A Ferencvárosi Torna Club Jégkorong Szakosztályának Története
A jégkorong elvitathatatlanul az egyik legnépszerűbb sportága a Fradinak. Ahogy a többi sportágnál, a jégkorong esetében is megpróbálunk a kezdetek kezdetéig visszamenni, azaz bemutatni hol és miképp keletkezett egyáltalán maga a sportág.
A Jégkorong Gyökerei: Ősi Játékoktól a Kanadai Kezdetekig
Be kell vallani, a jégkorong esetében nem egyszerű ez a visszatekintés. Vannak olyan kutatások és adatok, miszerint már 4000 évvel ezelőtt játszottak a jégen, amit korabeli falfestményeken található jelentekkel vélnek igazolni. Mindenesetre az is biztos, hogy ezek az „igazolások” erősen szubjektívek, mindig vannak olyanok, akik kétségbe vonják az adott jelenet és a jégkorong összekötését. Ám ettől még tény, hogy az észak- és dél-amerikai indiánok múltjának kutatása közben fel lehetett fedezni olyan jeleneteket, amelyek megindíthatták a jégkorongot is szerető kutatók fantáziáját.
Az emberekben a létfenntartást biztosító vadászaton és gyűjtögetésen kívül hamar kialakult az igény arra, hogy kikapcsolódjanak a napi monoton életritmusból, mást is csináljanak. Adta magát a földön található különböző tárgyak rugdosása, akár önmagukban, akár egymásnak vagy a csoport többi tagjának. A rugdosás ösztönszerű volt, ám ugyanígy adta magát az a lehetőség, hogy ne érjenek a földön levő tárgyhoz, hanem botokkal üssék tovább. A földön levő tárgyból nagyon hamar lett gömbformájú valami, nevezzük akár ősi labdának, amely megrúgva vagy megütve gyorsabban haladt a földön. Igen, ekkor még a földről, a szárazföldről beszélhetünk, a hoki egyre inkább ott fejlődött csapatsportággá, pontosabban csapatsportágakká. Mert ahogy a mondás is tartja, ahány ház, annyi szokás.
Európai Előfutárok: A Jégre Adaptált Labdajátékok
Európában a bot- és labdajátékok a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza. Ilyen az ír hurling nevű játék, a skót shinty vagy éppen a mezei hoki, ami a gyeplabda őse. Olyannyira népszerűvé váltak ezek a játékok, hogy művelésükről télen sem szívesen mondtak le, keresték a módját, a hideg, jeges körülmények között miként lehetne űzni azokat. A befagyott tavakon folyókon hasonlóan lehetett kergetni, ütni, rúgni a labdát, ráadásul nem csak futva, hanem a jégen csúszva is. A csúszás történhetett akár talpon, akár korcsolyán, hiszen tudjuk, nagyon hamar megjelentek a cipőre erősített különböző csont, majd fémdarabok, amelyekből a korcsolya kifejlődött. Szóval európai eleink már télen is űztek csapatjátékokat, amelyeket Hollandiában már a XVI. században megörökítettek a festményeken. Ezekből a jégen játszott, labdát bottal ütő játékokból alakult ki Angliában a bandy, amely széles körben elterjedt, nemcsak Angliában, hanem a kontinensen, így Magyarországon is.
