Hollandia és Németország történelmi góljai az Európa-bajnokságokon és a rivalizálás krónikája

A holland és a német labdarúgó-válogatott közötti rivalizálás az európai foci egyik legintenzívebb és legpatinásabb párharca. Ez a presztízsmérkőzés mindig is különleges jelentőséggel bírt, akár barátságos, akár tétmeccsről volt szó. A két nemzet közötti feszültség mélyen gyökerezik a történelemben, és a futballpályán is rendre kiélezett összecsapásokban nyilvánul meg, melyek során emlékezetes gólok és pillanatok születtek.

A hollandok gyűlölete a németek iránt egy korábbi meccs felvezetésében is megmutatkozott, amikor Willem van Hanegen hihetetlen nyilatkozattal vezette fel a találkozót: „Nem érdekel az eredmény, a lényeg, hogy megalázzuk őket. Gyűlölöm a németeket, megölték a családomat." Ez a kijelentés jól érzékelteti a rivalizálás mélységét, amely nem csupán sportszakmai, hanem történelmi gyökerű is. Ez a feszültség a pályán is kiütközött a legfontosabb meccseken, mint például az 1974-es világbajnoki döntőn. Ezen a mérkőzésen Rinus Michels, a holland foci egyik legendája edzőként végignézhette a németek örömünnepét Münchenben, miután csapata elvesztette a világbajnoki döntőt Beckenbauerék ellen. A totális futball atyjának azonban megadatott a visszavágás. Az 1988-as Európa-bajnokságon ráadásul a németeket saját otthonukban ütötte el a döntőtől, az ellenfél kispadján éppen Franz Beckenbauer ült.

Az 1988-as Európa-bajnokság: A holland diadal útja

A nyolcadik labdarúgó Európa-bajnokságot Nyugat-Németországban rendezték, az Eb-t pedig a holland csapat nyerte, története során először. A Cruyff-féle nemzedék visszavonulása után némi visszaesés következett be a holland fociban. Majdnem tíz évbe telt, mire megérkezett a Van Basten, Gullit, Rijkaard trió fémjelezte újabb sikerkorszak. A ’80-as évek második felében a holland klubcsapatok uralták a nemzetközi kupákat: egy BEK-győzelem, három UEFA-kupa siker, illetve ha tovább tekintünk az Ajax 1995-ös BL-diadala, vagy egy évvel későbbi elvesztett fináléja zárta le az újabb dicsőséges tíz évet. Válogatottszinten az 1988-as Eb-cím jelentette a csúcsot. Az 1988-as németországi Európa-bajnokságra esélyesként érkeztek, ugyanis első helyen álltak a FIFA világranglistáján. A csapatban olyan klasszisok futballoztak, mint Ronald Koeman, Frank Rijkaard, az aranylabdás Ruud Gullit vagy a később három Aranylabdát nyerő, a torna csodagólját lövő Marco van Basten. Ráadásul a hollandok klubszinten is uralták a focivilágot akkoriban, ugyanis az Eb előtt a PSV Eindhoven megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, az Ajax pedig döntős volt a Kupagyőztesek Európa Kupájában.

A csoportkör és a magyar válogatott szereplése

Mielőtt a győzelem részleteibe belemennénk, érdemes megemlíteni a magyar válogatott szereplését, ami ismét csak a selejtezőkre korlátozódott. Magyarország a selejtezők ötödik csoportjába került Hollandia, Görögország, Lengyelország és Ciprus mellé. A magyar válogatott nyolc meccsén négy győzelmet és négy vereséget ért el, valamint 13 szerzett és 11 kapott góllal fejezte be a selejtezőt, a csoport harmadik helyén. Harmadik hely a csoportban, három szövetségi kapitánnyal, és egy újabb Eb nélkülünk, összegezhetnénk a történéseket.

