A Dán és Magyar Kézilabda Utánpótlás Különbségei: A Siker Titka és a Tehetség Fejlesztése
A 2024-es Európa-bajnokságot bronzéremmel záró női válogatottunk a 2026-os kontinenstorna öt rendezőjével, valamint az Eb arany- és ezüstérmes csapataival már biztos résztvevőként küzd az EHF EURO Cup sorozatában, két csoportban, ahonnan az első két-két helyezett 2026 szeptemberben egy négyes döntő keretén belül dönthet a kupa sorsáról. Most Dánia a következő ellenfél, méghozzá négy napon belül kétszer. Bár kapásból számtalan választ adhatunk a fenti kérdésre, az elmúlt hetek feltártak egy kevésbé ismert, de annál fontosabb tényt arról, miben más az északi sikeresség és a hazai tehetségpazarlás környezete.
Míg egy tipikus magyar akadémia fő funkciója, hogy elnyeli a tehetségeket, egy tipikus dán intézményé pedig, hogy ontja a születő csillagokat, de mindezzel még nem mondtunk újat, csak összefoglaltuk az elmúlt évek látványos tapasztalatait. A hazai nevelés, képzés hiányosságait ma már a fél ország látja, más kérdés, van-e itthon elég alázat, akarat a változtatásra. Az északi fiatalok sokoldalúsága, sikeressége a világversenyeken és a Bajnokok Ligájában is megmutatkozik, a háttérben rejlő különbségek viszont új megvilágításba kerültek a legutóbbi összeállítások, interjúk alapján.
Az Északi Modell: A GOG Titka és a Közösség Ereje
Néhány hete a dán TV2 Sport nyomán a Dániasport igyekezett bemutatni az ország talán legfontosabb kézilabdaklubját, a három szomszédos falu - Gudbjerg, Oure és Gudme - által éppen 50 éve alapított GOG-ot. Bár nagy titkokat idegeneknek nem tár fel magáról az egyesület és a hozzá kapcsolódó sportiskola, egy gondolatot feltétlenül érdemes kiemelni.
A második, majd a harmadik dán aranygeneráció kulcsembereit, többek között Mikkel Hansent, Niklas Landint, illetve Mathias Gidselt és Simon Pytlicket kinevelő klubnál minden jel szerint külön figyelnek a szociális kapcsolatokra: a fiatalabbak tanulnak az idősebbektől. A talentumok a fyn-szigeti falvakban maradva is világklasszissá fejlődhetnek, a Bajnokok Ligájában játszhatnak.
Nicolej Krickau, a BL-nyolcaddöntős GOG vezetőedzője úgy fogalmazott: „A fiatal játékosok folyamatosan látnak maguk előtt olyan példaképeket, akik sikeresek lettek. Ahhoz, hogy ők is sikeresek legyenek, minden adott. Ez nagyban hozzájárul a fiatalok fejlődéséhez. Az utolsó szakaszok egyike a képzésnél az erős szociális képességek megszerzése. Nehezen tudnám meghatározni, hogyan alakult ki ez, de azt látom, hogy a játékosok hozzászoktak ahhoz, hogy fiatalabbak és idősebbek jó társaságot alkossanak. Kialakult egy őrült, egymást segítő, támogató közösség, ahol mindenki reménykedik abban, hogy sikeres lesz.”
A felnőttcsapat és az utánpótlás szerves egységet alkot. Gidsel három évig nevelkedett a GOG korosztályos csapataiban, mielőtt öt évre a felnőttkeret tagja lett. Tavaly innen, Gudméból szerződött a földrajzilag és kulturálisan sem távol eső Bundesligába, Berlinbe. Pytlick még közelebbi példa, ő öt éve, 17 esztendősen került a vérkeringésbe, és a legfrissebb hírek szerint a nyáron a dán-német határon fekvő Flensburgba költözik, ahol évtizedek óta a skandináv kézilabdázás németországi elitalakulata szolgál.
A Dán Kézilabda Szövetség Új Utánpótlás Stratégiája
Új utánpótlás stratégiát vezet be a dán kézilabda szövetség. A hét elején a honlapján mutatta be az új, a tehetségekre kidolgozott stratégiáját a Dán Kézilabda Szövetség. Három évig dolgoztak a Dán Kézilabda Szövetség (DHF) új tehetségfejlesztési stratégiáján. Sören S. Frydendal, a DHF utánpótlásért felelős igazgatója szerint nincs szó egy teljes paradigmaváltásról, de hangsúlyozza, hogy különleges időket élünk. Olyan időket, amelyeket a teljesítményszempontok jellemeznek, és amelyekben a közelmúltban készült jelentések a fiatalok boldogtalanságát mutatták ki.
„Ezért új megközelítésekre van szükségünk. Az értékalapú megközelítésre, amelynek középpontjában a fiatal tehetségeink állnak. Azok a fiatalok, akik céltudatosak és elkötelezettek, de akik a jelenkor termékei is. A dán kézilabda nem áll rosszul a tehetségfejlesztés tekintetében. Jók vagyunk benne mind a szövetségen belül, mind pedig a klubokban és más képzési környezetben is, de az idők változnak, a kézilabda változik és az élvonalban kell lennünk. Figyelemmel kell kísérnünk az új kutatásokat, amelyek folyamatosan megkérdőjelezhetik a tehetséggondozással kapcsolatos eddigi felfogásunkat” - mondta Sören S. „Szeretném hangsúlyozni, hogy a közösség fontos kulcsa a sikernek. Az értékalapú világklasszis tehetségfejlesztést senki sem tudja egyedül megvalósítani, és nagyon tudatosak vagyunk afölött, hogy a klubok és más edzési környezetek biztosítják majd tehetségek képességeinek keretét. Emellett hangsúlyozzuk , hogy a legfontosabb számunkra az egész kézilabdázó fejlesztése egész pályafutása során, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a kompetenciafejlesztésre és kisebbet a kiválasztásra” - mondta Sören S.
