Labdarúgócsapat Alapítása: Jogszabályi Háttere és Történeti Áttekintése
A labdarúgás, világszerte emberek millióit hódítja meg amatőr és profi szinten egyaránt. Ahhoz, hogy egy futballcsapat hivatalosan is működhessen és részt vehessen a sportéletben, gyakran egyesületként kell megalapítani. Hazánkban a klasszikus értelemben vett sportklubok legnépszerűbb jogi formája az egyesületi struktúra. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye, amely közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. Rendeltetési célja a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
Az Egyesület, mint Sportcsapatok Jogi Formája
Az egyesület alapításához minimum 10 fő szükséges. Egyesületet legalább 10 fő tag hozhat létre úgy, hogy ez a 10 alapító tag a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Fontos tudni, hogy Alapító vagyon rendelkezésre bocsátása az egyesület alapításához nem szükséges, azonban csak a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzését követően kezdheti meg érdemi működését. A sportegyesületnél az egyesületi közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalni a következő év pénzügyi tervét, illetve el kell fogadni az előző év pénzügyi tervéről szóló beszámolót. Az egyesület továbbá nem alapítható elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
A 2014. március 15. után érvényes szabályozás szerint nem kötelező az egyesület alapításához alakuló közgyűlést tartani, az új szabály szerint az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Amennyiben nem alakuló közgyűlésen fogadták el a tagok az alapszabályt, úgy jelenléti ívre nincs szükség.
A Sportegyesület Speciális Jellemzői
A sportegyesületről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. Sportegyesületben tag magyar és külföldi állampolgár egyaránt lehet, sőt, akár egy jogi személy is az egyesület tagjává válhat, amennyiben az alapszabály ezt nem zárja ki. Attól függően, hogy ki mennyire szeretne részt venni az egyesület mindennapi munkájában, többféle tagsági viszony is kialakítható, különböző szintű jogokkal és kötelezettségekkel.
- Rendes tag: jogai és kötelezettségei az egyesület rendszerében teljesek.
- Pártoló tag: az egyesület céljaival egyetértve vagyoni hozzájárulást biztosít, viszont nem rendelkezik a rendes tag széleskörű jogosítványaival.
- Tiszteletbeli tag: jellemzően kimagasló szakmai vagy társadalmi értékei alapján, hírnevével támogatja az egyesületet, csupán korlátozott befolyással a belső kérdésekre.
A tagsági jogokat a természetes személyek alapvetően személyesen gyakorolhatják, de az alapszabály lehetővé teheti a tagsági jogok képviselő útján történő gyakorlását is. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok - az esetlegesen előírt tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, míg az egyesület operatív vezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Az ágazati törvény speciális rendelkezésként rögzíti, hogy a sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat, noha a sportlétesítmények használata, illetve működtetése alaptevékenységének minősül. A nagyobb, több sportágat tömörítő sportegyesületnek lehetősége van akár a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét önálló jogi személlyé nyilvánítani.
A közhasznú tevékenységet folytató sportegyesületek gazdálkodását segítheti a közhasznú jogállás megszerzése. Jóllehet a jogszabályok szigorú feltételeket határoznak meg azon szervezetekre nézve, melyek kérik a közhasznúvá minősítést, ugyanakkor a közhasznú jogállás számos előnnyel is jár, ideértve különösen az adókedvezményeket.
Az Egyesület Alapításának Lépései és Szükséges Dokumentumai
Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet kell felvenni és a bejegyzéshez mellékelni. Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét a létestő okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell.
Alapvető Követelmények és Határidők
Az alakuló ülés időpontjától számított 30 napon belül kell fordulni a bírósághoz a bejegyzés érdekében, mert ennyi a különböző okmányok „érvényességi” ideje. Nagyon fontos a dátumok figyelése. A névhasználati kérelem 30 napig érvényes, ez alatt kell beadni az alapítási kérelmet és dokumentumait. Ne szaladjunk ki az időből! Ami szintén fontos, hogy az összes beadandó dokumentum dátumozása ne legyen régebbi 30 napnál. A civil szervezeteket a bíróság legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi, azzal, hogy a minta okiratokon alapuló egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap. Ha minden jól megy, körülbelül 4 héten belül megkapjuk a bejegyzési végzést.
