A Diósgyőri Vár: Történelem, Rekonstrukció és Jövő
A Diósgyőri vár Magyarország egyik legjelentősebb történelmi emléke, amely Miskolc városrészeként ma is büszkén őrzi a múltat. A vár története egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza, amikor a mai helyén egy földvár állt. Az évszázadok során a vár többször átépült, átalakult, míg elérte mai formáját, és ma is zajlanak rajta nagyszabású rekonstrukciós munkálatok.
A jelenleg is zajló gótikus stílusban, provanszi és itáliai stílusjegyekkel felépített Diósgyőri vár az építtető Nagy Lajos királyt (több másik várkastély mellett) királyi székhelyül szolgálta. Ezt követően Luxemburgi Zsigmond is többször megfordult itt, majd pedig 1424-ben feleségének, Borbálának ajándékozta a várat, amely ekkor vált a királynék várává.
A Vár Története
A jelenlegi Diósgyőri vár helyén már a 12. században is állt épület, azonban ez a mongol invázió idején elpusztult. A jelenleg is megtekinthető gótikus stílusban épített vár Nagy Lajos király uralkodása idején töltötte be legjelentősebb funkcióját, hiszen a birodalom egy fontos védelmi eleme volt. IV. Béla király nevéhez fűződik az eredeti épület felépítése, aki a mongolok távozása után elrendelte, hogy minden dombtetőn kastélynak kell épülnie. A korai időkben a kastély ovális alakú volt és sokszögletű külső fal vette körül. Egy 1316-ban keletkezett okirat „új kastély” néven hivatkozik rá, és emiatt tudnak a történészek arra következtetni, hogy nem ez az eredeti épület. A szakemberek a korabeli dokumentumokból azt is meg tudták állapítani, hogy az adók nagy része ide folyt be és ebből arra következtethetünk, hogy az 1330-as évek környékén ez volt a térség egyik leggazdagabb központja.
Az ország északi részén található Diósgyőri vár stratégiai fontosságú volt, hiszen az egyik Lengyelországba vezető kereskedelmi útvonalon állt. Ennek az útnak a védelme különösen fontos volt Nagy Lajos király számára, aki számtalanszor átépítette az épületeket és további falakkal vette azokat körül, hogy végül egy nagyon erős és stratégiailag ellenőrizhető bázist hozzon létre az egykori Diósgyőr területén. Ezek után a török hódoltságig a Diósgyőri várat királynők kapták esküvői ajándékként, és így a királyok mindig gondoskodtak arról, hogy jó állapotban legyen a vár és annak falai. A török hódoltság után a 17. században azonban elhanyagolták a Diósgyőri várat és annak falai pusztulásnak indultak. A meglehetősen romos állapotban lévő erőd felújítása 1953-ban kezdődött. A szakemberek először a leginkább összedőlés-gyanús részek megerősítésén dolgoztak és csak ezek után hét évvel kezdték meg a régészeti ásatásokat.
A vár története Nagy Lajos, a magyarok egyik legnagyobb hatalmú királya, a „lovagkirály” 1364-ben itáliai és dél-francia mintára négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett az egykor itt állt földvár helyére, amelyhez nagy birtokrészt is csatolt. A négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb erődítménye volt. Buda, Visegrád és Zólyom mellett, királyi székhelyként Diósgyőr akkor nyert igazi jelentőséget, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált. Luxemburgi Zsigmond király is többször megfordult Diósgyőrben; majd 1424-ben feleségének, Borbálának ajándékozta a várat, amely ettől kezdve a mindenkori királynék tulajdona lett. Albert király 1439-ben Erzsébetnek, Mátyás király 1476-ban Beatrixnak, II. Ulászló király 1502-ben Anna királynénak, II. Lajos király pedig 1522-ben feleségének, Máriának adományozta a birtokot. Fokozatosan vesztette el jelentőségét az erőd a török időkben, ami a pusztulás mellett a középkori vár fennmaradását is jelentette. Gyenge őrséggel ellátott várként vészelte át a hódoltság időszakát, végül aztán 1678-ban egy császári katonai különítmény felégette. A rombolás ellenére az épület az 1700-as évek elején még lakható volt, de 1704-ben Rákóczi kurucai is kifosztották és felgyújtották. Ezt követően már nem állították azt helyre: egy 1755-ben készült leltár már arról számolt be, hogy a vár teljesen romos, a helyiségek eredeti rendeltetése felismerhető ugyan, de már nem használják őket.
