Gábor Bálint: A Román Válogatott Labdarúgó és a Jeles Magyar Nyelvész
A Gábor Bálint név több kiemelkedő személyiséget is takar, akik eltérő területeken, de egyaránt jelentős nyomot hagytak maguk után. Cikkünkben bemutatjuk Gavril Pele Balintot, a román labdarúgás legendáját, akinek magyar gyökerei is vannak, valamint Szentkatolnai Bálint Gábort, a 19. század egyik legtehetségesebb magyar nyelvészét, kinek munkássága a magyar nyelv eredetének kutatásához, valamint számos keleti nyelv leírásához kötődik.
Gábor Bálint Pelé: A Román Labdarúgás Legendája
Gavril Pele Balint, vagyis Bálint Gábor Pelé, a román labdarúgás egyik legendája, az 1986-ban Bajnokcsapatok Európai Kupáját nyerő Steaua București egyik alapembere. Egy nemrégiben a Gsp.ro-nak adott interjúban kijelentette: „Apám magyar, anyám szász”. Ez a kijelentés rávilágít arra a gazdag etnikai és kulturális sokszínűségre, amely jellemző a Kárpát-medence és Erdély történelmére, és amely mélyen befolyásolta a régióban élő személyiségek, így a Bálint névhez köthető tudósok és sportolók identitását is.
Gavril Pele Balint | Din iubire pentru fotbal
Szentkatolnai Bálint Gábor: A Polihisztor Nyelvész
Szentkatolnai Bálint Gábor (Szentkatolna, 1844. március 13. - Temesvár, 1913. május 26.) eszperantista és magyar nyelvész volt, egyben az eszperantó nyelv első magyarországi képviselője. Élete és munkássága során páratlan nyelvtehetségről tett tanúbizonyságot, melyet a magyar nyelv eredetének kutatására és keleti nyelvek megismerésére fordított.
Korai Évek és Nyelvi Tehetség
Bálint Gábor 1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdve „ráragadtak” rá a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket, mint a héber, a görög és a latin, majd nyugati nyelveket is. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt. Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult.
Keleti Tanulmányok és Utazások
Pesti tanulmányai során megismerkedett a kor híres magyar turkológusával, Vámbéry Árminnal, aki támogatta a tehetséges ifjút, és nagy hatással volt rá. Bálint nemsokára írt egy török nyelvtankönyvet is. Egy másik meghatározó élmény volt számára, amikor joghallgatóként a pesti egyetemen megismerkedett Fogarasi János akadémikussal, aki éppen a magyar nyelv szótárát szerkesztette. Sőt, éppen akkor a Magyar Tudományos Akadémia keresett egy fiatal nyelvtudóst, aki elutazna az Orosz Birodalomba, hogy a mongol és a mandzsu nyelvet tanulmányozza. Bálint Gábor vállalta ezt a feladatot.
Utazásai során előbb a kazányi tatárok közt gyűjtött nyelvi anyagot, s már itt elkezdte a nyugat-mongol kalmük nyelvet tanulni. 1871 szeptemberétől 1872 májusáig Asztrahánban folytatta terepmunkáját a kalmükök között, jelentős nyelvi anyagot gyűjtve. Ezután visszatért Szentpétervárra, hogy ott tovább tanulmányozza a mongol és a finnugor nyelveket. Bálint Gábor nagy reményekkel jött haza, magántanári kinevezést kapott a pesti egyetemen 1875-1877 között. Beszámolóinak hallatán többen, köztük Vámbéry Ármin, Hunfalvy Pál és Ballagi Mór a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának is ajánlotta a tehetséges keletkutatót.
Külföldi Évek és Hazatérés
Páratlan nyelvtehetségét azonban csak rövid ideig kamatoztathatta Budapesten. Fogarasi János halála után egy ideig Arany János támogatta, de budapesti karrierje hamar véget ért, egyetemi állása megszűnt, melyben személyes ellentétek is szerepet játszhattak. Tizenkét éves külföldi munkája során változatos munkákat kapott. Az Oszmán Birodalomban fontos bizalmi állásokat nyert el. Feleségével, Spílmann Rozáliával bejárta a Közel-Keletet és Európa déli részét, ahol újabb nyelveket tanult meg.
Obrusánszky Borbála 2006-os előadásában találunk arra adatot, hogy a magyar tudósok, köztük Jakab Elek székely származású akadémikus megpróbálták felkutatni Bálint Gábor tartózkodási helyét. Az 1890-es években értesülhettek arról, hogy az athéni egyetemen arab nyelvet oktat. Külföldi sikerei ellenére hazánkban mégsem ismerték el igazán. Bálint ugyanis tagadta a magyar nyelv finnugor eredetét, ami abban az időben egy vitatott tudományos álláspont volt.
Az 1890-es években a székelyek Jakab Elek történész vezetésével mozgalmat indítottak, hogy hazahívják Bálintot. Először az Akadémián próbálkoztak, majd végül a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem urál-altaji tanszékének élére kapott kinevezést. 1893-ban foglalta el állását, és tizenkilenc évig, egészen 1912-ig tanított itt. Ekkor Kolozsvárott a diákok olyan nyelveket ismerhettek meg, mint sehol Európában. Bálint a városban kiváló lehetőséget kapott: az Erdélyi Múzeum című folyóirat leközölte tanulmányait, majd ott jelentek meg kaukázusi és kabard tanulmányai is.