Szükséges Dokumentumok Összeállítása
A jogszabály tételesen felsorolja, milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez a 2011. évi CLXXXI. Tv. alapján. Egy okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval. Mindezeket egy példányban kell benyújtani és mindenből legyen nálunk is legalább egy teljes hitelesített másolat sorozat.
| Dokumentum neve | Megjegyzés |
|---|---|
| Jelenléti ív | Amelyből egyértelműen kiderül, hogy legalább 10 alapító tag együttesen jelen volt az alakuláskor. Ezt aláírással kell igazolni és a jelenlévők neve, lakcíme mint azonosító adat szükséges (tehát név, lakcím, aláírás). A lista nem nyilvános, azt a bíróság nem hozza nyilvánosságra, és a bejegyzéskor sem küldi vissza, tehát egy hiteles másolatot készítsünk róla. |
| Elfogadott alapszabály | Amelyről szintén legyen másolatunk. Elsőnek készítsük el az alapszabályt. |
| Alakuló ülésről készült jegyzőkönyv | Amennyiben a tagok alakuló közgyűlésen fogadták el az alapszabályt, úgy az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvet, amely eredeti példányát szintén nem küldi vissza a bíróság, tehát erről is legyen hiteles másolatunk vagy még egy eredeti példány. Amire nagyobb figyelmet kell fordítani, az maga az alakuló jegyzőkönyv elkészítése. Ennek meg van a formai szabálya, minden előírtnak szerepelnie kell benne, és abba a sorrendbe ami az előírás. |
| Jogszabály szerinti kérelem nyomtatvány | Kitöltve és képviselő által aláírva. |
| Tisztségelfogadó nyilatkozat | |
| Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat | |
| Névhasználatot engedélyező nyilatkozat | Például ha az egyesület nevében településnév szerepel, az önkormányzattól kötelezően kérelmezni kell a használatot. Második lépés, hogy adjuk be az önkormányzathoz a névhasználati kérelmet (kérni fogják az alapszabályt is). Az önkormányzat elbírálja a kérelmet, és kiadja az engedélyt, nem szokták visszautasítani, habár volt rá már példa hogy megtörtént. |
| Tagjegyzék | Az egyesület tagjainak jegyzéke, minimum 10 fő. |
| Felügyelő bizottsági tag elfogadó nyilatkozat |
A dokumentumok többségéhez kettő tanú aláírása is szükséges az adataikkal egyetemben. Ők lehetnek kívülállók, nem egyesületi tagok, ez ajánlott is.
Elektronikus vagy Papír Alapú Benyújtás
A 2015. január 1. után az alapítványok és egyesületek választhatnak, hogy papír alapon vagy elektronikus úton nyújtják be a kérelmet és kommunikálnak a bírósággal. Papír alapú esetében a dokumentumok személyesen bevihetők az illetékes bíróságokhoz vagy postán ajánlott tértivevényes módon is beküldhetők. Elektronikus benyújtás esetén az Ügyfélkapun (ÁNYK szoftver segítségével) adja be a szervezet a kérelmet. A nyilvántartásba vételi kérelmet az elektronikus űrlapon, a többi, fent felsorolt csatolt dokumentumot pedig elektronizálva, minősített elektronikus aláírással adjuk be.