Az Eb-re kijutó hét csapatot és a házigazda németeket két csoportba osztották. Az „A” jelűbe kerültek a németek, olaszok, spanyolok és a dánok, a „B”-ben pedig a hollandok, szovjetek, írek és az angolok küzdöttek az elődöntőért. A nyolccsapatos tornán a hollandok viszont rögtön vereséggel kezdtek: Rácz László góljával 1-0-ra győztek ellenük a későbbi döntős szovjetek. Igaz, a szezonban a bokájával rendszeresen bajlódó Marco van Basten csak az utolsó fél órában lépett pályára, mert a szövetségi kapitány kímélni akarta őt a torna további szakaszára. A vereség ellenére Michels húzása mégiscsak bevált, mert a hollandok a következő meccsen 3-1-re legyőzték az angolokat, Van Basten pedig mesterhármast lőtt a 100. válogatottságát ünneplő Peter Shiltonnak. Az utolsó fordulóban a cserecsatár Wim Kieft hajrában szerzett góljával megnyerték az írek elleni ki-ki meccset, így a szovjetek mögött csoportmásodikként továbbjutottak az elődöntőbe. Az oranje kikapott a szovjetektől, akiknek egyetlen gólját Rácz László szerezte, Daszajev pedig brillírozott a kapuban. Így aztán a szovjetek elsőként, az Oranje másodikként ment tovább.

B csoport végeredménye (1988-as Eb)

Elődöntő: Hollandia - Nyugat-Németország - A "fociháború"

Jöhettek az elődöntők: Hamburgban a házigazdák a hollandokkal, Stuttgartban pedig a szovjet-olasz meccs. Az elődöntőben az egyik ágon a szovjetek az olaszokkal játszottak, a másikon pedig létrejött a holland-német párharc, ami valóságos fociháborúnak számított, ugyanis a hollandok finoman fogalmazva utálták a németeket, pedig akkor már több mint 40 év telt el a második világháború óta, amikor a németek megszállták Hollandiát. A két ország akkori viszonyát hűen tükrözte, hogy a meccs előtt Van Basten nem volt hajlandó németül nyilatkozni, pedig kiválóan beszélte a nyelvet. A hollandokat ráadásul egy zajos szállodában helyezték el a németek, ami nem segített a sorsdöntő mérkőzésre való felkészülésében. A találkozóra hivatalosan 6000 holland szurkolót engedtek be az 56 ezer férőhelyes hamburgi Volksparkstadionba, a vendégszurkolók pedig szüntelenül skandálták az „Adjátok vissza a biciklijeinket!" rigmust.

A hollandok tartottak a németek elleni meccstől, hiszen a ’74-es és a ’78-as vb-döntőben is a házigazdák csapatával szemben maradtak alul. A nyugatnémetek elleni találkozó sem alakult jól, mert bár a hollandok fantasztikusan játszottak, nem tudtak vezetést szerezni az első félidőben. A fordulás után aztán jött a hidegzuhany, amikor Rijkaard ártalmatlan belépője után az 54. percben ajándéktizenegyest kaptak a németek, amit Lothar Matthäus be is lőtt. Nem sokkal később a németek eldönthették volna a meccset, de Jürgen Klinsmann ziccere néhány centivel elkerülte Hans van Breukelen kapuját. A 74. percben a román Ioan Igna játékvezető Van Basten elkaszálása után a hollandoknak is befújt egy büntetőt, amit Koeman lőtt a jobb sarokba. Úgy tűnt, jöhet a hosszabbítás, azonban egy perccel a lefújás előtt Jan Wouters átadását Van Basten estében a jobb alsó sarokba lőtte, és döntőbe jutatta az Oranjét. A Lothar Matthäus, Jürgen Klinsmann és Rudi Völler vezette németek az 55. percben szereztek vezetést büntetőből, majd húsz perc múlva a román bíró a túloldalon is befújt egy tizenegyest. Maradjunk annyiban, hogy vitatható volt az eset, Van Basten is ment volna tovább az eset után. A büntetőt Ronald Koeman értékesítette. Majd a 88. percben Van Basten is betalált, Hollandia pedig besétált a döntőbe.