A Rekonstrukció és Fejlesztés
Nagy Lajos király négysaroktornyos várának rekonstrukciója során nemcsak a város, hanem a nemzetközi értelemben vett tágabb térség legnagyobb turisztikai jelentőségű látványosságát tervezik létrehozni. A Diósgyőri vár idén készülhet el. A fejlesztést és nagyszabású rekonstrukciós munkát az Épkar Zrt. és az FK Raszter Zrt. konzorciuma kivitelezi a Modern Városok Program keretében Miskolcon, ezáltal hamarosan újra be lehet majd járni az évszázadokkal ezelőtt felépített erődítményt.
Lázár János építési és közlekedési miniszter 2025. január 15-ei miskolci megbeszéléseit követően megerősítette, hogy a Diósgyőri vár rekonstrukciója töretlenül folytatódik: Idén a vár tornyának statikai megerősítése és rendezése a cél, valamint döntés születik a vár területén kialakítandó közösségi és kiállítótér funkciójáról. A tárcavezetőtől megtudhattuk, hogy a kormány eddig összességében 16 milliárd forintot fordított a Diósgyőri vár felújítására.
A belső vár rekonstrukciója során mintegy 3900 négyzetméter alapterületű új épületet alakítanak ki. Az északnyugati szárnyban visszaépítik a lépcsőházi tornyot és az azt megkerülő rámpát is. A tornyok helyreállításával a legfelső szinteken fedett-nyitott kilátót kap majd a vár. Folytatódott a külső vár felújítása is, amelyben a Királynék kertjét középkori kertészettechnikával, korabeli forrásokból kiválogatott fűszer- és gyógynövényekkel telepítik be; négy bástya párt is visszaépítenek, külső várteraszokat létesítenek, két szinten pedig végigsétálható várfalat alakítanak ki.
Kolozsvári Zoltán projektvezető, Stupeczky Attila főépítésvezető és Vári Zsolt építésvezető rendszeresen tájékoztatja a magyarepitok.hu-t a Diósgyőri várban folyó munka előrehaladásáról. A külső és belső vár építési feladataira osztható beruházásban először az előbbiről megtudtuk: a nyugati toronypár liftes lépcsőházi tornyába már behelyezték a csillagboltozat romonádját (vagyis a fából kialakított a boltozat formáját felvevő ideiglenes tartószerkezetét), ennek jelenleg a falazása folyik.
A külső konyha épületén is jelentős az előrehaladás: itt a tetőszerkezetének bádogozását az Épkar és az FK-Raszter szakemberei már befejezték, így most már a cserepek elhelyezésén dolgoztak. Tovább folytatódnak a gépészeti munkák is: mint a fotókon is látható, a padlófűtés csöveinek letekerésével folyamatosan haladnak. Emellett a boon.hu-t tájékoztató mérnökök szót ejtettek a lejtésképző betonok kivitelezéséről, melyekre hamarosan elindulnak a vízszigetelési munkálatok.
A külső vár munkálatairól szóló beszámolót végül az ikertornyokkal zárták: elmondták, hogy míg most a pártázatok falazásán a déli oldalon haladnak a munkával, ezt követően a nyugati oldal építése következik (a pártázatok a homlokfal felső szegélyéből kiugró, az épület díszítését szolgáló kisméretű ormok - a szerk.).
A belső várban két fő projektelemről kaptunk tájékoztatást: az északi toronyban a dongaboltozat fa romonodját elhelyezték, így a falazási munkálatok itt is megkezdődtek, hasonlóan a korábban említett nyugati toronypárhoz. A belső udvari párkánykövek elhelyezése pedig már el is készült.
Diósgyőri Vár /légi-fotók és videók
A Vár Mint Látványosság
A Diósgyőri vár Miskolc egyik történelmi városrészében helyezkedik el. A vár és a Lovagi Tornák Tere parkolóit a látogatók ingyenesen használhatják, a vonattal Miskolcra érkezőknek pedig a Tiszai pályaudvaron az 1-es villamosra kell felszállniuk és Diósgyőr városközpontig utazniuk. A négy saroktornyos, jellegzetes formájú diósgyőri vár Miskolc belvárosától pár kilométerre található.
A várba való belépéshez belépőjegyet kell váltani. Ezt megteheted akár online is. 20 fő felett igénybe vehető a csoportos felnőtt belépőjegy is, ami 1 500 forint. A vár mozgássérültek számára is látogatható.
