Utánpótlás korosztályok a labdarúgásban: Az U19-es szabályok és a fejlesztési stratégiák

A magyar labdarúgás fejlődésének egyik kulcsa az utánpótlás-nevelés folyamatos fejlesztése és a korosztályi szabályozások optimalizálása. Az elmúlt években több stratégiai döntés is született, melyek célja, hogy a fiatal tehetségek megfelelő keretek között bontakozhassanak ki, és eljussanak a felnőtt futballba, akár nemzetközi szinten is. Ennek részeként a korosztályi besorolások, különösen az U19-es kategória, gyakran kerülnek felülvizsgálatra, hogy a lehető legjobban támogassák a játékosok fejlődését.

Az U19-es korosztály részvételi feltételei és játékszabályai

Az utánpótlás bajnokságokban a korosztályi besorolás alapvető fontosságú. Az U19-es korosztályban 17-18-19 évesek vehetnek részt a bajnoki rendszerben megrendezett mérkőzéseken. Ezek a találkozók általában 11-11 elleni mérkőzések formájában zajlanak, de választható 9-9 elleni találkozókkal is részt lehet venni. Azzal a kitétellel, hogy aki 9-9 ellenit választja, nem juthat rájátszásba.

A közelmúltig az utánpótlás tackle csapatok 3 korosztályban versenyezhettek: U15 (13-15 évesek), U17 (15-17 évesek) és U19 (16-19 évesek) korosztályokban. A statisztika azt mutatta az utóbbi években, hogy 4-5 egyesület foglalkozott mind a három korosztályban utánpótlás egyesületekkel, és beigazolódni látszott, hogy ezeknél az egyesületeknél az U17-es korosztály gyakorlatilag nem létezett. A 15 éves játékosok az U15-ből játszottak át ebbe a korcsoportba, és 94%-os volt az átjátszás a 16-17 évesek között az U19-es korosztályba. Több olyan csapat is volt, ahol az U17-es korosztály adta az U19-es korosztály játékosait egy az egyben.

Emellett az eddig U15-ben 7 a 7 elleni, U17-ben 9 a 9 elleni, U19-ben pedig 11 a 11 elleni szabályrendszerben játszottak a fiatalok. Ez a három bajnokság így három fajta szabályrendszer ismeretét, három fajta taktikai és technikai elem elsajátítását igényelte, ami a legtöbb csapatnál problémát okozott.

A tackle utánpótlás bajnokságok új rendszere 2025-től

Április 25-én megbeszélést tartott a Szövetség a csapatokkal, akikkel egyöntetű elhatározásra jutottak, miszerint 2025-től módosulnak az utánpótlás bajnokságok korosztályai. A Szövetség egy javaslattal állt elő, amit a csapatok egyöntetűen elfogadtak. A 2025-ös évben a következőképpen lesznek kiírva a tackle utánpótlás bajnokságok:

Ez a szabályváltoztatás a 19 éves fiataloktól nem veszi el egy utolsó szezon lejátszását, nem lesz átjátszás U16-os serdülő és az U19-es junior korosztály között, illetve egy évvel fiatalabb játékosok tudják elkezdeni az amerikai futball tackle változatát.

Flag utánpótlás korosztályok átszervezése 2026-tól

Emellett szó esett a Flag utánpótlás korosztályok átszervezéséről is, ahol egy újabb korosztály kerül beemelésre a 2026-os évtől. Követve az osztrák példát, három korosztály kerül kialakításra az alábbiak szerint:

• U17-es korosztály: 16-17 évesek vehetnek részt a mérkőzéseken, koedukált rendszerben, kupanapos lebonyolítással.
• U15-ös korosztály: 14-15 évesek vehetnek részt a mérkőzéseken, koedukált rendszerben, kupanapos lebonyolítással.
• U13-as korosztály: 12-13 évesek vehetnek részt a mérkőzéseken, koedukált rendszerben, kupanapos lebonyolítással.