A találkozó nem múlt el balhé nélkül. A lefújás után Ronald Koeman Olaf Thonnal cserélt mezt, majd WC-papírnak használta a német játékos szerelését. A hollandok jelenlegi szövetségi kapitánya azzal magyarázta a viselkedését, hogy a németek az egész meccs alatt arrogánsan viselkedtek velük. A németek elleni elődöntő után Rinus Michels, a hollandok szövetségi kapitánya azt mondta, az volt az igazi döntő, ugyanígy gondolta a csapatkapitány Ruud Gullit is, aki nem játszott jól az Európa-bajnokságon, mégis főszereplő lett. Németország ellen nyerni Németországban hihetetlen eredmény volt. Úgy éreztük, legyőzhetetlenek vagyunk - mondta Ruud Gullit.

A döntő: Hollandia - Szovjetunió

A másik elődöntő jóval simábban alakult, Valerij Lobanovszkij mester tanítványai, Litovcsenko és Protaszov góljával váltották meg jegyüket az Eb utolsó meccsére. Lobanovszkij korábban hét bajnoki címet és két KEK-et nyert a Dinamo Kijev edzőjeként, míg a hollandoknál Rinus Michels BEK-et nyert az Ajaxszal, és az 1974-es világbajnokságon is ő volt a szövetségi kapitánya az ezüstérmes csapatnak. A hollandok egy nappal többet pihenhettek a fináléra, ráadásul a németek elleni siker után duzzadtak az önbizalomtól, amit bizonyít, hogy a döntő előtti este elmentek megnézni Whitney Houston müncheni koncertjét.

A finálét a szovjetek kezdték jobban, akik győzelem esetén fejenként 25 ezer márkára számíthattak. Van Breukelennek már a meccs elején be kellett mutatnia két bravúrt. A holland kapus előbb egy ziccerben lehalászta a labdát az aranylabdás Igor Belanov lábáról, nem sokkal később pedig a szovjet támadó közeli lövését védte. A hollandok első helyzete Ruud Gullit nevéhez fűződött, de Rinat Daszajev kapus a léc alól szögletre tornázta az aranylabdás támadó szabadrúgását. Érdekesség, hogy a holland csapatban Van Basten és a nehézbombázó Ronald Koeman volt kijelölve a kapuhoz közeli szabadrúgások elvégzésére, Gullitnak ez volt az első kísérlete az Eb-n, és majdnem gól született belőle. Pillanatokkal később, a 33. percben aztán a hollandok sztárjátékosa megszerezte az egyetlen gólját az Európa-bajnokságon. A röviden kivágott szöglet után Erwin Koeman tekerte be a labdát, a hosszú oldalon érkező Van Basten középre fejelt, a lendületből berobbanó Gullit pedig öt és fél méterről a léc alá stukkolt.

A hollandok vezető gólja után még az első félidőben egyenlíthettek volna a szovjetek, azonban Belanov mintha el lett volna átkozva ezen az Eb-n, ezúttal öt méterről lőtte ki a labdát a müncheni Olimpiai Stadionból. Az aranylabdás szovjet támadó kihagyott helyzetei megbosszulták magukat, mert a fordulás után a hollandok minden idők legszebb Eb-döntős góljával növelték az előnyüket. Adri van Tiggelen futtatta a bal oldalon Arnold Mührent, aki betekerte a labdát, és ami ezután jött, az történelem. A hosszú oldalra érkező labdát manapság 100 futballistából 99 mellel levenné, megpróbálná megtartani, utána pedig keresné a visszapassz lehetőségét a második hullámban érkező társhoz. Van Basten azonban elvállalta a kapáslövést, és elemi erővel kilőtte a jobb felső sarkot. A gólt az Európa-bajnokságok történetének legszebb góljának választották. Mindent elmond róla, hogy a szovjet kapus, Rinat Daszajev és a holland kapitány, Rinus Michels sem akarta elhinni, hogy onnan ekkora gólt lehet lőni.

Ezt követően a szovjeteknek lett volna lehetőségük a felzárkózásra, ugyanis a 69. percben a remekül védő Van Breukelen összehozott egy fölösleges tizenegyest. Azonban a labda mögé Belanov állt oda, a holland kapus - aki Jan Reker edzővel egy füzetbe jegyzetelte a tizenegyeslövők szokásait - pedig lábbal védte a szovjet támadó rosszul helyezett bombáját. Ekkor már érezhető volt, hogy a hollandokat nem lehet megfogni, így 1988-ban megnyerték fennállásuk első - és mai napig utolsó - nagy tornáját, Marco van Basten és Ruud Gullit pedig mennybe ment.