A várban udvarhölgyek és lovagok szórakoztató stílusban, régies beszéddel vezetik körbe a látogatókat, ami minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt. A földszinti részen alakították ki a kiállítótermek egy részét, itt találjuk többek között a vártörténeti kiállítást, a népszerű fémműves műhelyt, kipróbálható középkori fegyverekkel, a különleges alkímista szobát és a kitömött állatokkal felszerelt vadászat szobáját. Ugyancsak a földszintről lehet bemenni a várkápolna alsó szintjére. A valóban hatalmas méretű lovagteremből a királynék szobáján, hálótermén és fürdőjén át vezet az út, még a középkori árnyékszéket is megcsodálhatjuk. Napjainkban a színes kulturális programok között találhatunk lovagi párbajokat, koncerteket, színházi előadásokat.
A régi, kétszáz forintos papírpénzem is fellelhető Diósgyőri vár az egyik legjobb állapotban lévő magyar történelmi épület. Talán kevesen emlékeztek rá, de a régi zöld színű papír alapú 200 forintoson a Diósgyőri vár volt látható. Mára ezt kiváltották a fém alapú 200 forintos érmével. A zöld színű papír kétszázas 1988 és 2009 november 15-e között volt forgalomban és a bankjegyet jelenleg a Diósgyőri várban található múzeum északkeleti tornyában tekintheted meg.
Érdekességek és Legendák
Mint minden vár esetében, így a diósgyőri vár kapcsán is szájról szájra és apáról fiúra maradtak fent legendák a vár fénykorából. Az egyik ilyen, talán a magát legjobban tartó és ismert legenda az Egér út legendája. Úgy szól a mende monda, hogy a Diósgyőri várat az Egri várral egy alagút kötötte össze valamikor. A török támadásokat ezért védhették ki hatékonyan, mert a föld alól így korlátlan mennyiségben érkezett az élelem és fegyver utánpótlás. Most nem csak mérnök olvasóink mosolyodnak el a legenda valóság tartalmát illetően, igaz? Ezt a még légvonalban is nagyobb utat természetesen az akkori technikával még nem lehetett föld alatt kivitelezni. Plusz a legenda ellen szól, hogy a várat akkoriban gazdag források vették körül, így tehát nagyon mélyre kellett volna menni ahhoz, hogy egyáltalán bármilyen hosszúságú alagútnak neki lehessen állni anélkül, hogy az ne omoljon az építők nyakába a vizes talaj miatt. Akkor mivel lehet mégis magyarázni ennek a mondának a máig kitartó meglétét? Egyesek azt állítják, hogy a felső várat egy létező alagút kötötte össze az alsó várral. Ennek az Egérút nevet adták, ahol a katonák szükség esetén biztonságosan elmenekülhettek. A többi már grafológia, de úgy magyarázható talán, hogy a szó egész egyszerűen Egérútból Egerút-ra változott.
A törvényfa legendája olyan ősi történet, amit a helyiek szintén nagyon jól ismernek. Az egykori Diósgyőri törökmogyorófához kötődik, ami ugyan ma már nem áll a helyén, de tábla őrzi az emlékezetét. Állítólag Nagy Lajos királyunk ültetett lánya, Mária születésének alkalmából. Egyenesen a Balkánról származó facsemete volt amikor a vár kertjébe kerül. Az idő múlásával a kis vesszőből hatalmas, terebélyes fa nőtt, ami alatt a mende monda szerint több intézkedést hoztak meg és még több törvény alkottak. Bár 1935-ben sajnos kiszáradt és eltűnt a fa, emléke és legendája máig ismert.
| Építtető | Építés ideje | Stílus | Jelentősége |
|---|---|---|---|
| Nagy Lajos király | 1364 | Gótikus | Királyi székhely, lovagkirály kedvelt tartózkodási helye |
| Luxemburgi Zsigmond | 1424 | Gótikus | Királynék vára lett |
A Diósgyőri vár Miskolc egyik legnépszerűbb látnivalója. Ha a környéken jársz, mindenképpen nézd meg a várat, hiszen a gyerekek imádni fogják, és ha őket nem is a történelem fogja lekötni, Te azért nosztalgiáthatsz a történelem órákról. Ha Petőfi rajongó vagy, mindenképp érdemes ellátogatni ide, hiszen a költő is itt járt 1847. július 8-án és innen nézte végig a naplementét. Ez az élmény ihlette Az alkony című versének megírására.
tags: #diosgyor #verebes #jozsef #dvtk
