Iván Emese: A Balkezes Kézilabdázó Pályafutása és Orosházi Kalandja
A nyári átigazolási időszakban négy játékos érkezett az NB I/B-s orosházi gárdához. Ludvig Krisztina, Repák Dóra és Baráth Berta már bemutatkozott, sorozatunk utolsó részében Iván Emese következik. A nyártól a másodosztály egyik legjobb balkezes játékosa, a jobbátlövő Iván Emese az Oxxo Energy Orosházi NKC együttesét erősíti. Az élvonalat is megjárt kézilabdázó gyorsan beilleszkedett új helyén, jól érzi magát a városban.
A Kézilabdával Való Ismerkedés
Először arról kérdeztük Emesét, hogy vált a mindennapjai részévé a kézilabda. Ezzel kapcsolatban Emzi elmesélte, édesanyja is kézilabdázó volt, így nem volt kérdés, milyen sportágat választ.
A nevelőegyesülete a Szigetszentmiklós volt, a középiskolát már Dunaújvárosban végezte el és itt is játszott.
Karrierút az NB I/B-től az Élvonalig
Az érettségi után is szeretett volna tanulni, így kapóra jött az egri ajánlat. Az Eszterházyval Debre Viktor és Rutka Péter vezetésével junior és NB I/B-s felnőtt bajnokok lettek - emlékezett vissza Emese, aki még csak 25 éves, de már komoly rutint szerzett pályafutása során.
Ebben az időszakban jól ment neki a játék, így érkezett az NB I-es Váctól a felkérés, majd fél év után visszatért Egerbe. Később jött az újabb élvonalbeli lehetőség, akkor már Békéscsabáról, ahol két idényt húzott le.
Az Orosházához Igazolás Döntő Okai
Így érkezett el a jelenig és az orosházi szerződésig. Iván Emese mindig szeretett az Eötvös-csarnokban pályára lépni és a klub is szimpatikus volt neki. Mindezek szerepet játszottak abban, hogy elfogadta az ajánlatunkat.
A klubot a szerelme miatt is választotta, hiszen a párja az OFKSE korábbi beállója, Döme Szabolcs.
Emese leszögezte: „Természetesen nem csak emiatt fogadtam el a felkérést. A klub mindig is szimpatikus volt számomra. Nagyon szerettem pályára lépni ellenfélként Orosházán, ahol hajtós, harcos mérkőzéseket játszottunk mindig. Másoktól sem hallottam soha rosszat a klubról, a vezetőségről, ez is nagyon fontos szempont volt a döntésemben.”
Beilleszkedés az Orosházi Csapatba
Ezt a pozitív légkört hamar megtapasztalta saját bőrén is, hiszen elmondása szerint a csapat nagyon befogadóan állt hozzá. Nevetve mesélte, hogy azon meglepődött, hogy a maga 25 évével ő a harmadik legidősebb játékos a csapatban.
„Az biztos, hogy elég fiatal a társaság, de jól érzem magam, szeretek itt lenni. Nagyon tetszik Morva Zoli mentalitása, végtelen türelmes velünk. Az edzések jól felépítettek, sokat fejlődtünk és úgy hiszem, hogy még fogunk is. Jó együtt dolgozni a lányokkal, segítjük, biztatjuk a másikat. Az biztos, hogy idő kell ahhoz, hogy megszokjuk és érezzük egymást a pályán, tehát nekünk is türelmesnek kell lennünk” - fűzte hozzá.
Sérülés és a Szezonkezdet Kihívásai
Úgy gondolja, hogy az alapozás jól sikerült, de bosszantja, hogy az utolsó hetekben megsérült. Az első fordulóban a PEAC ellen ugyan átöltözött, a kispadon ott volt, de nem volt bevethető állapotban.
„Nem akartam elhinni, hogy lesérültem, nagyon elkeserített, hogy nem játszhattam. Ugyanakkor tudtam, hogy nem szabad kockáztatni azt, hogy hosszabb ideig essek ki. A vereséget egyértelműen magunknak köszönhetjük, nem ilyen rajtban bíztunk” - elevenítette fel a Pécs elleni mérkőzést.
Előretekintés: A Debrecen Elleni Készülődés
Már szóba került a most hétvégi, debreceni bajnoki is. Elmondta, hogy jó emlékeket őrizhetnek a hajdúsági fiatalokról, hiszen edzőmeccsen már találkozott a két csapat, ami orosházi győzelemmel zárult.
„Akkor jól és ügyesen kézilabdáztunk, mégsem szabad abból az egyetlen találkozóból kiindulni. Nem is volt a debrecenieknél minden meghatározó játékos, szóval alapos felkészülésre van szükség. Emellett fontos, hogy a technikai hibák számát csökkentsük és a támadójátékunkra is ráfér a javulás az első fordulóhoz képest.”
