Játékos betanítás Meixner-módszerrel: A diszlexia megelőzésétől a komplex fejlesztésig

A részképesség-gyengeséggel, így különösen a diszlexiával és diszgráfiával küzdő gyermekeknek speciális olvasástanítási eljárásra van szükségük. Erre kínál hatékony és átfogó megoldást a Meixner-módszer, melyet Meixner Ildikó gyógypedagógus, pszichológus, pedagógiai szakpszichológus több évtizedes gyakorlati tapasztalattal a háta mögött alkotott meg. Ez a ma is korszerű és méltán nevét viselő dyslexia-prevenciós olvasástanulási/tanítási módszer játékos, tevékenykedtető, színes és érdekes, így segítve a gyermekeket az olvasás és írás megtanulásában.

Egy gyógypedagógus, aki tizenkettedik éve tanít ezzel a módszerrel, szintén megerősíti annak hatékonyságát. A Meixner-módszerrel sikerült végül megtanulniuk olvasni sokaknak, ezért bátran ajánljuk mindenkinek.

Mi is az a diszlexia, és miért elengedhetetlen a speciális pedagógiai megközelítés?

A diszlexia egy komplex jelenség, amelynek neve a görög "dys" (nehezen) és "lexis" (szavakat, beszédet) szavakból ered, utalva arra, hogy a szó sokkal szélesebb fogalomra utal, mint pusztán az olvasási zavar. A diszlexia genetikai okokra, kromoszóma-rendellenességre is visszavezethető. A diszlexia veszélyeztető tényezők halmozottan fordulnak elő azoknál a gyermekeknél, akiknél a nyelvileg gyengén fejlettség tapasztalható.

A diszlexiával küzdő gyermekeknél gyakran előfordul a figyelem, a téri tájékozódás és a beszédfejlődés zavara. Az egyensúly-érzékelés zavara és a bizonytalan testséma általában már az óvodáskorban feltűnik. A gyermek mozgása összerendezetlen és ügyetlen, nehezen méri fel az alapvető térbeli távolságokat és viszonyokat, illetve nehezen hajtja végre a mozgásokat. Számukra nehezebb a fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetése, és nem tudják megfelelően a saját testükön sem azonosítani ezeket, például a jobb lábát keresztbe teszi a jobb lába fölött, vagy nehezen homorít-domborít. Jellemző lehet a fonetikai hasonlóságon alapuló szókeverés, valamint a szókincs elégtelensége és a feladattudat-gyengeség is.

A Meixner-módszer alapelvei: Tudományos háttér a játékosság mögött

A Meixner-módszer nem korlátozódik az olvasás-írás megtanítására, hanem az oktatási folyamat egészében alkalmazható paradigmának tekinthető. A pszichológiailag is megalapozott olvasástanítási módszerrel párhuzamosan alakult ki az a prevención és reedukáción alapuló pedagógiai szemléletmód, amely a gyermek természetes kíváncsiságát kiaknázva, az ő aktuális pszichés fejlettségéhez igazodva mindenki számára lehetővé teszi az optimális tempójú haladást.

A módszer alapelvei a következők:

1. Az aprólékosan felépített fokozatosság: A nyelvileg jól fejlett tanuló könnyedén veszi az akadályokat, míg a gyengébben fejlett számára kisebb lépcsőfokokat, aprólékos módszertani lépéseket kell beépíteni a cél eléréséhez. Ennek megfelelően épül fel a tankönyv szótag- és szóanyaga, meghatározott analógia szerint.
2. A hármas asszociáció elve: A betűtanításnál nem csupán a hang akusztikus képét és a betű vizuális képét alakítják ki, hanem a hang beszédmotoros emlékképe is megjelenik.
3. A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése: Az azonos vagy hasonló elemek gátolják a tanulás folyamatát. Ezért a módszer nagyon messze tanítja egymástól a könnyen összekeverhető, egymáshoz hasonló betűket.
4. Integrált képességfejlesztés: Az olvasástanítás mellett folyamatos képességfejlesztés is zajlik. Ennek aránya az idő előrehaladtával változik (egyre kevesebb fejlesztés és több olvasás), de soha nem marad el. Ide tartozik a beszédszervek mozgásának tudatosítása, szókincsfejlesztés, mondatalkotás gyakorlása, történet elmondása, téri tájékozódás, ritmuskészség stb.
5. Rugalmas gondolkodásmód: A módszer igyekszik kizárni a merev gondolkodásmódot. Nem szabad túlzottan gyakoroltatni; a több gyakorlást sokoldalú módon kell megvalósítani, és amint lehet, át kell lépni a következő szintre.

