A Fradi-ultrák világa: szembenállás, hagyomány és kompromisszumkeresés
Látványosan megmerevedtek a frontok az ország még mindig legnépszerűbb futballcsapata, a Ferencváros körül: a klubvezetés nem kér az ultrákból, az ultrák pedig nem hajlandóak elfogadni Kubatov Gábor feltételeit, így inkább a 15 milliárd forintból felépített új stadionon kívül szurkolnak.
A konfliktus gyökerei: A Csatáry-molinótól a vénaszkennerig
A Fidesz-politikus és a fradisták évekig jó kapcsolatot ápoltak. Azonban a háborús bűnös Csatáry László lelátói éltetése óta megy a harc, mindkét oldalon féligazságok hangoztatásával.
Kubatov - aki maga is a tábor tagja volt korábban, és sokáig nagyvonalúan elsiklott az ultrák szélsőséges megnyilvánulásai felett - akkor lett érzékenyebb a botrányokra, amikor azok már súlyos anyagi terhekkel jártak.
Egyrészt a magyar és a nemzetközi labdarúgó szövetség büntette rendszeresen a klubot, másrészt a szponzorokkal folyó tárgyalásokat nehezítették meg a rasszista, kirekesztő megnyilvánulások.
Kubatov többször felemlegette, hogy hiába kérte meg a tábor vezetőit, hogy kerüljék a szélsőséges megnyilvánulásokat, különösen az MTK-meccseken, 2013 augusztusban éppen egy MTK elleni meccsen feszítettek ki az ultrák egy „In memoriam Csatáry László” feliratot, az akkor nemrég elhunyt háborús bűnösre emlékezve.
Csatáry László 1944-ben pár hétig a kassai gettó parancsnoka volt, irányítása alatt tizenötezer embert deportáltak Auschwitzba.
A molinó hatalmas felháborodást váltott ki. Kubatov felszólította a szurkolókat, jelentkezzenek önként azok, akik a feliratot készítették és kitették.
A molinó üzenete egyértelmű, nem is a megjelenítés motivációi, hanem a rá adott válaszok miatt lett érdekes a Csatáry-molinó története.
Kubatov egyértelműen azt állítja, becsempészték a stadionba a feliratot, a tábor vezetői viszont a mai napig azt állítják, a klub részéről látták a feliratot (ez nagy eséllyel csakis a biztonsági igazgató vagy beosztottja lehetett).
Az egészet a Ferencváros tábora csinálta. Egyébként a Ferencváros akkori vezetőségének, ha nem is magának Kubatov Gábornak, hanem az erre kirendelt személynek előre bejelentették és bemutatták a kiírást. Azoknak a személyeknek, akiknek mindig meg szokták mutatni a feliratokat. A Csatáry-molinó nem ott lett felemelve, ahol a többi ferencvárosi ül, hanem ott, ahol ők.
Innen datálódik Kubatov következetesen megismételt elvi kifogása a táborral való együttműködést illetően: neki nem létezik tábor, számára egyéni felelősség létezik.
A vénaszkenner bevezetése
A felek közötti szembenállásban a kulcsszó a vénaszkenner lett. A tavaly augusztusban átadott 22 ezres stadiont (amely egy szponzori megállapodás eredményeként a Groupama Aréna nevet kapta) olyan beléptető rendszerrel szerelték fel, amely a tenyérből nyert biometrikus adatokkal azonosítja a regisztráló szurkolót.
A szervezett szurkolói csoportoknak ez volt az utolsó momentum, erre mondták azt, hogy szakítanak a klubbal és nem szurkolnak az új stadionban.
A szkennerről ugyan egyeztetett a klubvezetés a szurkolói csoportok vezetőivel, ám utóbbiak azt állítják: olyan megbeszélésre hívták őket 2014 júniusában, amelyen Kubatov egyértelművé tette, a vénaszkennerről nem hajlandó egyezkedni.
Amire a szurkolók képviselői kiértek az egyeztetés helyszínéről, a klub honlapján már olvasható volt a sikertelen egyeztetésről szóló közlemény. Majd május elején kiderült, a szurkolói kártyára vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) nem is szerepel kötelező elemként a biometrikus adatok megadása, csak opcionális lehetőségként. A szkenneres beengedés a gyakorlatban nagyon lassú, körülményes, és a fülön csípni akart belógókon kívül - akiket kitiltottak vagy önszántukból nem mennek be a stadionba - mindenki más életét megnehezíti.
