Az 1956-os magyar emigráció hatása az amerikai futballra és a globális sportéletre

A két világháború között, majd 1945 és 1956 után rengeteg magyar, köztük sok sportoló is külföldön kereste a boldogulást. Akár önszántukból mentek, akár menekültek, a hazájukhoz való ragaszkodásukat sokan magyar sportklubok alapításával próbálták kifejezésre juttatni. Rengeteg olyan futballcsapat alakult világszerte, amelynek már a nevét látva is biztosak lehetünk abban, hogy magyar gyökerű. Számtalan olyan futballklub van a világon, amelyet magyarok alapítottak. Ezek a klubok nem csupán a labdarúgásban hagytak nyomot, hanem a közösségek összetartásában is jelentős szerepet játszottak, számos esetben az emigránsok új otthonában való beilleszkedésében is segítve őket.

Magyar futballklubok a nagyvilágban

A legismertebb történet a Barcelona klasszisához, Kubala Lászlóhoz kapcsolódik. Az 1927-ben Budapesten született futballista játszott a Ferencvárosban, a Slovan Bratislavában és a Vasasban, miközben a magyar és a csehszlovák válogatott mezét is magára húzhatta. 1949-ben aztán disszidált, és előbb Olaszországban, majd Spanyolországban próbált magának csapatot találni, ami már csak azért sem volt könnyű, mert az itthoni szövetség elérte a FIFA-nál, hogy Kubalát egy évre eltiltsák. Így aztán Kubala több más, hasonló státusban lévő magyar, illetve kelet-európai labdarúgóval együtt létrehozta a Hungária FC nevű csapatot, amellyel több gálamérkőzést játszott Spanyolországban. Többek között legyőzték a Bernabéuban a Real Madridot, az Espanyolt, illetve az 1950-es vb-re készülő spanyol válogatottat, amely végül negyedik lett a brazíliai világbajnokságon. A Hungária FC edzője Kubala apósa, a szlovák Ferdinand Daucík volt.

Párizsi és svájci magyar futballklubok

Franciaországban működött a Paris Hungaria, amelynek leghíresebb játékosa a 13-szoros jugoszláv és kétszeres magyar válogatott, egykori ferencvárosi és bolognai csatár, Sipos Vilmos volt. 1923-ban ugyancsak Párizsban alapították meg az Unite SC Hongrois de Paris nevű csapatot (röviden Unite vagy Les Hongrois de Paris), amely negyven éven át működött, volt úszó- és természetjáró-szakosztálya is.

Svájcban több ilyen klub is működött, talán a bázeli volt a legsikeresebb. A csapatot 1956-ban a liestali menekülttáborba kerülő magyar futballisták alapították, egyik első vezetője az FTC egykori ifijátékosa, Kriván Dezső volt. Az SC Hungária Basel volt az első olyan, csak külföldiekből álló klub, amelyet a svájci szövetség 1958-ban a tagjai közé fogadott. A klub a mai napig működik, de már csak az öregfiúk-bajnokságban indul. A csapat 1958 őszén a 4. ligában kezdett. Az első szezonban sikerült egy osztályt feljebb lépniük, ahol 1974-ig maradtak. Sajnos nagy probléma, hogy hiányoznak a fiatal játékosok. "A második generációs bevándorló magyarok már teljesen asszimilálódtak, és inkább a svájci barátokkal, helyi csapatokban futballoznak" - olvasható egy cikkben. Ahogy az átlagéletkor 45 fölé emelkedett, a játékosok úgy döntöttek, már csak a veteránbajnokságban indulnak.

