A labdarúgás edzői szakkifejezései: Az első labda (first touch) jelentősége és a sportnyelv fejlődése
A sportnyelv az egyik legdinamikusabban fejlődő szaknyelv, szó- és kifejezéskészlete gyorsan változik és gazdagodik. A futball vagy labdarúgás kifejezés előtt a rugósdi, láblabda szavakkal is próbálkoztak, ám végül a labdarúgás és a hangalakjában magyarosított futball bizonyult maradandónak. Jelentése az angol nyelvű football szóból származik (foot = láb; ball = labda). A labdarúgás szakszókincse folyamatosan bővül, a sportág változásával szavak jönnek létre, amelyeket átveszünk és megfelelő hangsort alkotunk rá.
A labdarúgás a katonai nyelvből is rengeteg elemet átvett. Így lett a mérkőzés szinonimája az ütközet, csata, csörte, összecsapás, és így született a bunkerfoci kifejezés is, amikor csak a védekezésre koncentrálva focizik valaki; de hallhatunk olyat, hogy ágyúz, vagyis erőset lő; ostromolja az ellenfél kapuját; vagy bevehetetlen erőd, ami pedig a jó hazai statisztikai mutatókkal rendelkező csapat pályája.
A sportnyelvújítás napjainkban is tart. Szokás arról beszélni, hogy ma visszaidegenedik a sport nyelve, mert újra áramlanak be idegen (főként angol) kifejezések. A labdarúgás Magyarországra kerülésekor a játékkal együtt az angol kifejezések is átkerültek. Ezeket kísérelték meg magyarosítani, elsősorban a Nemzeti Sport című napilap 1931 és 1940 között.
Példaként említhetők angol eredetű szavak, mint a bekk ’védő’ (< ang. back ’védő’), taccs ’bedobás’ (< ang. touch ’érintés’), ofszájd ’les’ (< ang. offside ’les’), falt ’szabálytalanság’ (< ang. fault ’hiba, vétség’) vagy a tréner ’edző’ (< ang. trainer ’edző’). Manapság is megfigyelhető az angol szavak átvétele: bossz ’a csapat elnöke’ (< ang. boss ’főnök’), tím ’csapat < ang. team ’csapat’ vagy a kócs ’edző’ (< ang. coach ’edző’). Az angol szavakhoz képest igen kevés a német szavak átvétele, például a spíler ’játékos’ (< ném. Spieler ’játékos’) vagy a mancsaft ’csapat’ (< ném. Mannschaft ’csapat’).
Az „első labda” (first touch) jelentősége a modern futballban
Talán a legkifinomultabb kifejezés, mind a mozdulatsor leírását, mind a jelentéstartalmat tekintve az „első labda”, azaz a first touch. A labdarúgásban ugyanis nem mindegy, hogy valaki csak egyszer érhet a labdához (egyérintő), egy labdát úgy rúg meg, hogy nem hagy időt a lepattanásra (kapáslövés), a labdát megszelídíti a játékos (leveszi), vagy magához rendeli úgy, hogy valójában nincs benne az orientáció (átveszi).
A first touch a szemnek szinte láthatatlan, mert nem csak a labda átvételét írja le, hanem a testhelyzetet és a labda irányának váltását is. Ha a fogadás megfelelő, a játék folytonossága nem sérül, a támadás csobogó patakként folyhat tovább. Ha a first touch nincs rendesen kivitelezve, a játék csuklani kezd, a támadás megakad, a védő visszaér, az ajtó bezárul. A first touch 50%-ban praktikus, 50%-ban esztétikus, csak észre kell venni, ha felbukkan.
Taktikai és játékelméleti szakkifejezések
A 14-es zóna és a támadásépítés
A pályát felosztjuk függőlegesen hat, vízszintesen három egyenlő területre. Így kapunk egy - nagyjából az ötös szélességével megegyező oldalú - négyzetet a tizenhatos előterében. Ezt nevezzük a 14-es zónának, másképpen „lyuknak”. Ez a terület kulcsfontosságú a gólszerzés szempontjából. A 14-es zóna tehát a pálya közepén, rögtön az ellenfél tizenhatosának előterében van. Máig sokan használják a koncepciót: ilyenkor ez a terület a támadások célja, a támadásvezetések során ide szeretnék eljuttatni a labdát, méghozzá a beadások elkerülésével. Több tanulmány szerint a 14-es zónát úgy használhatják legeredményesebben, ha onnan a tizenhatoson belülre passzolnak. Javasolt magyar használat: „átadás-átvétel” vagy „feladás-átadás”.