Kanadai Születés: Az Első Jégkorong Mérkőzés
Mindeközben Kanadában és az Egyesült Államokban egészen más irányt vett a jégen űzött csapatjáték. Kezdődött azzal, hogy az angol gyarmatosítás során az angol katonák magukkal vitték Kanadába az otthon már megszeretett bandy-t, amelynek gyakorlásához a kanadai tél ideális feltételeket teremtett. A mendemondák szerint egy Québec melletti katonai helyőrség (William erőd) udvarán kezdődött minden. Történt ugyanis, hogy a zord hidegben katonai őrszolgálatot teljesítő katonák parancsot kaptak az udvaron lévő befagyott lefolyók kitisztítására. A parancsnok nem sejthette, hogy ezzel ötletadója lett egy új sportágnak. A katonák ugyanis megszínesítették a kissé monoton tevékenységet azzal, hogy egy ott talált kicsiny fadarabot elkezdtek önfeledten kergetni a kezükben lévő seprűkkel. Hamarjában két csoportot alakítottak ki, a saját térfelükön húztak egy-egy vonalat és megkezdődött a játék. A cél az volt, hogy a két csapat tagjai az eszközeik segítségével a fadarabot az ellenfél vonala mögé juttassák. A lefolyó tisztítása így órákig is eltartott. Ha hihetünk a történetnek, akkor ez volt a világtörténelem legelső „jégkorong-mérkőzése”.
Utána ezt a tevékenységet gyakran megismételték, annak híre ment, elterjedt a környéken. A jégkorongozás rövidesen az egyik legkedveltebb szórakozás lett a hosszú kanadai telek alatt. Nem csoda, hogy nagyon rövid idő alatt szervezett formákat is öltött, a szabályait is kezdték kidolgozni. Mindennek középpontjában ugyancsak egy kanadai város, Montreál áll. Az első szervezett mérkőzést 1875. március 3-án játszották a Victoria Hockey Rinkben. Az új játék viharos gyorsasággal terjedt el Kanadában, immáron valóban jéghokinak hívták, a csapatok száma gombamódra szaporodott, akik különböző bajnokságokban játszottak. Lord Stanley Preston, Kanada főkormányzója, aki maga is a játék nagy rajongója lett 1893-ban egy ezüst tálat vásárolt és felajánlotta, mint vándordíjat a legjobb kanadai csapatnak.
Az olimpiai jégkorong teljes története
A Ferencvárosi Jégkorong Szakosztály Megalakulása és Kezdeti Lépései
Az 1920-as évek közepén Magyarországon is központi kérdéssé vált, hogy a labdás jégjátékot, a bandy-t vagy pedig a kanadai stílusú jégkokit űzzék. 1928-ban az FTC-ben is eldőlt ez a kérdés, és mint a sportvonalon szinte mindig, ezúttal is abban az irányban, amely a további fejlődést szolgálta. Az FTC vezetői 1928. október 28-án tartották meg a jégkorong szakosztály alakuló ülését.
Az Első Mérkőzések és a Történelmi Győzelem
Az első hivatalos mérkőzés dátuma 1929. február 18-a volt. A bemutatkozás nem volt túl sikeres, az FTC 2-1-re kikapott az MHC csapatától. Ez a mérkőzés egy körmérkőzéses torna keretében zajlott, ahol az FTC csapata még mind a négy mérkőzését elvesztette. Ekkor még nem volt idehaza szövetség, így bajnokságokat sem írtak ki, csupán barátságos és díjmérkőzéseket játszhattak a csapatok. 1929-ben összesen hat mérkőzést játszott az FTC, győznie akkor még nem sikerült. Nem úgy, mint 1930.01.06-án, amikor a MAFC csapatát 5-1-re legyőzte és elérte története első győzelmét. Az 1930-as év már jóval jobban sikerült, mint az előző, a 10 lejátszott mérkőzés mérlege 4 győzelem, 2 döntetlen és 4 vereség volt.
Nemzetközi Bemutatkozás és Bajnoki Kihívások
1931-ben az egyesület vezetősége lehetővé tette, hogy a fiatal csapat első ízben vívhasson nemzetközi mérkőzést, amelyre 1931. december 19-én került sor. Az ellenfél a jó erőkből álló Deutsche Eishockey, a prágai németek csapata volt, az eredmény pedig 6-1 az FTC javára. Erről a mérkőzésről részletesen tudósított a Nemzeti Sport, így ismert a győztes csapat összeállítása: Hircsák - Farkas, Sennyei - Mikós I, Miklós II, Sárai Csere: Gergely II, Fenesy, László. A gólokat Miklós II (3), László (2) és Fenesy ütötték. A győztes mérkőzést követően megnövekedett önbizalommal utazott a csapat az első külföldi túrájára, ahol Klagenfurtban két győzelem és egy vereség mellett a harmadik helyezést érték el. Karácsony másnapján a Berliner SV ellen győztek 3-1-re a harmadik helyért zajló mérkőzésen.