Magyar futballklubok Ausztráliában és a Fülöp-szigeteken

Ausztráliában megkerülhetetlen klub a sydneyi St. George Budapest, amelyet a második világháború után alapítottak magyar emigránsok. 1950-ben Ferencváros SC, egy évvel később Európa, 1957-ben Budapest SC volt a neve, jelenlegi elnevezését 1963-ban kapta. A csapat háromszor megnyerte Új-Dél-Wales állam bajnokságát (1972, 1976, 1982), és legendás edzője, a későbbi ausztrál szövetségi kapitány, Árok Ferenc vezetésével 1983-ban országos bajnok lett - a keretben még egy magyarral, az Egyetértés és az MTK egykori játékosával, Koritár Lajossal. Ugyancsak magyar emigránsok alapították 1957-ben a Melbourne Hungaria SC-t, amely hamarosan az egyik legerősebb lett Ausztráliában. 1967-ben megnyerte Victoria állam bajnokságát és az Ausztrál Kupát. A klub legnagyobb sztárja a 61-szeres válogatott Abonyi Attila volt. Egy másik nagyváros, Adelaide magyar klubja a Budapest nevet kapta, 1960-62 között sorozatban háromszor lett dél-ausztrál állami bajnok. Még Ázsiában is működött magyar futballcsapat, 1923-ban például a Ferencváros nyerte meg a Fülöp-szigetek bajnokságát.

Az 1956-os forradalom és a magyar sportolók sorsa

Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban, ahol 3:2-re kikapott az Athletic Bilbaótól. Ezután a bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel, és a decemberi brüsszeli visszavágó után elutazott a hazai vezetés által nem engedélyezett dél-amerikai turnéra. Miután a szovjet hadsereg már leverte a forradalmat, Puskás és a csapat néhány másik tagja úgy döntött, hogy Bécsben marad, elkerülendő az országra váró megtorlást. Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott. 1957-ben Puskás előszerződést írt alá a Wiener Sportklubnál, azonban a többi emigráns játékoshoz hasonlóan ő sem rendelkezett játékengedéllyel, így a pályafutásában átmeneti szünet következett. Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra mindannyiukat eltiltotta a játéktól.

1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Puskás eltiltása ekkorra véget ért és a Real időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött UEFA Bajnokcsapatok Európa Kupájában, így Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött. Rövidesen barátságot kötött Alfredo Di Stéfanóval, és közös munkájuk révén a Real Madrid a legjobb európai futballklubbá vált. Puskás Ferenc négyszeres spanyol gólkirály lett és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe.

A magyar emigráció forradalmasítja az amerikai futballt: a Gogolák testvérek

Az 1956-os magyar forradalom az amerikai foci rúgásait is forradalmasította az Amerikába emigrált Gogolákéknak köszönhetően. Gogolák Kornél Péter és Gogolák Károly Pál a negyvenes évek elején született Magyarországon. Az Aranycsapat legjobb évein és az európai futballon nőttek fel, a velük egykorúakhoz hasonlóan fociztak, amikor csak tudtak, Péter később igazolt játékos lett. Gogolákék életét az 1956-os forradalom változtatta meg, a család a forradalom után az Egyesült Államokba emigrált, a New York melletti Ogdensburgben telepedtek le. A testvérek a tengerentúlon is az európai futballt folytatták volna, de a helyi középiskolának nem volt focicsapata, így maradt a tojáslabda.

Az idősebb testvér, Pete Gogoláknak már az elején feltűnt, mennyire furcsán végzik a mezőnygól-kísérleteket az amerikaiak, ezért úgy döntött, ő is tesz egy próbát. Egy teljes nyarat gyakorolt testvérével és apjával a házuk melletti legelőn, hogy tökéletesítse technikáját. A következő évben az ogdensburgi középiskola foglalkozásán mutatta be először a később meghonosodott rúgástípust. Gogolák még abban a szezonban negyven yardról értékesített mezőnygólt, ami akkoriban kivételes eredménynek számított. A magyar játékos előtt a rúgásokra kirendelt amerikai focisták szemből szaladtak neki a labdának, és spiccel bikázták előre a tojáslabdát, gyenge rúgásokat produkálva. Ezzel szemben Gogolák kamatoztatta az európai fociban szerzett tapasztalatait, oldalról futott neki, rüszttel lőtt, így a rúgások sokkal hatékonyabbak voltak. Ma már az összes rúgó ezt a módszert követi.

Pete néhány évvel később az egyetemi bajnokságban folytatta, a Cornell University amerikai focistája volt, Charles a Princeton Universityre ment, ő is rúgó lett. A sikerek itt sem maradtak el, az idősebb Gogolák volt első olyan játékos a sportág történetében, aki 50 yardról távolabbról talált be. Az amerikai futball legendáit tömörítő Hírességek Csarnokának egyik kutatója, Saleem Choudhry megerősítette, a magyar játékos által meghonosított rúgástípusnak köszönhetően egyre jobb százalékkal értékesítették a mezőnygól-kísérleteket a rúgók. A Gogolák testvérek előtt mezőnygólokkal csak ritkán próbálkoztak a csapatok, akkor is gyatrák voltak a kísérletek, tízből általában egy jött be.