Az ultrák állítólag attól tartanak, hogy Kubatovék, az állam, a hatalom visszaél a „beszkennelt vénákkal”. Hamberger Ádám, a tábor vezetője szerint: „Áh, én ezen nem aggódom, hiszen szurkoló nálam jobban talán nincs előtérben. A rendőrség még azt is tudja, hogy most itt ülök. Hát akkor?” Hozzátette: „Tíz éve ön is kinevet, ha azt mondom, hogy 2015-ben ahhoz, hogy meccsre menjen, meg kell adja az összes személyes adatát, szurkolói kártyát kell csináltasson, és a végén még a tenyerét is leolvassák, sőt, ha idegenbe szeretne utazni, megszabják önnek, hogyan teheti. Ma meg itt tartunk!”
„A háromszáz darab HD-kamerát, ami ellen egyszer sem emeltünk szót, na, azt sem lehet kijátszani. Már ha a saját szurkolói kártyáját használja, s nem kéri kölcsön valaki másét. Ez szőrszálhasogatás. Tán pont a vénaszkenner miatti bojkott a szőrszálasgatás.”
A Fradi elnöke azt is sokszor elmondta, hogy a szurkolók közül sokan jegy nélkül jártak a meccsekre, ennek véget akartak vetni. A klubvezetés azt hangoztatja, a vezérszurkolók közül többen évekig jegy, bérlet nélkül jártak meccsre. Például állították Hamberger Ádámot, a tábor előénekesét, akit ezzel az indokkal tiltottak ki a Groupama Arénából.
Hamberger azt állította, hosszú évekig volt bérlete, csak az utolsó évben járt ismerősöktől kapott tiszteletjegyekkel meccsre. Ezzel szemben többen nem tagadják, valóban hosszú ideig, évekig jártak Fradi-meccsre jegy nélkül. Azonban nem lyukas kerítéseken, vagy leomlott falakon keresztül jutottak be a stadionba rendszeresen, hanem a klub által alkalmazott biztonsági szolgálatban voltak a haverok, akik nagylelkűen szemet hunytak a jegy hiánya felett.
Kubatov formulája: „a Ferencvárosnak el kell felejtenie, hogy arca elé kötött sálú gyerekek járnak be a meccsekre. Mindenki vállalja az arcát. Mindenki a saját jegyével járjon be, és mindenki vállalja a nevét.”
Az ultrák válasza: Bojkott és külső szurkolás
A szervezett szurkolói csoportok - pontosan nem ismert - létszámát jóval meghaladó számú szurkoló maradt távol a Groupama Aréna meccseitől.
Az ultrákkal azonban feltehetően nemcsak a „kapu mögöttiek” (a tábor, az ultrák helye a stadionban) jelentős része maradt távol, hanem azok közül is nagyon sokan, akiknek hiányzik a hangulat a stadionból, bár magukat nem vallják a tábor részének.
A hangulatot teremtő szurkolók, az ultrák a stadionon kívül szurkolnak inkább: az Újpest elleni derbi és a májusi kupadöntő előtt is összegyűltek a Népligetben, vagy éppen Csákvárra utaztak le, hogy a kerítésen kívülről hallassák a hangjukat a kis vidéki pályán. Többen szurkoltak egy kivetítő előtt, mint bent a stadionban. Négy-ötezer ember gyűlt össze a népligeti Planetárium mellett, hogy a csilivili Groupama Aréna helyett egy kivetítőt bámulva biztassák a Ferencvárost.
Ezek azok a szurkolók, akik nem értenek egyet az MLSZ kártyarendszerével és a Ferencváros vezetésének szerintük nem éppen szurkolóbarát döntéseivel. A klubvezetés nem kér belőlük, nem bánja, hogy több ezren a stadionon kívül maradnak.
A mocskoszsidózást, auschwitzozást kevesen hiányolják az Üllői útról, de abban sokan egyetértenek, hogy lelkes szurkolótábor nélkül, unatkozó anyukákkal, hangulattalanul végképp érdektelenné válik a Fradi is, amelyik még mindig a messze legtöbb embert vonzza itthon. Asmir Suljic, az Újpest technikás légiósa bevallotta, hiányozni fognak neki a vérmesebb Fradi-szurkolók.
