A Futsal Szabályai és Elvárásai: Részletes Útmutató a Teremfocihoz
A futsal (ejtsd: futszál) a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata, melyet a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség irányít. A név a portugál futebol de Salãoból és a spanyol fútbol salaból származik, mindkettő azt jelenti: teremfoci. Sokan nem ismerik ezt az érdekes és szórakoztató sportot. A futsal egy kispályás labdajáték, amely a világ minden táján és Európa nagy részén is nagy népszerűségnek örvend. Néhányan a futsalt a labdarúgás előszobájának tartják, a legendás focista, Pelé pedig egyenesen „szép játéknak" nevezte.
A futsalt az teszi nagyon érdekessé, hogy sokkal több benne a folyamatos mozgás, a cselezés és a lövés, mint a labdarúgásban. Rendkívül nagyfokú ügyességet és koncentrációt igényel. A szabályok sok esetben megegyeznek a foci szabályaival, azonban vannak lényeges különbségek, egyedi szabályok is.
A Futsal Története és Eredete
A játék eredete Uruguayba vezethető vissza, ahol 1930-ban Juan Carlos Ceriani Gravier ötlötte ki a labdarúgás mini, 4+1-es változatát, az ifjúság versenyeztetésére. A játékot kosárlabda játéktéren játszották, palánkok nélkül. A játéknak ez a változata több mint 70 éve létezik Brazíliában, ahol gyermekkorában Rivelino, Zico, Socrates, Ronaldo, Ronaldinho és sokan játszották, játsszák ezt a játékot. Már az elejétől kezdve 4+1-es (négy játékos és egy kapus) rendszerben játszottak a játékosok, sosem volt 5+1-es változata.
A "minivoetball"-t, azaz a minifutballt a magyar származású Gaal Endre találta ki, aki Belgiumban sportfelügyelőként dolgozott, fiatalokkal fejlesztette ki a játékot. A játék a Magyarországon jól ismert pulykázásból indult ki, vagyis kiskapus játék, ahol "3 szöglet egy tizenegyest" ért. Ki ne ismerte volna ezt a játékot az 1950-es években Magyarországon, ahol még rongylabdával is játszották. Belgiumban 1962-ben 62 csapat részvételével rendeztek kispályás - "minivoetball" - labdarúgó bajnokságot, 1965-től a belga televízió (B.R.T.) rendszeresen közvetítette a mérkőzéseket. 1965-ben megalakult a Belga Minifutball Szövetség (MFA). A nagy igényekre tekintettel, 1968-ban megalakult a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), több mint 1000 klubot, 15 ezer tagot, 1982-ben már 40 ezer aktív játékos űzte ezt a sportot. 1975-ben a Belga Testnevelési- és Sportintézet (BLOSO) is elismerte. A Belga Művelődési Minisztérium is felkarolta ezt a rekreációs játékot és az 1970-es években már az iskolákban oktatták a "magyar" focit.
A szabály pontjai közel 75%-ban megegyeznek a mai futsal szabályokkal, annak ellenére, hogy a szabálypontok rendszeresen pontosodnak, kiegészülnek. A játékosok száma 4+1 volt, ahol a +1 vészkapusként szerepelt, azaz kézzel nem érhetett a labdához. A kapu mérete (2,5 x 1 m) a ledöntött kézilabda kapuéval megegyező. A játékidő 4 x 12 perc tiszta játékidő (kb. egy óra). A szögletet nem rúgták, hanem számolták és a 4. után speciális büntető következett. Két játékos hajtotta végre: egyik a sarokpontról a lábával felemelte a labdát a kaputól 5 méterre álló társának, akinek fejjel kellett az üres kapuba továbbítania. Ez a módszer igen komoly technikai felkészültséget igényelt. A labda speciális, a hagyományos belső mellett szivaccsal bélelt, kevésbé pattogós játékszer, amit a MIKASA világhírű sportszergyártó cég fejlesztett ki Gaal Endre elképzelése és instrukciója alapján.