A játékos Meixner-módszer a gyakorlatban

Betűtanítás és hangtudatosítás

A Meixner-módszer alapját a játékos képességfejlesztés teszi ki, ezt követi a betűtanítás. A fejlesztési módszer lényege, hogy az olvasási készség hiányainak pótlása és az olvasástanulás nem különül el a beszédfejlesztéstől, ezáltal segíti a gyermeket a betűk és a hangok összekapcsolásában. A betűk bevésődését játékos, fejlesztő gyakorlatok kísérik.

Az olvasástanítás során a betűket hívóképek alapján mutatjuk be. A magánhangzókat szájállás, a mássalhangzókat hangutánzással, mesékbe ágyazva tanítják. Fontos kérdéseket tesznek fel a gyerekeknek: Honnan jön a tüdőnkből kiáramló levegő, amikor a hangot kimondjuk? Melyik beszédszervünk dolgozik: ajkunk, nyelvünk, szájpadlásunk, fogsorunk? A magánhangzók ajakkerekítésesek vagy mosolygósak? Ez a tudatosítás segíti a hangok és betűk felismerését. Amikor új hangot tanulnak, eldöntik, benne van-e az új hang a szóban, vagy sem. Ha igen, kiviszik a hívókép alá. Ha egy betűnek van párja (pl: k-g), a régi betűt (k) "szabadságra küldik", hogy elkerüljék a két betű összekeverését. Nem írják le az új betűt, és csak a régit ismétlik, majd ezt követi a két hang és betű tudatos összehasonlítása, ezzel is megerősítve a betű bevésődését.

Ugyanilyen fontos a kommunikáció, a beszéd fejlesztése. Beszédszervügyesítő mondókákat és verseket tanulnak, utánozzák a mozgást és a hangot. A ritmusérzék fejlesztése a szótagolás kialakításának az alapja.

Olvasástanítás lépésről lépésre

Az olvasástanítás szintetikus, apró lépésekben halad előre. A Meixner-módszer kezdetben betűket tanít, majd két betűből álló szótagot alkot, ezt követi a szótagok hosszának növelése és a szószerkezetekben való gyakoroltatás. Az összeolvasás jól kidolgozott. Szótagok és szavak olvasása után mondatok és rövid szövegek is megjelennek.

A terápia alapelve, hogy a fejlesztést azon a szinten kell elkezdeni vagy folytatni, ahol a gyermek képességei alapján még biztonsággal mozog, mert csak így válik számára lehetségessé az eredményes feladatvégzés. Ezt hívjuk a „legközelebbi fejlődési zóna” elvének. Amennyiben a gyermek másodlagos tünetekkel küzd, minden foglalkozás az önbizalom növelésével kezdődik.

Az olvasástanítás során figyelembe veszik a ritmusérzék, a térbeli tájékozódás és a nyelvi készségek fejlesztését is, és a könnyen összetéveszthető betűket nagy időkülönbséggel tanítják.

Az írástanítás sajátosságai

Az írástanítás az olvasástanítással párhuzamosan, de kissé késleltetve történik. Ennek oka, hogy a kéztő- és ujjpercek csontosodása, mely az írás elsajátítása szempontjából különösen fontos, 12-13 éves korra fejeződik be. Ezért a módszer az év elején a grafomotoros fejlesztést helyezi előtérbe. Például krémbe, lisztbe rajzoltatnak, vagy betűelemeket zsenília drótból alakítanak ki. Begyakorlás után kezdik el a betűk írását, először szélesebb sorközben, s csak ezután következik a normál szélességű vonalközben való munka. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a tollbamondásnak, mely később a helyesírás szempontjából nélkülözhetetlen, így a gyerekek hallás után írják a betűket.