Eljárás a Bíróságon és További Teendők
A fenti dokumentumokat a székhely szerint illetékes megyei törvényszékhez, a fővárosban pedig a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani. Ha rossz törvényszékhez adjuk be az iratokat, akkor a bíróság hivatalból továbbítja a megfelelő helyre a képviselő egyidejű értesítése mellett. Az egyesület alapítását rábízhatjuk egy ügyvédre is, de magunk is végigcsinálhatjuk az alapítást. Egy ügyvédre bízva könnyebb dolgunk van, de tudni kell, hogy mindez pénzbe kerül, nem is olyan kevésbe ha egy alakuló sportegyesületet nézünk. Végigcsinálhatjuk magunk is, hiszen nem szükséges ügyvédi ellenjegyzés sem, de ez körülményesebb, igaz ingyen van. Beadás előtt ha van rá mód, nézessük át a papírokat egy ügyvéddel, sportjogásszal az esetleges tartalmi és formai hibák miatt. Főleg ha így hiánypótlásra nem dobják vissza a bejegyzési kérelmet.
A jogerőre emelkedés napját követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a bíróság továbbítja az állami adóhatósághoz és a KSH-hoz, ha a bejegyzési kérelemben a képviselő ezt kéri. Az adószámot és a statisztikai számjelet az adóhatóság és a KSH közli a bírósággal, amely azt hivatalból, elektronikus úton bejegyzi.
A Labdarúgás Kezdetei Magyarországon és Az Első Csapatok Megalakulása
Na, kezdjük ott, honnan is ered a foci (angol nevén: Football). A FIFA szakemberei szerint az első kezdetleges focit Kínában játszották (a játék neve: cuju volt). A labdarúgás számos formáját játszották Európában, míg meg nem született az első egységes rendszer. A mostani szabályok alapját a 19. században foglalták írásba Cambridge-ben. A végleges, mindenki által elfogadott szabálykönyvet John Charles Thring alkotta meg. A FIFÁ-t (International Football Association Board: Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) 1904-ben alapították meg. Azóta is a világon egyedülálló joggal változtathatják a labdarúgás szabályait.
Magyarországon az első írásos emlék a labdarúgásról 1879-ből származik. Molnár Lajos egyik szakmunkájában említi meg. A sportág már korábban sem volt ismeretlen Magyarországon. 1879-ben Molnár Lajos szakmunkát írt, melynek egyik fejezete a futballról szólt. A magyar labdarúgás kezdetét hivatalosan 1896 decemberétől számítják, amikor a BTC tornatermében Ray Rezső elmagyarázta a sportág szabályait a jelenlévő tornászoknak és atlétáknak. A bőrlabdát fia, Ray Ferenc és Stobbe Ferenc hozta Svájcból, akik korábban már angol csapatokban is futballoztak.
A 19. század végén a polgárosodó budapesti fiatalság nagy része bérházakban élt, egészségtelen, szűk lakásokban, „… a városi falak közé szorult gyerek kirobbanó mozgásvágya jelentette azt a már megmunkált talajt, amelybe csak bele kellett vetni a magot, hogy kihajtson …”[1] Ez a mag a futball labda volt. „Az első igazi labdát Löwenrosen Károly hozta haza Angliából, s ő rendezte a Pékerdőben - a mai Hungária körúton, körülbelül az MTK pálya helyén - az első meccset. A Rókus kórház alkalmazottjai állítólag 3-0-ra győzedelmeskedtek a Főműhely vasutasai ellen.”[2] A futballtörténeti esemény 1896. november 1-én zajlott, a mérkőzést 300 néző tekintette meg. Érdekessége még, hogy a meccset 25 cm-es hóban játszották, ezért a játékosok csizmában küzdöttek. A mintegy 20 perces „rugdosódás” eredményei között 3 bokatörés is szerepelt.[3] A résztvevő felek még nem voltak tisztában a labdarúgás pontos szabályaival. A számukra furcsa labdát minden rendszer nélkül rugdosták, dobálták egymásnak.