1986-ban megalakult a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F.) az USA, a holland, a belga, a szlovák, az olasz, a dán, a jugoszláv és a magyar tagokkal. A megalakult új nemzetközi szövetséget megkereste a FIFA, hogy olvadjon be tagszervezetnek, a megkeresés elutasításra került, mert a FIFA olyan szabálymódosításokat akart, ami az eredeti minifutball szabályaitól eltér. Sajnálatos módon 1985-ben a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), majd 1986-ban a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F) és a FIFA már hosszú ideje nem tudott megállapodni egymással, hogy ki képviselje ezt az igen dinamikusan fejlődő a sportágat a nemzetközi porondon.
A kérdés eldöntésére a FIFA Végrehajtó Bizottsága Albizottságot hozott létre a sportág ezen ágának gondozására. Az Albizottság fő feladata a nemzetközi egységesítés, a népszerűsítés (látványosság, a média szerepe), a tömegesítés, és ami még fontosabb, helytálló játékszabályok kialakítása volt. A FIFA Kispályás Albizottsága 1986 júniusában bejelentette egy olyan szabályzat létrejöttét, amely az alkotó véleménye szerint megfelel a várakozásnak. A Kispályás Albizottságot 1987-ben a FIFA teljes jogú tagjává fogadta. A FIFA az egységes kispályás labdarúgás nemzetközi szabályait a következő évben publikálta. 1988-ban a FIFA, Szepesi György dr. (akkor a FIFA Kispályás Albizottságának tagja, 1990-től az első elnöke) közreműködésével felkéri az MLSZ-t, hogy a hollandiai, első világbajnokság sikeres lebonyolítása érdekében segítse elő a futsal szabályok gyakorlati próbáját, egy nyolc válogatott részvételével rendezett tornán. A szabályok tökéletesen kiállták a próbát.
Alapvető Játékszabályok és Játékelemek
Játékosok és Cserék
A futsalt két csapat játssza, mindkét csapatban 4 mezőnyjátékos és egy kapus van a játéktéren. Egy csapatban maximum 9 cserejátékos lehet nevezve a mérkőzésre. A mérkőzés folyamán a csere száma korlátlan, és a lecserélt játékos ismét részt vehet a játékban.
A játék során bármennyiszer lehet cserélni, de csak a kijelölt cserezónában, úgy, hogy a lecserélt játékosnak már el kell hagynia a pályát, mielőtt a csere pályára lép. A csere akkor van végrehajtva, ha a cserejátékos belép a játéktérre. A lecserélt játékosnak a kispadra le kell ülnie. A cserezóna az oldalvonal mellett található, a cserepadok előtt, minimum 3 méter szélesnek kell lennie és a felezővonaltól legalább 3 méterre kell felfesteni.
Játéktér és Labda
A játéktér minden esetben téglalap alakú, és jól látható vonalakkal kell határolni. A vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amit határolnak. A standard futsal pálya mérete megegyezik a kézilabda pálya méretével (40 méter hosszú és 20 méter széles). Kezdőpontot a játéktér közepére kell festeni. A kapukat a gólvonal közepére kell felállítani. A két kapufa távolsága (belső éltől mérve!) 3 m, a keresztléc távolsága a gólvonaltól 2 m. A kapufák és a felsőléc szélessége 8 cm. A játéktér felületének simának kell lenni; ajánlott fa, vagy műanyag borítású talaj, beton vagy aszfalt nem engedélyezett.
A futsal labda 4-es méretű, de egy speciális szivacsréteggel egészítve ki, ezért kevésbé pattan, mint a labdarúgásnál használt hagyományos labda. A labda súlya a játék kezdetekor minimum 400 gr, maximum 440 gr.
Játékidő és Időkérés
A játékidő kétszer 20 perc tiszta játékidő. Ez azt jelenti, hogy ha nincs játékban a labda, akkor áll az óra. Ha a rendes játékidőben döntetlen ér el a két csapat, akkor 2x5 perc hosszabbítás következik, majd pedig nagybüntető-rúgások (minimum 5-5 db nagybüntető-rúgás elvégzése után), ha a hosszabbítások sem döntötték el a mérkőzést.
