A Ferencváros és az Újpest Rivalizálásának Története a Pályán és a Lelátón

A magyar labdarúgásban kevés olyan rangadó van, amely akkora szenvedélyt és történelmi mélységet hordozna magában, mint a Ferencváros és az Újpest közötti derbi. Ez a versengés már több mint 112 éves múltra tekint vissza, és nem csupán a futballpályán, hanem azon kívül is számtalan emlékezetes pillanatot hozott. A derbi, melyet Magyarország El Clásico-jának is nevezhetünk, nemcsak országos, hanem világszerte ismert jelenség, amit joggal hasonlítanak olyan ikonikus összecsapásokhoz, mint a Boca Juniors-River Plate vagy a Fenerbahce-Galatasaray.

A két fővárosi együttes minden sportágban rivalizál egymással, azonban a legnagyobb figyelem a labdarúgó csapatok közti versengésre irányul. Arról pontos információnk nincs, hogy mikortól alakult ki ez a Fradi-Újpest „őrület”, de tény, hogy már a harmincas években is derbiről írtak az újságok, mely mindig is többet jelentett egy labdarúgó mérkőzésnél. Sokak szerint ez egy külön világ, a derbik világa, melynek hangulata, körítése egyedülálló a magyar labdarúgás történetében.

A Rivalizálás Gyökerei és a Korai Dominancia

Az Újpesti Torna Egyletet 1885. június 16-án alapították, jelszava az Egység, Épség, Egyetértés volt. A Ferencvárosi Torna Clubot 1899. május 3-án alapították, jelszavuk pedig az Erkölcs, Erő, Egyetértés volt. A két csapat közötti hagyományos rivalizálás kezdetben vidék-Budapest-versengés volt, hiszen Újpest sokáig különálló kisváros volt, vegyes magyar-német-zsidó lakossággal, és csak 1950-ben lett Budapest része. A Ferencváros háttere kezdetben a katolikus német kispolgárság volt. Nem csupán kerületi- és színbeli ellentét húzódott tehát a csapatok között, hanem vallási, kulturális és politikai szembenállás is jellemezte egykoron az összecsapást. Egy régi anekdota szerint 1899-ben a Ferencváros szerelése még zöld-lila színekből állt, amely aztán a többszöri mosás következtében kifakult, a lila rész pedig a fehérítő hatására hófehér lett. A csapat első hivatalos mérkőzésén így már zöld-fehér dresszben léptek pályára az FTC játékosai. Ennek a történetnek a valódiságát azonban csak a klubalapítók tudnák megerősíteni, vagy megcáfolni.

Az Első Összecsapások és a Stadionok Története

1905. február 19. óta íródik a zöld-fehérek és a lila-fehérek közös, a magyar labdarúgást meghatározó bajnoki történelme. Az első összecsapást 1905. február 19-én a Ferencváros nyerte 2-0-ra a Soroksári úton az újonc újpestiek ellen, Weisz Ferenc góljaival. Az ezt követő 21 mérkőzés mind a zöld-fehérek győzelmével zárult. Az Újpest először 1917. június 24-én győzte le a Fradit, 4-1-re az Amerikai úton. Az első Üllői úti találkozó az Újpesttel 1911. április 30-án 7-1-es Ferencváros-diadalt hozott. A Megyeri úton először 1922-ben csaptak össze a csapatok, ami az UTE-stadion pályaavató mérkőzése is volt egyben. Az amatőr korszak óriási ferencvárosi fölénnyel zárult: 34 mérkőzésből 24 győzelem, 5 döntetlen és 5 vereség született, 95:35-ös gólaránnyal.

A Profi Éra és az Aranykorok Kezdete

1926. október 3-án került sor a profizmus korszakának első Újpest FC - Ferencváros FC bajnoki mérkőzésre, mely gólnélküli döntetlennel zárult. Az 1930-as években az Újpest lett az első, aki megtörte a Fradi-MTK páros 27 éven át tartó hegemóniáját a bajnokságban. Az Újpest első aranykora a 30-as évekre esett, öt bajnoki címmel. A Ferencváros 1932-ben 100%-os győzelmi rátával, mind a 20 mérkőzését megnyerve lett bajnok. 1945-ig a profi, majd NB-s korszak alatt 39 bajnoki találkozót vívott a két alakulat. Ekkor már egyenlő erők vették fel a harcot, 15 ferencvárosi és 11 újpesti győzelem mellett 13 döntetlen született, a gólarány 78:69 volt.