A Meixner-módszer tágabb pedagógiai környezete és támogató elemei

A Meixner-féle pedagógiai szemléletmód egy teljes tankönyvcsaládot is magában foglal, melynek részei az olvasókönyv, feladatlapok I-II. és írás munkafüzet I-II. Meixner Ildikó több tankönyv szerzője és társszerzője volt, és 1993-ban jelent meg a Játékház című 5 kötetes olvasókönyvcsaládja. Ezt a kiadványt a normál 1. osztályokban, logopédiai első osztályokban, az enyhe fokban értelmi sérültek iskoláinak 1-2. osztályaiban és az ambulanter logopédiai ellátásban egyaránt sikerrel alkalmazták dyslexia-prevenciós módszere alapján. A tanulók emellett feladatlapokat, társasjátékokat és szoftvereket is kapnak. A pedagógusok számára is biztosított a tudatos alkalmazás lehetősége: a mindenkori első osztályos tanító nénik elvégzik a Meixner Alapítvány által indított, elméleti és gyakorlati képzésből álló tanfolyamot, mely vizsgával zárul. A felnőttképzés keretében az ambulancián a hallgatók elsajátíthatják a Meixner-módszer gyakorlatát.

Meixner Ildikó és közvetlen tanítványi köre egy olyan iskolát álmodott meg, majd hozott létre, ahol a fenti problémákat kiküszöbölve, más szellemben folyik az iskolai élet, mint a mai iskolák döntő többségében. A Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egy ilyen intézmény, ahol sok iskolában oktatnak Meixner-módszerrel integráltan. Ez a szemléletmód Konfuciusz szavaival is megerősíthető: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem.”

Iskolaotthonos nevelési-oktatási rendszer

Az alsó tagozaton (1-4. évfolyam) megvalósuló egész napos nevelés-oktatás, kéttanítós iskolaotthonos rendszerben, zökkenőmentes átmenetet biztosít az óvodából az iskolába. Ez a munkaforma segíti az új környezetbe való beilleszkedést és a helyes tanulási szokások kialakítását. A gyermekek nevelését-oktatását minden osztályban két tanító irányítja, akik naponta 8 órától 17 óráig tartózkodnak az iskolában, részt vesznek a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységeken.

Az iskolaotthonos munkaforma és a pedagógiai program összhangja biztosítja a tananyag elsajátítása és a tanulók személyiségének teljes körű fejlesztése mellett a gyermekek együttműködő- és tolerancia-képességének kialakítását, fejlesztését, valamint egymás elfogadásának, segítésének természetes napi gyakorlatát. Ez lehetőséget teremt az eredményes felzárkóztatásra és a színvonalas tehetséggondozásra. A tantárgycsoportos oktatás garancia a folyamatos műhelymunka megvalósításához, a szakmai tapasztalatok átadásához, valamint a tartalmi és módszertani egységesség kialakításához. A délelőtti és délutáni tanítási órák között gazdag és színvonalas szabadidős tevékenységekkel, önálló tanulással és gyakorlással töltik idejüket a tanulók. Az iskolaotthon napi időbeosztása jobban megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak, egyenletesebb terhelést biztosít számukra, és több lehetőséget nyit a beszélgetésre, megfigyelésre, nevelési helyzetek elemzésére és kihasználására. A reggeli beszélgető körben a gyermekek élményei, problémái és kérdései kerülnek felszínre, ahol meghallgatást és megértést tapasztalnak, valamint segítséget kapnak, ezáltal fejlődik empatikus, tolerancia- és tűrőképességük.

Nívócsoportos oktatás: Személyre szabott fejlesztés

Az évfolyamtól kezdve a kötelező tanórai foglalkozásokon az osztályokat tovább bontják kisebb csoportokra, mert így sikeresebb a felzárkóztatás és a tehetséggondozás folyamata, a kulcskompetenciák eredményesebben fejleszthetők. Fő célkitűzéseinket figyelembe véve nívócsoportos tanítás keretében tanítják a matematika és idegen nyelv tantárgyakat (angol, német). A tanulók nem hagyományos osztálykeretben, hanem homogén, közel azonos képességű tanulókból létrehozott csoportokban tanulnak.