Az Első Magyar Labdarúgócsapatok és Kiemelkedő Személyiségek
A második legfontosabb esemény 1885. június 16-a volt, amikor megalapították az Újpesti Torna Egyletet. Maga a Budapesti Torna Club 1885-ben jött létre, de 1887. február 7-én - mint az ország első futball csapata és a magyar sportélet egyik bölcsője - megalakult a labdarúgócsapatuk. A klub elnöke Ottó József lett, aki emellett alapító tagként vett részt, az Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottság munkájában (ez volt a Magyar Olimpiai Bizottság elődje). Első edzésükre másnap, február 8-án került sor a Millenáris pályán. A csapat születésében még három másik személy is közrejátszott: Stobbe Ferenc, Iszer Károly és Ray Ferenc. Iszer játékosként jobbhalfot játszott, és ő szervezte meg az első nemzetközi mérkőzését a klubnak, amelyet az év október végén játszottak az osztrák Wiener Cricketer und Football Club ellen. A labdarúgást Magyarországon Ray Ferenc és Stobbe Ferenc ismertette meg a BTC tagjaival. Stobbe kapusként, illetve amolyan mindenesként hirdette az akkor még új játéknak számító labdarúgás népszerűsítését. Stobbe (aki később a válogatott szövetségi kapitánya is lett) tartotta az első edzést, és a labdarúgás szabályait is ő fordította le angolról a játékosoknak, valamint az ő felkészültségének hála, egy nappal az alapítása után, már le is játszhatta első meccsét a BTC. A sheffieldi mintának megfelelően, házon belüli összecsapás volt: a Millenáris pályán (az ország első modern sportlétesítménye), Ray Ferenc vezetésével zajlott a küzdelem, az egyesület tornászaiból, atlétáiból, úszóiból és kerékpárosaiból verbuvált két csapat között. Ray Ferenc svájci tanulmányaiból hazatérve hozott magával futball-labdát. A labdarúgóélet vezetője ekkoriban Iszer Károly volt. A BTC-nél egyszemélyben játékos, intéző, szertáros, edző és elnök, sokat segített a többi futball-klubnál is.
Az első igazi futballmérkőzést 1897. május 9-én, a Millenárison rendezték előre meghirdetett időpontban, rendes felszerelésben és a labdarúgás szabályai szerint. A BTC kék-fehér és piros-fehér csapatainak küzdelmét, a kék-fehérek nyerték 5-0-ra. E mérkőzés alapján kívánta Ray kapitány kiválasztani a bécsi Cricketerek ellen fellépő együttest. A végig szakadó esőben lezajlott mérkőzést kb. 100 néző tekintette meg, köztük számos előkelőség és fiatal hölgy is. A közönség nagyobb része ekkor még a sportegyesületek tagjaiból, diákokból, tornatanárokból verbuválódott. A mérkőzésnek hamar híre terjedt, és a labdarúgás Budapest szerte divat lett. Leginkább a középiskolások körében hódított ez a sportág, annak dacára vagy talán épp azért, mert a szülők és tanárok veszedelmes játéknak tartották és ellenezték. Ray Ferenc a rutintalan védők mellett sokáig zavartalanul ontotta a gólokat, évekig ő volt az egyetlen, aki cselezni tudott. „Idegen test volt a BTC-ben. Ha nála volt a labda felzúgott a közönség. Kulcsfontosságú volt a labdarúgás elterjedése szempontjából az is, hogy az első mérkőzés nézőit elbűvölte a változatos, élvezetes küzdelem és szinte kivétel nélkül megszállottjai lettek ennek a sportnak.