A Kommunista Éra és a Szurkolói Dalszövegek Története

Az 1950-es évekre a rivalizálás átalakult politikai okokból: a Fradi „ellenzéki” csapat lett, az Újpest pedig a Belügyminisztérium csapata. A politikai berendezkedés, amely nem tudta megszólítani a fiatalokat, halálra volt ítélve. Az ifjúság szocialista erkölcsre nevelése kudarcba fulladt, ugyanis a futballszurkolók magatartása az évtizedek során együtt romlott az NB I színvonalával.

Névváltozások és Állami Befolyás

A futball erősebb állami kontroll alá vonása után a csapatokat átnevezték. A Ferencvárost az Élelmezési Dolgozók Országos Szövetsége csapataként folytatta, ÉDOSZ SE néven. Az Újpest ekkor kapta a rendszerváltozáskor levetett Dózsa nevet, amit 1991-ig meg is tartottak. Már az ÉDOSZ korszakban, 1950. május 21-én született meg az eddigi legnagyobb gólkülönbségű ferencvárosi győzelem Czibor, Kocsis (3-3 gól) és Deák (2 gól) révén: ÉDOSZ - Bp. Dózsa 8:1. Az ötvenes években egyik csapat számára sem termett sok babér, de az 1959/60-as idény jelentette a fordulópontot. A hatvanas években újra a Fradi volt a csúcson, négy bajnoki elsőséget gyűjtöttek be Alberték.

A Szurkolói Kultúra és a Sportelhárítás Jelentései

A kommunista titkosszolgálati iratokból kiderült, hogy a sportelhárítás évtizedes tevékenysége a szurkolói táborok bomlasztására megbukott. A problémát megörökítették a belügyi iratok is, melyekből tudható, hogy voltak olyan mérkőzések a hetvenes évek vége felé, amelyeket már az első félidőben otthagytak az emberek, hogy inkább a pálya környékén lerészegedjenek és randalírozzanak. Felnőtt egy generáció, amely nem élte meg ötvenhatot, nem ismerte a csengőfrász fogalmát, és sokkal nagyobb mozgásteret követelt magának.

Egy 15-18 év körüli fiatalkorúakból álló csoport, mely iskolakerülőkből és utcagyerekekből verődött össze, a Ferencváros kemény magjához csapódott. Ennek a kisebb galerinek a tagjai az „FTC labdarúgócsapatának mérkőzésein valamint egyéb nyilvános helyen (utcán, vonaton stb.) fasiszta szellemű, antiszemita, szovjetellenes és a kommunistákat gyalázó gúnyverseket énekeltek, valamint irredenta jellegű jelszavakat kiabáltak”. A nyomozást megindították ellenük, azonosították és elfogták őket, majd a vádiratot is elkészítették. A vád ellenük izgatás volt, mert olyan dalokat énekeltek fennhangon, mint:

• „SS legény oly vidám, hogy ha ruszkit lógni lát, ajkáról ki se fogy a nóta. Auschwitzba tábortűz, náci legény ruszkit süt.”
• „Hull az elvtárs, mint a légy, nem baj, van belőle még, és ha beköszönt a tél, Horthy Miklós visszatér, és ha lehullik a hó, újra itt a gestapó.”

A vádirat szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy a sovinizmus beszivárgott az ifjúság gondolatvilágába, mint „egy közismert úttörő induló dallamára” skandált nóta.

Az 1983. szeptember 7-i kettős rangadón, ahol Magyarország-Szovjetunió olimpiai és Magyarország-NSZK A-válogatott találkozó volt, egy 15 tagú társaság „elhatározta, hogy a mérkőzések végén elmennek az NSZK turista buszokhoz verekedni, illetve a buszokat összetörni”. A balhé nem is maradt el, mert az 1-1-re végződő NSZK elleni mérkőzés után „a Stadion Szálló előtti parkoló résznél több busznak féltéglákkal betörték az ablakait”. Vezérük „Bohóc” gúnynévre hallgatott. A fradista „Ecseri” gúnynevű fiatal közölte, hogy „öccsét a múltkori kettős meccs után több Dózsa szurkoló megverte”, ami bandaháborúkra emlékeztető bosszúállást eredményezett. Az 1982. április 21-én megrendezett FTC-Ú. Dózsa mérkőzésre a „B-közép” szurkolótábor a Dózsa szurkolótábor provokálásával verekedést akart kezdeményezni, de módszerük változott: szétváltak öt-hat tagú csoportokra, és így „a mérkőzés kezdete előtt beülnek az ellentáborba, s az általuk kiszemelt hangadókba belekötnek”.