A fenti változás fontos része, hogy a legfiatalabb korosztály bajnoki körülmények között először a flaggel találkozik, és az ütközések hiánya miatt itt koedukált a szereplés, így a lányokat is sokkal könnyebb integrálni a sportágba, ezáltal szélesebb réteghez jut el a sportunk.

Fiatal játékosok fejlesztése és a kettős játékengedély rendszere

Fontos változásról döntött júniusi elnökségi ülésén a Magyar Labdarúgó-szövetség: a 21 év alatti játékosok számára megteremtik a kettős játékengedély lehetőségét az NB I-ben és az NB II-ben. A 2019-2020-as idényben az NB I-es csapatok 21 év alatti játékosai az NB II-ben is játszhatnak mérkőzést, abban az esetben, ha nem, vagy csak minimális időt kapnak az adott hétvégén a felnőttcsapatukban. Természetesen azt, hogy ki és hol játszhat, illetve hány ilyen játékos jöhet szóba, a játékosok fejlődését és az NB II-es klubok érdekeit is szem előtt tartva részletesen szabályozzák. A cél az, hogy az NB I-es kerethez tartozó, de az élvonalban kevés szerephez jutó futballistáknak az első osztály mellett párhuzamosan a másodosztályban is megteremtsék a játéklehetőséget, így a fejlődési lehetőséget.

Példaként az osztrák Red Bull Salzburg szolgálhat, amelynél Szoboszlai Dominik úgy tudott fejlődni az elmúlt két évben, hogy rendelkezett játékengedéllyel a klub első osztályú csapatánál, de ha ott adott hétvégén nem számoltak vele, akkor pályára léphetett a másodosztályú partnercsapatban, a Lieferingben.

A szövetség szabálymagyarázata szerint: „A 2019-2020-as évadtól az NB I-es felnőtt nagypályás bajnokságban szereplő sportszervezet egy NB II-es felnőtt nagypályás bajnokságban szereplő sportszervezettel köthet kooperációs megállapodást. Egy évadban, egyszer, egy csapattal. Amennyiben a megállapodást a két sportszervezet az NB I-es felnőtt bajnokság kezdete előtt írásban megkötötte és azt az MLSZ versenyigazgatóságának megküldte a mindenkori hatályos informatikai rendszerben, valamint az NB I és NB II-es sportszervezet nevezése elfogadásra került, az NB I-es sportszervezet magyar állampolgárságú hivatásos szerződéssel rendelkező U21-es labdarúgója saját sportszervezete nevén szerepelhet az adott bajnoki évben saját csapatában, valamint az NB II-es csapatban az LVSZ (versenyszabályzat - a szerző) pályára lépési szabályait figyelembe véve. A kooperációs versenyengedély kiadását az átvevő (NB II-es) sportszervezet kérelme alapján az MLSZ engedélyezi. Kooperációs versenyengedéllyel egy időben maximum öt fő léphet pályára.”

Summázva: egy NB I-es csapat maximum öt U21-es játékost szerepeltethet egy olyan NB II-es klubban, mellyel kooperációs megállapodást kötött. A következő szezonban már két 19 éves fiatalt kell szerepeltetni a másodosztályú bajnokságban. Az alapvető cél, hogy az ügyesebb játékosok 23 éves korukra jelentős felnőtt versenytapasztalattal is rendelkezzenek.