Bár bajnokság nem volt, a rivalizálás nagyban folyt a hazai együttesek között. Ennek egyik „eredménye”, hogy a legeredményesebb játékost Miklós II-t a rivális BKE elcsábította az FTC-től. Erősség azonban maradt rajta kívül is. A következő évek is hasonló mederben zajlottak. 1936 elején egy tátrai nemzetközi tornán vett részt a csapat, ahol a második helyen végzett.
1937-ben indult el a magyar bajnokság. Ennek kezdeteként nagy lépésre szánta rá magát a szakosztály. Sikerült játékos-edzőként szerződtetni egy kiváló kanadai játékost, Frank Stapleford személyében. A hoki hazájából érkezett sportember valódi tervszerűséget vitt a csapatba, a szurkolók nagy reményekkel várták az újonnan induló magyar bajnokságot. A nagy remények hamar szertefoszlottak. Nem a csapat oszlatta szét azokat, hanem a szövetség. Történt ugyanis, hogy az említett kanadai játékosnak nem ismerték el a játékjogát, aminek következtében az FTC visszalépett a bajnokságtól. Így az első hivatalos bajnoki mérkőzésre várni kellett a következő, 1937/38-as bajnokságig. Ez a bajnoki bemutatkozás nem volt sikeresnek nevezhető, hiszen 1937. december 13-án a Városligeti műjégen a Fradi kikapott a BBTE csapatától 3-2-re. Érdekességként feljegyezték, hogy ezen a meccsen a Fradi kanadai edzője bíráskodott. Igazán fair módon tette ezt, hiszen ezen a meccsen egyenlített a Fradi, ám ezt lesállás miatt nem adta meg. Így az első bajnoki pontokra két napot várni kellett, amikor az AHC csapatát verte 6-0-ra az FTC. Végül a Fradi bronzérmes lett az öt csapatot felvonultató bajnoki mezőnyben.
Pályagondok és Megerősödés
Az 1938-39-es idény nagyon rosszul kezdődött, nem voltak a Fradinak megfelelő edzéslehetőségei. Hiába, úgy tűnik, nincs új a nap alatt, ez a gond végigkíséri a szakosztály történetét. Akkor csak úgy tudták megoldani ezt a sarkalatos kérdést, hogy le kellett mondaniuk a válogatott kapusról, Hircsák Istvánról. Elcserélték az edzéslehetőségekért cserébe. Szerencsére nem tartott sokáig ez az állapot, egy évvel később már ezüstérmes lett az FTC, megerősödve az Erdélyből érkezett Tele Simonnal. Ő, valamint Bíró és Pálfalvy válogatottak is lettek.
1940-ben átszervezték a magyar bajnokságot, amelyben a körzeti elv érvényesült, így először vehettek részt a bajnokságban vidéki csapatok úgy, hogy akár a bajnoki címet is megszerezhették. Ráadásul a bajnokságban a bécsi döntések következtében visszacsatolt területekről is részt vettek különböző csapatok. A megnövekedett létszám miatt a selejtezőket négy körzetben (Északi, Kolozsvári, Székelyföldi és Budapesti körzet) bonyolították le, és ezek győztesei mérkőztek meg egymással a döntőben. Az FTC értelemszerűen a budapesti körzetben indult, ahol a kor legjobb csapata, a BBTE mögött a második helyen végzett, így a bajnokság összesítésében helyezetlen maradt. Pedig ezekben az időkben is erősödött a csapat, ekkor érkezett Erdélyből Tele Simon, aki csakúgy, mint Bíró és Pálfalvy válogatottak is lettek.