A Ferencváros Tábor vezetője, Hamberger Ádám nyilatkozott a hir24.hu portálnak: „Mi nemcsak nézni akarjuk a játékosokat, hanem atmoszférát teremteni, telt házakat csinálni a csapatnak. Kintről nehéz tizenkettediknek lenni.” Hozzátette: „Hatezer ember gondolkodna rosszul?! Ezek az emberek hóban, fagyban ott voltak a csapat mellett!”
Fradi Tábor vonulás | UTE-FTC 240. derbi | 2024.02.25.
Az ultrák identitása és a vitás kérdések
A magyar ultrának - azon belül is főleg a fradistának - borzamas a megítélése. Tör, zúz, zsidózik, és szégyent hoz a hazai labdarúgásra.
Hamberger Ádám, a tábor előénekesének szavait idézve: „Szerintem sem kell a stadionban rasszista megjegyzéseket tenni, de a túlzott leszabályozással sem értünk egyet.”
„Ha én elkezdenék zsidózni, mindenki zsidózna, mert követik a szavamat. Mi irányítjuk ezt az egészet, amennyire csak tudunk, kontrollal vagyunk a szurkolói közegre.”
Az interjú során felmerült, hogy: „A cigányozás, a buzizás, a kurvanyázás, a mocskos lilák, a lila majmok, a lila kurva, a faszszopó Újpest az ön kápósága idején is megafonból ment a lelátóról, olykor huhogásba is belefutottak az ultrák.” Hamberger szerint: „Ez mind más, mint a zsidózás.” Hozzátette: „Az ember mindig azzal bántja a másikat, amiről tudja, hogy a legjobban fáj neki.”
Kiemelte: „Lecigányozni szitokszó. Álszentek! A lelátó sehol nincs ahhoz képest, ami megy kint a világban.”
Azonban a klub szempontjából: „Mert létezik jó ízlés. És ott a többi Fradi-szurkoló, közülük sokakat sértenek az ilyen molinók, a cigányozások, a buzizások, meg a többi.”
Az ultrák önmagukról vallott képe: „Annyira kattantak azért nem vagyunk! Őrülten szeretjük a Ferencvárost, szorítunk a sikeréért. Megjegyzem, a fradisták közössége pont nem az a társaság, akit birka módjára lehet irányítani. Senkit nem terrorizálunk!”
Hangsúlyozzák pozitív tevékenységeiket is: „Inkább azt kéne észrevenniük az embereknek, hogy az ultrák minden évben gyűjtenek a gyerekkórházaknak, ételt osztunk a hajléktalanoknak, rászoruló családokat viszünk nyaralni, és a bokszklubunkban fillérekért biztosítunk sportolási lehetőséget mindenkinek. Rengeteg pozitív kezdeményezésünk van. Mérkőzéseken nem fogyasztunk alkoholt, kampányunk is van rá.”
A kompromisszum felé: Visszatérés és konfliktusok
Kubatovék próbáltak új tábort szervezni, ennek a vezetője lett a verekedés miatt elhíresült Bonyha, de a Groupama Aréna hangulata meg sem közelítette a régi Üllői úti stadionét, vendégdrukkerek sokszor simán leszurkolták a fradistákat.
A szkenneresek vezetésére, lényegében a Green Monsters szerepének pótlására, a klub vezetésének támogatásával létrehozták a Halhatatlanok nevű csoportot. A Halhatatlanok egyszerre volt közröhej, megvetés és gyűlölet tárgya a B-közép részéről. Kiröhögték, mert elég hülyén nézett ki, amikor úgy próbáltak tenni, mintha tényleg léteznének, de csak pár összeverbuvált arc állt a drapériájuk mögött. Megvetették őket, mert az általános közvélekedés szerint pénzért vállalták a szerepüket. És gyűlölték, mert lepaktáltak Kubatovékkal, és megpróbálták elfoglalni a régi ultrák helyét.
Hogy Kubatov miért gondolta meg magát, és miért egyezett ki végül a bojkottot hirdető Fradi-táborral október vége felé, megengedve, hogy nekik nem kell használniuk a vénaszkennert, szemben a többi szurkolóval, akiknek a tábor miatt kell, azt pontosan nem tudni. A szurkolók azt állítják, ők nem mennek be a stadionba, egyszer úgyis megnyílnak előttük a kapuk, az ő feltételeikkel. Hamberger elmondta: „Hallani, az ultrák egyelőre azzal is megelégednének, ha csupán az ő szektoruk lenne szkennermentes. De annak mi értelme, hogy pont a legbalhésabbakat mentesítsék? Ráadásul ön az előbb azt mondta, nem a vénaszkenner a baj, hanem amit jelképez. Valahogy el kell indulni. Ők is akarnak valamit, mi is akarunk valamit, nyilván köztes megoldás kell. Akkor szotyizhatnak még pár évig a ligetben. Addig.”