A szovjetek negyedszerre jutottak be a fináléba, és harmadszorra szenvedtek vereséget. Münchenben, az Olimpiai Stadionban Rinus Michels vezette Eb-győzelemre az övéit. A döntőben a Van Breukelen - Van Aerle, Rijkaard, R. Koeman, Van Tiggelen, Wouters, Gullit, Mühren, E. Koeman, Vanenburg, Van Basten összetételű csapatot küldte pályára.

A mérkőzés adatai:

Hollandia-Szovjetunió 2-0 (1-0)

München, Olimpiai Stadion, 72 308 néző. Vezette: Vautrot (francia)

Hollandia: Van Breukelen - Van Aerle, R. Koeman, Rijkaard, Van Tiggelen - Vanenburg, Wouters, E. Koeman, Mühren - Gullit, Van Basten. Szövetségi kapitány: Rinus Michels.

Szovjetunió: Daszajev - Damjanenko, Hidijatullin, Alejnyikov, Rácz - Litovcsenko, Zaharov, Mihajlicsenko, Gocmanov (Baltacsa, 68.) - Protaszov (Paszulko, 71.), Belanov. Szövetségi kapitány: Valerij Lobanovszkij.

Gólszerzők: Gullit (33.), Van Basten (54.)

Sárga lap: Van Aerle (49)., ill. Damjanenko (31.), Litovcsenko (34.), Hidijatullin (42.)

Játékosok reakciói és Marco van Basten karrierje

Ruud Gullit szerint az oroszok ellen elvesztett csoportmeccs komoly motivációt adott a folytatásra. „Vicces, hogy az Európa-bajnokságon a szovjetek elleni csoportmeccsen játszottunk a legjobban, mégis kikaptunk. Nehéz volt, mert úgy éreztük, jobbak vagyunk, ezért muszáj volt megmutatnunk, mit tudunk. Nagy nyomás volt rajtam, mert nagyon jó szezonom volt (1987-ben Aranylabdát nyert és bajnok lett az AC Milannal - a szerk.), és mindenki elvárta tőlem, hogy ugyanúgy játsszam, mint a klubomban. Úgy éreztem, visszatért a formám. Sokat aludtam, rengeteget masszíroztattam magam. A szövetségi kapitány is azt mondta, hogy most már ellőhetem a szabadrúgásokat. Lelkileg sokat segített, és óriási megkönnyebbülés volt gólt lőni" - tette hozzá Ruud Gullit, aki szerint Van Basten gólja zseniális volt, de ha egymilliószor újrapróbálná, akkor sem tudná így eltalálni a labdát. Gullit szavait megerősítette Van Basten is, aki elmondta, hogy nagy szerencsére is szüksége volt minden idők legszebb Eb-góljához. „Igazából kicsit fáradt voltam már. Jött a labda, én meg azt gondoltam: oké, ezt most vagy leveszem, és megküzdök a védőkkel, vagy a kényelmesebb utat választom: megkockáztatok egy kapáslövést. Fantasztikus érzés volt. Annyira felpörögtem, hogy fel sem fogtam, mit csináltam pontosan. Látni a felvételeken, ahogy értetlenkedem azon, ami történt. Valóban jókora szerencse kellett hozzá. De aznap szerencsém volt" - mondta Marco van Basten, aki a torna után megnyerte élete első Aranylabdáját. Van Basten 1989-ben és 1992-ben is megnyerte az Aranylabdát. Mivel a bokájával már kamaszkora óta gondjai voltak, rengeteg meccset kihagyott sérülés miatt, ezért csak 24 gólt lőtt a holland válogatottban. Hivatalosan 1995-ben vonult vissza, de egy rosszul elvégzett bokaműtét miatt már 1993-ban kettétört a pályafutása, így az utolsó hivatalos meccsét 1993. május 26-án játszotta az Olympique Marseille ellen 1-0-ra elvesztett BEK-döntőnben. 28 évesen vonult vissza, akkor, amikor a legtöbb játékos pályafutása a csúcs felé tart.