A II. Világháború Után: Újrakezdés és Rivalizálás
A II. világháború után az első mérkőzést 1946. január 17-én játszotta az FTC, ahol az MHC ellen nyertek 8-0-ra. Érdekesség, hogy ebben a bajnokságban két csapattal indult a klub. A kuriózumszámba menő FTC I-FTC II meccs eredménye 9-3 volt. Egy évvel később, az 1946/47-es bajnokságban játszották le azt a mérkőzést, amelynek párosítása a futballban az örökrangadó címet érdemelte ki. Azt azért meg kell jegyezni, hogy az MTK, mert róluk beszélünk, nem „önerőből” jutott ebbe a pozícióba, hanem azzal, hogy leigazolta az előző évi bajnok BKE teljes állományát. Az első MTK-FTC hokimeccs eredménye 7-5 volt, sajnos "oda". Ebben a bajnokságban vezették be a 3x20 perces játékidőt, előtte ez 3x15 perc volt, így ez az MTK-FTC meccs volt a Fradi első 3x20 perces mérkőzése. A bajnokság végén is az MTK örülhetett a bajnoki címnek, a Fradinak a második hely jutott. Ugyanez volt a sorrend a következő két esztendőben is.
A Kommunizmus Korszaka: Átalakulás és Első Bajnoki Címek
Az 1949/50-es szezon új csapatneveket rajzolt a magyar hoki térképére. Nem új csapatokra kell gondolni, hiszen ahogy azt a futball történelméből sokan jól ismerik, a kommunista rendszer átalakította a magyar sportot, a tradicionális együttesek neveit megváltoztatta, a Fradiból így lett először ÉDOSZ, majd később Bp. Kinizsi.
Az Első Magyar Bajnoki Cím és Következményei
A sokéves erőfeszítéseket végül 1951-ben koronázta siker. Ekkor nyerte meg az akkor Bp. Kinizsi néven versenyző csapat az első magyar bajnoki címet, méghozzá elsöprő fölénnyel, 100%-os eredménnyel. A csapat játékos-edzője Háray Béla volt, az egyik erőssége pedig Szende János, aki a képünkön éppen egyik gólját üti a sok közül. Ennek a sikernek azonban nagy ára volt. Ahogy a futballban és a többi sportágban sem, a kommunista hatalom nem nézte jó szemmel a Fradi (nevezhették akár Kinizsinek is) eredményességét. Szétszedték a csapatot, aztán átszervezték. Szétszedték, megtörni azonban nem sikerült!
Fiatalítás és Újabb Győzelmek
A labdarúgáshoz hasonlóan itt is egy tervszerű fiatalítás kezdődött, amelynek eredménye nagyon gyorsan beérett. A fiatalítás és csapatépítés nem kis részben köszönhető Helmeczi Frigyes edzőnek. A fiatalítással együtt az eredmények sem maradtak el, hiszen a bajnoki címet követő három szezonban sorrendben a második, harmadik, majd újra a második helyen végzett a csapat, amely továbbra is a magyar jégkorong erőssége volt. Ezekben az években mérkőzött a csapat először vidéki csapattal. 1953. január 29-én és február 1-jén a Soproni Lokomotív ellen játszott kétszer, ahol fölényes győzelmek születtek (18-0 és 31-0). Több játékosunk (Pozsonyi, Simon, Szende, Rajkai) beépült a válogatottba. Tetszett vagy nem a hatalomnak, a Bp. Kinizsi Helmeczi Frigyes irányításával 1955-ben és 1956-ban újra bajnok lett!
Az ötvenes évekből még egy érdekesség, ami hajaz az egy évtizeddel korábbi MTK sztorira. 1955 decemberében ugyanis megalakult a Bp. Dózsa jégkorong szakosztálya. Azért a hasonlóság az MTK-val, mert ez sem a saját utánpótlása révén ért el eredményeket, tagjait a riválisoktól toborozták, nem keveset, öt játékost éppen a Kinizsiből.
