A Feröer-szigeteki labdarúgás lenyűgöző története: Az Atlanti-óceán meglepetései
Az Atlanti-óceán északi részén, a Dán Királysághoz tartozó, autonóm Feröer-szigetek apró, mégis büszke nemzete az utóbbi években egyre inkább felhívta magára a figyelmet a nemzetközi labdarúgásban. A szigetcsoport, ahol a sport iránti szenvedély sokszor felülmúlja a professzionális körülményeket, mára képes komoly meglepetéseket okozni, legyőzve jóval esélyesebb ellenfeleket, és történelmet írva klubszinten is.
Feröer-szigetek: egy kis ország az Atlanti-óceánon
Hol is található a Feröer-szigetek? Meg lehetne adni az északi szélesség és a nyugati hosszúság fokait, s „tudományoskodva”, mintegy GPS-koordinátaként meghatározni a szigetek elhelyezkedését az Atlanti-óceán északi részén. De talán jobb, ha egy Mercedes-jelvényt vagy emblémát képzel maga elé a kedves olvasó, és a „Merci-csillag” körívén látja Norvégiát, Skóciát és Izlandot, és ezek metszéspontjában, a kör közepén találja a Dániához tartozó Feröer-szigetcsoportot, amelyet tizennyolc kisebb-nagyobb sziget alkot. Közülük egy lakatlan (a területhez tartozik még tizenegy holm és hétszázötven sziklazátony).
Az elnevezés magyar fordításban Juh-szigeteket jelöl, amire a feröeri címer (kék pajzson egy fehér kos) is utal. A szigetek összlakossága 48 553 fő (2014-es adat), akik a precíz felmérés szerint 17 694 háztartásban élnek. Közülük 12 388-an laknak a legnagyobb szigeten lévő fővárosban, Tórshavnben, amely agglomerációjával 19 655 főt tesz ki, s a hét közigazgatási egység egyikét - természetesen a legjelentősebbet - képezi. A Feröer-szigetek teljes területe 1395,74 négyzetkilométer. A lakosság 98 százaléka keresztény (84 százalék evangélikus), körülbelül ennyi az őslakosok aránya is, a legtöbb beköltöző lengyel.
Az önrendelkezés hosszú útja és a különleges státusz
A legkorábban keletkezett szöveg 825-ben említi a szigeteket. A feröeriek sagája a vikingek koráig vezet vissza. A terület 1035-től Norvégiához tartozott, s középkori népessége mintegy négyezer főt tett ki. A dán-norvég perszonálunió létrejöttével 1380-ban került a dán korona fennhatósága alá, különböző hűbérurak birtokaként. Az 1814-es kieli béke után a perszonálunió fölbomlott, a Feröer-szigetek Dánia egyik megyéjévé váltak.
A Feröer-szigetek a Dán Királysághoz tartozik, amely alkotmányos monarchia, élén II. Margit dán királynővel. De míg Dánia 1973-tól tagja az Európai Uniónak, addig autonóm területe nem, s ez adja speciális jogállását. Ennek köszönhetően Feröer úgy delegál két tagot a koppenhágai parlamentbe (Folketing), hogy önálló parlamenttel (Løgting) és kormánnyal rendelkezik. A dán kormányzót visszahívták az 1948. április 1-jén életbe léptetett autonómiatörvényt követően, amellyel a szigetcsoport minden belső kérdésben korlátlan önkormányzatot kapott. A Feröer-szigetek 2005 óta önálló kül- és biztonságpolitikát folytat: hadserege nincs, de egy NATO-radarállomás található az egyik szigeten. Mivel kikötői egész évben jégmentesek, a halászat, a halfeldolgozás, a hajó- és kompközlekedés, valamint a hajójavítás határozza meg a szigetek iparát és kereskedelmét, amelyet a tradicionális juhtenyésztés és gyapjúfeldolgozás egészít ki.
A feröeri labdarúgás gyökerei és nemzetközi megjelenése
A Feröer-szigeteken hivatalosan csak 1979-ben alakult meg a labdarúgó-szövetség, azonban válogatott már 1948 óta szerepelt, elsősorban különböző szigetek (Shetland, Orkney, Grönland, Izland) ellen lépett pályára. A FIFA egy évvel korábban, 1988-ban vette fel tagjai sorába az országot, majd Feröer még ugyanabban az évben az UEFA tagja is lett. A szigetcsoport jelenleg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagságára is törekszik.
A Sziget-játékok és az első nemzetközi mérkőzések
1989-ben rendezték az első ízben kiírt Island Games (Sziget-játékok) nyitómérkőzését. A labdarúgás mellett több sportágban is versenyeket rendező International Island Games Associationnek (IGA) napjainkban már 23 tagja van szerte a világon. A Sziget-játékokon 1985-ben még csak kispályán fociztak ötfős csapatok, 1987-ben nem rendeztek futballtornát, így 1989-ben volt a premier. Az eseményre a Feröer-szigeteken került sor, ahol a házigazdák mellett Aland, Ynys Mon, Grönland és a Shetland-szigetek csapata indult.
Az első 90 percet Gotuban játszották (a torna további mérkőzéseinek Tórshavn, Vágur, Sandavágur, Klaksvík, Sandur, Leirvík és Fuglafjördur adott otthont), a Feröer-szigetek ellenfele a Wales északi partjainál, a Szent György-csatorna és a Liverpooli-öböl között fekvő Anglesey (Ynys Mon) tizenegye volt. Az Anglesey ellen pályára lépett csapat az év áprilisában már Kanadát is legyőzte 1-0-ra - ez volt a nemzeti csapat első győzelme.