A labdarúgás gyors terjedése azzal magyarázható, hogy olyan csapatjátékról van szó, melyben jelen van az összetartozás érzete, de az együttes, kollektív teljesítmény mellett az egyéni cselekedet fontossága is megmarad. A futballkapu megfelelt a várkapunak (az angol goal szó kaput jelent), amit mindenáron meg kellett védeni, illetve be kellett venni. A csapatszellem, a bajtársiasság, valamint a mérkőzés előtti elszánt arcok, mind a középkori ütközetekre emlékeztettek. A labdarúgást egyébként is férfihoz méltó foglalatosságnak tartották, a csapatokat erős atléták, tornászok alkották, akik gyorsak és erőszakosak voltak: lerohanták és elnyomták az ellenfelet. Ez jellemezte a BTC stílusát is, kezdeti sikerességük is ennek köszönhető. A mérkőzések nagyon kemények voltak, de ezt természetes velejárójának tekintették a férfias küzdelemnek. A taszítások és lökések, illetve egymás felrugdalása tette izgalmasabbá a közönség számára a mérkőzést. A futball a társadalom minden rétegéből fiatalok tízezreit hódította meg, amellett „nemzeti erőt növelő testi kultúrának” tekintették. „A futball összetartó erejének felismerése és kellő értékelése okozta, hogy a BTC-ben nem nézték rossz szemmel a fiatalság megmozdulását és Iszer Károly személyében akadt vezetőember is, aki az új törekvés támogatójául szegődött.
1897 tavaszán a BTC lemondta bécsi mérkőzését, mert nem tartották eléggé felkészültnek magukat. A találkozót őszre, 1897. október 31-re halasztották. Szeptember közepére elkészült a Millenáris pálya, a fedett tribün pedig 1400 főnek biztosított ülőhelyet. A szurkolók által már nagyon áhított első nemzetközi mérkőzésen a BTC nem okozott csalódást, meglehetősen szoros küzdelemben csak 2-0-ra veszített, a jó erőkből álló bécsi angolok csapata a Cricketterek ellen. A közel 2000 néző rendkívül jól szórakozott, s elégedetten vette tudomásul, hogy a magyar csapat az első perctől az utolsóig elszántan, kitartóan küzdött. A mérkőzés magával ragadta a szabályokat nem ismerőket is. Wlassics közoktatásügyi miniszter, tanácsosa révén képviseltette magát. Jelen volt továbbá Berzeviczy Albert országgyűlési képviselő, a sportág lelkes támogatója is. A labdarúgást kedvelők még télen sem tartottak szünetet, hóban-fagyban is edzésre jártak. „A féltékenységig fokozódott rivalizálásnak, amely a többi sportágban már felütötte fejét, egyelőre nyoma sincs a kis futballkolóniában. A BTC első riválisa a Műegyetem csapata volt, miután a főiskolások körében is egyre népszerűbb lett a labdarúgás. „… a magyar futballsport eladdig még nem tudta kitermelni a maga speciális gárdáját, nem tudott még olyan hadsereget felmutatni, amelynek katonái elsősorban futballisták és csak azután más sportágak művelői is. Az első két évben tényleg, vagy csak papíron megalakult futballcsapatok tagjainak legnagyobb része más sportágaknak volt előzően eljegyezve és bár, nagy volt a csábítás a futballsport részéről, nem tudott első szerelmétől elszakadni. A labdarúgáshoz csak szabad térség kellett és egy bőrrel bevont gumilabda, de általában a rongylabda is megfelelt a célnak.
A BTC Sikeressége és Hanyatlása
Az 1901-ben elindított első, majd a következő évi második élvonalbeli bajnokságot is megnyerték. A bajnokság gólkirályát, Manno Miltiadest is ők adták, de a sport minden formájáért rajongó, és később az első olimpiai aranyunkat szerző úszó, Hajós Alfréd is játszott a csapatban. Gyakorlatilag ez a két arany jelentette a csúcsot, mert a következő években az MTK és a Fradi kezdte begyűjteni a bajnoki aranyakat, ráadásul két szezonban (1905 és 1906/07) nem is indítottak csapatot, de az ezerkilencszáz években egy ezüst - és három bronzérmet még össze tudtak kaparni. A kiesés az 1924/25-ös szezonban be is következett. Az akkor már 12 csapatos bajnokságban az utolsó helyen búcsúztak az első osztálytól. A megszűnés végül 1945-ben bekövetkezett, de 55 évvel később megpróbálták feléleszteni a gárdát. Az NB III-ból kiesett Rákosmenti TK jogán a 2000/2001-es kiírásban BTC-Rákosmente néven indult a BLSZ I.
tags: #futball #csapat #alapitasa