A Ferencváros Dominanciája: A Hatvanas és Hetvenes Évek
A Hatvanas Évek Bajnoki Címei és Kupagyőzelmek
Jöttek a hatvanas évek, amikor az előző évtized három bajnoki címét überelni tudta a Fradi, hiszen ebben az évtizedben négyszer nyert bajnokságot (1961, 1962, 1964, 1967). Az első három alkalommal a korábbi legendás játékos, Rajkai László már edzőként irányította a csapatot. A negyedik cím dr. Miks Károly irányítása alatt született meg. Nem csoda, ha a magyar válogatott a Fradira épült.
A szövetség a bajnokság mellett ebben az évtizedben indította útjára a Magyar Kupát, akkori nevén a Magyar Népköztársasági Kupát, amelynek első kiírása 1963/64-ben volt. A Fradi az első kupagyőzelmét 1967/68-ban szerezte meg, amely címét egy esztendő múlva megvédte. Mindkét kupagyőztes csapat edzője dr. Miks Károly volt. A hatvanas évek végét megint súlyos pályagondok jellemezték. Bezárták ugyanis a Millenárist, így a csapat edzéslehetőségei megnehezedtek, egy időben meg is szűntek. De a Fradi ezen is túllépett, a tehetség, mint mindig utat tört magának.
A Hetvenes Évek: Egyeduralom és BEK Siker
Ha a hatvanas évekről azt mondtuk, a Fradi überelte az előző évtizedet, akkor mit mondjunk a hetvenes évekről? Ekkor ugyanis a Fradi egyeduralkodóvá vált Magyarországon, 1971 és 1980 között zsinórban tíz alkalommal nyerte meg a magyar bajnokságot! A páratlan sorozatot két edzőlegenda jegyzi, Rajkai László ötször, dr. Jakabházy László pedig ugyancsak ötször irányította az évtized együtteseit. A nagy menetelésben hét játékos mind a tíz bajnoki diadalban részt vett: Mészöly András, Muhr Albert, Kereszty Ádám, Kovács Antal, Deák Miklós, Enyedi Ferenc és Póth János.
Az olimpiai jégkorong teljes története
A Fradi hoki történelmének ezen pontján feltétlenül meg kell emlékezni egy hatalmas nemzetközi sikerről, sőt inkább sikersorozatról. Ez pedig nem más, mint az aktuális magyar bajnok, esetünkben a Ferencváros, menetelése a BEK-ben, azaz a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. 1973-ig ebben a sorozatban sok babér nem termett a magyar bajnokoknak. Ennek nyilván az is az oka lehetett, hogy akkoriban a magyar hoki nemzetközi szinten a harmadik vonalban volt, a válogatott rendre a világbajnoki C-osztályban szerepelt, míg a BEK-ben jöttek a B, sőt az A-csoportos országok bajnokai is.
Ám 1973 őszén, telén csoda történt. Az első ellenfél az olasz HC Bolzano volt, amely csapatot, tán mondani sem kell, a magyarnál előrébb jegyezték, a párharc egyértelmű esélyesének tartották. Ezek után 1973.10.14-én Bolzanoban a Fradi 6:4-e legyőzte az olasz bajnokot, majd a visszavágón Budapesten, a Kisstadionban 1973.10.19-én a fogadkozó olaszok újabb vereséget szenvedtek, ezúttal 7:3-ra nyert a Fradi. A profi Bolzano tehát kettős győzelemmel lett kipiálva, a következő fordulóban a nyugatnémet bajnok EV Füssen jött szembe. Ha az olaszokról azt írtuk, erősebbnek tűntek, akkor mit lehetett mondani a németekről, akiknek válogatottja stabil A-csoportos volt, a bajnokuk pedig játékosok sorát adta ebbe a válogatottba, európai szinten jelzett nagycsapat volt. Az odavágót Füssenben rendezték. 1973.11.13-án a németek hírüknek megfelelően kezdtek, a második harmad közepén ...