Mindkét csapat edzője félidőnként egy-egy egyperces időt kérhet, a hosszabbítás alatt erre nincsen lehetőségük. Ezt a szándékot jeleznie kell az időmérő asztalnál, de csak akkor szakíthatja meg a játékvezető a meccset, ha az időt kérő csapat jogosult - bármilyen formában - a labda játékba hozatalára. Az időkérés tartama egy perc, közben nem lehet cserélni, a játékosoknak a pályán kell maradniuk, míg az edző és a technikai személyzet nem léphet be a játéktérre. Ha valamelyik csapat az első félidőben nem használta ki az időkérését, a második játékrészre nem viheti át.
A VILÁG LEGÁTLAGOSABB FUTSAL VIDEÓJA 🎯
Labda Játékba Hozatala és Különleges Szabályok
Oldalberúgás és Sarokrúgás
Nincs bedobás, csak oldalberúgás. Ha a labda az oldalvonalon kívülre megy, akkor nem bedobás, hanem oldalberúgás következik, amelyet az oldalvonalról kell végrehajtani. A labdát szigorúan a vonalra kell helyezni (mozdulatlanul), és ha ez megtörtént, akkor szintén 4 másodperc áll rendelkezésre az oldalberúgás elvégzésére. Ügyelni kell arra, hogy rúgáskor a lábaknak a vonalon, vagy azon kívül kell lennie. Ha az alapvonalat hagyja el a labda, úgy, hogy utoljára a védekező csapat játékosához ért, akkor a támadó csapatnak szögletrúgásból kell játékba hoznia.
A Kapusra Vonatkozó Szabályok
A kapus csak dobással hozhatja játékba a labdát. Ha a kapus hozzáér a labdához a saját térfelén, akkor egészen addig nem érintheti újra a labdát, amíg az ellenfél hozzá nem ér a labdához, vagy a kapus át nem megy az ellenfél térfelére. A kapus a saját térfelén mindössze 4 másodpercig birtokolhatja a labdát. Ha addig nem passzolja le, akkor az ellenfél közvetett szabadrúgást végezhet el onnan, ahol birtokolta a labdát a 4 másodperc leteltekor. A 4 másodperces kapusszabály az ellenfél térfelére nem vonatkozik. A kapus lecserélhető mezőnyjátékosra, azonban ennek a játékosnak megkülönböztető mezt kell viselnie, a mezen lévő mezszámnak egyeznie kell a játékos eredeti mezszámával. A kapus csak a saját büntetőterületén belül érintheti kézzel a labdát és csak a saját büntetőterületén belül szerelhet/védhet becsúszással.
5 és 4 Másodperces Szabályok
Az ellenfél játékosainak a labda játékba hozatalakor legalább 5 méterre kell elhelyezkedniük a labdától. Ez vonatkozik oldalberúgásra, sarokrúgásra, szabadrúgásra, kisbüntetőre és nagybüntetőre is. A szabály alól kivétel a középkezdés, itt elég 3 méter távolságot tartani.
A labdát 4 másodpercen belül játékba kell hoznia annak a csapatnak, aki erre jogosult (pl. kidobás, oldalberúgás). Amennyiben ez nem történik meg, oldalberúgást vagy közvetett szabadrúgást kap az ellenfél csapat.
Szabálytalanságok és Büntetések
Halmozott Szabálytalanságok és Büntetőrúgások
A közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságok számát nyilvántartják (halmozott szabálytalanságok). A focival ellentétben a futsal esetében a közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságokat számon tartják. Az ötödik ilyen után, azaz a hatodik elkövetésekor (és minden alkalommal ez után) a csapat, akivel szemben elkövették a szabálytalanságot kisbüntetőt végezhet. A kisbüntetőt jelölő vonal 10 méterre van a kaputól, és a büntető elvégzésekor csak a kapus állhat a lövő játékossal szemben.
