Babits Mihály költészete és válogatott verseinek világa
Az Adyval induló új magyar irodalomnak, a Nyugat nemzedékének Ady után sorrendben következő második legnagyobb költője volt Babits Mihály (1883-1941). Már a kortársak is úgy tartották nyilván Adyt és Babitsot, mint a két irodalmi vezért, noha kettejük között a szemléletmód és a stílus tekintetében alapvető különbségek húzódtak.
A politikus Ady mellett Babits hangsúlyozottan elhúzódik a politikától, és csak élete legvégén, a megerősődött fasizmus idején ébred rá politikátlanságának erkölcsileg is, művészileg is helytelen voltára. A formájában újat teremtő Ady mellett Babits formavilága benne gyökeredzik az évezredek hagyományaiban. Ady az életnek rendeli alá a költészetet, Babitsnál az élet alkalom a költészetre.
A költői életmű sokszínűsége
Babits, az éber írástudó, a pacifista, a baljós események jósa, az összegző, az átfogó. A klasszicizáló és a kísérletező, a modern és mégis izmus-ellenes költő. Költészete hihetetlenül komplex, magasrendű és ritka. Mindig lesz benne felfedeznivaló. Aki végigéli a verseit, jobb és gazdagabb ember lesz; érteni fog a szó varázslatához és a szépség felfedezéséhez.
Babits Mihály - Irodalom érettségi
A pálya első tizenöt-húsz éve szilárd alap, antológiadarabok sokasága születik meg már ekkor. A második szakasz az elmélyülés és a kalandozás kora. A világirodalmat esszéiben bebolyongó és annak versanyagát keresztbe-kasul fordító, regényeket végigszövő hegyi költő hangja olykor személyesebbé és szeszélyesebbé válik, máskor komorabb, történelmi-filozófiai-vallási mélységekbe bukik alá.
Babits, a sokarcú alkotó
Sokan sokféle Babitstól olvashatunk verset:
- A játékos, kaján Babits: A Verses napló varázslatosan szökdécselő, spontán füzére.
- A sanzonokat dudorászó költő: Finomszövésű sorok, mint a Játszottam a kezével.
- A duhaj, életet habzsoló költő: Aki a Gyümölcsbe harapva című versében a tágranyílt érzékekkel, mohón nyeli a világ minden ingerét.
A zsengék és hátrahagyott versek közül is több darab "átmentésre" került, nem mint régészeti törmelék, hanem mint elsüllyedt hajó gyomrából kikerült hibátlan, szép váza.
A "másik" Babits: A Beszélgetőfüzetek jelentősége
A legmegrázóbb dokumentumok a torokrákban szenvedő, gégeműtétei után beszédképtelenné vált költő 1938-1941 közötti Beszélgetőfüzetei. Ezekben a sorokban nem egy távoli bálványt, hanem egy szenvedő embert látunk: "Fulladok, nagyon fáj, nem tudok köhögni, rettenetes ez, nem tudok nyelni".
Ezt a fájó gépet látjuk hánykolódni a füzetlapokon, és így döbbenünk rá a tényre, hogy nyugodtan levehetjük irodalomtörténeti szemüvegünket. Egy másik ember áll szemben velünk, Senki Pál, Valaki Pál avagy Mindenki Pál, aki persze végtelenül több nálunk, hisz kincsei vannak, s azokat bőkezűen szórja elénk.
| Korszak | Jellemzők |
|---|---|
| 1909-1920 | Szilárd alap, antológiadarabok, a líra kiforrása. |
| 1925 után | Elmélyülés, kalandozás, társadalmi és filozófiai mélységek. |
| Kései korszak | Jónás könyve, Beszélgetőfüzetek, a szenvedés és hit összegzése. |
Babits botrány, de másképp, mint Ady vagy József Attila. Ő nyárspolgár zseni, akinek költészete örökké meg fog maradni. Bármennyire is elfogulatlan szemmel olvassuk, hatalmába kerít a szöveg, legyűr, elkábít. Magaslaton járunk, ritka a levegő, ahol a lélek pontosabban látja magát az örök dolgok közt.
tags: #babits #mihaly #valogatott #versek