A két Gogolákot az egyetemi évek után profi csapatok vitték el őket. Pete a Buffalo Billshez ment 1964-ben, míg Charles az első olyan rúgó volt a sportág történetében, akit az első körben draftoltak, 1966-ban a Washington Redskins választotta ki a hetedik helyen. A Gogolák-féle rúgás annyira új volt a profiligában, hogy eleinte a labdát tartó játékosok rettegtek attól, hogy véletlenül az ő kezüket találják el. Pete az első évben százöt pontot rúgott, ő szerezte a klub pontjainak negyedét abban a szezonban, a másodikban pedig már száztizenöt pontot rúgott össze. Mindkét szezont az AFC-konferencia bajnokaként zárta a Bills.

Pete két szezon után nem tudott megegyezni a Billsszel a folytatásról, így a New York Giantshez került. Ő volt az első, aki a két profiliga, az AFL és az NFL egyesülése előtt egy AFL-es csapatból egy NFL-esbe igazolt. Neki tulajdonítják, hogy megnyitotta a kaput a két bajnokság között, aminek hatására néhány év múlva egyesült a NFL-ként egyesült a két liga. Gogolák a sikerek ellenére kívülállónak érezte magát a sportágban. „Számomra az volt a legnehezebb, hogy specialistaként elfogadtassam magam. Ott voltam bevándorlóként, alig beszéltem a nyelvet, és sikeres voltam. Többen is azt kérdezték, mi a fenét csinálok én itt." Ez nem zavarta meg a teljesítményét, Giantsnál eltöltött kilenc szezonja alatt a klub egyik legendája lett, 646 pontjával mai napig ő a négyszeres Super Bowl-győztes klub legtöbb pontot szerzett játékosa. Az NFL Network később Pete Gogolákot beválasztotta arra a tízes listára, amely az amerikai futballt megváltoztató tényezőket vette számba. A magyar rúgók hatását a szakértők sem vitatják, az általuk meghonosított rúgásfajta pedig gyakorlatilag egy új pozíciót, a rúgójátékosét teremtette meg. Többen úgy vélik, hogy Pete Gogolák talán az egyik legkevésbé elismert úttörője a sportágnak.

Íme egy összehasonlító táblázat a Gogolák testvérek által bevezetett rúgástechnika és a hagyományos amerikai módszer között:

Joe Namath és Meskó Zoltán - További magyar gyökerek az NFL-ben

Az egyik legnevesebb magyar gyökerű amerikai focista a New York Jets legendás irányítója, Joe Namath volt. Namath nagyapja magyar volt, de ő már az Egyesült Államokban született. Profi karrierjét a Jetsben kezdte 1965-ben, rekordfizetést kapott, amit meg is hálált, már rögtön az első szezonjában az év újoncának választották. Két év múlva 1967-ben ő volt az első irányító, aki 4000 passzolt yard fölött zárt egy szezont. A következő évadban a Super Bowlig vezette a New York-iakat, ahol a Baltimore Coltsot verték meg 16-7-re. Namath a döntő legértékesebb játékosa lett. Összesen tizenkét szezont húzott le a Jets irányítójaként, 27633 passzolt yardig és 172 touchdown-passzig jutott, 12-es mezszámot azóta senkinek nem adták oda a klubnál. Namath volt a sportág első igazi szupersztárja, néhány kisebb filmszerepet is kapott, így lett Broadway Joe a beceneve. Később az NFL Hírességek Csarnokába választották.