Egy másik alkalommal, amikor az FTC szurkolók, mintegy 200 fős csoportja metróval utazott, végig éltették csapatukat, és hangosan „többször skandálták »Franzstadt über alles« szlogenjüket”, valamint „elénekelték több, trágársággal tűzdelt dalukat”. A rendőrségnek idejében mozgósítania kellett az erőket, és a József nádor téren 111 főt igazoltattak. „Lecsó” hangoztatta több barátja előtt, hogy „januárban beidézték a rendőrségre s közölték vele, hogy változtasson magatartásán, mivel többször nacionalista dalokat énekelt”.

A nyolcvanas évekre a keleti blokkban egyre inkább elterjedt a keményebb rock, például a punk. A „Bögöly” gúnynevű hangadó is punknak vallotta magát, és állítólag „tervbe vette az FTC-»B-közép« szurkolótábor egy angliai szurkolótábor mintájára történő átszervezését, aminek a lényege, hogy a fanatikus szurkolói magot büntetett előéletű, garázda punk ruházatot viselő fiatalok alkotnak”. Hasonlóan veszélyes elem volt „Patkány” is, aki a Fradi-táborban vezéregyéniségnek számított, és „köréje csoportosuló fiatalok alkotják a »B« közép magját. Többségében 16 éves csavargó, csöves személyek.” A dokumentumok arról is árulkodtak, hogy a közönség egy része elfordult a futballtól, és a meccs színvonaltalansága miatt az ügynökök is elhagyták a stadiont, miközben a közönség hangos „bunda” bekiáltásokkal fejezte ki nemtetszését. A Tatabánya elleni meccseken például a fanatikus FTC szurkolók „büdös parasztnak és fekete vájároknak titulálták a tatabányai lakosokat”. Sőt, a válogatott találkozókon is megjelentek a politikai megnyilvánulások, például „Erdélyt visszakövetelő dalok” éneklése, és egy alkalommal „az egyikük javasolta a többieknek, hogy vonuljanak a Román-Nagykövetség épülete elé”. Az ügynöki jelentések megőrizték azt is, hogy „fű” elnevezésű cigarettát is fogyasztottak a mérkőzéseken.

A Rendszerváltás Után és a Modern Derbik

A rendszerváltás első bajnoki évadjának nyitó mérkőzésén, 1990. augusztus 18-án a Megyeri úton, Nyilasi Tibor, a zöld-fehér ikon, a Ferencváros edzőjeként mutatkozott be. Néhány hónappal később a Magyar Szuperkupa első és utolsó derbi döntőjét játszották, ahol 3:1 arányban nyert az Újpest.

A kétezres évek kevés igazán emlékezetes derbit tartogattak, amiben nagy szerepet játszott a Ferencváros 2006-os jogtalan kizárása az élvonalból. Ehhez az időszakhoz tartozik a lilák mai napig ünnepelt 6-0-s győzelme 2010. szeptember 1-én, melyre egy év múlva az Albert-stadionban (2011. október 22. 3-0) válaszolt a Fradi. 2016-ban 12 év után ünnepelhetett bajnoki címet a Ferencváros, 2019-ben pedig a 30. bajnoki címét nyerte a zöld-fehér csapat.

A Fradi Dominancia Új Korszaka és a Rekordok

2021. április 20-án a Fradi három-nullra nyert az UTE ellen, így harminckettedik alkalommal nyerte meg a magyar első osztályú labdarúgó bajnokságot. Ezzel a győzelemmel a 2020/21-es bajnoki cím is az Üllői útra került. A 2022/23-as bajnoki szezon első mérkőzése is emlékezetesre sikeredett: tizenkét évvel az Újpest 6-0-s Ferencváros elleni győzelme után most a Fradi nyert 6-0-ra a Szusza Ferenc Stadionban a lila-fehérek ellen. A csúfos vereség után a lilák meg is változtatták az újságjuk nevét. Az Újpest vesszőfutása tovább tart, hiszen utoljára 2015 decemberében tudták legyőzni a Fradit.