Az egyik csoportba a gyorsan tanuló, logikus gondolkodású tanulók tartoznak. Tehetséggondozás területén szakkörökkel, országos, megyei, kistérségi és helyi tantárgyi versenyekkel segítik a tanulók előrehaladását. A másik csoportot az átlagos képességű és a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek alkotják, akiknek nemcsak a tanórai, de a tanórán kívüli tanuláshoz is segítségre van szükségük, számukra differenciált képességfejlesztő és felzárkóztató foglalkozásokat tartanak. A haladás azonos tanmenetek szerint történik, a feldolgozás mélysége a tanulócsoport szintjéhez igazodik. Egy-egy témakör lezárásaként a tanulók témazáró felmérést írnak, és a tapasztalatok elemzése, értékelése alapján tervezik a folyamatos ismétlést és a hiányok pótlását. A csoportok nyitottak, jelentős fejlődés vagy nagymértékű lemaradás esetén a tanulók csoportba sorolása változhat, főleg félévkor és év végén. A csoportba való sorolás a 4. évfolyam év végi felmérésének eredményei (matematika, olvasás, nyelvtan) és a 4. osztályos tanító véleménye, valamint az 5. osztályos év eleji felmérések alapján történik.

A (nívó) csoportos oktatás előnyei és fontossága a következőkben foglalható össze:

Sakk-Logika tantárgy: A gondolkodás fejlesztése játékkal

A 2017/2018-as tanévtől az első és második osztályban a szabadon választható órakeret terhére alsó tagozaton bevezetésre került a logikus gondolkodás fejlesztése plusz egy matematika órában, a Sakk-Logika tantárgy keretében. Ez a tantárgy tanulásmódszertani szempontból és az életkori sajátosságoknak megfelelő módon fogja össze a logika, a matematika és az informatika egyes területeit. A tananyag felépítésében kiemelt szerepet kap a logika módszertana, amely szinkronban halad a matematika és az informatika műveltségterületeinek NAT-ban meghatározott kompetenciafejlesztési céljaival.

A logika oktatás célja, hogy a logika módszertanán keresztül fejlessze a logikus gondolkodást, a rövid és hosszú távú memóriát, a problémaérzékenységet, az elemzőképességet és a fantáziát. Célja továbbá, hogy a tanítási-tanulási folyamat során kialakuljon a diákokban a rendszerszemlélet és a lényeglátás képessége, az analitikus és a szintetikus gondolkodás, valamint az induktív gondolkodás és az absztrakció.

A Polgár Judit-féle Sakkpalota program szintén ezen elvekre épül, tanulási-tanítási tervet kínálva az általános iskola alsó tagozatán tanító pedagógusok számára. A sakk-logika tantárgy olyan nevelési-oktatási-fejlesztési területekre fókuszál, amelyek elsősorban a sakk játékrendszere köré épülnek, és a tananyag beépíti a tanuló előzetes képességeit és készségeit, fejlesztve azokat. A sakk egy szellemi szabályjáték, ezért kiválóan alkalmas a társakkal való közös játék örömének megtapasztalására és a gyermekek játékkultúrájának kialakítására. A sakkjátékon keresztül a tanulók cselekvő módon, saját képességeiknek és tudásuknak megfelelő szinten vesznek részt a tanulási folyamatban, ezáltal a tantárgy kifejezetten alkalmas arra, hogy a diákok egyéni üteméhez igazodjon.

A sakk-logika oktatás célja továbbá - különböző társas- és kártyajátékokon keresztül - a komplex személyiségfejlesztés oly módon, hogy egyszerre fejlessze az összpontosítás képességét, az értő figyelmet, a figyelem-megosztottság képességét, a kitartást, a helyes önértékelést, az önbizalmat, a tanulás iránti motivációt és a kreativitást. A játékok során elért sikerek növelik a gyermekek önmagukba vetett hitét, ezáltal fejlődik az önértékelésük és az önbizalmuk. Ez különösen fontos, mivel az önbizalom által előmozdított vállalkozó szellem hatékony támasza lehet egyéb tanulmányi sikereknek is. Az intraperszonális intelligencia fejlesztésével a gyerekek képesek lesznek a gyors és hatékony helyzetértékelésre és döntéshozatalra, valamint döntéseik következményeinek vállalására. Kialakul bennük a felelősségérzet, a versenyszellem és a tisztelet mások döntései iránt.

tags: #betutanitas #jatekosan #meixner #modszerrel

Népszerű bejegyzések:

• Megismerheti Kapusi József Antal életútját
• futball kiállítás szabályok
• Sporting CP elleni BL-találkozó
• Tippek a válogatott meccsjegyekhez
• Hajfonási trendek és a francia válogatott