A Gogolák-testvérek után Meskó Zoltán az első olyan magyar származású játékos, aki Európából érkezett a profiligába. Temesváron született, gyerek volt még, amikor családja nyert az amerikai zöldkártya-lottón, így Amerikába költözhettek. Ő is a futball európai verzióján nőtt fel, majd váltott a tojáslabdára. A rúgó Meskó a neves Michigan egyetemen szerzett ösztöndíjat, majd a 2010-es drafton a New England Patriots az ötödik körben szerezte meg. Posztját tekintve feladata más, mint a Gogolák-testvéreké volt, punterként minél távolabbra igyekszik rúgni a labdát, hogy csapatának területet nyerjen. Az NFL-sztár Tom Bradyt is foglalkoztató klubban az idei a harmadik szezonja, statisztikái alapján posztján az élmezőnyhöz tartozik. Közösségi munkájáért a közelmúltban kitüntették, augusztus végén megkapta Ron Burton Közösségi Kitüntetést, ezzel ő lett a tizedik New England-i focista, aki ebben az elismerésben részesült. Meskó az elismerésről elmondta, nehéz gyerekkora miatt foglalkozik szívesen gyerekekkel. „Nehéz helyzetből kerültünk az országba. A kommunizmusban, rossz gazdasági körülmények közepette nőttem fel Romániában, ezért nagyon hálás vagyok, hogy itt lehetek" - emlékezett vissza.

A magyar labdarúgás (soccer) az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok szinte minden magyarlakta városában alakultak klubok. A Dénes Tamás, Peterdi Pál, Rochy Zoltán és Selmeci József által írt Kalandozó magyar labdarúgók című könyv rengeteg nevet felsorol. Eszerint 1920 és 1930 között Amerikában volt Balaton, Bányász, Botond, Budapest, Duna, Erdély, Fehér Sasok, Ferencváros, Fradi, Kossuth, Magyar Munkás, Munkásotthon, Piros-Fehér-Zöld és Puszta elnevezésű csapat is. A leghíresebb az 1920-ban alapított New York Hungaria lett. A csapat csatlakozott a német-amerikai futballszövetséghez (German-American Soccer League), és hamarosan Magyarországra is eljutott a híre: 1947. augusztus 21-én New Yorkban a mexikói túráról hazafelé tartó Ferencváros 12-1-es vereséget mért rá. A New York Hungaria egészen addig nem ért el komoly sikereket, amíg 1958-ban össze nem olvadt a Yorkville Hungariansszel. Akkor viszont elindult a nagy sikersorozat, a csapat ötször is megnyerte a bajnokságot, az 1962-es US Open-kupával pedig kiharcolta a jogot, hogy indulhasson a CONCACAF Bajnokok Kupájában. Ekkor a legendás Fradi-kapus, a későbbi amerikai szövetségi kapitány, Henni Géza volt az edző, és a vezetésével a New York Hungaria az első olyan amerikai csapat lett, amely meccset tudott nyerni a sorozatban.

A labdarúgás meggyökerezése Clevelandben és a magyar közösségek

Clevelandban az ötvenes években már nagyszámú magyar közösség élt, akik már a monarchia idején érkeztek, több mint ötvenezer fővel. Ők voltak a labdarúgásnak is a meghonosítói a környéken, de általában véve is igaz, hogy az egész ország területére az európai bevándorlók hozták a focit. Sokatmondó tény erre, hogy a Clevelandi foci liga 1906-ban alakult meg skót, ír, angol és magyar akaratnak és csapatnak részvételének köszönhetően. A fő alapító egy Weisz nevű magyar üzletember volt. Az Amerikai Országos Labdarúgó Szövetség (USSF) 1913-ban alakult meg, és a FIFA-ba is beléptek. Egy félig profi ligát alakítottak főleg a keleti part menti csapatok részvételével, hiszen az európai és köztük magyar bevándorlók ezekbe a part menti városokba hozták magukkal a labdarúgást.

Dr. Gyékényesi János Pál, a NASA mérnöke, aki tudományos karrierje mellett sosem hanyagolta másik szenvedélyét, a labdarúgást, szintén kulcsszerepet játszott. Dr. Gyékényesi János Pál körül gyermekkora óta pattog és gurul a laszti, és Clevelandba való érkezése óta csaknem hetven éve aktív szereplője nemcsak a helyi magyarságnak, hanem az észak-amerikai labdarúgásnak is, úgy is mint játékos, majd a későbbiekben mint sportvezető. Bárhova kerültünk menekültként, legyen az Ausztria, Svájc, Németország, majd később az Egyesült Államok, amikor hallották, hogy magyar vagyok, az volt az első kérdés, hogy tudok-e focizni. Így mindig megtaláltam a helyem, és könnyen be tudtam illeszkedni.