Az utánpótlás-igazgató egy podcastban kifejtette, nem keresnek játékostípusokat. Azt szeretnék, ha mindenki a legjobb képzést kapná meg az adottságainak megfelelően. Minden típusú játékosra szükségük van, mert a kézilabda rohamosan fejlődik, lehet ma magas játékosokat keresnek, de egy év múlva már lehet a gyors és alacsonyabb játékosoké lesz a jövő. Ezért az elméletük szerint akkor jár majd sikerrel a munkájuk, ha minden típusú és adottságú gyerek megtalálja a sikerhez vezető utat a tehetségfejlesztési programban.
Az egyórás podcastban elhangzott az is, hogy a programjuk, a kidolgozott kiadványuk más nemzetek számára egy könnyű „Google Fordítóval” nem lesz igazán értékelhető, mert a stratégia a dán sportkultúra részét képezi. Dán kontextusban kell elképzelni, ezért nem lehet átültetni más nemzet kézilabdakultúrájába. A tehetségstratégia kidolgozása 2019-ben kezdődött a sportigazgató, Morten Henriksen vezetésével.
„A kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy sok kulcsfontosságú személyt vonjunk be a tehetségstratégia kidolgozásába. Sok ember véleményét kikértük, és ehhez még hozzájárult a koronavírus-járvány kis akadályként, amely miatt az egész folyamat elhúzódott. Workshopokat tartottunk edzőknek és tehetségfejlesztőknek, találkoztunk kutatókkal az egyetemekről (SDU-tól, a KU-tól) és más tehetségfejlesztőkkel. A Dán Kézilabda Szövetség az új tehetségstratégia mellett bemutatta a „Stratégiától az intézkedésekig” című kiadványt. A stratégiáról a DHF egy online előadást is tart a jövő héten, majd az ország több pontján is előadásokon prezentálja azt az érdeklődők számára.”
A Magyar Kihívások és Hiányosságok
Több jel mutat rá, hogy a felnőtt válogatott játékosok és a fiatalok közeli kapcsolata is nagyon hiányzik a magyarországi akadémiákból, ahol csak a saját korosztályukkal találkoznak az öltözőben a tizenévesek. Idősebb Rosta Miklós, a 2000-ben bajnoki aranyérmes Dunaferr emblematikus beállója az újvárosi hírportálnak egyértelműen fogalmazott arról, miért tűnhettek el hazánkban a GOG-hoz hasonlóan klasszisjelölteket ontó intézmények.
„A Dunaferren kívül még néhány nevelőklubot szétvertek, ennek itt a következménye. Tudományos alapú akadémiák működnek, nincsenek példaképek, nincsenek öregek, akiktől a fiatalok elleshetnék a sportág csínját-bínját. Dunaújvárosban is az öregek, Marosi László, Kuzmicsov Szergej, Hernandez Vladimir, Kemény József nevelték a fiatalokat, a Császár-féle korosztályt, amelyben Mikler Roland, Zubai Szabolcs, Zubai Gábor, Grebenár Gábor, Nagy Kornél, Törő Szabolcs, Sándor Ákos szerepelt, és hosszú évekig a magyar válogatott gerincét adta” - mondta idősebb Rosta Miklós, akinek a fia a januári világbajnokságon talán a legjobb teljesítményt nyújtotta a válogatottban, szintén beállóként.
A Dán és Magyar Utánpótlás Modell Összehasonlítása
| Jellemző | Dán Modell | Magyar Helyzet |
|---|---|---|
| Akadémia funkciója | Ontja a születő csillagokat | Elnyeli a tehetségeket |
| Példaképek/Mentorálás | A fiatalabbak tanulnak az idősebbektől, felnőtt játékosoktól; folyamatosan látnak sikeres példaképeket | Hiányzik; "nincsenek öregek, akiktől a fiatalok elleshetnék a sportág csínját-bínját" |
| Szociális kapcsolatok | Kiemelt figyelem; egymást segítő, támogató közösség; erős szociális képességek fejlesztése | Hiányzik a felnőtt és fiatal közötti közeli kapcsolat |
| Felnőtt és utánpótlás integrációja | Szerves egység; fiatalok a felnőtt keretben fejlődhetnek | Akadémiákon csak saját korosztályúakkal találkoznak a tizenévesek |
| Stratégia fókusza | Értékalapú megközelítés; az egész kézilabdázó fejlesztése egész pályafutása során; kompetenciafejlesztés a kiválasztás helyett; új kutatások figyelése | (Nincs részletes leírás, de a "hiányosságok" és "tehetségpazarlás" arra utal, hogy a fókusz eltér) |
| Játékosválasztás/Típusok | Nem keresnek játékostípusokat; minden típusú és adottságú gyerek megtalálja a sikerhez vezető utat | (Nincs explicit említés, de a "tehetségpazarlás" arra utalhat, hogy nem mindenki kap megfelelő esélyt/fejlesztést) |
A Dániasport.hu és a VEO kamerák
A VEO kamerák Ambassadör partnere a Dániasport.hu. Több mint három éves tapasztalattal, topklubok (kézilabda, labdarúgás) referenciájával rendelkezve örömmel várjuk érdeklődését! A legkedvezőbb ajánlatért keressen minket!
tags: #magyarorszag #dania #kezilabda #utanpotlas