A nemzeti válogatott erősödése és meglepetései
A labdarúgó-válogatott eddig még Európa-bajnokságra vagy világbajnokságra nem jutott ki, azonban a feröeri csapat évről évre egyre erősebb. Korábban még soha nem nyertek kettőnél több mérkőzést egyetlen selejtezősorozatban sem, most már négynél tartanak. A világbajnoki selejtezők egyik játéknapjának legnagyobb meglepetését a Feröer-szigetek válogatottja okozta, mely 2-1-re legyőzte a jóval esélyesebb Csehországot. Ez az eredmény nagy blamázs volt a csehek számára, és a média is a szövetségi kapitány távozását követelte, felemlegetve, hogy egy 55 ezres népességű szigetcsoporttól sikerült vereséget szenvedni. A feröerieknek különösen az első gólját dicsérték: akkor épp a magyar születésű, idén honosított Turi Géza Dávid indítása után pár húzásból sikerült mattolni a cseh védelmet.
Világevő Vlog 1. rész - Feröer -szigetek
A Kí Klaksvík, a feröeri klubfutball csúcsa
Az utóbbi években a feröeri klublabdarúgás is történelmi sikereket ért el, főszerepben a Kí Klaksvíkkal. A csapat Kedd este hazai pályán, 0-1-ről fordítva győzte le a norvég bajnok Moldét a Bajnokok Ligája 3. selejtezőkörének első meccsén. Ezzel már biztossá vált, hogy Feröer-szigetek történetében elsőként ők jutnak be egy európai versenysorozat csoportkörébe, ami hatalmas mérföldkő az ország sporttörténetében.
Nyolc évvel ezelőtt a KÍ vezetősége Mikkjal Thomassent nevezte ki a csapat élére, aki egy nagyon határozott kijelentéssel állt elő: „Mi leszünk az első feröeri klub, amely részt vesz a csoportkörben egy európai versenysorozatban”. A feröeri emberek és a sajtó nagy része a fejét rázta és kinevette ezt a nyilatkozatot, de a Klaksvík bebizonyította, hogy az álom valósággá válhat.
A klub már az elmúlt szezonban is történelmet írt, amikor a rendelkezésre álló 81 pontból 77 pontot szerzett a feröeri ligában, ezzel bajnoki címet szerezve. Az idei szezonban még ennél is nagyobb mérföldkő elérésre hajtanak. A 2023-as szezonban eddig mind a 16 bajnoki mérkőzésüket megnyerték, és ha az utolsó kilencen is győzelmet aratnak, akkor 80 év után ők lehetnek az első európai élvonalbeli csapat, amelyik tökéletes bajnoki szezont tudhat magáénak.
| Szezon | Bajnoki helyezés / Állás | Pontok | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 2022 | Bajnok | 77 | 81 maximálisan elérhető pontból |
| 2023 (folyamatban) | 1. hely | 48 | 16 mérkőzésből 16 győzelem, cél a veretlen szezon |
A Kí Klaksvík a nép klubja, nemcsak Klaksvíkban, hanem az egész Feröer-szigeteken. Az amatőrökből és néhány félprofiból álló csapat játékosai között van cégvezető, műszerész, villanyszerelő, de még egyetemista is. Kapusedzőjük ráadásul nem más, mint a világ legidősebb élvonalbeli focistája, Turi Géza, aki 17 éve él náluk a családjával. Az 1904-ben alapított, hússzoros feröeri bajnok a nemzetközi porondon a 2020-2021-es idényben jutott a legtovább, amikor az Európa-ligában a főtábláért játszhatott, de végül alulmaradt az ír Dundalkkel szemben.
Magyar-feröeri futballtalálkozók
A magyar labdarúgásnak is több emlékezetes találkozója volt a Feröer-szigetekkel. Bő egy évvel ezelőtt, 2014. október 14-én a magyar labdarúgó-válogatott 1-0-ás győzelmet aratott Tórshavnben a házigazda Feröer-szigetek ellen. Rá egy évre a visszavágón nemzeti tizenegyünk Budapesten 2-1-re ismét győzött Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen a Groupama Arénában. Sokan Magyarországon ekkor hallottak életükben először ellenfelünkről, a Feröer-szigetekről, és még ezt is a nemzetközi labdarúgásnak köszönhették. A magyar válogatott utoljára kilenc éve, 2016 szeptemberében játszott Torshavnban, akkor a nulla-nullás döntetlen után is rengeteg kritikát kapott Bernd Storck csapata.
Nemrégiben pedig 3-0-ra kikapott hazai pályán a Ferencváros a feröeri Kí Klaksvíktól a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában, így búcsúzott a legrangosabb európai kupasorozattól. Sőt, korai vereségével a Fradi az Európa-ligát is bukta, úgyhogy a nemzetközi porondon csupán a Konferencia-liga maradt neki. A 18 187 néző előtt megvívott meccsen az FTC már a 8. percben hátrányba került, amikor a bosnyák Eldar Civic szabálytalansága után megítélt tizenegyest Árni Frederiksberg higgadtan a bal alsó sarokba rúgta, majd a 34. percben közelről megszerezte saját maga és csapata második gólját is. Az első félidő hosszabbításában aztán eldöntötte a mérkőzést, és ezzel a továbbjutást is a Klaksvík: Luc Kassi erőtlen távoli próbálkozását a párharcban egyébként több bravúrt is bemutató Dibusz Dénes bevédte. Legutóbb 9,48 millió eurót (3,55 milliárd forint) kerestek Európában a 17 milliárd forintból gazdálkodó, a 2022-es pénzügyi évet 1,324 milliárd forintos nyereséggel záró ferencvárosi futballisták, akik idén a BL-csoportkört és az azzal járó 15,64 millió eurót (5,86 milliárd forint) célozták meg.