Fontosabb Művei
Bálint Gábor számos jelentős művet alkotott, melyek a nyelvtudomány különböző területein mélyítették el az ismereteket. Néhány kiemelkedő műve:
- Bálint Gábor: Jelentés az Akadémiához. In: Akadémiai Értesítő. V.
- Bálint Gábor: Török nyelvtan (alak-, mondattan, olvasókönyv és szótár). Kézikönyvül és magántanulásra.
- Bálint Gábor: Az éjszaki burját-mongol nyelvjárás rövid ismertetése. In: Nyelvtudományi Közlemények XIII.
- Bálint Gábor: Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén. Madsar Monghol khojor khele adalitkhakho bicsik. (Magyar mongol két nyelvet egyenlítő irat).
- Bálint Gábor: Mutatvány a mongol népköltészetből. In: Ethnographia. II.
- Bálint, Gábor: Mongolische Anekdoten. Aus dem Volksmunde aufgezeichnet und mitgeteilt von Gabr. Bálint de Szt.-Katolna. In: Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn. IV.
- Szentkatolna Bálint, Gabriel de. 1897. Tamulische (Dravidische) studien. In Zwei Teilen. I. Grammatikalischer Teil, II. Lexikalischer Teil, Separatabdruck aus dem II. Bande des Werkes: Wissenschafliche Ergebnisse der Reise des Grafen B. Széchenyi in Ostasien (1877-1880).
- Szentkatolna, Bálint-Illyés, Gabriel de. 1904. Lexicon Cabardico-Hungarico-Latinum. Kolozsvariensi.
- Szentkatolnai Bálint, Gábor. 1888. A Tamul nyelv a turáni nyelvek sanskritja vagy van-e a magyarnak testvére.
- Szentkatolnai Bálint, Gábor. 1900. Kabard Nyelvtan. Grammatica Cabardica, seu lingua progeniei Hunnorum. Chazari et Utiguri dictum. Kolozsvár.
- Szentkatolnai Bálint, Gábor. 1901. A honfoglalás revíziója vagyis a hún, székely, magyar, besenye, kún kérdés tisztázása. Kolozsvár.
Tudományos Megítélés és Emlékezete
Bálint Gábor tudományos megítélése kettős: nyelvi anyaggyűjtései és nyelvleírásai értékes és pontos források, de nyelvhasonlítási kísérletei és magyar őstörténeti témájú írásai nem állják ki a tudományosság próbáját, s hazafias érzelmei sokszor befolyásolták írásait a tudományos megközelítés rovására. Nyelvtehetsége egyedülálló, tatár, mongol, tamil és kabard nyelvleírásai alapos és gondos munkáról tanúskodnak, s nyelvi gyűjtései igen értékes anyagot jelentenek a mai kutatás számára is. Ezek részben már kiadásra is kerültek neves tudósok által, részben pedig feldolgozás alatt állnak.
Nyelvhasonlítási ötletei és módszerei azonban már Bálint korában is meghaladottnak számítottak, s ma csupán tudománytörténeti érdekességnek tekinthetők. Mongol-magyar szóhasonlításai között számos helyes, igazolható párhuzam is szerepel, melyeket későbbi kutatók is alátámasztottak és felhasználtak munkáikban, de nagy részük megalapozatlan, s az általa alkalmazott módszerek nem alkalmasak nyelvi kapcsolatok tudományos igazolására.
Emlékezete és Utóélete
Bálint Gábor első igazi méltatása 1944-ben került sor Kolozsvárott. Ezt követően Szentkatolna tanítója, Bakk Pál 1969-ben közreadta a róla gyűjtött helyi megemlékezéseket. Magyarországon előbb Kara György foglalkozott Bálint Gábor anyagaival (kiadta levelezése egy részét, az Akadémiának írt jelentését stb.), majd Bese Lajos és Nagy Lajos adott ki kisebb részleteket mongol népköltészeti gyűjtéseiből. Volgai tatár gyűjtését Berta Árpád dolgozta fel és adta ki 1988-ban, míg az 1990-es évek óta Birtalan Ágnes készíti kiadásra kalmük és halha gyűjtéseit és nyelvi anyagát. Erdélyben Dr. Borcsa János irodalomtörténész kutatja Bálint Gábor tevékenységét, több publikáció is napvilágot látott tőle. Dr. Obrusánszky Borbála, történész-keletkutató két tudományos konferenciát szervezett a székely kutató emlékének felelevenítése céljából. 2007-ben napvilágot látott a Bálint Gáborral foglalkozó kutatók írásait tartalmazó kötet.
A rendszerváltást követően a szentkatolnai iskola felvette Bálint Gábor nevét. Az erdélyi értelmiségiek Dr. Borcsa János szervezésében 1994-ben, születésének 150. évfordulóján, megemlékezést tartottak. Szülőfalujában, Szentkatolnán máig nagy kultusz övezi a tudóst. A faluban létrehoztak egy egyesületet, amely folyamatosan életben tartja emlékét. Az iskola tanára, Borcsa János szintén szívén viseli egykori földije emlékét, kis kiadója eddig két könyvet jelentetett meg róla, és most készíti elő harmadik kötetét. Közben a baptista egyház lelkésze, Zágoni Jenő összegyűjtötte és 2005-ben kiadta Bálint Gábor leveleit és a vele kapcsolatos dokumentumokat. 2006 decemberében tiszteletére nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten. 2012. július 19-én Szekszárdon az újvárosi római-katolikus templom melletti parkban a Nemzetközi Katolikus Eszperantista Szövetség 65. kongresszusán is megemlékeztek róla.
tags: #gabor #balint #roman #valogatott