Ha a saját büntető területén belül követ el szabálytalanságot egy csapat, akkor nagybüntetőt ítélnek, amelyet 6 méterről végezhet el az ellenfél lövő játékosa. A kapusnak a gólvonalon kell elhelyezkednie. A kisbüntető abban különbözik a többi szabadrúgástól, hogy nem állhat fel sorfal, a kapusnak a büntetőterületen belül, a labdától legalább öt méterre kell állnia (nem kell tehát a gólvonalon lennie, mint a hatméteres büntetőnél), és valamennyi játékosnak a labda képzeletbeli vonala mögött, a labdától legalább öt méterre kell állnia.
Sárga és Piros Lap
A focihoz hasonlóan itt is sárga és piros lap használatos. Sárga lap (Figyelmeztetés): Ebből egy játékos maximum 2 db-ot gyűjthet össze a mérkőzés folyamán. Piros lap (Kiállítás): A kiállított játékos nem ülhet le a kispadra, hanem be kell mennie az öltözőbe. Csapata azonban 2 perc után kiegészülhet egy másik játékossal. Ha a "pillanatnyilag" kevesebb létszámmal játszó csapat a 2 perces büntetőidő alatt gólt kap, akkor a gól után azonnal kiegészülhet.
Játékvezetők és Játékvezetés
Minimum 2 fő játékvezető vezeti a mérkőzést. Az 1. számú a főjátékvezető, ellentétes ítélet esetén az ő döntése a mérvadó. A bajnoki meccseken rendszerint két játékvezető és egy időmérő működik közre. Az időmérő és a harmadik játékvezetőt megfelelő időmérő és eredményjelző eszközökkel kell a rendező csapatnak ellátni. Utóbbi legfontosabb szerepe a mérkőzés rendkívül precíz nyomon követése, hiszen a legkisebb reakcióidővel kell megállítania, illetve újraindítania az időmérő szerkezetet. Emellett a mérkőzés jegyzőkönyvét is folyamatosan vezeti. A mérkőzésről a jelentést az előírt határidőn belül az illetékes szövetség részére eljuttatja, és jelentést tesz minden sportszerűtlen eseményről, amelyet valamely játékos vagy csapatvezető követett el.
Minden mérkőzés vezetésére egy második játékvezetőt is kell jelölni. Teendőit a játéktér ellentétes oldalán végzi, ahol a játékvezető tartózkodik, és ellenőrzi a csere szabályos végrehajtását. Az időmérőnek, illetve a játékvezetőknek csak ezt követően szabad megszólaltatni a sípot, illetve befejezni a játékot.
1983-ban a Herbály - Hornyák játékvezetői páros kérte a magyar szervezőket, hogy próbálják ki, hogy mindkét játékvezető, azonos feltételekkel, síppal vezethesse a mérkőzést, hasonlóan, mint a kézilabdánál vagy a kosárlabdánál. A próba rendkívül jól sikerült, ezután a két játékvezető a szabályokra épülve kidolgozta az együttműködés rendjét, amely nagyon megkönnyítette a mérkőzések vezetésének taktikáját.
A Futsal Előnyei és A Játék Fejlesztő Hatása
Milyen előnyei vannak a futsalnak? A futsal segít fejleszteni az olyan készségeket, mint a lábmunka, a két lábbal való cselezés és a pontos lövés közelről. A játékszabályokban az ügyesség fejlesztését, a gyakori labdaátadást tartották szem előtt. Igen erőteljes igény volt a sérülések számának minimumra csökkentése, a gólok számának lehetséges növelése.
Nagy futball-legendák is kiemelték a futsal fontosságát fejlődésükben:
- Ronaldinho - "A futsal rendkívül hasznos, mégpedig azért, mert a gyerekek fejleszthetik a képességeiket és a játék megértését."
- Messi - "Kisfiúként Argentínában az utcán és a klubomban is futsaloztam."