A gólkirály Van Basten lett öt góllal. A torna csapata így állt össze: Van Breukelen (Hollandia) - Bergomi (Olaszország), Rijkaard (Hollandia), R. Koeman (Hollandia), Maldini (Olaszország) - Matthäus (NSZK), Giannini (Olaszország), Wouters (Hollandia) - Gullit (Hollandia) - Van Basten (Hollandia), Vialli (Olaszország). A labdarúgás szerelmeseinek csupa-csupa ismert név. Azonban nem csak a torna csapatából, hanem az egész tornáról hiányzott a holland sikergeneráció egyik meghatározó tagja, Rob de Wit. Két évvel az Eb előtt, 23 évesen kényszerült visszavonulni, mert nyaralása közben agyvérzést kapott, és nem sportolhatott tovább. Ezt még kettő követte, a harmadik agyvérzése után egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy „Három gólt szereztem a válogatottban, a legszebbet a magyaroknak lőttem. A legrosszabb érzés, amikor azt látom, hogy fociznak a kisfiammal - sajnos én már képtelen vagyok erre. A futballon kívül a dámajátékot szeretem, ebben akarok nyerni és bizonyítani. Már csak ez a játék maradt nekem...” Nekünk pedig maradt az összeszoruló torkunk érzése, nyolc meccs jutott neki a válogatottban.

Az 1992-es Európa-bajnokság: Dánia csodája és a holland-német összecsapás

Ugyan már az 1991-es, decemberi sorsolás idején felmerült, hogy a polgárháború miatt Jugoszláviát kizárhatja az UEFA és Dánia lehet a beugró, de az európai szövetség sokáig nem lépett semmit. Jól hangzik, hogy a dánokat a strandról trombitálta össze Richard Möller Nielsen kapitány, de az igazság az, hogy a csapat éppen a FÁK elleni barátságos meccsre készült, azaz a keret java része együtt volt. Dánia Eb-győzelme napokkal azután következett be, hogy egy népszavazáson az állampolgárok az Európai Unióról szóló szerződés ratifikálása ellen szavaztak. A dánok sikere azért is figyelemre méltó, mert az országban 1986-ig nem is voltak profi klubok. Csak akkor esett le, mit értünk el, amikor Koppenhágában, a városházán ünnepeltek bennünket.

A C csoportban ismét találkozott Hollandia és Németország. A német-holland mindig presztízs, az esti különösen az lehet, mert már tudni fogják, hogy a hollandokat váratlanul legyőző dánok mire jutnak a portugálokkal. Szinte biztos, hogy hatalmas feszültség lesz, eddig sem volt másként. A B csoportban a hollandok simán verték a nagy riválist. Rijkaard, Witschge és Bergkamp góljára csak Klinsmann tudott válaszolni. A hollandok csoportelsőként jutottak tovább, igaz, sokra nem mentek vele, mert az elődöntőben kikaptak a dánoktól. A németek a döntőbe a svédek ellen még bejutottak, de a dánok aztán őket is meglepték.

C csoport végeredménye (1992-es Eb)

Az elődöntőben Németország Karl-Heinz Riedle vezérletével 3-2-re nyert Svédország ellen, a hazaiaknak igazából nem volt esélyük, végig rohantak az eredmények után. A másik elődöntőben Henrik Larsen duplázott, de a hollandoknál Dennis Bergkamp gólja mellett Frank Rijkaard is betalált, és a 86. percben mentette hosszabbításra a csatát. Végül Dánia meglepetésre büntetőkkel jutott a döntőbe. A döntőben Dánia 2-0-ra legyőzte Németországot, Jensen és Vilfort góljaival.

Döntő (1992. 06. 26.)

Göteborg, 37 800 néző.

Dánia: Schmeichel - L. Olsen, Sivebaek (66., Christiansen), K. Nielsen, Piechnik, Christofte, Vilfort, J. Jensen, H. Larsen, Povlsen, B. Laudrup.

Németország: Illgner - Helmer, Kohler, Buchwald, Reuter, Hässler, Sammer (46. Doll), Effenberg (81., Thom), Brehme, Riedle, Klinsmann.

Gólszerzők: J. Jensen (19.), Vilfort (78.)

