A fotográfia művészete: Útmutató az 1001 fotó könyvhöz
Korai, 19. századi feltalálása óta a fotográfia központi szerepet tölt be a társadalomban, hiszen képes arra, hogy lenyűgöző gyorsasággal és pontossággal rögzítsen jeleneteket. Habár alapvetően értelmező médium, a fotográfiát a hihetőség aurájával ruházta fel képessége, hogy látható „nyomként" megmarad, ezért a fotók alapvető fontosságú kortárs szemtanúkká és történelmi feljegyzésekké is váltak. A fényképezés lett a múltra emlékezés, és a jelen bemutatásának fő eszköze, megalapozva nemcsak kollektív, társadalmi, hanem személyes emlékezetünket is.
A fényképezés jelentősége és hatása
Mivelhogy más médiumnak - mint például a festészetnek vagy az írásnak - nem mindig tulajdoníthatunk azonnal efféle tekintélyt, a fotográfia hosszú ideje hasznát látja annak a felfogásnak, hogy „a kamera sosem hazudik". A fotóra úgy tekintenek, hogy valami megtörténte mellett érvel, pedig a tényleges érvelés gyakran a fényképet kísérő szöveg sajátja, nem pedig a képben esetleg benne rejlő ítéleté. A fotográfusok egy állandó, soha meg nem álló folyamat részeként feszegetik a médium határait, hogy lássák, mi mindenre képes - így felfedezték a lehetőségeket, amelyek segítségével a kamera leírhatja, dokumentálhatja, tolmácsolhatja, elmagyarázhatja és ábrázolhatja a világot.
A digitális korszak kihívásai
Mai digitális korunkban megváltozott, amit a fotográfiáról gondolunk. 2017-ben egyes becslések szerint a világ valószínűleg 1,3 billió képet fog készíteni, főleg mobiltelefonon, és ez a növekedés várhatóan csak tovább folytatódik majd. Elsöprő mennyiségük és a képernyőn való viszonylagos tünékenységük miatt megkérdőjeleződik a fotográfiával korábban azonosított bizonyosság és tartósság. A digitális képek egyszerre kínálnak óriási lehetőséget az emberi viselkedés változásainak és bolygónk folyamatainak megértésére, ám egyben nehézkessé is teszik a tényleges történések megismerését.
Digitális fotózás - Fotós alapfogalmak
Az 1001 fotó című kötetről
Ezen kötet sajátos, 1001 fotóból álló széles választéka új lehetőséget teremt, hogy megpróbáljuk megérteni, kik vagyunk és honnan jöttünk. A képeket, amelyeket ebbe a könyvbe válogattunk, egyáltalán nem szántuk a világ legnagyszerűbb fotóit összegyűjtő listának. Ehelyett az volt a szándékunk, hogy széles történelmi képet adjunk a fotográfia technológiai és esztétikai fejlődéséről, megvizsgáljuk a fotó számos zsánerét, és érzékeltessük a médium globalitását.
A könyv szerkezeti felépítése
- Előszó és bevezetés
- Korszakok szerinti bontás (1820-as évektől napjainkig)
- Kiemelt fotográfusok és művészi hatások
- Kifejezések jegyzéke
A könyv elkészítésének számos örömébe ezen rejtett kincsek felfedezése is beletartozott, amikor a fényképarchívumokban kutakodhattunk egyedi és szokatlan felvételek után. A kötet összességében arról szól, mire képesek a fotók és mire nem; az örömről, amit akkor érzünk, ha rájuk nézünk; és legfőképpen a világról, amelyben élünk.
| Időszak | Fókuszpont |
|---|---|
| 19. század | A technikai alapok és kezdetek |
| 20. század | Dokumentarizmus és művészi kifejezés |
| 21. század | Digitális forradalom és túláradó képanyag |
Ahogy Henri Cartier-Bresson megjegyezte, a legjobb fotókon bekomponálják a kezet, a fejet és a szemet, hogy esztétikai, érzelmi és intellektuális szempontból egyszerre stimuláljanak bennünket. A fényképek az idő és tér egy-egy másodpercét rögzítik, a tapasztalásokat régészeti leletekké sűrítik össze. Megőrzik a múlt szellemszerű nyomait, valamint a tudást, hogy az a múlt már nem létezik, ezért aztán megőrzik történelmünket és emlékeinket is.
tags: #futball #1001 #foton #konyv