És ennek érdekében olyan kompromisszumot kötött, amibe az ultrák belementek, majd bohócot csináltak Kubatovból. A szurkolók nagyjából egy kérését teljesítették Kubatovnak: valóban szinte telt ház volt a meccsen.
Kubatov egy ideig próbálkozott számokkal bizonyítani, hogy legalább annyi új nézője lett a klubnak, akik azért jönnek, mert rend van, nincs zsidózás, nincs trágárkodás, mint amennyien távol maradtak. Az új stadiont bojkottáló - így bajnoki cím és kupagyőzelmek ünnepléséről lemaradó - régi tábor időnként megmutatta az erejét, vagy elmentek a Fradi harmadosztályú csapatának meccsére tízezren, vagy többen szurkoltak egy kivetítő előtt, mint bent a stadionban.
A Bonyha-incidens
A Ferencváros-Debrecen mérkőzés szünetében történt, két súlyos és egy könnyű sérülést eredményező események kapcsán számtalan kérdés felmerül. Ahol több ezer ultra és fanatikus szurkoló gyűlik össze, felfokozott hangulatban, és az elfojtott indulatok sem hiányoznak, ott minden fogadkozás és igyekezet ellenére benne van a botrány a pakliban.
Az események pontos menete távolról sem tiszta. Ami biztos, hogy a balhé során előkerült legalább egy kés, amit használtak is. Teljesen egyértelmű volt már a meccs előtt is, hogy jó esély van a balhéra a csoport által megvert B. főszereplésével.
A radikális és kevésbé radikális szurkolói csoportok vezetője a Fradi legrégebbi, legnagyobb és legerősebb ultracsoportja, a Green Monsters. Hagyományosan ők adják a kápót, azaz előénekest, a B-közép vezetőjét. Ők határozzák meg a koreográfiát, és úgy általában, ők döntenek minden fontos kérdésben. Ezen csoportok tagjait azért nevezték az utóbbi években kint maradóknak, mert nem fogadták el az új stadionban érvényes pályarendszabályokat, beleértve az atombiztos személyazonosításhoz szükséges vénaszkenner használatát, és ezért az elmúlt három és fél évben nem jártak ki a hazai bajnokikra.
A gyanú szerint késelő B. személye szimbolikus volt, épp ezért a megverése, fizikai megsemmisítése komoly vonzerőt jelentett a radikálisabb ultrák, ultracsoportok számára. A hírek szerint Hambergerék kifejezetten kérték a klubtól a tárgyalások során, hogy B. ne legyen ott a Debrecen elleni meccsen a stadionban, legalábbis ne mehessen a B lelátó közelébe.
A Fradi Security 2009-ben vette át a stadion biztosítását, és egész sokáig viszonylag harmonikus kapcsolatot ápolt az ultrákkal, bár nagyon népszerűek azért nem voltak. Mígnem a Csatáry-molinó kihelyezése 2013 augusztusában mindent borított. A háborús bűnösnek emléket állító felirat kihelyezése viszont már nem fért bele az európaizálódó klub képébe. Kubatov hajszát indított az elkövetők és az őket rejtegető ultrák ellen, noha nehéz elképzelni, hogy a Fradi Security tudta nélkül bekerülhetett volna a stadionba a méretes felirat.
Az ultrák és a Fradi Security kapcsolatának felidézése azért fontos az események megértéséhez, mert B. az információk szerint jó kapcsolatot ápolt a Fradi Security több emberével is. A Fradimob nevű ultraoldal egyik 2015-ös bejegyzése még egy fényképet is közölt, amin állításuk szerint B. a Fradi Security vezetőjével beszélgetve sétál be a stadionba. B. tehát joggal számíthatott arra, hogy ha kimegy a meccsre, akkor meg fogják védeni.
A biztonsági ellenőrzést kijátszva Bonyhánál - aki szintén számíthatott arra, hogy megjelenése feszültséget kelt - két kés is volt. Ugyanakkor a felvételek alapján a klub és az ügyészség szerint sem ő kezdte a verekedést, a késeket csak önvédelemre használta.