A Rendzsverváltás Után: Új Kihívások és Az Utolsó Címek
A nyolcvanas években vezették be a bajnoki rájátszás rendszerét. A kilencvenes években kezdődött el a hazai jégkorongélet átrendeződése. Sorban épültek vidéken is a jégpályák, alakultak a csapatok. Ráadásul a piacgazdaság a hokiba is behozta a légiósvilágot. Ebben a helyzetben a Fradi nem sok jóra számíthatott, hiszen neki akkor sem volt saját pályája, akkor sem voltak kiemelkedő anyagi lehetőségei. A szív, a legendás Fradi-szív, illetve a korábbi évek utánpótlásnevelése azonban egy ideig a topon tartotta a Fradit. 1991 és 1995 között zsinórban ötször végzett az első helyen. Mindmáig az utolsó magyar bajnokságot az 1996-97-es szezonban nyerte meg a csapat, Gold Róbert irányitásával.
Mindeközben természetesen a Magyar Kupában (illetve korábban a Magyar Népköztársasági Kupában) is jeleskedtek kiválóságaink. 1964-től tizennégyszer mondhattuk magunkat kupagyőztesnek.
Jelenlegi Helyzet és Jövőbeli Kilátások
A hazai ellenfelekhez (és itt ne is beszéljünk a nemzetközi mezőnyről) képest hátrányos helyzetünket mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a 2003-2004-es szezon volt az első olyan, amikor a csapatunk fedett pályán edzhetett és játszhatott. Ezek a gondok, a pályagondok sajnos ma sem szűntek meg. Csapatunk a Pesterzsébeti Jégcsarnokban albérlőként edzhet és játszhat, amely lehetőség messze elmarad a vetélytársak adottságaitól. A továbblépés, a hagyományokhoz méltó szereplés elsődleges záloga egy saját fedett jégpálya lenne, ahol legalább az edzéslehetőségek megoldódnának. Ha megfelelően tudnának felkészülni, akkor a közönség támogatásával egészen biztos jönnének az eredmények is, ami talán segítőleg hatna egy a mérkőzések lejátszására és nézők elhelyezésére is alkalmas saját jégcsarnok felépítésére.
Mert bármily hihetetlen, nézők még mindig vannak. A fradista szurkoló nem olyan fajta, akinek az ellenszél, az eredménytelenség elveszi a kedvét a szurkolástól. Sőt, éppen ellenkezőleg. Mondják, a jégkorong a XXI. század sportja. Magyarországon is vannak tehetségek, bizonyítja ezt a válogatott, amely történelmének nagy sikereit éppen ezekben az években aratja. Egy erős, a hagyományaihoz méltón szereplő Fradi ezt a fejlődési folyamatot alaposan meg tudná gyorsítani, hiszen adott a fanatikus szurkolótábora, amely gyorsan tömegeket jelentene. Talán érdemes lenne ezeken a dolgokon üzletileg is elgondolkodni. Annál is inkább mert a magyar jégkorongsport messze legeredményesebb csapata a Ferencváros a 25 bajnoki elsőségével. A képzeletbeli dobogó második fokán az Újpesti Dózsa áll 13, míg napjaink sztárcsapata az Alba Volán (jogelődjeinek elsőségeit is számolva) 10 győzelemmel.
A Ferencváros Magyar Bajnoki Címei
- 1951 (Bp. Kinizsi)
- 1955 (Bp. Kinizsi)
- 1956 (Bp. Kinizsi)
- 1961
- 1962
- 1964
- 1967
- 1971
- 1972
- 1973
- 1974
- 1975
- 1976
- 1977
- 1978
- 1979
- 1980
- 1991
- 1992
- 1993
- 1994
- 1995
- 1997 (1996/97-es szezon)
tags: #ferencvaros #jegkorong #rajz