Amikor Amerikába került, a focit egy új vallásként próbálta meg hirdetni. Clevelandban nagyon sok bevándorló volt, magyarok, szerbek, németek, svábok, horvátok, akikkel együtt megpróbáltak futballkultúrát építeni. Az ötvenes években már tíz bevándorló csapat volt Clevelandban, így az amatőr és ezen belül a magyar labdarúgás is szépen fejlődött, hiszen a bevándorlók nem mentek az amerikai sportokra, hanem a focit akarták. Egy adott pillanatban, nyolc magyar ifi csapat és két felnőtt csapat is volt így Clevelandban és környékén. Ezekben hat évet játszott, és Ohio bajnokságot is nyert kétszer, például a Szent István csapattal 1953-ban. Clevelandban az ötvenes években a foci magyar kézben volt. Az Ohiói Labdarúgó Szövetség elnöke és alelnöke is magyar volt. Az elnököt Csóré Ferencnek hívták. Ő volt egyébként a Szent István kör elnöke is. Az alelnök pedig egy Kádár János nevű rendőrtiszt volt, aki vezette a városi sportprogramot is.

Az 1956 utáni menekültáradatnak köszönhetően nagyon fellendült az amerikai magyar labdarúgás mindenhol, ahol volt magyar templom és közösség. Clevelandban és környékén, Buffalóban, Toledóban, Youngstownban, Eliriában, Akronban mind volt magyar klub és csapat, melyeket mind felfrissítettek a forradalom miatt menekült magyarok. A régiek is újra elkezdtek járni focizni. Ez a forradalom okozta magyarságtudat felerősödésének köszönhetően történt. A menekültek közt volt például Herédi Ernő, aki a Honvédban Puskással játszott, vagy Miskolci János, aki szintén NB1-es labdarúgó volt. Mellettük több nagyon jó labdarúgó is volt azokban az években. Clevelandban ekkoriban 4-5 magyar csapat volt, melyeknek a gerincét NB3-as játékosok alkották. A youngstowni magyar csapat nyerte az Ohiói Bajnokságot meg a Clevelandi Ligát. A meccseken mindig volt 3-400 néző, jó hangulatban.

Az országos fordulópontot és a labdarúgás népszerűvé válását a helyiek körében az 1966-os angliai világbajnokság jelentette. A televíziós közvetítéseknek köszönhetően a labdarúgás népszerűsége megemelkedett az Egyesült Államokban is. Ennek a jelenségnek a hatására megindult a profi labdarúgás is, és a nagy üzletemberek elhatározták, hogy létrehoznak egy profi ligát az addigi fél profi helyett. Ez volt tehát a nagy mérföldkő, a profi liga születése, melyben Puskás is szerepet kapott a Vancouver edzőjeként. Puskás háromszor látogatott Clevelandba, és edzője volt a 67-68-as Vancouveri profi csapatnak. Az első clevelandi profi csapatot egy Metzenbaum nevű magyar származású politikus alapította. Az amatőr liga, amelyet a magyarok segítettek megalapítani egészen 2010-ig megvolt. 2003-ig még minden szinten voltak magyar játékosok és utánpótlás. Az amerikai népet mélyen megrendítette, hogy milyen súlyos körülmények között váltak meg hazájuktól és szeretteiktől. Együttérzés tölti el szívünket, amikor arra gondolunk, mennyit kell szenvedniük. A magyar nép századokon át bátran küzdött az elnyomás ellen. A magyarok hősiessége ma is erőt, lelkesedést ad a világ szabad népeinek. Magánszemélyek és kiváló amerikai önkéntes egyesületek csatlakoztak a kormányszervekhez, hogy segítsenek önöknek új életet kezdeni. Isten hozta önöket Amerika földjén.

tags: #56 #emigracio #amerikai #futball

Népszerű bejegyzések:

• A fekete párduc védelmi ereje
• A Ferencváros és a Videoton legutóbbi meccsei
• Játékos segítség felső tagozatosoknak
• Ibrahimović legendás pályafutása
• Részletes áttekintés a serdülő kosárlabda Országos Bajnokságról