Átmeneti fázis és presszing
A támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázis (transition) kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát. Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit - ha elég tudatos - az ellenfél kihasználhat. A támadások során a játékostársak egymáshoz viszonyított helyezkedése befolyással van egy esetleges labdavesztés utáni hatásos és azonnali visszatámadás minőségére és hatékonyságára.
A gegenpressing az utóbbi években egyre népszerűbbé vált visszatámadási stratégia. Alapja, hogy a labdát megszerző csapat támadásba való átálláskor még relatíve rendezetlen, így egy esetleges labdavesztéskor sebezhető állapotban találja magát. Ezt a sebezhető állapotot célozza a labdavesztés utáni visszatámadás, ami egyfajta gyors előremenekülés: a Barcelona hat másodpercet adott magának a labda visszaszerzésére, Jürgen Klopp Dortmundja (innen a német elnevezés) már öt másodpercben és a labdahordó létszámfölényes zaklatásában határozta meg az eljárást.
Védekező és támadó szerepek
A box-to-box középpályás egy örökmozgó játékos, aki végtelen akkumulátorral robotol saját és az ellenfél tizenhatosa (box) között, kitaposva minden gyeptéglát és ellenfél vádlit. Jeles képviselői: Patrick Vieira, Michael Essien, Arturo Vidal.
A cadrage az a helyzet, ahol a labdás játékosnak nem marad passzlehetősége és előrébb sem tud lépni. Nem jelent letámadást, hanem egy pozíció-felvételt: gátolást abban, hogy a labdás játékos megtalálja az ellenfelét, mert előtte áll mindig egy játékos, a megfelelő szögben. A catenaccio az Olaszországban meghonosodott defenzív mentalitást jelenti, amely nem annyira a rúgott gólok számával próbálja felülmúlni az ellenfelet, hanem a kapott gólok elkerülésével, még pontosabban, az ellenfél gólszerzési lehetőségeinek a minimálisra csökkentésével. (Hegedűs Henrik definíciója.) A stílus legnagyobb képviselője a Helenio Herrera által vezényelt „Grande Inter” volt a hatvanas években.
A half space egy virtuális, ténylegesen nem megjelölt terület. Amennyiben a pályát hosszanti irányban öt egyenlő részre szeleteljük, a két szárny és a középső rész közti sávot fedik le a half space-ek. Strategiai megfontolásból - a kapuk elhelyezkedéséből kiindulva - a középső rész számít a legértékesebb területnek.
A hamis kilences a támadó labda nélküli mozgása, amellyel becsapja őrzőjét, így üres területbe érkezhet. Büszkék lehetünk, hogy a futballtörténelem egyik legismertebb hamis kilencese az Aranycsapat hátravont középcsatára, Hidegkuti Nándor volt.
Az inverted fullback egy viszonylag új szerepkör. Legegyszerűbb talán úgy meghatározni az inverted fullback fogalmát, ha egy középpályáshoz és egy szélső védőhöz hasonlítjuk. Ha a csapat támad, akkor feltolódik a középhátvédek előtti területre, ezzel biztosítva a középső zónát és nyújt a középpályásoknak nagyobb szabadságot. Ha a csapat védekezik, akkor a szélső védő szerepét veszi fel.
Statisztikai mutatók a modern futballban
A mérkőzések szünetében látott hagyományos statisztikák sok esetben homályos, nem kellően pontos képet adnak egy-egy meccs erőviszonyairól, alakulásáról. Ezért az utóbbi években olyan statisztikai modellek bukkantak fel, amelyek a mennyiség helyett a minőségre helyezik a hangsúlyt.
- Expected Goals (xG-modell): Ez egy olyan mérkőzés statisztikai mutató, amely a kapu előtti helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezi előtérbe, ennek szemléltetésére törekszik. Az xG-nél nem minden lövés egyenértékű: a nagyobb lehetőségek magasabb értéket kapnak, a kevésbé kecsegtetőek kisebbet.