További emlékezetes német-holland összecsapások

1974-es világbajnoki döntő

Az 1974. július 7-én lejátszott világbajnoki döntő is beírta magát a történelembe. A hollandok uralták végig a meccset, és lőtték a vb-döntők történetének leggyorsabb gólját, a második percben Neeskens szerezte tizenegyesből. Ez volt az első büntető is a finálék történetében. A németek egyébként akkor értek először a meccsen labdához, amikor kapusuk kiszedte a hálóból. Még az első félidőben jött a döntők történetének második tizenegyese, Breitner egyenlített. Aztán Gerd Müller gólja már a győzelmet jelentette az NSZK-nak. Sokan a totális foci végének tekintették a meccset, ugyanis a hollandok 14 rúgott és csak 1 kapott góllal meneteltek a döntőig, a szívós németeken mégis fennakadtak.

1990-es világbajnokság

Az 1990. június 24-i világbajnoki mérkőzésen Frank Rijkaard volt a főszereplő, lámát játszva kétszer is pofátlanul leköpte Rudi Völlert. Völler néhány perc múlva követte őt az öltözőbe, két sárgával szórták ki. A németek nyertek 2-1-re, Klinsmann és Brehme szerezte a gólokat, utóbbi gyönyörűen csavart a tizenhatos sarkáról a hosszúba.

U21-es Európa-bajnokságok és Nemzetek Ligája

A rivalizálás a fiatalabb korosztályokban és a modern tornákon is folytatódik. A közelmúltbeli U21-es Európa-bajnokságokon is szembesülhetünk a két ország összecsapásaival, bár közvetlen holland-német U21-es meccsre nem volt példa a mostani anyagban. Azonban az U21-es tornán mindkét válogatott megmutatta erejét a csoportkörben.

A D-csoportban a már negyeddöntős Dánia 2-2-es döntetlent játszott Finnországgal, a párhuzamos mérkőzésen a hollandok 2-0-ra legyőzték Ukrajnát, így csoportmásodikként ők jutottak a legjobb nyolc közé a szlovákiai U21-es férfi labdarúgó Európa-bajnokságon.

A B-csoportban, Nyitrán bő fél óra alatt kétgólos előnybe kerültek a négyes első helyén álló németek az angolokkal szemben. Az első gól a 3. percben esett, Lukas Ullrich labdájára az Eintracht Frankfurt csatára, Ansgar Knauff érkezett a lehető legjobb ütemben, és szép átvétel után a bal alsó sarokba lőtt. A hatékony németek a 33. percben növelték előnyüket: ezúttal Knauff volt a feladó, aki jobbról szépen ívelt középre, ahol a Mainz csatára, Nelson Weiper emelkedett a legmagasabbra, és James Beadle kapujába bólintott. A második félidőben, feltehetően a csehek vezetésének hírére is, barátságosabb mederbe terelődött a mérkőzés, a britek ímmel-ámmal támadgattak, de nem sok mindent utalt arra, hogy itt gól fog születni. Aztán a 76. percben az Ipswich játékosa, Omari Hutchinson gondolt egyet, csomót kötött a német lábakra, pazarul adott középre, s az ott érkező Alex Scott két lépésről a kapuba lőtt. Többre azonban már nem futotta az angoloknak, 2-1-es győzelmével Németország százszázalékosan jutott tovább a csoportból.

U21-es Európa-bajnokság, Szlovákia - Csoportkör, 3. forduló

B-csoport végeredménye

D-csoport végeredménye

Hollandia összecsapása Németország ellen a UEFA Nations League, League A, Gr. 2 keretei közt is megrendezésre kerül 2026. szeptember 24-én. Ez a mérkőzés ismét lehetőséget ad a két csapatnak, hogy megmutassák erejüket és továbbírják gazdag rivalizálásuk történetét.

tags: #a #hollandia #nemet #orszag #foci #eb

Népszerű bejegyzések:

• Stratégiák kosárlabdázóknak
• A lila-fehér szurkolói kultúra
• Csepeli kosárlabda tréningek
• inspiráló focikönyvek a kicsiknek
• Magyar kézilabda diplomácia