A Ferencváros az utóbbi években hihetetlen győzelmi szériát produkálva dominálja a derbiket. A 2023. október 29-i Groupama Arénában rendezett mérkőzésen sorozatban a 14. alkalommal is megverte a Fradi az Újpestet! 2024. február 25-én a Fradi sorozatban tizenötödször fektette két vállra a lilákat, ezúttal saját stadionjukban kaptak egy ötöst. 2024. május 19-én a Fradi zsinórban a 16. derbit is megnyerte, ezzel megdöntötte az eddigi rekordot. 2024. augusztus 17-én a Fradi Kehinde 92. perces lőtt góljával sorozatban 17. alkalommal győzte le a lilákat. A 2024. december 1-i Megyeri úton 0-0-ra végződött derbin a Fradi kézben tartotta a mérkőzést, de gólt nem tudott szerezni. A 2025/26-os idény döntetlennel indult, majd 2026. február 7-én a Groupama Arénában már nem volt „kegyelem”, a Fradi folytatta győzelmi sorozatát, és Kovacevic, Gómez, Kanichowsky góljaival már az első félidőben eldöntötte a három pont sorsát. Valamennyi találkozót tekintve a legnagyobb gólarányú győzelmet a Ferencváros aratta, amikor 1933. május 25-én 11-1-re nyerte a magyar kupa Hungária körúton rendezett döntőjét az Újpest ellen. Bajnoki mérkőzésen a Ferencváros legnagyobb arányú győzelme 1950. május 21-én született, amikor ÉDOSZ néven 8-1-re győzte le a Bp. Dózsát.

A Szurkolói Élmény és a Derbi Jelene

A "Fradi-szív" elnevezés 1929-ből származik. A mai szurkolók szerint fradistának lenni egy életérzés, de ez már abban az időben is így volt. Akkoriban havi 5 pengőért lehetett a szerveződés tagjává válni, amiért a klub cserébe egy jelvényt adott, amit aztán a szívük fölött viseltek a drukkerek. A szurkolóknak miért vált céljukká, hogy háborús helyszínné változtassák a várost? Tudomásul kell venni, hogy sok embernek ez az egyetlen szórakozási lehetősége az életben, mármint az, hogy önfeledten kitombolhassák magukat a mérkőzésen, miközben a csapatuk legyőzi az ősi riválist. Az itt szerzett gólok és győzelmek pedig felérnek egy "orgazmussal".

Kisebb szurkolói csoportok mindig is léteztek. Ezek a csoportosulások baráti társaságok összeolvadásából szerveződnek, amelyet minden esetben a közös érdeklődési kör tart életben, ami maga a klub. Ezek a szurkolói csoportok véleményeznek és kritizálnak, de döntő sportszakmai kérdésekbe nem szólnak bele. Az ő szerepük leginkább az, hogy a "12. játékos" legyenek. A derbik történetének máig legnagyobb nézőszáma egy 1964. július 19-i összecsapáshoz kötődik. A 4-2-es újpesti sikerrel végződő találkozót 85 000-en nézték meg a Népstadionban. Manapság már sajnos az is ritka, hogy 10 000-en vannak egy mérkőzésen, nem hogy 85 000-en.

Az ustawkának nevezik, amikor futballhuligánok egy része előre megbeszéli egymással az összecsapás helyszínét és idejét. Itt általában 10-10 ember méri össze az erejét egymással. A Fradi-pályán rendszeressé vált, hogy a legkeményebb szurkolókból állítják össze a stadion biztonsági csapatát. A klubok rájöttek, hogy sokkal jobb a stadion épsége, illetve a drukkerek biztonsága szempontjából az, ha ezek a személyek inkább "várvédők" lesznek, és nem pedig ostromlók.

tags: #fradi #ujpest #szovegek

Népszerű bejegyzések:

• Tippek Fradi felszerelések kereséséhez
• tudj meg többet az Adidas Court Stabil kézilabdacipőről
• A labdarúgás legfrissebb hírei és eseményei
• Futballisták tetoválásai és történeteik
• Izgalmas jégkorong rájátszás