-5), 1997.10.29-én
Mivel az előző szezonban az Intertotó-kupaszereplést is elérték, így az európai porond is várt a gárdára, amely a harmadik csoportba került a svájci Bellinzona, a később megszűnt osztrák FC Tirol Innsbruck és az ugyancsak megszűnt bolgár Etar 1924 társaságába. A duna-mentiek az osztrákok mögött a második helyen végeztek, ami 15 000 német márka bevételt jelentett.
Nem indult jól az első szezonja a Csank-féle Vácnak. A bennmaradást csak az utolsó fordulóban bírták kivívni, úgy, hogy 2:1 legyőzték az MTK-t, amely így elbukta a bajnoki címet és helyette az Újpesté lett a bajnoki arany. Az edző a helyzetről így nyilatkozott: „Vácon a Jóisten mentett meg a kirúgástól az első évemben, amikor majdnem kiestünk. Egy vezető nagyon nem akart ott látni.”
A következő, 1990/91-es szezonra érkezett a csapathoz a Füle Antal - Zirko Miroslav kettős, akik beépültek a csapatba és velük a szezon végén a negyedik helyet érték el. Füle a Dorogi FC nevelése volt, aki 1984-ben került fel a bányász csapat felnőtt keretéhez, hogy onnan két évvel később és 39 lőtt góllal (62 meccsen) felhívja magára a Honvéd figyelmét.
A kitartó munka gyümölcse: Kupadöntők és a bajnoki cím
A negyedik hely mellé a Magyar Kupa döntőjébe is bejutottak, de a DVTK pályáján 1:0-ra kikaptak a Fraditól. A következő évben már a második helyen futott be a csapat, mindössze 1 ponttal lemaradva a bajnok FTC mögött. Az 1992/93-as szezonban ismét a második hely jött össze, ugyancsak egy ponttal lemaradva, ezúttal a Honvéd mögött.
A Csank János vezette Vác FC NB I-es szereplése a sikerkorszakban:
- 1989/90: 10. hely
- 1990/91: 4. hely
- 1991/92: 2. hely
- 1992/93: 2. hely
- 1993/94: 1. hely (Bajnoki cím)
Az 1993/94-es szezonban a szisztematikus építkezés végül meghozta a gyümölcsét és a csapat megnyerte a bajnokságot. A bajnoki cím Bajnokok Ligája selejtezőt jelentett az amúgy csak minimálisan változó keretnek, de a PSG oda-vissza legyőzte a váciakat. Közben a Magyar Kupában ismét a döntőbe kerültek, de ott a Fradi oda-vissza nyerni tudott. Az újabb kupadöntő UEFA-selejtezőt jelentett, de az észak-macedón Sileks kiejtette a gárdát és a duna-menti csapatnak máig ez volt az utolsó európai porondja.
Csank János távozása után a csapat továbbra is küzdött: „A hatéves váci sikerkorszak (1989-1995) után Görögországba kerültem edzőnek, ahol a Proodeftiki görög másodosztályú együttest irányítottam bő fél évig, 1995 végéig.”
Visszaesés és a túlélésért vívott küzdelem
A következő évek a bennmaradásért folyó küzdelem jellemezte a csapatot, de azért az 1997/98-as szezonban egy hatodik helyet is el tudtak csípni, akkor már Vác FC-Zollner néven. A következő idényre Csank mester is visszatért, akivel a 18 csapatos bajnokságban a 10. helyet szerezték meg.
Azonban amíg a Fehérváriakkal a másodosztályú meccseket abszolválták, addig egykori klubja csont nélkül kizúgott és a kálvária itt kezdődött. Egyébként ekkor került először a csapathoz az a Rusvay Gergely, aki pályafutása során négyszer is a klub játékosa volt. A tulajdonosi és anyagi gondok miatt a második vonalban sem indulhattak el, ezért visszacsúsztak a negyedik vonalba és közben felszámolási eljárás alatt voltak.
2003-ban a Vác VLSE utánpótlás-nevelő munkájának köszönhetően ismét másodosztályú lett a klub, ebben az időben alakult meg a Dunakanyar-Vác Labdarúgó Kft. A következő éveket a másodosztály és a nehéz anyagi gondok jellemezték. A klub 2007-ben egyesült az Újbuda Lágymányosi TC-vel, de miután 2009-ben lejárt a szerződése az Újbudával, újra Dunakanyar-Vác néven nevezett.
A 2012/13-as szezonban is az NB II-ben indult a klub, de a John P. Marshall (mint a csapat új tulajdonosa), valamint Héger József (volt tulajdonos) tulajdonosi vitájának képében jött a feketeleves. A játékosok sztrájkoltak, az önkormányzat visszavonta a pályaengedélyt, a Vác VLSE felmondta a szerződést, ezzel viszont a másodosztály klub megsértette a licencben foglalt kötelességeket, amit többszöri felszólításra sem pótoltak, így az MLSZ visszavonta a csapat engedélyét. John 40 millió forintot áldozott a csapatra és az NBIII-ba való feljutást tűzte ki célul.
2013. július 22-én Csank János harmadszorra is leült a váci kispadra, akikkel két év alatt két osztályt léptek feljebb, de a másodosztályba a mester a ZTE kispadjára ült át, mivel azok a feljutásért küzdöttek és Csanknak az volt a célja, hogy az NBI-be jusson. A váciaknál ekkor a cél a fokozott építkezés és a bennmaradás kivívása volt. Ekkor még úgy tűnhetett, hogy a váciak helyzete stabilizálódik.
2018 tavaszán az önkormányzat újabb öt évre ingyenes és kizárólagos létesítmény használatot adott a klubnak úgy, hogy a gárdának a rezsit sem kellett fizetnie. 2019 nyarán az angol tulaj megegyezett a Vác VLSE-vel a klub eladásáról. A 2019 őszén tartott választáson a váci szavazók bizalmából kétharmados többséget szerzett az Összefogás Vácért szövetség, amely fokozatosan kezdte számon kérni az adópénzekből finanszírozott beruházások elmaradását. Ilyenkor vált teljessé, hogy a 73 millióval megtámogatott fociakadémiás pályaépítés és a 180 milliós városi segítséggel megépülő stadion-felújítás sehol sem tart. Közben a hitel-visszafizetések napjainkban is terhelik az éves költségvetést.
A kiesést követően két évig az NBIII Közép csoportjában sínylődtek, de kétszer is csupán a bennmaradást tudták felmutatni. A 2021/22-es szezonra Csank ötödszörre is visszatért, de a szezon végén a klub visszalépett a bajnokságtól. A váciak jelenleg a Pest megyei első osztályban szerepelnek és nincs pénzügyi hátterük.
tags: #1987 #vaci #focicsapat #schlenk