- Expected Assists (xA): Az egyes játékosok passzai által kialakított helyzetek veszélyességének mérésére hivatott mutató. Az xA ugyanakkor megmutatja azt, hogy egy lövést megelőző passzt kiosztó játékos mekkora xG-értékkel bíró helyzetbe hozta a lövést leadó csapattársát.
- xGChain: Az xG-modellből levezetett érték, amely azt mutatja meg, hogy egy-egy játékos mennyire veszi ki a részét a támadásépítésből (build-up-play). Az xGChain értékének meghatározásakor rögzítenek minden labdabirtoklási ciklust.
- Interception: A labda megszerzése, „lefülelése” a mezőnyben az ellenfél passza vagy fejese után. Az interception aktív, tudatos egyéni akció, amely megakasztja az ellenfél támadását.
A futball, mint komplex rendszer és az edzői gondolkodás
A futball, mivel egy ultrakomplex játék, így nehezen leírható. A futballtörténelem elején csak egy játék volt, később elkezdték vizsgálni, majd elérkeztünk ennek a vizsgálat próbálkozásnak a csúcsára nagyjából a 70-es, 80-as évek tájékán. Az edzők és futball filozófusok néhol szovjet, néhol nyugati oldalról, de mégiscsak analitikus módon álltak bele a futball elemzésébe: erőnlét, technika, taktika, és pszichológia.
Descartes ugyanakkor tényleg azt mondta, hogy a problémákat a lehető legegyszerűbb részecskékre kell lebontani és a legegyszerűbbtől haladva a bonyolultabbakig kell megoldani. Ha a futball csapatot komplex rendszernek tekintjük, akkor a nagy egész (a játék) értelmezése és annak javítása (az edzést) a változási képességre kell összpontosuljon azzal együtt, hogy elfogadjuk a kiszámíthatatlan természetét. Ha pedig kiszámíthatatlan, akkor csakis értelmezni lehet és kiszámítani nem. Először értelmezni megtanulni, majd megérteni kellene.
A komplex rendszerek tudománya átnyúlik a természettudományok, a mérnöki, gazdasági és orvostudományok hagyományos területein. A komplex rendszerek vizsgálatában fontos, hogy megértsük: a rendszeren belül a részecskék saját tulajdonságokkal rendelkeznek, a részecskék kapcsolatban állnak más részecskékkel, és a kapcsolat a részecskék között ugyancsak saját tulajdonságokkal rendelkezik. Az edző feladata egy ilyen rendszerben a részecskék javítgatása, amit csakis lineáris módon lehet véghez vinni.
Összeálló gondolatok, probléma javaslatok, és a játék abszolút értelmezése kell. A környezet és a csapat kölcsönhatásának a vizsgálata szükséges. A környezethez való alkalmazkodási képesség javítása szükséges a saját vízió alkotta kereteken belül. Ekkor jött Rinus Michels, Yohan Cruyff és a Totális Futball koncepció, ami már a nevében is érezhetően a komplexitás felé mutat.
Edzői kommunikáció és csapatszervezés
- Fejek: Az edző a „fejek” révén könnyebben tud kommunikálni a mérkőzést játszó csapatával, akik lényegében a „jobb kezei” a pályán. Segítségükkel a jelek egységesítése, a játékosok közös fejjel való gondolkodása „olajozottabbá” válhat.
- Jel: A mérkőzésen a játékosok közt, illetve a játékosok és az edző közt folyamatos információáramlás folyik. Ez akkor hatásos és gördülékeny, ha előre megbeszélt és begyakorolt jelek, vezérlő jelek is segítik a folyamatot.
- Fedezőárnyék: A védekező játékos - tudatos helyezkedéssel - saját testét használva úgynevezett fedezőárnyékot hozhat létre. A kifejezés általában a zónavédekezéssel kapcsolatban merül fel.