- Pelé - "A futsal fontos volt abban, hogy segítsen fejleszteni a labdakezelésemet, a gyors gondolkodást, a passzolást, a cselezést, az egyensúlyt, a koncentrációt is."
- Cristiano Ronaldo - "Gyermekkoromban Portugáliában csak futsalt játszottunk. A kis játéktér segített fejleszteni a közelharcomat és valahányszor futsaloztam, szabadnak éreztem magam."
A VILÁG LEGÁTLAGOSABB FUTSAL VIDEÓJA 🎯
Futsal Világszerte és Magyarországon
Európában igen nagy figyelmet fordítanak a futsal fejlesztésére. A FIFA 24 válogatott csapat részvételével rendez négy évente világbajnokságot. A nemzeti bajnokságokban győztes csapatoknak a Futsal Bajnokok Ligájának kupája a cél. Meghatározott helyszíneken, négyes selejtező csoportokban döntik el, ki jut tovább.
Íme egy táblázat az európai országokban regisztrált futsal játékosok számáról:
| Ország | Regisztrált futsal játékosok száma |
|---|---|
| Finnország | 8 000 |
| Csehország | 25 000 |
| Olaszország | 45 000 |
| Spanyolország | 100 000 |
Nálunk a sportág nincs felkészülve arra, hogy professzionális legyen, mert még mindig szabadidős sportnak, tömegsportnak könyvelik el a futsalt, holott a tömegsport típusú (5+1) játékot kb. 200-250 000 ezren, míg a futsalt, kb 500-1 000 sportember játssza.
1986-tól a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keretében Kispályás Bizottság (4+1) irányítja a teremlabdarúgást. Egyre nagyobb igény jelentkezett a versenyszerű kispályás labdarúgásra. Az akkori, kispályás csapatok közül a budaörsi Aramis SE és a fővárosi Külker SE évente kijárt Belgiumba és Hollandiába a játékot tanulni. Itt ismerkedtek meg a szabályokkal és barátkoztak össze Gustav van Dijck-kal, a belga szövetség munkatársával, aki a magyar teremfoci egyik elindítója, ötletadója lett.
Inspirálására és segítségével 1989-ben az ARAMIS SE megrendezte az I. Intercoop Nemzetközi Teremlabdarúgó Tornát, mely a Five a Side szabályok magyarországi bemutatkozása volt. 1989-1990-ben a FIFA szabályainak megfelelően a Lőrinci Sportcsarnokban (Budapest, XVIII. kerület) elindul az I. Budapesti Kiemelt Teremlabdarúgó Bajnokság, amelyre a budapesti kerületek kispályás bajnokságok legjobb csapatait hívták meg. Az első győztes csapat - a később legendává vált -, a Pintér Róbert által támogatott, irányított Lőrinc Étterem csapata lett.
1991-ben az új sportágat befogadta az MLSZ - mivel nem lehetett más labdarúgó-szövetséget létrehozni. Vidéken is elindult a teremfoci szervezés sok elhivatott, sportszerető ember közreműködésével. 1995-ig csak kétnapos országos tornákat (bajnokságot) rendeztek, a csapatok vezetőit terhelő költségek csökkentése érdekében önálló bajnokságokat - budapesti, kelet-magyarországi, nyugat-magyarországi - hoztak létre, majd az első hat helyezett rájátszással döntötte el a bajnoki címet. Közben Budapesten beindult a II. osztály bajnoksága is.
1997-ben az MLSZ Kispályás Bizottsága irányításával beindították a Teremlabdarúgó Nemzeti Bajnokságot, 16 NB I-es és 15 NB II-es létszámmal. 1998-ban Kárász István társadalmi aktivista javaslatára lebonyolították az I. Ifjúsági Teremlabdarúgó Országos Bajnokságot. A magyar teremlabdarúgó válogatott 1999 októberében lejátszotta a 100. hivatalos mérkőzését. Az ellenfél az Európa-bajnokság nyolcas döntőjébe jutott Belgium volt. A magyar válogatott 3-1-re legyőzte tanítómesterét.
tags: #futsal #tao #penz #eloirasok