Onnan, ahol a visszaérkező tábor volt, nagyjából ötven, eltakart arcú ember ment rá Bonyhára és a társára. Ezt a videót a Magyar Nemzet tette közzé, a felkavaró felvételen az látható, hogy vagy harminc ember üti rúgja a földön fekvő B.-t. Ami viszont nem látszik rajta, hogy a biztonsági szolgálat közbelépett volna. A klub a verekedést maga is úgy értékelte, hogy az előre megtervezett volt. A biztonsági szolgálatát meg azért mentette fel a Fradi, mert az ultrákkal kötött megállapodás szerint nem lehetett a közelben a kríziskezelő csoport.
A 11 beazonosított emberből 9 a visszatérő tábor tagja volt. Egy az összevert Bonyha. A 11. lehetett Bonyha szurkolótársa. „Balgaság lenne azt hinni, hogy akkor most elkezdjük egymást feldobálni, erről szó nincsen.”
A Magyar Labdarúgó Szövetséget a leszámolás nem hatotta meg, és - még enyhe ítélettel - három meccsre bezáratta a tábor helyét a kapu mögött és hárommillióra büntette a Fradit.
Az ultrák álláspontja világos: „Szerintünk neki kell mennie, s nem nekünk. Mi eddig is itt voltunk, ezután is itt leszünk. Az ultrákat nem lehet csak úgy elküldeni, nélkülük nincs Ferencváros, és ők sincsenek a Ferencváros nélkül.”
A Fradi szurkolásának történelmi háttere
„A 12. Az MI voltunk. Mi , EGYÜTT!”
„Hol 10-, hol 12-, hol 20-, esetenként a Népstadionban 50 ezren. Akiknek a hangja betöltötte az arénát, akik miatt az ellen lába már a gondolattól is megremegett.”
„A hangulat, a stadion atmoszférája. Ahogy a beszoruló ellenfél láttán megszólalt a tábor, majd követte Őket kánonban mindhárom további lelátó oldal. Hátborzongató volt, míg az ellenfél megbénult.”
„A Fradi induló dallamára beérkezve a hangorkán szinte a földhöz szegezett bennünket.” Hamberger Ádám elmondta: „Kellenek a stadionok, csak az a baj, hogy a politikusok azt hiszik, ha építettek egyet, akkor azt is megmondhatják, hogy mit kiabáljon ott a szurkoló, sőt továbbmennék, ők mondhatják meg, ki a szurkoló és ki nem.”
Hamberger szerint: „Akkor is probléma volt, csak a politika és a sportvezetés nem mert hozzányúlni, és az UEFA sem volt olyan szigorú, mint manapság. Ne keverjük a rasszizmust a fanatizmussal!” Beszélt arról is, hogy: „A fél világ nézi a „műanyag” Barcelona, Real Madrid, Bayern München, Juventus és a többi zseniális csapat métáit. Ott is van érzelem, igaz, gyűlölet nélkül, a játékosok sporttársak, a szurkolók meccs után együtt söröznek, hazafelé a metrón eszükbe nem jut egymásnak ugrani. Ez így nem igaz! Meg lehet nézni, hogy például a Dortmundnál hányszor fordul elő pályára beszaladás, símaszkban pirotechnikai eszközhasználat, utcai balhé, és miket énekelnek. Ott is van szidalmazás, sőt…”
Az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” hármas jelszava és annak jelentése is fontos része a Fradi identitásnak. A B-Közép nem egyszer háromszoros éljent kiáltott az ellenfélre is, az MTK betiltásakor a klub és szurkolói külön küldöttséget indítottak a nagy rivális megmentése érdekében például.
A klub színei kapcsán megemlítendő, hogy a zöld-fehér színt tudatosan a piros-fehér-zöld trikolórból vették át Springerék. Valamint, hogy pezsgő multikulti jellemezte az alapítást, melyben nem mellesleg az alapítók és a labdarúgók egyharmada zsidó származású volt.
„Gyerekként és már felnőttként is a Fradi szeretetéhez hozzátartozott a „zöld ár”, a tábor, az IGAZI , hamisítatlan meccs-hangulat!” Kucsera Gábor, világbajnok kajakos szerint: „Örülök, hogy visszatér a pokoli hangulat az Üllői útra.”
tags: #ilyen #volt #a #hangulat #a #fradi