Labdarúgás szabályai és játékelemei
Szabadrúgások
A közvetlen szabadrúgás egy módja a játék újraindításának szabálytalanság után a labdarúgásban. Gólt elérni belőle csak az ellenfél kapujába lehet (magyarul öngólt nem lehet rúgni), anélkül, hogy a szabadrúgást elvégző játékoson kívül más érintette volna a játékszert. Ebben ellentettje a közvetett szabadrúgásnak, ahol a szabadrúgást elvégző játékoson kívül kötelezően egy másik játékosnak is játékba kell avatkoznia.
Közvetlen szabadrúgást akkor ítélnek, ha az adott játékos a saját büntetőterületén kívül szabálytalankodik. A rúgás helye az a pont, ahol a szabálytalanságot elkövették, kivéve ha az a saját tizenhatosukon belül történt, ebben az esetben bárhonnan elvégezhető. A labdának a rúgás előtt álló helyzetben kell lennie. Az ellenfél játékosainak a labdától legalább tíz yard (9,15m) távolságban kell helyezkedniük, mindaddig amíg az játékba nem kerül.
Ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes. Ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára.
A közvetett szabadrúgást a játékvezető karjának feje fölé emelésével jelzi. Karját addig tartja felemelve, amíg a szabadrúgást el nem végezték és a labda egy másik játékost nem érintett vagy játékon kívülre nem került. Csak akkor ítélhető gól, ha a labda másik játékost érint, mielőtt a kapuba kerül. Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába kerül, kirúgás következik. Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára. Mind a közvetlen, mind a közvetett szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia.
Az alábbi táblázat összefoglalja a közvetlen és közvetett szabadrúgások közötti főbb különbségeket:
| Jellemző | Közvetlen szabadrúgás | Közvetett szabadrúgás |
|---|---|---|
| Gól direktben | Lehetséges az ellenfél kapujába | Nem lehetséges (más játékos érintése szükséges) |
| Szabálytalanság helye | Büntetőterületen kívül elkövetett súlyos szabálytalanság | Büntetőterületen kívül vagy belül elkövetett kevésbé súlyos szabálytalanság |
| Játékvezető jelzése | Nem emeli fel a karját | Karját feje fölé emeli |
| Öngól | Szögletrúgás az ellenfélnek | Szögletrúgás az ellenfélnek |
Lesállás (Offside)
Lesről akkor beszélünk, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához, mint a labda és az utolsó védő. Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Nincs les akkor sem, ha a támadó egy vonalban van a labdával, vagy ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les.
Büntetőrúgás (Penálti)
A büntetőt rúgó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat.
A játékvezető és asszisztensei
A mérkőzéseken egy játékvezető, két asszisztens, valamint egy tartalékbíró működik közre. A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt.
A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat, súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességét befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe. A játékvezető munkáját két asszisztens segíti az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak.
Edzésmonitorozás és terheléstervezés
Az edzés és mérkőzés monitorozás a labdarúgásban a napi gyakorlat részévé vált az utóbbi években a játékosok terhelésének minél pontosabb és objektívebb nyomon követése céljából. A rögzített paramétereket jellemzően külső (a játékos által teljesített mérhető paraméterek, pl. megtett távolság, maximális sebesség) és belső (a játékos szervezetének válasza a külső terhelés teljesítésének a hatására, pl. pulzusszám, tejsav szint, átélt erőfeszítés) terhelésként szokás kategorizálni. Az említett paramétereket elemezve a szakemberek a terhelés optimális adagolását, a regeneráció és a teljes periodizáció megtervezését pontosabban és hatékonyabban tudják elvégezni.
Napjainkban a leggyakrabban alkalmazott monitorozási lehetőséget a GPS alapú rendszerek biztosítják, lehetővé téve a játékosok lokomotorikus terhelésének a követését. Jellemzően a publikált kutatásokban a mérkőzést (MD) megelőző 4 napot (MD-4, MD-3, MD-3, MD-1) vizsgálták, mivel ez a terhelés adagolásának és a meccsre történő formába hozás (tapering) időszaka. Az edzésterhelés a mérkőzés közeledtével csökken a formába hozás céljának megfelelően. Ennek megfelelően a legmagasabb terhelés a meccstől legtávolabb eső, harmadik napon (MD-3) volt tapasztalható.
tags: #futball #edzoi #szakkifejezesek #elso #labda