Produktivitási rendszer és nemzetközi átigazolások

Az MLSZ júniusi elnökségi ülésén elvi döntés született arról, hogy a 2020-2021-es évadtól az UEFA és más nagyobb ligák gyakorlatát követve a szövetség szabályozni, illetve korlátozni fogja az NB I-es csapatok versenyengedéllyel rendelkező játékosainak számát. Az is eldőlt, hogy átalakítják az utánpótlás-bajnokságok sokat kritizált versenyrendszerét, így a jövőben minden korosztály saját magáért lesz felelős. Jelenleg az U17-es csapat szereplése határozza meg, hogy a következő idényben adott klub U16 és U19 között melyik osztályban indíthatja a csapatait.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) négymilliárd forintot különített el a következő idénytől bevezetendő produktivitási rendszerre, melyben attól függően jutnak majd forráshoz a klubok, hogy mennyi és milyen minőségű futballistát nevelnek ki. Az új rendszer lényege, hogy a produktív időszakban lévő játékosok szereplése után a nevelési időszakban résztvevő klubok kapnak pénzt időarányosan, azaz ha például egy futballista hét évet nevelkedett az egyik és hármat a másik klubban, akkor 70-30 százalékos elosztásban részesülnek a labdarúgó által termelt pontokon. A rendszerben olyan játékosok után kapnak pénzt a nevelőklubok, akik 2007 január elsejéig nem töltötték be a 19. A pályán töltött percekhez különböző szorzószámokat rendelnek. A legtöbbet az ér, ha egy játékos az öt legjobb - angol, francia, német, olasz, spanyol - bajnokság élvonalában, vagy a felnőtt válogatottban szerepel, illetve ha valaki U19-es korosztályig saját nevelésű labdarúgóként játszik a magyar élvonalban. Ezek egyformán hármas szorzóval járnak.

Egy saját nevelésű U19-es játékos egyetlen végigjátszott NB I-es meccsel 270 pontot termel, ami nagyjából 1 millió forintnak felel meg, ezen osztoznak a nevelőegyesületei. „A korábbi fiatalszabály azt eredményezte, hogy a fiatalt az extra bevételért tették be a felnőtt csapatba, a mostani rendszer viszont a nevelőegyesületeket abba az irányba tereli, hogy jó játékosokat neveljenek, akik tudásuk alapján kerülnek az együttesbe” - mondta Roskó. A sportvezető a korábbi fiatalszabályról kifejtette, a cél helyes volt, ugyanakkor a klubok egyre kevésbé követik. Az MLSZ a központi adatbázisa alapján számolja a ponttáblázatot, ami fordulónként követhető lesz.

Külföldi karrier és az akadémiák szerepe

Az utánpótlásképzés tervezhetőségének szempontjából valóban üdvözítő, ha az egyik akadémia nem csalná el a másik akadémia legjobb játékosait. A játékosok egyenes irányú fejlesztése ugyanis leginkább egy akadémia hosszú távú munkája révén valósulhat meg. Az nem szerencsés, ha egy fiatal az utánpótlás évei alatt több csapatnál is megfordul, mert megszakad az elkezdett képzési folyamat. Sokéves tapasztalat mutatja, nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy fiatal labdarúgók 16-17 évesen nekivágjanak-e a kvázi profi karrierjüknek egy másik országban. Ahhoz a szakmai szempontok mellett mentálisan, pszichésen és fizikailag olyan szinten kell lenniük, hogy reális lehetőségként vetődjön fel, éveket el tudnak tölteni külföldön, ahol jó eséllyel profi szerződést is kaphatnak.

A FIFA által meghatározott nemzetközi átigazolási szabályok szerint ugyanis egy sportszervezet jogi eszközzel nem tudja visszatartani a külföldi bajnokságba vágyódó játékost. A külföldi fogadó klubnak is beruházást jelent egy másik országból érkező fiatal átigazolása, hiszen az iskoláztatását, étkeztetését és a szállását biztosítani kell (néha még egy kis zsebpénz is csurran-cseppen), a nevelő klubnak fizetendő eurószázezres nagyságrendű nevelési költségtérítésről nem is beszélve. Sok esetben ezeket a fiatalokat nem is a korosztályukban, hanem egy évvel idősebbek között próbálják ki, ahonnan szintén ki kell, hogy emelkedjenek annak érdekében, hogy érdemes legyen velük foglalkozni hosszabb távon. Ezért, illetve az említett nagy versenyhelyzet miatt külföldön nagyon nehéz a ranglétrákat végigjárva, az utánpótlásból eljutni a felnőttcsapatokba.

tags: #hany #eves #jatszhat #az #u19

Népszerű bejegyzések:

• Összecsapások és kilátások a Békéscsaba – Mosonmagyaróvár meccsen
• Bundesliga transzferpiaci stratégiák
• tudnivalók a győri kosárlabda pályákról
• Cukormentes Tortája innováció
• Szalai Ádám útja a labdarúgásban